Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-21 / 170. szám
1961. július 21, péntek S. oldal A lakosság zöldség- és grumSlcsellátásáröl tárgyalt a Dnnavecsei Járási Tanács Végreliajté Bizottsága deítség todftott rendszeres túrajáratot. A T. B. ÖGT HATÁROZOTT, hogy az áruellátás további javítása érdekében a földműves- szövetkezetek rendszeresen tartsák számon az árurendeléseket, azok leszállítását, kísérjék figyelemmel az áruk raktározását, kezelését, biztosítsák a befőzések idején a szükségletek kielégítését és a helyi igényeket elsősorban a termelőszövetkezetektől szerezzék be. N. <X AZ EGÉSZSÉGES. kulturált étrend elengedhetetlen kelléke a friss zöldségféle és a gyümölcs. Ezért egyre többen keresik is a boltokban. A Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága július 20-i ülésén a lakosság zöldség- gyümölcsellátásáról számoltatta be a földművesszövetkezetek járási központját, amelynek jelentése szerint az ellátás az elmúlt évekéhez képest jelentősen javult. Kunszentmiklóson korszerű szaküzlet nyílt, ezenkívül az egyik önkiszolgáló boltban is bevezették a zöldségfélék rendszeres árusítását. Solton, Duna- vecsén ugyancsak szaküzletet létesítettek, Szalkszentmárton- ban, Tasson pedig egy-egy élelmiszerboltot jelöltek ki zöldséggyümölcs árusításra. Intézkedések történtek arra is, hogy a kisebb községek — többek között Dunatetétlen, Űjsolt, Duna- egyháza, Kunpeszér és Kunad ács — lakossága se szenvedjen hiányt. Ezeken a helyeken vegyesboltokat jelöltek a zöldségfélék forgalombahozatalára. ÖRVENDETES, hogy többfelé a termelőszövetkezetek is nyitnak már zöldség-gyümöcsárusító szaküzleteket. Dunavecsén például a Virágzó Tsz, Apostagom a Duna Termelőszövetkezet tart fenn állandóan árusító zöldségboltot. A járási M ÉK-kirendelt- ség a földművesszövetkezeti boltokba rendszeres túrajáratokkal szállítja a zöldségféléket — ugyanakkor néhány bolt közvetlenül a helyi termelőszövetkezetektől szerzi be áruszükségletét. Néhány napja Szabadszállás zöldség-gyümölcsellátása is megoldódott azáltal, hogy a községbe az izsáki MÉK-kirenMesterjelöltek i termelőszövetkezetekben Termelőszövetkezeteink segédüzemeiben mezőgazdasági ipari tanulók ismerkednek a bognár, a kovács, a lakatos szakmával és a virágkertészkedéssel. A mesterutánképzésbe — amely ugyancsak a tsz-ekben folyik — már sok fiatalt bevontak. A mesterjelöltek munkaruhát, ebédhozzájárulást, s havonta 3—ÍOO forintot kapnak a közös gazdaságoktól. Legkedveltebb szakma a fiatalok körében a bognár és a kovács mesterség. A műhelyekben húsz fiatal ismerkedik ezzel a munkával. Megszépülnek az iskolák, újjászületik a színház Megyénkben minden évben jelentős összeget fordítanak az oktatási és népművelési intézmények tatarozására, illetve felújítására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az idén 9 570 000 forintot adott az általános és középiskolák, valamint a felsőbb oktatási intézmények építési jellegű nyári felújítására. E jelentős összegből kijavíttatják a megrongálódott tetőzetet, ablakokat, ajtókat, falakat, valamint a vízvezetékeket. A népművelési intézmények építési jellegű felújítására 1 millió forintot költenek a megyében. Egyéb felújítások címén, a berendezés kiegészítésére az oktatási és népművelési intézmények (kivételt képez a Kecskeméti Katona József Színház) 1 830 000 forintot fordítanak. A Kecskeméti Katona JóNTÄRI helyettesítés wjtfaaft m— zsef Színház külső és belső tatarozásához a megyei tanács végrehajtó bizottsága közel 2 millió forinttal járult hozzá. A színház szépítés! munkálatait a budapesti és az ország különböző vállalatainak legjobb szakemberei végzik. A színháza évad megkezdésekor új székek, aranyozott mennyezet, korszerű világítás, tapétás páholyok várják a közönséget Növekedik a szörpfogyasztás Bács-Kiskun megyében két éve 26 vagon és tavaly 46 vagon különböző fajtájú szörpöt vásárolt a lakosság. Mint a FŰSZERT megyei központjában közölték, az idei szörpfogyasztás tovább növekedik. A pénzügyi osztály felhívása: Első kötelesség a bűzaföldadó rendezése Az állam iránti kötelezettség teljesítéséről naponta érkezneS jó hírek. A termelőszövetkezetek e téren is példamutatóak: elsők a búzaföldadó kifizetésében. Az ilyen közös gazdaságok okosan is gondolkodnak, hiszen kevés mozgatással és ráfordítási költséggel azonnal a Terményforgalmi Vállalat telepeire szállítják a terményt. A közös kötelezettség mellett a termelőszövetkezeti gazdák a háztáji föld után is tartoznak búzaíöldadót fizetni. A bajai járás több termelőszövetkezetében ezt a tartozást is együttesen rendezték — így a tagokat megkímélték az utánjárástól, s a munkában sem mulasztottak. A megyei tanács pénzügyi osztálya felhívással fordul a termelőszövetkezetekhez, szövetkezeti gazdákhoz, hogy az új termésből elsősorban földadó-fizetési kötelezettségüket teljesítsék. Ez nekik is érdekük, hiszen nem lesznek tárolási gondjaik, veszteségeik, az állam pedig kellő időben tud az ország ellátásához szükséges gabonával rendelkezni. Azokat, akik vonakodnak megfizetni a búzaföldadót, az adóügyi szervek elszámoltatják és szükség esetén kényszerintézkedést foganatosítanak velük szemben. Ez az eljárás a késedelmes teljesítés miatti kamatokon felül még külön költséggel is jár. Első díj: egyhetes tanulmányút a Markkleeberg-i Mezőgazdasági Kiállításra Verseny az NDK-ban készült gépek kezelői számára A Földművelésügyi Minisztérium a MEDOSZ-szal egyetértésben versenyfelhívással fordult a mezőgazdaság gépesítési dolgozóihoz. A Német Demokratikus Köztársaság Mezőgazdasági Gép- és Traktorgyárak Vállalatainak Egyesülése az m Majd bedolgozom magam. FÉLTVE ŐRZIK. Még a széltől is óvják —■ szokták mondani az emberek olyankor, ha feltűnő módon vigyáznak valakire vagy valamire. Nos, bátran rászolgált erre a megállapításra a kiskunmaj- sai autóbusz-váróterem. Látszólag még a múlt évben elkészült az épület, s ez év elején volt a műszaki átadása. Azóta lakat fityeg a bejárati ajtón, míg meg nem unja valaki. A Idsknnmajsaiak egyrésze már megunta. Erről tanúskodik az a bejelentés, amelyik a szerkesztőséghez érkezett, s amelynek nyomán vizsgálat is indult. Kiderült, hogy már az épület tervezésénél mulasztás történt. Az ilyen nyilvános helyen múlhatatlanul szükséges mellékhelyiségek létesítése — a kecskeméti autóbusz-váróteremhez hasonlóan — itt is elkerülte az illetékesek figyelmét. Csak jóval később rendelte meg a munkát a Kis- kunmajsai Községi Tanács. Fény derült arra is, hogy a Kiskunfélegyházi Községgazdálkodási Vállalat sem valami nagy körültekintéssel látott a munkához, mert a szerelési anyagok egy része máig is hiányzik. Nehéz elhinni, hogy egy tíz méter hosszú és 8—10 centiméter átmérőjű eternitcsövet fél év alatt lehetetlen beszerezni, ha a kivitelező egy kicsit a lakosság, a kiskunmajsai utazóközönség érdekeit is mérlegeli munkája közben. Szerencsére a járási tanács v. b. ipari-műszaki osztálya intézkedett. Amikor e sorok megjelennek, a váróterem ajtaját lezáró lakat már valószínűleg lekerült, és az autóbuszra várakozók helyet foglalhatnak a kényelmes padokon. A féltve őrzött, a széltől is óvott „szentély” ajtaja végül is feltárul. Csupán a mellékhelyiségeket zárták le addig, amíg a Községgazdálkodási Vállalat a szennyvíz-el- vezető szerelését be nem fejezi. (ka) Moszkva. (MTI) Rövidesen megkezdi munkáját az a különleges kormánybizottság, amely az építőktől átveszi a Sztálingrádi Vízierőművet, a világ legnagyobb erőművét A Sztálingrádi Vízierőmű-központ már az építés időszakában is jelentős mennyiségű elektromos energiát termelt. Az első áramfejlesztőberendezés üzembehelyezésétől eddig már több mint 11 milliárd kilowattóra elektromos energiát adott távvezetékeken a Volga menti és moszkvai iparnak. Itt építették fel azt az 500 000 volt feszültségű elektromos távvezetéket, amely egyedülálló a világon, s az áramot jelentős veszteség nélkül juttatja el a fogyasztókhoz. Feltöltötték már az erőmű óriási víztárolóját, amelynek szélessége 15 kilométer, s mintegy 670 kilométer hosszúságban duzzasztja fél a Volga vizét Készen áll az építők, s az erőmű dolgozóinak városa — Volzs- szkij. Csupán néhány kisebb i munka van még hátra az erőmű hatalmas gépcsarnokán. Teljesen befejezték már a hajózó zsilipek építését, a „hal-liftet”, amely lehetővé teszi, hogy a halak a Volga alsó folyásáról a víztárolóba jussanak. Hely a tetőn Hogy került hozzánk? A Vásárosnamény közeli erdőkben néhány héttel ezelőtt különös állat került puskavégre. Elejtője, Zán József erdész először borznak vélte, közelebbről megvizsgálva kitűnt, hogy az állat nem hasonlít a hazai erdőkben élő egyetlen vadra sem. Az Erdészeti Tudományos Intézetben megállapították, hogy a különös vad: nyestkutya. Ez az értékes nemesprémet szolgáltató állat Európában sehol sem honos, hazája Japán és a kisebb távol-keleti szigetek. A Szovjetunióban azonban a közelmúltban nyestkutyákat tele pítettek az európai erdőségekbe, így valószínű, hogy az állat onnan jött át. A szakemberek igen érdekesnek tartják, hogy a mosómedvére hasonlító, nehézkes, lomha mozgású állat hegységeken és lakott vidékeken át ilyen nagy utat tett meg. A ritka vadászzsákmány a Természettudományi Múzeumba került RS—09 eszközhordozó traktor, a D—352 szervestrágyaszóró, az E—065 járvaszecskázó, az E— 062 kaszálvarakodó, az S—293 növényvédőgép és az ELF A fejőberendezés kezelői részére, valamint e versenyt legeredményesebben szervező területi vezetők részére értékes jutalmakat tűzött ki. Az első díj géptípusonként egyhetes tanulmányút a Markkleebergi Mezőgazdasági Kiállításra, a második díj »Wera« fényképezőgép, a harmadik egy-egy karóra. A versenyfeltétel: kiváló minőségi munkával a legjobb teljesítmény elérése a területi és anyagmennyiség viszonyszáma alapján; a karbantartási és üzemeltetési utasítás pontos betartása, a javítási költséghányad csökkentése, gépkiesés megelőzése. A verseny 1961. november 18-án zárul, a díjak kiosztására pedig 1962. januárjában kerül sor. A harminchatéves Elizabeth Jenkins számára, aki idős nagynéniével költözött a todenhami Bower Hause-ba — már a tetőn sincs hely: a kilakoltatás! paranccsal érkezett hatósági emberek várják, hogy lejöjjön utolsó menedékhelyéről. Tollhegyen Tatarozás A Kecskeméti I-es számú Postahivatalt átépítik. — Az ütött-kopott épületre rá is fér a tatarozás. A kőművesek dicséretére legyen mondva, nem sajnálják az erőt és a fáradságot, derekasan dolgoznak. Igaz, a felvevő hivatal dolgozói, no meg a kedves felek ruhái, haja tele lesz finom, szinte kimoshatatlan vakolatporral. Lehet, hogy a tatarozás szervezői olyan vélt népgazdasági érdekeket tartanak szemük előtt, hogy a vakolatportól a ruha gyorsabban piszkolódik, tehát több mosószer fogy, a teremben levő kopácsolás és zaj pedig az SZTK ideggyógyászatának ad bizonyára újabb munkalehetőségeket. Lehetséges. Azonban talán másképp is meg lehetett volna ezt a munkát szervezni. Például úgy, hogy a felvételi helyiség tatarozását éjjeli műszakban végeznék a kőművesek. Igaz, így nem fogyna annyi mosószer, a Patyolat is kevesebb ruhát tisztítana, és az ideggyógyászok sem lennének „leterhelve”. De ezzel talán a népgazdaság mégsem vesztene sokat. Érdemes lenne hát próbálkozni vele. G. G. Teljesen elkészült a viláúr legnagyobb erőműve
