Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-21 / 170. szám
4. oldal 1981. július 21. péntek Óvónőképző sok a bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezetben Mi lesz Móra Ferenc sziilghízavol? — <VáJatz cikkünkre. — Két évvel ezelőtt vezették be a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézetben a kötelező kéthetes társadalmi gyakorlatot E munka célja az, hogy a növendékek megismerjék a munkások és parasztok alkotó, országépítő munkáját, gyarapítsák, gazdagítsák tudásukat. Ezért aztán évenként egyszer az óvónőképző Intézet növendékei gyakorlati munkán vesznek részt az üzemekben, termelőszövetkezetekben. Mire hassnálfák a pétisót? A Kecskeméti Felsőfokú óvónőképző Intézet 25 növendéke Retkes Anna testnevelő tanár vezetésével a bácsbokodi Szalvai Mihály tsz-ben töltötte el a kéthetes gyakorlatot. A lányok szívesen utaztak falura, mert tudták, nemcsak élményekben, de tudásban is gyarapodnak. Énekszóval indultak a határba, ahol naponta négy órát kellett volna dolgozniok, de ők hat órát vállaltak. A feladatuk az volt, hogy pétisót szórjanak a kukoricaszárak tövébe, ezzel is elősegítve a növény fejlődését. Előfordult, hogy a munkához nem: szokott lánykezeket kicsípte a pétisó, a kukoricalevelek megszabdalták a karokat, de a lányok vidáman fogták fel ezeket a „sérelmeket”, s ahogy ők mondták: „így legalább megtanultuk mire használják a pétisót.” Éjjeli zene és kultúrműsor A faluban 25 csinos lány megérkezése eseményszámba ment, különösen a községben lakó ifjúkat illetően. Az első este az iskola ablaka alatt — ahol a leányszállás volt — tangóharmonikával adtak éjjelizenét a falu legényei. Reggel ötkor kezdték a munkát, s tizenegyre már be is fejezték, s ezután a növendékek a faluval ismerkedtek, óvodát látogattak, részt vettek a tsz vezetőségi ülésén, a község KISZ taggyűlésén, valamint helytörténeti előadást hallgattak. Az első hét végén egy klubdélutánt rendeztek, ahol énekszámokkal, szavalatokkal, gyermekjátékokkal szórakoztatták a község közönségét és egyben bebizonyították: alkalmasak az óvónői pályára. A társadalmi gyakorlaton eltöltött idő egyik követelményeként „A Szalvai Mihály Tsz fiataljainak élete” című szak- dolgozatukhoz gyűjtöttek anyagot. Az anyaggyűjtés hosszú, Élénk úttörőélet Az ország legszebb tájain barangolva, sok helyen találkozunk Bács-Kiskun megyei úttörőkkel. A táborok egy része már befejeződött, a másik turnus a közeli napokban indul. A táborokból hazaérkezett nevelők, pajtások és a táborveze- tök is arról számolnak be, hogy az idei táborok mind a nevelési program, mind pedig a gazdasági munka tekintetében egyaránt jól szervezettek. Szerencsére, eddig az időjárás is kedvező, még a múlt heti nagy viharok sem okoztak fennakadást a feladatok sikeres végrehajtásában. A csapattdborokkal egy Időben folyik az úttőrőképzés is. Eddig 960 őrsvezetőt képeztek ki. Most kezdődött meg a festői szépségű bajai táborban 70 KISZ-ista ifjúvezető oktatása, majd ezt kővetően, július 23-tól száz pedagógus kisdobos- és rajvezető kéthetes képzésére kerül sor Baján. A felsoroltakon kívül a nyáron ugyancsak kiképzésben részesült már 64 ifiú sportvezető, akik szeptembertől kezdve az úttörőcsapatok sportmunkáját segítik. fáradságos munkával szép eredményeket produkált, amit a vakáció eltöltése után bírál majd meg az iskola vezetőségei Sokat tanultak A Kecskeméti Felsőfokú óvónőképző Intézet növendékeinek kötelező társadalmi gyakorlata DCultacális alapból: Az Izsáki Állami Gazdaság az idén 225 ezer forint szociális és kulturális alap fölött rendelkezik. Tervük az, hogy a gazda, ság minden üzemegységét — tekintettel a nagy távolságokra — kulturális szempontból is önálló egységgé fejlesszék, megteremtsék a lehetőséget arra, hogy független kulturális tervvel rendelkezzék egy-egy üzemegység. Az idén e tekintetben újabb nagyobb lépést tettek előre. Tamás János, a gazdaság főkönyvelője erről ezeket mondja: — 1959-ben a négyes üzemegységben építettünk klubszobát és rendeztük be. Tavaly a központi klubhelyiséget tataroztat- tuk. Ebben az évben már június közepére elkészült az 5-ös számú üzemegység klubszobája. Az 1-es számú üzemegység klubszobájának a létrehozását még ebben az évben megkezdjük azzal, hogy az e célra tartogatott összeg fennmaradó részéből néhány berendezési tárgyat vásárolunk. Az elkövetkező években a még hátralevő három üzemegység kap klubhelyiséget. Az ötös számú üzemegység központjában ezenkívül egy 80 személyes, színpaddal is ellátott termet építettek. A meglevő klubszobákat modem bútorokkal, tetszetős kivitelű csővázas, színes műanyaglapos asztalokkal és székekkel rendezik be. Háziszőttes függönyökkel, neves festők műveinek reprodukcióival teszik otthonosabbá. A terv szerint minden klubszobába kerül majd rádió, televízió és lemezjátszó. A központban és a 4. számú üzemegységben ezt sikeres volt. A lányok Jól érezték magukat, a község lakói megszerették őket dolgosságu- kért, jókedvükért A gyakorlati munkán kívül sokat tanultak, ismeretekben gyarapodtak, s megtanulták becsülni a termelőszövetkezeti gazdák nehéz munkáját Gémes Gábor — televízió már meg is valósították, az 5. számú üzemegység pedig a napokban kapja meg a televíziót. Az Új kulturális intézményeket, az ott adódó szórakozási és művelődési lehetőségeket nagy örömmel fogadja a gazdaság munkásszállásainak a fiatalsága. Munka után olvasnak, beszélgetnek, a tánccsoport tagjai, a színjátszók pedig hetente többször is próbálnak. A 225 ezer forintból jut másra is. Harmincezer forintot költenek kirándulásokra, amelyeknek célja a hazánk legszebb tájainak megismerése. Negyvenezer forintot tartogatnak a külföldi utazások költségeinek a fedezésére. A kultúrcsoportok: szavalok, színjátszók és népi táncosok támogatására 20 eze forintot ad a gazdaság vezetősége. Legkésőbb három év múlva minden üzemegységben kialakulnak majd a kulturális központok. Klubfoglalkozásokat, ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket tartanak majd: kd-ki kedve szerint töltheti el idejét a gazdaság kultúrtermeiben. Nagy Éva Az £M Kecskeméti Épület- lakatosipari Vállalat azonnali belépésre felvesz hegesztő szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Árpád- város 17. 3815 kirándulás — klubszoba Cél egyháza legnagyobb író- ■ ja, Móra Ferenc szülőházával kapcsolatban bíráló cikk jelent meg a Petőfi Népében. A cikk írója alaposan, de tegyük hozzá jogosan elmarasztalja városunk lakosságát azért, hogy Móra Ferenc szülőházát nem tudjuk megóvni a pusztulástól, emlékét ilyen vonatkozásban nem becsüljük meg. S a lapban ott a kép is, amely a szalmatetövel borított, s jelenleg istállónak használt épületet ábrázolja. Ismétlem, a cikk tartalmával egyet kell értenünk. Móra szülőházával kapcsolatban azonban az a sajnálatos eset fordult elő, hogy szinte az egész város lakossága sokáig abban a tévhitben volt, hogy a jól ismert Daru utcai Móra-ház az író szülőhelye. Azt ki is tataroztatta a város, és a rajta levő emléktáblát minden évben megkoszorúzzák. Dr. Mezősi Károly újabb kutatásai nyomán derült fény arra — s ma már az irodalom- történet is így tartja számon —, hogy a valódi szülőház a Szarvas utca 19. szám alatt van. Ez a ház azonban jelenleg magántulajdon, s a tulajdonos Móra szülőházát lomtárnak, istállónak használja. A megyei műemlékbizott- ** ság segítségét szeretnénk ezúton is kérni, hogy valóban mielőbb “emberi hajlékhoz hasonlóvá tegyék Móra megrongálódott szülőházát”. A Kiskunfélegyházi Épí- ** tőipari Szövetkezet elnöke, a kisiparosok nevében dr. Vidéki Mihály, valamint a Móra Ferenc Gimnázium növendékei máris nyilatkoztak segítő készségükről. Kovács Béla elvtárs, a városi tanács műszaki osztályának vezetője szerint is társadalmi üggyé kellene és lehetne tenni ezt a kérdést Ügy vélem, ha a Hazafias Népfront kezébe venné a Móra-ház rend- behozatalát, ezt a munkát valamilyen formában rövid idő alatt el is lehetne végezni. Ha már Petőfi Sándor elpusztult emlékhelye miatt annyi szemrehányást kaptunk, legalább Móra Ferenc emlékének ápolásával kapcsolatban ne szaporodjanak azok. Bálint László Kiskunfélegyháza Szerkesztői Szenetek SzfirAth JAnos, Kecskemét; A. Kra* kemétd TÜZEP közölte velünk, hogy a 300—400-as és 500-as minőségű cementet ők js bizonyos arányokban kaptáik. Intézkedtek, hogy a különböző minőségű bementeiknél az arányosítást kerüljék ej, s a vevőket a kívánságuknak megfelelően szolgálják ki. A megszorításokra azért volt szükség, mett nem állt rendelkezésre elég 500-as cement. Oláh Mária- Kecskemét: A város területén a kfezvflágltási lámpák bővítését csak a városi tanács v. b. megrendelése alapján, az fi költségére végezheti el a DAV. Tájékoztatásul közöljük, hogy ebben az évben csak minimális keret áll rendelkezésre. Amennyiben lehetséges, a Fehér utcán is létesítenek közvilágítási lámpát. Wp jlist Kiránduló lélektan. (4.) Magyarul: A Toplitz-tő titka, ha nyilvánosságra kerül, ismét felkavarja a jogos gyűlölet vizeit, ismét kompromittálhat mai nyugatnémet vezetőket, minderre a NATO-nak pedig semmi szüksége sincs... Ma már jobban megértjük, hogy mindezen túl Washingtonnak megvoltak a maga külön szempontjai is. Azóta nyílt titok, hogy a Toplitz-tó mélyén levő ládákban a hírhedt V-fegy- verek tervrajzait is megtalálták. Hát persze, hogy kellemetlen az Egyesült Államoknak en- nak a felkavarása, hiszen az a férfi, aki számtalan háborús éjszakán át hajolt e rajzok fölé, ma az amerikai rakétaprogram egyik irányítója. Az angol közvélemény amúgy is ellenszenvvel tekint Herr, illetve újabban Mr. Wemher von Braunra, az egykori porosz belügyminiszter fiára, hiszen ennek a precíz férfiúnak köszönhető, hogy Dél- Anglia egy Időre égő pokollá változott A V-tervek mellett egyébként békésen ott hevert egy másik hitleri »csodafegyver”, az egyszemélyes zsebtengeralattjáró tervrajza is. Most pedig kövessük a kétél- tűeket, amint fürge, szürke hüllőként a vízből a partra surrannak és a szárazföldön folytatják útjukat. Az egyik gyökeres, rögös erdei út apró ösvénnyé szűkülve indul merész ívben a magasba. A kutatóknak ki kell szállniok, gyalog vágnak neki az ösvénynek. Nem először. Előttük ott a tábla: „Tilos út. Életveszély!” Ezt már ők tették ki. Szövege többé kevésbé igaz, bizonyos szempontból sokszorosan igaz. Az út valóban veszélyes, hiszen alig fél méter széles, sziklába vágott csapás. Egyik oldalán 600 méter magas, függőleges sziklafal, a másikon, tíz emeletnyi mélységben a tó vize. Németi Gyula magyar újságíró, aki a Stem-expedíció idején a Top- litz-tóhoz utazott, így írt erről az ösvényről: „Ha ez a csapás nem a híres Toplitz-tó mellett vezetne el, és nem hajtana a leküzdhetetlen újságírói kíváncsiság, álmomban sem merészkedtem volna ide.” És életveszélyes ez az ösvény egy másik értelemben is. Négy esztendő alatt ugyanis három ember zuhant le innen „véletlenül”: Mayer és Pichler mérnök urak Linzből, valamint K. Ger- kens úr Hamburgból. Eleinte valóban véletlen balesetnek tartották halálukat, idézőjel nélkül. A Stern-expedíció során azonban kiderült, hogy mind a három férfi itt teljesített szolgálatot a háború végén. Itt? Talán valami katonai létesítmény volt ezen az idillikus vidéken? Nem is akármilyen. Ez a hajmeresztő ösvény mesterséges barlanghoz vezet. Itt készítették el például az egyszemélyes tengeralattjáró terveit és számos jel mutat arra, hogy a náci hadsereg kutatószolgálatának egyik „csodafegyver-részlege” működött ebben az üregben. A barlang végül úgy pusztult el, ahogy született: robbantással. A nácik felrobbantották a hozzá vezető, terepjáró gépkocsikkal is járható, szélesebb szerpentin- utat és így maradt meg ez a sziklacsapás, amelyet végveszély idejére készítettek. A megfigyelők szerint ennek a három embernek a rejtélyes visszatérése a Toplitz-tóhoz és nemkevésbé rejtélyes halála döntő szerepet játszott abban, hogy Gerd Buce- lius, a Stem kiadója megnyitotta pénztárcáját az expedíció céljára. De honnan tudta Herr Bu- celius, hogy Mayer, Pichler és Gerkens ebben a barlangban dolgozott? Kiderült, hogy az expedíció „főtanácsadója”, bizonyos Wolfgang Löhde maga is itt szolgált a háború alatt és ó világosította fel a kiadót. Most már egyetlen újságíró sem kételkedik abban, hogy bármilyen gyéren szálingóznak is a hírek, érdemes volt elutazni ide. A növekvő görcsös titoktartás ellenére a tófenékból kibukkanó ládák formájában már feltűnnek a közeljövő horizontján a rejtély megoldásának körvonalai. Már az is nagy érdeklődést kelt, hogy az egyik kazettában nyilvánvalóan útlevél-hamisításra szolgáló nyomdai kliséket és megfelelő vízjeles papírokat találnak. Vannak köztük olyan útlevélbetétlapok is, amelyeket az amerikai külügyminisztérium használ, pontos, igen nehezen utánozható vízjellel együtt. De a másik kazettával robban igazán a szenzáció bombája: ebben is klisék vannak, csakhogy még különlegesebbek: a fontbankjegyek kliséi! Nemzetközi bizottság ül össze Bécsben, határozata titkos, de ami történik, nem maradhat titokban. A világ választ kap a „kié lesz a pénz” kérdésre, mint mondottuk, meglepő választ. A tengernyi pénzt, amelyen egy kisebb országot meg lehetne vásárolni, teherautókon a bécsi nemzeti bankba szállítják és — különleges kemencékben elégetik. A mozaikok lassan összeállnak, szirénaként vijjognak fel az újságok címei: Hamisított fontok hevertek a Toplitz-tavi ládákban! Forr, kavarog a közvélemény. Ilyen összegű hamisítás? A hivatalos Németország dokumentumai között? Lobognak a font-bankjegyek a különleges kemencékben, lángjuknál lassan fény derül a modern történelem legnagyobb, államilag intézményesített szélhámosságára. A film peregni kéz' (Folytatjuk.)
