Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

4. «Mal 1961. Július 25, kedd Kulturális tervek Tompán •^Kinőtte“ a falu a régi művelődési otthont A népművelés irányítói fe kulturális munka szervezői már a nyári hónapokban hoz­zálátnak az őszi-téli művelődési program elkészítéséhez. Nagy felelősség hárul rájuk, hiszen a tervezett összeállítástól is függ hogyan lehet eredményesen előbbre jutni az emberek kul turális nevelésében, gondolko­dásmódjuk megváltoztatásában Éppen ezért, a legtöbben — a program kidolgozásakor — változatosságra, a sokoldalúság­ra, a felmerült igények kielégí­tésére törekszenek. Ezt tapasztaltuk Tompán is. Csányi Gyula pedagógus, a mű­velődési otthon igazgatója is az őszi—téli kulturális idény ter­vezetének összeállításán fárado­zik. A fiatal nevelő mindössze egy éve igazgatja a művelődési otthont, és mondhatjuk lelkiis­meretességével párosuló szorgal­mának köszönhető, hogy Tom­pán Bzemmel látható fejlődést értek el a népművelésben. Egy tényleges adatot említünk. Az idén közel 13 ezren vettek részt művelődési otthonban tartott különféle rendezvényeken. Fi­gyelemre méltó szám ez, külö­nösképpen akkor, amikor az el­múlt években a rossz szervezés és irányítás következtében csak nagy ritkán tértek be az embe­rek a kultúra otthonába. Csányi Gyula örömmel be­szélt terveiről; Szeretné, ha a községi tanács végrehajtó bi­zottságának támogatásával új művelődési otthont építenének. A jelenlegi épület nem felel meg a korszerű követelmények­nek a fokozódó igényeknek. „Kinőtte” a falu a régi műve­lődési otthont. A KISZ-isták örömmel vállalták, hogy részt vesznek az új létesítmény fel­építésében. JÓ lenne. ha az új műve­lődési otthon elkészítésében a termelőszövetkezetek is se­gítenének. Mire gondolunk? Ar­ra, hogy kulturális alapjuk bi­zonyos százalékát felajánlanák az építkezésre. A községi mű­velődési otthon létrehozása le­hetőséget adna arra, hogy a szétforgácsolt kulturális tevé­kenységet egy helyre összponto­sítanák, s ez által leraknák az egységes falusi népművelés alapjait. Erre már van számta­lan példa megyénkben. Csányi Gyula elmondta, ha a közös gazdaságok támogatnák az új művelődési otthon fel­építésének gondolatát, akkor ő viszonzásul segítene nekik a te­levízióval ellátott termelőszö­vetkezeti klubok megszervezé­sében, ízléses berendezésében. Tompán rendkívül nagy az érdeklődés a zenetanulás iránt. Csányi Gyula elképzelése sze­rint ősszel megindítják az ifjú­ság és a felnőttek részére a harmonika-, a zongora- és a he­gedűoktatást. Az idén megkezdi működését a közös gazdaságokban szerve­zendő termelőszövetkezeti aka­démia, amelyen a hallgatók megismerkednek a legújabb ag­rotechnikai eljárásokkal, bepil­lantást nyernek a természettu­dományba és ízelítőt kapnak a művészet világából. lHindex csak néhány rész­let a jövő évi kulturális prog­ramból. Megvalósításuk a kö­zösség összefogásán, az adott feltételek gondos mérlegelésén múlik. Bieliczky Sándor Élénk klubélet a kisszállási Szabadság Termelőszövetkezetben A kisszállási Szabadság Ter­melőszövetkezetben a közgyűlés határozatának értelmében meg­különböztetett gondot fordíta­nak a kulturális alap felhaszná­lására. A gazdákkal megbeszél­ték, hogy kívánalmaik, igényeik szerint mit vásároljanak az íz­lésesen, szépen berendezett klubszobába. Egyöntetű volt a válasz: magnetofonos világvevő rádiót és televíziót szeretnének. A vezetőség teljesítette a közös­ség óhaját. Azóta benépesült a klubszoba. Esténként kíváncsi érdeklődés­sel nézik a televízió közvetíté­sét és hallgatják a rádió műso­rát. Nagyon megkedvelték a ter­melőszövetkezetek életét tükrö­ző TV híradót. Nemegyszer elő­fordul, hogy a műsor után, cso­portokba verődnek és megvitat­ják a látottakat. Ilyenkor szóba került az állattenyésztés, az építkezés problémája, valamint az általános műveltség színvo­nalának fokozatos emelése. Kicsinynek bizonyul már a klubszoba. Éppen ezért a veze­tőség úgy tervezi, hogy jövőre saját erőből 300 személyes új művelődési otthont építenek. A KISZ-isták vállalták, hogy részt vesznek a létesítmény fel­építésében. Tavasszal az egyik KISZ-ve- zetőségi ülésen határozat szüle­tett, mely szerint az ifjúságot rászoktatják a rendszeres olva­sásra. Jó példával jártak elől a vezetőség tagjai. Kiss Anna, a termelőszövetkezet KISZ-tit- kára 200 forint értékű szépiro­dalmi könyvet rendelt. Vajon mit olvas az élénkszemű, szőke leány? Örömmel tapasztaltuk, hogy a világirodalom jeleseivel ismerkedik. Bevallása szerint, szereti a verseket. Valóban Könyvszekrényében ott büszkél­kedik az angol költők antoló­giája, Goethe válogatott versei és Majakovszkij költeményei. Gömzsik Mária is rabja a könyvnek, ö már inkább a pró­za „szerelmese”. Esténkint Go­gol, Osztrovszkij, Lorca, Slo- vacki műveit forgatja, és talá­lóan jegyezte meg: Amióta könyvolvasóvá váltam, észrevet­tem, hogy nap nap után gyara­podik a szókincsem. A termelőszövetkezet vezető­sége a legmesszebbmenő erköl­csi és anyagi segítséget megadja ahhoz, hogy a közösség roham­léptekkel haladjon a művelődés útján B. S. A könyvtári statisztikák bőn gészése közben érdekes adatok­ra bukkanunk. Megyénkben év­ről évre nő az olvasók száma és ez azt mutatja, hogy dolgozó népünk szükségét érzi kulturális igényei fejlesztésének, általános műveltségi színvonala emelésé­Marx Károly ismeretlen levele A monacói hercegi palota ar­chívumának rendezésénél a könyvtáros Marx Károlynak egy eddig ismeretlen levelére buk­kant. Nem sokan tudják, hogy Marx 1882 márciusától máju­sáig Monte Carlóban lakott. A Hotel de Russieben szállt meg, ahol megbetegedett. Idejének egy részét azzal töltötte, hogy leveleket írt Engelshez. Egyik levelében ezt írja: „Afrikából jöttem, ahol az or­vos tanácsára tartózkodtam. Ott azonban nagy volt a forróság, ezért szívesebben vagyok Monte Carlóban. Az arabok életkörül­ményeivel és Monaco történel­mével foglalkozom. Ebben az országban macchiavellista politi­kát folytatnak és a kis 111. Ká­roly herceg abszolút zsarnoki’’ nek. A párt és állami tovább­képzéseken kívül megyénkben több tízezren fordítanak gondot az önművelésre. Erről beszélnek a könyvtári statisztikák is. Megyénk könyvtáraiban — 1961 második negyedében — 52 ezerre emelkedett a beiratko­zott olvasók s?áma. Több mint 370 ezer kötet könyvet kölcsö­nöztek. A múlt év hasonló idő­szakához képest az idén a kis­kunhalasi járásban 1048-cal, a dunavecsei járásban 1177-tel, a kecskeméti járásban 1940-nel, és a kiskunfélegyházi járásban pe­dig 692-vel emelkedett a beirat­kozott olvasók száma. Az ismeretterjesztő művek forgalmazásában kimagasló eredményt ért el a kiskunhala­si és a bácsalmási járási könyv­tár. ' Egy jó kezdeményezés Kalocsán a klasszikus zene megkedveltetésére hangverse­nyeket szeretnének állandósítani és éppen ezért az eddigi gya­korlattól eltérően népszerű, ze­nével összekötött ismeretterjesz­tő előadásokat szerveznek az üzemekben és a termelőszövet­kezetekben. Mindez a hangver­senyek előtt történik abból a cél­ból, hogy a hallgatóság megis­merje a műsoron szereplő zene- költők munkásságát, alkotásait és azt a kort, amelyben élt. így elérhetővé válik a munkástöme­gek bevonása a zenekultúrába. A kalocsai művelődési ház ve­zetősége a zenei ismeretek ilyen irányú propagálásara kiváló ze­neesztétákat kér fel, akik nagy­mértékben segítenek a dolgozók művészi nevelésében. rer, a.) Pontosan tíz órakor a szürke Mercedes megállt egy egykor zöldre festett, kopott külsejű nagy ház előtt. Lange megnéz­te a házszámot, a noteszébe pillantott és elégedetten bólin­tott. — Nem így képzeltem — gondolta — egyetlen őrszem sincs a kapu előtt? — Lenyom­ta a kilincset, engedett. Ahogy az ajtó kinyílt, éles csengőber- reaés hallatszott és egy fülké­ből tagbaszakadt SS lépett a tanár elé. Lange összerezzent, aztán elvigyorodott. — Ügy lát­szik mégis van őrség. — Dr. Lange professzor va­gyok Bécsből. A külföldi osz­tály vezetőjével akarok be­szélni. — Megbeszélt találkozó? — kérdezte az SS. — Le van levelezve. — Mára, erre az órára és er- •e a percre? Lanee megzavarodott. — Nem kérem, az úgy volt... — Rám ebből csak a „nem” izőcska tartozik — mosolygott ídvariasan az SS — az. hogy logy volt, nem az én dolgom. 5gy pillanat türelmet kérek. Az őr belépett egy kis szó­iéba. felemelte a kagylót és árcsázott. — Herr ObeTstiirmhannfüh- er. Waiu őrszolgálatos jelent­kezik. Bizonyos Lange profesz- szor keresi önt Bécsből. Azt mondja, le van levelezve. — Válasz tíz perc múlva s nyilvántartóból — mondta a hang a vonal másik végén. — Jawohl, Herr Obersturm­bannführer. Kattanás. Közben Lange egyedül áll a kis előcsarnokban, senkit sem lát, de az az érzése, hogy több szempár figyeli. A sivár, elha­nyagolt falakat nézi. Waltz ki­lép. odavezeti egy nehéz vas­ajtóhoz. Olyan, mint itt min­den. Rozsdafoltok borítják, ko­pások éktelenítik. A kilincsnek még helye sincs rajta. Waltz felemeli a kezét, az ajtó las­san. zajtalanul kitárul és becsu­kódik mögöttük. Dr. Lange professzor Bécsből belépett a Német Birodalmi Titkosszolgálat központjának Igazi előcsarnokába. Micsoda épület ez! Micsoda szálak fut­nak itt össze! Ott fent, a szám­talan szobában keleti fejedel­mek, dél-amerikai diktátorok, európai pártvezérek és politiku­sok sorsa dől el sokszor per­cek alatt. No igen, a Herr Dok­tor még messze van a legszen­tebb szentélytől, de már ez is valami. És a Herr Doktor hátrahőköl. A müven elhanyagoltság fogad­ta bot olyan luxus dühöng Itt bent. Kellemes meleg, pál­mák, akváriumok csodálatos, messziségeket idéző díszhalak­kal. Az asztalon desszert, leg­alább tízféle cigaretta, a fé­nyes parketten süppedő szőnye­gek, a kényelmes fotelek mel­lett kerekes kis asztalkákon a legújabb napilapok, képeslapok, folyóiratok. Waltz az órájára nézett, majd a telefonhoz lépett. — Nyilvántartás? A Lang- iigyben érdeklődöm. — Küldje el — csattant a ka­tonás rövid válasz. A tanár elvörösödött dühé­ben. Nem fogadják? Ez lehetet­len. — Ide figyeljen, ember! Bécs­ből utaztam idáig, bizonytalan, háborús időben, hogy beszél­hessek azzal, akit keresek. Gondolja, hogy ha nem lenne komoly... — Nem az én feladatom, hogy eldöntsem. Kérem, hagyja ab­ba a kiabálást, ne okozzon kel­lemetlenséget se magának, se nekem. Parancsoljon. És Waltz ismét felemelte a karját, az ajtó kinyílt és becsu­kódott mögöttük. Lángénak úgy remegett a keze az ideges­ségtől, hogy alig tudta tartani a cigarettát. Megroggyanó tér­dekkel sétált egy kicsit az épü­let körül, a kocsiba nem mert beülni. Mikor végre a volán mellé merészkedett, a motor zúgása, Berlin életének egész ■ lüktetése azt zakatolta: Nem fogadtak! Nem fogadtak! . *. Jack London egyik hőse, ' a pompás farkaskutya a világ I legtüre'mesebb lénye volt. De * azonnal örjöngeni kezdett, ha nevettek rajta. A professzor urat hasonló fából faragták. Mérhetetlenül nevetségesnek érezte a helyzetét — és dühön­gött Beletaposott a gázpedálba. A száguldás megnyugtatta, min­den figyelmét az útra kellett összpontosítania, nem maradt belőle gyötrő, kellemetlen gon­dolatokra. Az út hirtelen fák közé ka­nyarodott, jobboldalt víz csil­lant — A Müggelsee — gondolta Lange, fékezett és kiszállt, órá­kon át bolyongott a kedves kis erdő ösvényein. Leszállt az es­te, a tóról eltűntek a vitorlá­sok és a csónakok, a kis fehér hajó is kikötött Kart karbaölt- ve sétáló párok népesítették be a parkot H-> Lange előtt ebben a pillanat­ban kérdésessé vált az egész múlt Most — először életében — egy pillanatra megtorpant a csúcsra kapaszkodó hajszás, li­hegő kísérletében. Érdemes volt? Érdemes volt feláldozni a fia­talságát lemondani sportról, kalandról, hogy tanuljon és el­ismerjék, később pedig minden­ről, hogy előbbre juthasson? Fáradtan hanyatlott egy pád­ra. Szinte teljesen gondtalanul töltött el vagy fél órát Közben szüntelenül sűrűsö­dött körülötte a homály. Arra rezzent fel, hogy valaki leül mellé. Nő volt, amennyire kivé- hette. magas, telt és barna. Ci­garettát vett elő a retiküliéből és rágyújtott. Megelőzte Lan­get. akinek kezében már szol­gálatkészen ott volt az öngyújtó. (Folytatjuk.) _ ______ .- J K trm Ötvenkétezer beiratkozott olvasó — több mint 370 ezer kötet könyv ^fejJődik megy'tik olvasó mozgalma Fiola szerződteti Havráneket és kiderül, hogy a fiatal zene- tanárnak fogalma sincs a jég- hokizásról. A szakosztály elnö­két a guta kerülgeti. Valami­lyen megoldást kell találnia, mert különben szégyenben ma­rad, hiszen már az egész páros beszél csodálatos felfedezéséről. És itt kezdődik az igazi bo­nyodalom, amely végül is egy nagy szerelemben oldódik fni A Prágai Téli Stadionban nagy az izgalom. A tükörsima jégpályán a hangszergyár és at üveggyár jégliokicsapata méri össze erejét. Azonban hiába a nézők lelkes buzdítása, a hang-: szergyáriak csúfosan elvesztik a meccset. A vereség különösen' Fialát, a jégkorong-szakosztályl elnökét töri le, aki úgy véli, egy újabb balsiker katasztrófába so»i dorhatja a csapatot Hosszú megfontolás után arra az ered­ményre jut, hogy csapata nem\ is olyan gyenge, csak egy jó góllövő játékost kell találni. S a véletlen a segítségére siet. A fővárostól messze, egy kis' faluban él a félszeg, de nagyon tehetséges Havránek zenetanító. Egy nap a falusi búcsúban hoki korong céllövő sátrat állí­tanak fel. Havránek, kis tanít­ványai unszolására megpróbál­kozik a szerencsével, s győz. Azt azonban senki sem tudja, I hogy a céllövő bódé tulajdonosa szándékosan úgy mozgatta a bá­bukat, hogy Havránek minden ütése telitalálat legyen. Egy szemfüles riporter fényképet csinál a tanítóról, s a világba kürtöli: Havránek, a csodálatos góllövő hokicsatár. A GÓLLÖVÖ ZENÉSZ Csehszlovák film

Next

/
Thumbnails
Contents