Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-16 / 166. szám

fwrt. Jfiüns W( vasárnap YEI LAPJA Egy anyának hat fia OtShommkbaii minden a szor­galmas munkáról, az együvé tartozásról, egymás kölcsönös szeretetéről és megbecsüléséről árulkodik. Amikor a tanya tá­gas verandájára lépünk, éppen ebédel a család. Zöldbab leves, rántott csirke zsírban sült bur­gonyával és uborkasaláta tó­nál ja magáit a hófehér abrosz- szal terített asztalon. Ki gon­dolná, hogy két órával ezelőtt a háziasszony — Hoffmann An- fcalné — még kapával a kezében a tsz szomszédos paprika-ültet­vényén hajladozott kora hajnal­tól A kődbe vem múlt Pedig így van ez, szinte mán dennap. A közösben végzett munkáról a bácsalmási Rákóczi Termelőszövetkezetben nyilván­tartott 120 munkegység tanús­kodik, az Itthon ifól viszont a házkörüli és a házon belüli tisz­taság, rend, no meg az udvar végében sereglő aprójószág; tu­catnyi csirke, s harminc egyné­hány Kba, melyet szerződésre nevel a ház asszonya. Ezenkí­vül egy bikát is hízóba fogtak, mert tavaly is ezzel biztosították m háztáji gazdaság jövedeimé­FKANCIA KÖLNI-9- -^3 nefc túlnyomó részét, kerek nyolcezer forintot; Mert a pénzre — melyet okos előrelátással osztanak be — itt igazán szükség van. Hogy mi­ért? Bizony regénybe illő törté­nete van a Hoffmann-csaJádnak, illetve az édesanyának: Maris­ka néninek. A háború idején öt fiával ke­resett itt rokoni menedéket mi­után pesti lakásukat szétbom­bázták a németek. Férje nyolc, gólyáitól vérző sebekkel vergő­dött utána, s csak önfeláldozó asszonya segítségével állt talp­ra. Azután jött a katonaság, majd a hadifogság, ahonnan még alattomosabb, reménytele­nebb betegséggel: tüdőbajjal tért vissza. De a hatodik apró­ságot várva már így tervezget­tek: Akik elmentek — Biztosan kislány lesz, s ha megszületik, azonnal elmegyek, hogy meggyógyíttassaim magam — mondogatta az édesapa. Erre azonban már nem ke­rülhetett sor, mert a hatodik fiúcska megszületése előtt két hónappal meghalt Hosszú éveken át csak a fiai­ban bízva, reménykedve dolgo­zott, küzdött az édesanya, tisz­teletet, szeretetet követelő ön­feláldozással. S a fiúk nem vol­tak hálátlanok. Ahogy csepered­tek, úgy vállaltak részt minden munkában, s emellett különös módon mindegyik fiúban olt- hatatlan tudásszomj égett. Antal volt a legelső, aki ki­* Értékes kutatómunka folyik a Kecskeméti Állami Le­véltárban. Most dolgozzák fel a volt Dél-Pest és a volt Bács- Bodrog megyei Foldbirtokren- dező Tanács iratanyagát, amely az 1945—46. évi földosztás tör­ténetét foglalja magában. A do­kumentációs anyagot a Művelő­désügyi Minisztérium Levéltári Osztályához továbbítják. A levéltár ez évi tervei között szerepel még Kecskemét város- történeti dokumentációs anya­gaiból és a Tanácsköztársaság idejéből fennmaradt plakátok­ból egy ismertető képeskönyv összeállítása. Kecskemét törté­netét ötven iratfénykép illuszt­rálja majd a velük együtt mel­lékelt plakátsorozat képeivéL A dokumentumok kiválogatása részijén már megtörtént, a hát­ralevő munka pedig a közeljö­vőben fejeződik be; Lottó-tájékoztató A 28. játékhéten 4142 757 lottószelvény vett részt a sorso­láson. öt találat nem volt. — Négytalálatot 24 szelvényen ér­tek el, így ezekre egyenként 129 461 Ft nyeremény jut. A háromtalálatos szelvények szá­ma 2418, nyereményük 642 Ft. Kéttalálatos szelvény 82 042 <jb volt, ezeknek a nyereménye 18,90 forint PETŐFI NEPB .4 Magyar Szocialista MunkáspSr Bécs-Kiskun megyei Bizottság» és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felető» szerkesztő*. Weither Dániel Kiadja! a Petőfi Képe Lapkiadó Váflalal Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség« Kecskemét Széchenyi tér Is szám Szerkesztőségi telefonközpont! M-l*. »-1«. Belpolitikai rovati ti-23. Szerkesztő bizottság: I0-3Í Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon i 11-09 gerjeszti a Magyar Posta« • Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bfifisetéa díj I hónapra I» Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti — TeLi 1*0». *W* röppent a Kis tanyai fészekből, — amelyet mindössze csak nyolc hold, juttatott föld övezett Bá­nyász lett Pécsett, s az édes­anya nagy örömére tavaly kap­ja meg a legkiválóbbakat illető oklevelet A következő fiú: Já­nos, bányatechnikusrfak készült, amikor a kötelesség két évvel ezelőtt a katonasághoz szólítot­ta. A másik katonafiú: Sebő, civilben a pécsi szénbánya moz­donyvezetője, s a múlt évben bevonulása előtt négyesre vizs­gázott a gépipari technikum le­velező tagozatának második év­folyamán. Béla a miskolci mű­szaki egyetem harmadéves hall­gatója, bányamérnöknek készül. mi akik még itthon vannak így már csak a két kisebb fiú van idehaza: a tizennyolc éves Csaba és a tizenhárom éves Gyuri, s valószínű, hogy mindkettőjük a mezőgazdaság­gal „jegyzi el” magát. Csaba ugyanis már tagja a szövetke­zetnek. Amellett, hogy levelező hallgatóként végzi a mezőgaz­dasági technikumot, a növény- termesztési brigádban dolgozik, s „hosszútávú” tervei vannak — mint a huszonhat tagú KISZ- ala pszervezet szervező titkárá­nak — a szövetkezetét és tár­sait illetően. (A néhány hónap-, pal ezelőtt alakult KlSZ-szerve- zet tagjai titkáruk javaslatára öt hold kukoricába köztesként babot vetettek, amelynek a jö­vedelméből pingpong-asztalt, sakkot, társasjátékokat akarnak vásárolni, későbbre pedig or­szágjáró turista kirándulásokat terveznek.) Gyuriból pedig már­is élőbújik a jövendő traktoros, hisz könyve fölé hajolva, ha ce­ruza kerül a kezébe, önkénte­lenül is a határban berregő traktor zenéjét „kottázza”, illet­ve kopogja az asztal lapjára ... Termés »rtesen ezt is az édes­anya elbeszéléséből tudom meg, aki az órára pillantva — mely már az ebéd idő lejártát, s is­mét a közös munka kezdetét jelzi — így búcsúzik tőlünk: — Higgyék el: nagyon boldog vagyok, hogy ilyen jó fiaim vannak, akik bárhova kerülve, mindenütt helytállnak az élet­ben ... S magáról, aki ezen a távoli kis tanyán ilyen nagyszerűen tanította és példájával tanítja ma is élni, dolgozni fiait — sze­rényen hallgat« Eszik. Éva Június utolsó hetében a kecs­keméti Rákóczi út itt számú hás pincéjét és udvarának egy részét döntötte a szennyvíz. A házfelügyelő távollétében » la­kók kétségbeesetten »riasztot­ták« a Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomást, majd az Ingatlankezelő Vállalatot, amely csaknem egy hét múltán ki is küldte szerelőit az eldugott szennyvízcsatorna megjavításá­ra. Addig nyugtalanság; rette­gés honolt a házban, hiszen ez a dolog a legnagyobb kánikula idején történt olyan helyen, ahol nemcsak felnőttek, de több mint hetven gyermek is él. Nem leltek azonban sokkal nagyobb nyugalmat a lakók ak­kor sem, amikor a szerelők dol­guk végzetten távoztak. Bár a vezetéket megjavították, s el­tűnt a szennyvíz is, a szennye­ződött talaj fertőtlenítésére sen­ki sem gondolt még újabb egy hét múltával sem. Pedig a gyere­kek más, közelebbi játszótér híján ismét birtokukba vették az udvart... Amikor a városi tanács vég­rehajtó bizottsága egészségügyi osztályának szóvátettük — bár nem az ő elsődleges kötelessé­gük — azonnal helyszíni vizsgálatra és segítségre tettek Ígéretet; az Ingatlankezelő Vál­lalat illetékes osztályvezetője azonban már szemrehányás kí­séretében vette tudomásul a fi­gyelmeztetést, bár később ő Is megértette a gyors intézkedést. Sérelmesnek találta ugyanis, hogy a szennyvíz feltörése és a fertőtlenítés ügyében nem hoz­zájuk fordultak először a lakók. Azt hiszem joggal kérdezhetjük ezek után: hatásköri súrlódások miatt szabad-e, lehet-e kockára tenni egy bérház lakóinak, a köztük hetven gyermeknek alapvető közegészségügyi védel­mét? Természetesen nem volna he­lyes, ha csak az Ingatlankezelő Vállalat felett törnénk pálcát. Kétségtelen, hogy mulasztást követtek ei, s nemcsak ebben az esetben, mert például már régen betöredezett kapuüvegek nagyrészét többszöri bejelentés és kérés ellenére még máig sem pótolták. Az alig nyolc éve átadott új bérház mai, szinte elrettentő állapotáért viszont vélemé­nyünk szerint főként nem a vállalat, hanem a lakók, s a rendet, fegyelmet következete­sen nem követelő házfelügyelő a felelős. A ház egyetlen lép- csőházának nincs egyetlen cp ablaküvege. A falak vállmagas­ságig — mind a lépcsőházban, mind az épület külsején — fir­kálásokkal, bevésésekkel, mo­tor és kerékpár okozta több te­nyérnyi nagyságú, mély »sérü­lésekkel« vannak tarkítva, a tyúkólnak és fáskamrának hasz­nált mosókonyhákról nem is beszélve. Ekkora gondatlanság nyomai még egy ötven évvel ezelőtt épült házon sem tapasz- találhatók. Ilyen dolgok miatt pedig nincs erkölcsi joguk a la­kóknak szemrehányással illetni az Ingatlankezelő Vállalatot, amely ha több jóindulatot, gon­dosságot és némely esetben egy kis öntevékenységet is tapasz­talna a lakók részéről —, a ház állapotának megóvása ér­dekében — bizonyára minden esetben készségesebben, s gyor­sabban intézné el jogos pana­szaikat is. A kecskeméti népfront-bizottság a termelőszövetkezetekért A kecskeméti városi népfront­bizottság legutóbbi ülésén ké­szítette el második félévi mun­katervét, amely négy fő feladat köré csoportosítja az elvégzen­dő feladatokat. E négy fő fel­adat: a termelőszövetkezetek se­gítése; a tanács és a népfront együttműködésének továbbfej­lesztése; a még egyénileg dol­gozó parasztsággal való foglal­kozás; valamint a politikai is­meretterjesztés. E négy fő feladaton kívül még nagy gon­dot fordítanak a magyar és szovjet nép barátságának ápo­lására, valamint a baráti né­pek életének ismertetésére. A szövetkezetek segítése és megszilárdítása érdekében az év második felében is megren­dezik a szövetkezeti gazdák számára BOLDOQ FIATALOK Az új társadalom új szokása kezd meghonosodni egyre szé­lesebb körbe* a mi megyénkben. Nap mint nap több az olyan esküvő, amelyeket a KISZ szervez a fiataloknak. Felvételünk a Bajai Városi Tanács házasságkötő termében készült, ahová több százan kísérték el Novák-Rostás Sándort és Gyurity Zsuzsan­nát. Esküvőjüket a városi KISZ-bizottság, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Bajai Ruhaüzem KISZ-szervezetei ren- [dezték meg ünnepélyesen. n zöldség- és gyümölcster­mesztési tanfolyamokat, három termelőszövetkezetben*: az Aranykalászban, az Üj Ta­vaszban és a Petőfiben a nyár és az ősz folyamán sem szüne­telnek a szakköri foglalkozások, amelyeken a kísérleti intézet szakembered bemutatók alkal­mával új kutatási eredmények­kel ismertetik meg a tagságot: A bizottság a tanács mezőgaz­dasági osztályával közösen megrendezi a város termelő­szövetkezeteinek és agronómu- sainak tapasztalatcseréjét, ősz­től kezdve pedig a TIT-tel és az MSZBT-vel, a szovjet mezőgazdaság eredményeiről tartanak film­vetítésekkel egybekötött elő­adásokat. Továbbra is rendszeresen lá­togatják termelőszövetkezetein­ket a jogászok, előadásokat tartanak a társadalmi tulajdon védelméről, a tagok jogairól és kötelességeiről, részt vesznek a közgyűléseken. Kedves figyelmesség a bizott­ság részéről, hogy a példamuta­tóan dolgozó termelőszövetke­zett brigádok tiszteletére már a nyártól kezdve zenés ajándék­műsort adnak, a csépién befe­jezés után pedig megismétlik a télen és a tavasszal nagy sikerrel megrendezett iro­dalmi esteket, szellemi öt­tusákat, elsősorban az Aranykalász, az Egyetértés, a Béke és a Tö­rekvés Termelőszövetkezetek­ben. A mcmkaterv szerint a bizott­ság tagjai egyre gyakrabban keresik fej a termelőszövetke­zeti családokat is, s elbeszél­getnek velük a párt és kor­mány politikájáról, a nemzet­közi helyzetről, valamint város- fejlesztési kérdésekről, ezenkí­vül több alkalommal rendez­nek képviselői fogadónapokat és beszámolókat a szövetkeze­tekben, hogy a tagság közelebb­ről is megismerhesse az ország- gyűlés és a tanácsok munkáját. Egy bérház panaszai

Next

/
Thumbnails
Contents