Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-18 / 167. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! KVI. ÉVFOLYAM. 1«X Sí AM ^ra 60 fillér 1951. JÚLIUS 18, KEDD Megvitatták megyénk ötéves beruházási programját Bővítik a régebbi üzemeket — Megerősítik a Duna melleti töltéseket — Új sütőüzemek épülnek — 300 ágyas kórház lesz Kalocsán — Újabb munkalehetőség HÉTFŐN DÉLELŐTT a Magyar Beruházási Bank Bács- Kiskun megyei fiókjában a megye második ötéves tervében megvalósítani- kívánt beruházásokat tárgyalták meg. A megbeszélésen részt vett Siket Miklós, a Magyar Beruházási Bank központjának főosztályvezetője, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság ipari osztályvezetője és Medveczki Lajos, a megyei tanács tervosztályának vezetője. Az egybegyűltek előtt Kárpáti András, a Magyar Beruházási Bank Bács-Kiskun megyei fiókjának vezetője ismertette az Országos Tervhivatal elképzeléseit, összeegyeztetve a megye terveivel és igényeivel. Bevezetőjében megemlítette, hogy a párt határozatának megfelelően a második ötéves terv során tovább iparosodik megyénk; Ezt bizonyítják az eddig folyamatban levő és az Országos Tervhivatal által már elfogadott beruházások. EZEK SZERINT a Kiskunfélegyházi Gépgyár bővítésére több tízmillió forintot költ államunk. A megnagyobbodott özemben vegyi és élelmiszeripari gépek gyártására rendezkednek be. Tizenhat és félmillió forintba kerül a Bajai Épölet- esztalosipari Vállalat bővítése. Jelentős összegeket költünk a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyáregységének végleges kialakítására. Tovább folyik a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat modernizálása. A beruházási terv több épület létesítését és sok gép beszerzését jelöli meg. A Kecskeméti Konzerv-1 gyár a dobozgyártó vonal kiala- I látására 7 600 000 forintot ka- I patt A tervbe vett új kazánok I létesítéséhez is hozzájárult az j Országos Tervhivatal. A kecs- j kernéti vasútállomáson a biz-1 tonságos közlekedést segíti elő ez új biztosító berendezés felállítása. Megoldódik a keceli tőzegbánya kisvasútépítése is. Az előzetes adatok szerint 8 és félmillióba kerüL Két új kenyérgyár építése szerepel a második ötéves tervben, Kecskeméten és Kiskunhalsojfc A MEZŐGAZDASÁGI termelés növelését és biztonságát több (jelentős beruházás szolgálja a második ötéves tervben. Az Új- bögi Állami Gazdaság 110 holdas öntözéses zöldségüzemének a kialakítására 2 800 000 forintot, költenek. A Vaskút! Állami Gazdaság borkombinátja közel 19 ezer forintba kerül államunknak. A kiskunsági öntöző- rendszer kialakítása 8 ezer hold öntözését biztosítja. A munkálatok 1963-ban kezdődnek, 1964- ben fejeződnek be. A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság egy új gépállomást létesít. Jelentős összeget kap a* Alső- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a dunai töltések megerősítésére. Az ezzel kapcsolatos munkálatok 1962-ben fejeződnek be. A Csorna-foktői csatorna kiépítésére ez évben 1 400 000 forintot költenek. A tassi zsilipépités majdnem 17 műEó forintba kerül Ezenkívül Kalocsán egy új 300 ágyas tbc-kórházat, Kecskeméten közegészségügyi járványügyi épületet hoznak tető alá. A BERUHÁZÁSOK megvalósításával egyidejűleg nő a fogTaJkoztatottak száma. A ZIM Kecskeméti Gyárgyeségében 364, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban 501, a Bajai Épületasztalosipari Vállalatnál 126, a Kecskeméti Épületlakatosipani Vállaltnál pedig 1569 fővel nő a dolgozók létszámai Megnyílt a szőlő- és gyümölcstelepítési tanfolyam Mint már hírt adtunk róla: a megyében megvalósításra kerülő nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések szakszerű irányítása érdekében a megyei tanács mezőgazdasági osztálya egyhetes tanfolyamat szervezett homoki termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek tagjai részére. A tanfolyam hallgatód elméletben és gyakorlati bemutatók során sajátítják el a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítés, szaporítóanyag-nevelés, ültetvénygondozás legjobb módszereit. Július 17-én, hétfőn reggel Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg a 120 hallgatóval indult tanfolyamot. A megnyitót »A szőlő- és gyümölcstelepítés jelentősége megyénkben« című előadás követte. A nyolc—tíz mázsa teherbíróképességű apró vontató, az Agrosloj, válogatás végett a központba szállítja az uborkával teli ládákat. (Tóth Sándor felvételei.) UBORKASZÜRET « A Dima-Tisza köri Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában, a megyeszékhely perifériáján szántóföldem is termesztenek uborkát A mintegy két holdnyi területen folyamatosan érik a salátának való, amely szedését 10 napja kezdték meg. Nagyját a fővárosba szállítják, az apróbbakat pedig a gazdaság kecskeméti savanyítóüzemében rakják el télire.; A gazdaság öt női dolgozója naponta 60 ládát tölt meg — egyet-egyet 30—10 kilogrammal — a vödörbe szedett uborkából. Átadták Moszkvában a nyugati válaszjegyzéket Nyugat-Berlin és Németország kérdéséről Washington, (MTI) A Fehér Ház közölte, hogy hétfőn eljuttatták Moszkvába az Egyesült Államok kormányának válaszjegyzékét a Nyugat-Berlin és Németország kérdésével foglalkozó szovjet emlékiratra, amelyet Hruscsov miniszterelnök adott át június 4-én Bécsijén Kennedy elnöknek. Hírügynökségi jelentések egybehangzóan közölték, hogy röviddel az amerikai jegyzék át- nyújtása után átadták Nagy- Britamnia és Franciaország kormányának a jegyzékét is. A jegyzéket a nyugati nagyhatalmak moszkvai nagykövetei nyújtották át Gromiko szovjet külügyminiszternek. A nyugati válaszjegyzékeit szövegét kedden — magyar idő szerint 15 órakor — hozzák nyilvánosságra a három nyugati fővárosban. A nyugati hírügynökségek úgy értesültek, hogy a jegyzékek, tartalmukat tekintve azonosak, formájukban és megszövegezésükben azonban különböznek egymástól. Míg ugyanis az amerikai jegyzék a június 4-i szovjet emlékiratra — addig az angol és a francia jegyzék azokra a fejtegetésekre válaszol, amelyekben Gromiko szovjet külügyminiszter nemrégen Genfijén a nyugat-berlini kérdést angol és francia kollégáinak vázolta. Készek vagyunk újra megkezdeni a tárgyalásokat Franciaországgal Krim Belkasszem nyilatkozata a Pravda tudósítójának Moszkva. (TASZS2^ Ml jellemzi a mostani algériai helyzetet, milyen eredményeket hoztak az eviani tárgyalások, amelyeket Franciaország megszakított, lehetséges-e a tárgyalások folytatása és milyen alapon? Ezekre a kérdésekre válaszolt a Pravda tudósítójának a Kairóban tartózkodó Krim Belkasszem, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere, aki az eviani tárgyalásokon az algériai küldöttséget vezette. A jelenlegi algériai helyzetet az algériai nép egysége és az igazi függetlenség kivívására irányuló megingathatatlan törekvése jellemzi. Ez a nemzeti felszabadulásért vívott majdnem hétéves fegyveres harcunk legfontosabb eredménye — mondotta Belkasszem. A jelenlegi helyzetről az egyetlen ésszerű kivezető út a béke. Franciaország megegyezése azokkal, akik az elnyomók ellen harcolnak. Hiszünk abban, hogy Franciaország tényleg békét akar Algériában. Ezért mentünk el a tárgyalásokra. Célunk azonban változatlan — Algéria igazi függetlensége, Krim Belkasszem elmondotta, hogy az eviani tárgyalásokon Franciaország Algéria valóságos kettéosztását követelte. Azt akarta, hogy a Szahara jóformán külön államként leválva valójában a francia gyarmattartók: uralma alatt maradjon. A francia álláspont szerint a független Algéria szuverénitása nem terjedne M azokra a katonai támaszpontokra sem, amelyeket örök jogon a franciák rendelkezésére bocsátana. A francia követelésekkel kapcsolatban Krim Belkasszem megjegyezte, hogy a világ közvéleménye meggyőződhetett Algéria igazáról. Csak akkor tesszük le a fegyvert — mondotta ha kivívjuk a győzelmet, az ország függetlenségét Célunk elérése érdekében bármikor, bárhol készek vagyunk újra megkezdeni a tárgyalásokat Franciaországgal. A tárgyalásokra van alap, 4 tunéziaiak kitűzik a lobogót a 233-as határkőre Burgiba elnök beszéde a tunéziai parlament rendkívüli ülésén A tunéziai parlament rendkívüli ülésén Burgiba elnök bejelentette, hogy szerdától kormánya ismét életbelépteti azokat az ' intézkedéseket, amelyeket Sza- I kiét Szidi Jusszef falu francia ‘ bombázása után rendeltek el : 1958 február 8-án. Ezeket az in- ‘ íézkedéseket 1959 június 17-én ' feloldották. Tunézia abban az ; Időben visszahívta franciaorszá- ! gi nagykövetét, lezárta a francia támaszpontokhoz vezető utakat, megvonta a diplomáciai elismerést a francia konzulátusoktól. Négy hónappal ezután Franciaország és Tunézia egyezményt írt alá, amelynek értelmében, Bizerta kivételével, a francia csapatokat kivonták a tunéziai támaszpontokról és repülőterekről. Burgiba közölte, hogy szerdától önkéntesek indulnak délre, hogy kitűzzék a tunéziai lobogót a 233-as határkőre, amely á kormány álláspontja szerint — és az egyezmények értelmében — Tunéziához tartozik, azonban a francia csapatok mindezideig megakadályozták a határkő tunéziai birtoklását, Tunézia a jövőben semmiféle engedményre nem hajlandó a Szaharának őt megillető területével kapcsolatban. Burgiba bejelentette, hogy az ország nyugati határait csakis a független Algéria kormányával rendezi majd. A Szaharáról szólva hangsúlyozta, hogy Tunézia nem adhatja fel jogait, amelyeket Franciaország bitorol. Burgiba végül hangsúlyozta, hogy Tunézia együtt óhajt működni Franciaországgal, ennek azonban az a feltétele, hogy előbb megoldják a bizertai és a szaharai kérdést.
