Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-11 / 161. szám
«. oldal T9ít. Július II* kedd U JT EK.O Negyvenhármán A kiskunhalasi Partl-szőlőkmlndenkor rendben tartott szóA 1üxö napon, déli egy áfakor járjuk kettesben a kalocsai Beloiannisz-kert egyetlen dombját, amely különösen észak felől valamikor inkább használható volt gyerekeknek búvóhelyül, mint parknak. Bokrok, kiégett füvek, embermagasságú gyöm tömkelegé volt ez az oldal, amely most még félig-med. dig ideiglenes állapotában Is impozáns, szíveseiket gyönyörködtető látványt nyújt. 1400 személyes szabadtéri színpadot építettek itt a kalocsaiak. A társadalmi munka értéke sok tízezer forintnyi, de nem is ez az, ami elsősorban megragadja a figyelmet, nem a számok nagysága, hanem az az új erő. amely egyre határozottabban, erőteljesebben jelentkezik itt, Kalocsán is, éppúgy mint másfelé. Emberek százai, ezrei ma már >gészen természetesnek tartanak egy eddig eléggé szokatlan dolgot, azt, hogy közösen vállalkoznak — éspedig minden ellenszolgáltatás nélkül községük, városuk szépítésére, fejlődésének meggyorsítására, gazdagítására. Á bér, melyet ezért kapnak: megbecsülés és tisztelet. Nem számolja bele markukba semmiféle pénztáros a munkáért járó forintokat, tízeseket, vagy századokat. De ifin nem is tízesekről és százasokról kellene itt beszélni, hanem ezresekről, milliókról. Hiszen ilyen hosszú számsorok 'tinthetik csak ki egy-egy melye, nagyváros önként felajánlott alkotó munkával való gyarapodását. S ez az új erő lép- ten-nyomon itt, Kalocsán is felüti a fejét. Most a szabadtéri színpad építőivel találkoztunk, de már elkészültek a további tervek is a színpad fejlesztésére — ugyanósák társadalmi munkában. Amikor néhány héttel ezelőtt a tanács összehívta ezeket az önkéntes építőket, ezeket a lelkes alkotókat megbeszélésre, maguk a vezetők is elcsodálkoztak, milyen jelentékeny tömeg gyűlt össze, s a tanácselnök nem tudta meghatottság nélkül felolvasni azokat a hatalmas számokat, amelyek ennek a nagyon jellegtelen és nagyon szürke szóval „társadalmi munkának)’ nevezett új erő teljesítményei. Nyolcvanötezer forintot érő eleven, piros emberi vért adtak néhány hónap alatt — hogy csak egyetlen adatot említsünk — önként és minden ellenszolgáltatás nélkül a kalocsaiak- Több mint félmillió forintot ér az a munka, melyet itt a szabadtéri színpadon, s a város egy sereg más pontján, építkezéseknél, utcák kövezésénél, tereprendezésnél az elmúlt évben teljesítettek Kalocsa lakosat Mérnökük, értelmiségi emberek, csakúgy mint a kétkezi munkások, külöh felhívás, felszólítás nélkül szívesen és bőségesen adtak másoknak tudásuk kincseiből. Ősszel és a tél folyamán 34 műszaki előadást, 16 irodalmi és művészeti, 14 társadalompolitikai, 11 nevelési, 19 mezőgazdasági, jó néhány egészségügyi témájú előadást tartottak különböző üzemekben, vállalatoknál. *4 Finommechanikai Vállalat. Háziipari Szövetkezet, a városi nőtanács előadóterme, az Iszlcra és az Új Élet Tsz központja, a rokkanltelepi iskola, a fiú- és a leánykollégium volt a színhelye ennek a társadalmi munkában tartott előadásoknak. És ebben a fél esztendőben, amelynek az utolsó napjait nemrég számláltuk le, 339' ezer forintot érő közös munka jelzi ennek az új erőnek a további fejlődését, sokasodását. De talán^iem is nagyon szemlélhető a forintok száma a munka értékét tekintve. Nem foglalható bele, nem értékelhető általa az emberi felbuzdulásnak és lelkesedésnek az a szinte hegyeket megmozgatni tudó nekifeszülése, nekirugaszkodása az építőmunkának, a múlt rossz emlékei eltörlésének. Az a fiatal mérnök, László György, akivel a színpad lépcsőzetes nézőterét vizsgálgatjuk, akinek a tervei nemsokára itt valósággá válnak, ugyan milyen lelkesedéstől vezetve visz végig a városon, mutatja meg az új bölcsődét, amelynek a tervei ugyancsak tőle származnak. Vajon, miért kísér ki a városi strandra, a kedves és jólismert Csajdára? Ha nem azért, hogy megmutassa ennek a fejlődésnek néhány mozzanatát, eredményét. — Itss mit az első munkám, amikor ide kerültem — mondja csillogó szemmel, s mutatja a fürdőmedence kijavított és korszerűsített szegélyét. Kémleli a beton repedezéseit, jól vizsgázott-e ez az ő első munkája? Nem találunk hibát. Csak boldog, nevetgélő, lubickoló fiatalokat. Az ő arcukon is Ugyanaz a derűs, önfeledt mosoly játszik, amilyennel nézik az újuló, szépülő Kalocsa önkéntes építői is saját alkotásaikat. És nem érezzük, hogy a hőmérő higanyszála 35 fok fölé emelkedett, hiszen ennek az alkotó munkának a hőfokát sem fejezik ki hőmérőit, forintok, köbméterek, szürke számadatok. > A termelőszövetkezetek által a különféle termeltető és felvásárló vállalatokkal megkötött szerződésekben meghatározott határidők és egyéb kötelezettségek figyelemmel kisérése, valamint a szerződések megszegéséből származó jogviták megelőzése érdekében szükséges, hogy a termelőszövetkezetek nyilvántartást vezessenek szerződéseikről. • A nyilvántartást a főkönyvelő által kijelölt könyvelési dolgozó vezesse. Adatait az elnök, főagronómus és főkönyvelő folyamatosait kísérje figyelemmel. A vezetőségi értekezleteken és szakvezetői megbeszéléseken rövid időközönként (legalább hetenként) szerződésenként — a nyilvántartás alapján — értékelni kell a termelőszö- vetekezetre háruló kötelezettségek várható teljesítését. ben levő szociális otthonban 43 Idős ember él szépen berendezett szobákban. Lakói hálás megelégedéssel beszélnek jó ellátásukról és arról a féltő gondoskodásról, amelyben államunk részesíti őket. Vendégeiknek örömmel mutatják meg A megfelelően vezetett nyilvántartás segítségével elkerülhetők a feledékenységből származó szerződésszegések és a közösséget e réven érhető károsodások. A nyilvántartás céljára a ta- sak-rendszerű Szerződés nyilvántartó lap szolgál, amely októberben lesz kapható a kiskereskedelmi boltokban. A termelőszövetkezeti főkönyvelőkkel a járási könyvelői napokon kell a nyilvántartást ismertetni. cA /tufák Itlubf'a New YorKbam megalalrult a lustáfc klubja. Tagjainak legfőbb célja, hogy minél több Időt töltsenek semmittevéssel. Tilosak a hétvégi kirándulások, s egyéb, mozgással járó programok. A klub tagjai egyébként mindent elkövetnek, hogy munkahelyükön Is legalább napi egy-két órát édes semmittevéssel tölthessenek. báikat, virágoskertjüket és az általuk horgolt térítőkét, függönyöket. A szociális otthon lakói közül különösen figyelemre méltó a 10 éves Keller Györgyné szorKellcr Györgyné kézimunkázás közben. galma. Kézimunkáiban gyönyörködhetünk a lakószobákban. Az egyik asztalterítőjével még kiállításon is szerepelt. De nemcsak a szociális otthon szépítésén fáradozik Keller néni, hanem beteg társai ápolását is nagy odaadással végzi. Csáky Lajos A termelőszövetkezetek szerződéseinek nviSvántartása A barátság asztalánál A körséta véget ért a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. Megmutatták „birodalmukat’ vendégüknek: hogyan készül a sörgyár berendezése. S ez nagyon is érdekelte Ernst Egert, hiszen néhány évvel ezelőtt (most nyugdíjas), az NDK-bcli Worbis sörgyárának volt igazgatója. Ernst Egert és felesége, a német rendőrség hadnagya, most vendéglátóikkal beszélget az igazgatói szoba „barátság asztalává” változott kerékasztalánál. Van miről beszélgetni bőven. A német vendégeket érdekli a magyar nép sorsa, jövője. Mindenről tudni szeretnének: hogyan él a gyári munkás, hogy boldogulnak termelőszövetkezeteink. Ottjártuk másnapján a közeli Vörös Csillag Tsz-be látogattak. Mire ezek a sorok megjelennek, valószínűleg a búcsú poharát ürítik majd, de most — beszélgetésünkkor — még nem teljes az élménytár. Mégis, mint mondják, gazdag; s a vendéglátók nem győzik elhárítani az elismerő szót, amely a magyar vendéglátást és szeretedet dicséri — no meg tanúságot tesz a vendégek közvetlenségéről, igazi barátságból fakadó érdeklődésére. Az elismerő szó mindenkor jől esik az embernek. Amikor Frau Egert a kiskunfélegyházi utcák tisztaságáról, a parkokról, a perem utcákban pompázó tarka virágágyakról beszél, mint egyik legkedvesebb benyomásáról, a félegyháziak helyett is „dagad a keblem”. Végére hagytuk azt, ami a legkedvesebb, legmegkapóbb a találkozásban: a létrejötte. Ernst Egert a német illegális kommunista párt harcosa, aki annak idején megjárta a fasiszta koncentrációs táborokat, majd a francia partizánmozgalomban harcolt —* 1957-ben egy hónapra vendégül látta a kiskunfélegyházi Nemé- nyi Józsefnét, az Engels utcai húsbolt elárusítóját és kislányát az 1956-ban mártírhalált hált Neményi József elvtárs családját A kapcsolatból barátság lett Az idei nyáron teljesült Neményu né vágya: hazájában ölelhette magához német barátait: két hétig az ő vendégei Ernst Egen és felesége. Magyarországi tartózkodásuk alatt gazdag programot dolgoztak ki részükre. Ennek egyik mozzanata volt a gépgyár meglátogatása. n. £* A kommunista és munkáspártok elmúlt év novemberi tanácskozása összegezte a szocialista világrendszer az utóbbi három évben elért kiemelkedő eredményeit és megállapította, hogy a szocialista tábor fejlődésének új szakaszába lépett. A Szovjetunió eredményesen folytatja a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építését, más szocialista országok sikeresen rakják le a szocializmus alapjait, sőt nem egy közülük a fejlett szocialista társadalom építésének időszakába lépett. Tehát már napjainkban erőteljesen hat az, amit Lenin előre látott, hogy a győztes szocializmus országai elsősorban gazdasági építő munkájukkal gyakorolhatják a legnagyobb befolyást a vüágforrada- lom fejlődésére. A szocialista világrendszer ipari termelésének átlagos évi növekedése az utolsó három év folyamán három és félszeresen felülmúlta a tőkés országok ipari termelésének növekedési ütemét. Ebben az időszakban gyorsult a szocialista országokban a növekedés üteme, hiszen 1951 —1957 között 12,9 százalék, az utolsó három esztendőben viszont 15,2 százalékos volt a fejlődés. A szocialista tábor ivari termelése 1960-ban közel hétszerese volt a háború előttinek, a tőkés országoké pedig nem egészen 2 és félszerese. Évről évre növekszik a szocialista világrendszer részaránya a világtermelésében, s 1960- ban már körülbelül 36 százalékot tett ki, sőt számos fontos ipari és mezőgazdasági termékfajta tekintetében körülbelül elérte az 50 százalékot A szocialista országokban az ipar a népgazdaság vezető ága lett, így az össztermék több mint felét az ipar szolgáltatja. A Kínad Népköztársaságban 1959-ben 67,6 százalékot; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 76 százalékot, az NDK-ban 86,8 százalékot, Csehszlovákiában 82,8 százalékot, Magyarországon és Bulgáriában több mint 79 százalékot adott az ipar. A szocialista országok fejlődésének egyik törvényszerűsége az, hogy fokozatosan eltűnik a történelmileg kialakult különbség a gazdasági fejlettség foka között. Bulgária egy főre eső árutermelése például a háború előtt 6—8-szor, 1959-ben már- csak 3,2-szer volt kisebb, mint Csehszlovákiáé. Az NDK egy lakosra számítva a háború előtt 12-szer, 1959-ben már csak 5,8- szer több áramot termel mint Románia, A szocialista világrendszer új4 fejlődési szakaszának egyik fontos vonása az, hogy sikeresen oldódik meg a szocialista építés legnehezebb problémáinak egyikeként a mező- gazdaság szocialista nagyüzemekké való átalakítása. Ez év elejéig Kínában, Bulgáriában, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Mongol Népköztársaságban, Albániában, Magyarországon, Romániában és Csehszlovákiában már majdnem befejezték a mezőgazdaság szövetkezetesítését. Napjainkban az egész szocialista világrendszer keretében a mezőgazdasági földterület több mint kilenc tizedére terjed ki a, szocialista szektor. A mezőgazdaságban a szocialista átalakulással és a termelőerők fellendülésével egyidejűleg bővül és erősödik az anyagi 'technikai bázis. A Szovjetunió mezőgazdaságában 1957- ben 1 635 000 traktor, 1960-ban pedig már 1 921 000 traktor működött, tehát 33 százalékkal nőtt a traktorok száma. A Kínai Népköztársaságban 1957. óta közel három és félszeresre, Bulgáriában 1,5-szeresre, Romániában közel másfélszeresre növelték a traktorállományt A szocialista országok összességében az utolsó három év folyamán közel 25 százalékkal nőtt a traktorállomány. Maiamennyi szociatista or- * szág gazdasági fejlődése meggyőzően tanúsítja, hogy szerves kapcsolat áll fenn az anyagi termelés növekedése és a lakosság életszínvonalának növekedése között. Ezt elsősorban a nemzeti jövedelem növekedése tanúsítja. A Szovjetunió nemzeti jövedelme az utolsó három év folyamán 31 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 86 százalékkal, Bulgáriában 40 százalékkal, Romániában 26 százalékkal, s Lengyelországban 36 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem. A szocialista világrendszer országaiban állandóan növekszik a munkások és alkalmazottak sok milliós hadserege. 1960-ban 135 millió munkás és alkalmazott dolgozott, ami 30 millióval több, mint 1957-ben volt. A1 Szovjetunióban tavaly befejezték a hét- és hatórás munkaidő bevezetését. Az egy dolgozóra eső reál- jövedelem 1960-ban egyetlen esztendő alatt 5 százalékkal nőtt. Csehszlovákiában a havi átlagbér tavaly 3 százalékkal, Romániában 9 százalékkal, Magyar- országon 10—11 százalékkal, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban 14 százalékkal emelkedett A szocializmus a legkedvezőbb feltételeket teremti meg ahhoz, hogy a tömegek egyre teljesebben kielégíthessék gyorsan növekvő művelődési, kulturális, tudományos és művészeti szükségleteiket. A Szovjetunióban több mint 52 millió ember vett részt az oktatás különböző formáiban. Ezen belül 36 millió az általános iskolák tanulóinak száma. A Kínai Nép- köztársaságban körülbelül 300 millió embert vontak be az oktatás különböző formáiba és az általános iskolák tanulóinak száma 1959/60-ban túlhaladta a 90 milliót. A szocialista országokban máris több szakember vé- Oez évente a főiskolákon, mint a tőkés országokban. A Szovjetunió főiskoláin háromszor annyi mérnököt képeztek' mint az Egyesült Államokban. |/özel az az idő, amikor a szocialista rendszer részaránya a világtermelésben nagyobb lesz a tőkés rendszernél. Ez a győzelem nagy történelmi fordulat lesz, amely még erősebb forradalmasító hatást gyakorol majd a nemzetközi munkásmozgalomra. A szocialista vi lágrendszer példájával lelkesíti a tőkés országok dolgozóit, s óriási mértékben megkönnyíti az elnyomóik elleni harcot. Lelkesítő példa
