Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

1961. július 21, péntek A perceket is kihasználták — mázsákat nyertek A kétmenetes aratás tapasztalatai a Városföldi Állami Gazdaságban Klottnadrágos brigád A Városföldi Állami Gazda­ság július 18-án összes gabona- termésének a 79 százalékát már elcsépelte, s ezzel a megye álla mS gazdaságai között a vezető helyre került. Az első két va­gon búzát a fővárosi Gizella- malomba vitték, s kenyérgabo­na-szállítási kötelezettségük 63 százalékos teljesítésével ugyan­csak elsők a megyében A gyors betakarítás alapja az volt, hogy 450 hold kalászos te­rületen — 350 hold búzán és 100 hold árpán — a kétmenetes aratás módszerét alkalmazták. Ennek lényege ismert A gabo­nát — magas tarlót hagyva — először rendekre vágja a gép, majd egy-két napi érés után az SZK—3-as kombájnokra szerelt rendfelszedőkkel kicsépelik. Két héttel előbbre hozható az aratás Retezár Antalt, a gazdaság főagronómusát kértem meg: magyarázza el a kétmenetes ga­bonabetakarítás Városföldön ta­pasztalt előnyeit — A Magyarországon nagyobb mennyiségben először idén ter­mesztett intenzív búzafajtáknak nemcsak az az előnyük, hogy nagyobb termést adnak a hazai fajtáknál, hanem az is, hogy korábban érnek amazoknál — kezdte a főagronómus. — Ez a mi Alföldünkön óriási haszon, mert az aratás előtt szinte rend­szeresen bekövetkező kánikulá­ban megszorul a szem, s ez má­zsákkal csökkenti a termést — A kétmenetes aratás révén tovább növelhetjük a korai érés­sel nyert előnyt, hiszen rendre- rakóval a teljes érés előtt már egy héttel aratná lehet a ga bonát. Mind a rendrerakást mind a felszedést, Illetve „ cséplést éjjel is lehet végezni, tehát a gabonabe takarításkor amúgyis drága idő minden per­cét ki tudjuk használni. Ez kü­lönösen a pergésre hajlamos olasz búzák betakarításánál fon­tos. összevetve: a kétmenetes be­takarítással az egyébként is ko­ránérő búzafajták aratását a szokásosnál két héttel hamarabb megkezdhet] ük. 5,5 mázsa terméstöbblet az elsőnek aratott táblán — Ha jől gazdálkodunk az idővel, mázsákat nyerhetünk a termésben. Erről egy 40 holdas olasz búzatábla győzött meg bennünket, amely a fejlődés so­rán közepes termést ígért. De mert ezt kezdtük legelőször aratni, holdanként 27,5 mázsás átlaggal fizetett. Ugyanakkor az előzetes szemlék során 28—30 mázsás hozamra becsült egyéb táblák csak 22 mázsát adtak. 2300 hold szántóra 131 anyakoca Kétmillió forint bevétel sertéshizlalásból a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetben A kalocsai Iszkra Termelő­szövetkezet homokgyőri telepe idestova afféle »hízógyár« lesz, ahol az év minden szakában százszámra gömbölyűdnek a kolbásznak valók. — 2300 hold szántónkra most már 131 anyakoca jut A tavasza elléseknél 8,4 da­rab volt a fialási átlag, van miből hizlalnunk — ma­gyarázza Romsics Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. El­mondja még, hogy a kocaállo­mány csupa fehér fajtájú hús­sertés, s a szaporulatot az idén mind hízóként értékesítik. A könyvelés adatai pontosan elárulják, hogy már eddig 281 hízót adott át a szövetkezet az állami felvá­sárlónak, s még az idén több mint 700-at szállíta­nak. Áz áruértékesítési tervben 1 millió 650 ezer forinttal szere­pel a hízott sertés értéke —, de a valóságos bevétel ettől lé­nyegesen több lesz, szerényen számítva is eléri a 2 millió fo­rintot. — Hogyan csinálják ezt? — Egyszerűen. Fehér hús­sertéseinkért — a 2 forint, fal- kásításért járó nagyüzemi fel­árat is számítva — 18,50 forin­tot kapunk kilónként Mi arra törekszünk, hogy mi­nél nagyobb súlyra hizlal­junk; így egy-«gy sertésért megkapjuk a 2 ezer forin­tot Ha azonban sikerül elérnünk az átlagos 140 kilogrammos át­adási súlyt akkor még jobban járunk. Az Iszkra Tsz-neäfc oroszlán- része van abban, hogy a szer­ződéses sertéshizlalást Illetően Kalocsa város termelőszövetke­zetei vezetnek: a tervezett süldőmennyiséget kevés híján mind lekötötték. Amint a fenti számok mutatják: nem fizetnek rá a hizlalásra. A kiskőrösi műút mellett, a “ tabdi Űj Élet Termelőszö­vetkezet földjén silókukorica zöldell, — * négy klottnadrágos fiúcska kapálgatja a takarmány- növényt. A szerszám nyele na­gyobb mindegyiküknél, de mar­— De akkor 6 lesz a brigád■* vezető. Mivel idősebb nálad. — Azt már nem — replikái­nak a kis Sinkovicz még kisebb társai. — Mi kezdtünk kapálni, mi választjuk meg a vezetőn­ket is. Hiába hosszú a k'apanyél, megbirkózik vele PaH, Győzi, Jani és Pityu. Külön csépeljék a fertőzött gabonát Ott, ahol kőüszöggel fertő­zöttek a gabonák, ügyeljünk a cséplésükre. A fertőzött szem nagyobb, duzzadtabb a rendes­nél és érett állapotban a színe szürkésbama, a belseje pedig feketés spóratömeget tartalmaz. A fertőzött szemek csépléskor feltöredeznek és a bennük levő spórapor az egészséges magok felületére tapad, így a beteg­ség az elvetésre kerülő maggal terjed. A következő évi fertőzés megakadályozására már a csép- lésnél gondolni kelL A kőüszög­gel fertőzött búzát az egészsé­gestől külön, és csak a végén csépeljük. A vetésre szánt egész­séges búzát tároljuk a raktár­ban külön. Az árpát ugyanígy károsítja az árpa fedettüszög je, ezért az egészséges és fertőzött gabona elkülönítése itt is fon tos. tam meg, hogy a gyári szaktanfolyamom rend­szeresen oktatja a munkásokat. Amikor a munkások előtt szóba- hóztam nevét, szinte egyhangúan mondták el véleményűket: — Komoly ember, sokat tud, kiváló mér­nök lesz belőle. Ezenkívül gyakran találkoznak nevével az újító-naplóban. S ez a vélemény nem azért ilyen, mert a munkásokat elkápráz­tatja magas műszaki tudásával; Mint veze­tő, amikor csak teheti, meglátogatja a mun­kásokat, kikéri véle­ményüket, s ha úgy adódik, vitába száll a lelytelen, vagy a ke­Egyszóval: ezek • gyerekek egyet-mást ellestek már a ter­melőszövetkezet szervezeti fle- tébői. A közös munka szépség* is ott fogta meg őket Már reggel hétkor ként vaui­nak • földön, s este hétig ka­páinak. Az ivóvizet zománcozott kannában felváltva hordják, * mert kivitték az ebédet fa, ezt is ott fogyasztják el valamelyik útszéli fa árnyékában. Sült serr téshús, csirkehús, szalonna, zsí­ros kenyér egyikük-egyikük vier nüje, de megkínálják egymás^ így aztán eléggé sok fogásból áJt a közös ebéd. Délben elmecaiH nak egy órácskára és vtegfü* rödnek a közeli tóban. — És a fizetség? — Munkaegységre dolgozunk — tájékoztat a klottnadrágoV brigádvezető. — A szüléink könyvébe Írják a mi teljesítmé­nyünket Ok aztán ruhát rész­nek majd nekünk a nyári kere­setünkből. — Nem nehéz a kapálás? — Aá. Tessék idenéznt — Előrelenditi szerszámát, s vagy félméternyi hosszan húzza ma­ga felé a porhanyó főidet, enyé­szetnek adva a gyomot Társai követik. A büszkeségtől csordultig telt szívvel nézem őket. Micsoda erős palántái a jövő parasztsá­gának. Tettükben, komolyságuk­ban már most is olyanok, akár a felnőttek. De búcsúzáskor ki­bújik belőlük a gyerek. Így kö­szönnek: „Keziccsókolom.” Szöveg: Tarján látván Kép: Márkus János Jólfizet a juhtenyésztés Kecskemét megfelelő legelő­területtel rendelkező termelő­szövetkezetei az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen fejlesz­tették a juhállományt. Jelenleg hat közös gazdaságban, össze­sen 2800 birkát tenyésztenek. A bárányszaporulat e szövet­kezetekben jobb a tervezettnél» s jó jövedelmet adott a gyapjú is. Az anyajuhokról 8016 kilo­gramm gyapjút ny'rtak, s még hátra van a bárányok nyírása.- Ez utóbbi táblákat ugyanis tér- mészetszerűem némileg későbl- kezdtük vágni, hiszem nem le hetett mindenütt egyszerre kéz t demi. “ Á iri tapasztalataink csal alátámasztják a KGST mellet' működő mezőgazdasági bizott­ság adatait, amelyek szerint £ fentiek révén elért terméstöbb­let átlagosan 1—5 mázsára te­hető holdanként A megtakarítás: 200 ember évi kenyere Nem csodálkozunk a betaka­rítás idejének csökkentésével fordított arányban növekvő ter­méshozamokon, ha egyszerű összehasonlítást végzünk két aratási módszer között Vegyük alapul a kévekötő aratógépet Ezzel a géppel 100 hold gabona levágása 8—10 napig tart A keresztekbe való összerakás 100 kézi munkanapot igényel. Á behordáshoz 50 fo­gatmunkanap, a fogatokra való felrakáshoz és az asztagoláshoz összesen 70 kézi munkanap szükséges. A cséplés 18 ember megfeszített munkáját és 20 má­zsás átlagtermést alapul véve, 12—15 napig tart a 100 hold ka­lászos esetében. Ehhez az idő­höz adjuk hozzá, hogy hány alkalommal mozgatjuk meg a gabonát, ámely mindéi esetben veszít a szembőL Ugyanezt a 100 holdas táblát a hagyományos, lábról történő aratással az SZK—3-as kombájn 2,5 nap alatt takarítja le — tíz­órás nappali műszakban. De még ez az idő Is lerövidíthető a kétmenetes megoldással A rendrerakó gép ugyanis 24 óra alatt képes levágni a 100 hol­dat —, mert éjjel is vígan dol­gozik, ha nincs erős harmat és nincs megdőlve a gabona. A rendrerakó gép nyomába lépő szovjet kombájn pedig — ugyancsak éjszakai műszakot is számítva — 26—28 óra alatt szedi fel és csépeli ki a rendek­ből a termést. Megyénk állami gazdaságai közül a vetésterülethez viszo­nyítva Városföld alkalmazta legnagyobb arányban a kétme­netes, s ezzel együtt a kétmű- szakos aratást. Az eredmény ön­magáért beszél. Ha csak hol­danként 2 mázsa gabonát men­tettek is meg a megszorulástól, Mpergéstől — az 450 holdon olyan tekintélyes mennyiség, amely a búzát illetően kétszáz­nál több ember évi kenyerét, az árpánál pedig egy sertésfalka takarmányát jelenti; Gáspár Klára kolják vitézül, » méterről mé­terre meglehetős gyorsan ha­ladnak előre a sorok között Senki nem kény szeritette őket munkára, ők maguk vállalták önként, sőt kérték, hogy végez­hessék. — Ügy volt — meséli Sinko­vicz Pali —, hogy Kothencz Győzővel bementem Mózer And­ris bácsihoz, az agronómushoz, és azt mondtam neki, dolgozni akarunk. Sokáig gondolkodott, hogy hova is osszon bennünket, aztán megkérdezte, tudunk-e kapálni. Hajjaj, mi ne tudnánk? En már vizet is hordtam a sző­lőben dolgozóknak. Pali még beszervezte Takács Janit, Léder Pityut, ét szólt a többi pajtinak is, akik szintén megígérték, hogy másnap ha­sonlóképpen kapasorba állnak. — Jön Pazdernyik Pali is — újságolja. — ö már tizenhárom éves —, s ezt azzal az örömmel mondja, amellyel a vállalkozók szoktak eldicsekedni, ha az át­lagosnál jobb munkaerőre akad­lak. vésbé jő műszaki meg­oldásokkal, jobbakat, előnyösebbeket java­sol. — Az egyetemen sok mindent megtanultam, de úgy vélem, az éle­tet a gyakorlatban le­het megismerni —foly­tatja elgondolkodva az előbb megkezdett be­szélgetést — Ezért is foglalkozom szívesen a munkásokkal, tartok velük baráti kapcsola­tot... Meg azért is, hogy tanuljak tőlük... A fiatal mérnök, 1 Karsai László életfel­fogása kristálytiszta: í elmélyedni a műszaki j tudományokban, Jobbá, j eredményesebbé tenni a termelést Tanítani, oktatni a munkásokat és tanulni tőlük. Eze­kért a célkitűzésekért élni és dolgozni nemes, szép és követésre mél­tó feladat ; Gémes Gábor JflttnkáihfthAznnpök Az élet kohóiéban eee Karsai László gépész­mérnök a gazdasági mérnöki diploma meg­szerzésén fáradozik. Délutánonként az al­bérleti szoba íróasztala mellett komoly tanu­lás kezdődik. A fiatal mérnök könyvek, jegy­zetek, számítások fölé hajolva mélyed el az új tudományág .rej­telmeiben”. Emellett németül tanul, hogy tájékozott legyen a műszaki irodalomban, megismerhesse a leg­újabb víllamosipari el­járásokat mert beosz­tásánál fogva erre nagy szüksége van. Munkájáról kérdez­tem, s ő nagyon szeré­nyen beszélt az ered­ményekről. Mástól tud­Szemben öltünk a ; gyár egyik műhelyé- : nek irodájában. Hall- : gattam egyszerűen megfogalmazott sza­vait, s úgy éreztem, I már régóta ismerjük egymást. Életének tör­ténete nem különös. Középiskola Baján, majd a Budapesti Mű­szaki Egyetem. Elvég­zése után Bajára kérte magát A Villamosipa­ri Gyárba helyezték, s három év alatt a mű­szaki osztály helyettes vezetője lett — Egyetlen célom, hasznosítani az egyete­men tanultakat, tanul­ni a kollegáiktól és munkatársai mtőL Amíg lejegyeztem | szavait eszembe öűik, mit mondott róla a pártszervezet titkára: t „Nagy akaraterő szo- ! mit ebbe a fiatal fiú- I ba.” S ez így igaz. A ’■ napi munka mellett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents