Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-02 / 154. szám

4. oldal ,IW1. Július 2, vasárnap BE kommunizmus ?r”' -^11 ' v •• ­' ' r!? >'•: ' -/ * ...- ...,, fn I r* 4 c^ mas^arupj<sp&i- :*.: rví^í1*1 ^ a**«*«»®i9í- ,:í:.:. I«;?sss5sssaisía8s?ss^ ':??3ÍS^^ ; sSW i i ! i I Egyáltalán nem kellett gondolkodnom a Szov­jetunióról szóló riportsorozatom címén. Egy hó­napon át 24 ezer kilométert megtett utamon mindenütt arról győződtem meg, hogy a szovjet nép hatalmas lendületű munkájával a kommu­nizmus építésének útján jár. Moszkvában, a szi­bériai Irkutszkban, Angarszkban, vagy Bratszk- ban, északon Leningrádban, Tallinnban vagy Pernuban, délen Szocsiban vagy Tbilisziben, és Ukrajna fővárosában, Klevben — egymástól sok ezer kilométerre fekvő városokban, különböző égtájakon, más-más nyelven, hegyek között vagy termékeny földeken, a tajga ölelésében, vagy a tenger öbleiben ugyanazt hallottam, láttam: a nagy céloktól izzó szovjet nép fegyelmezett és teremtő munkáját. Riportsorozatom célja az, hogy ezt a szenvedélyes lüktetésű és világot for­máló alkotómunkát érzékeltessem. Az Angira gyémántja Megalakul a népművelők szakkönyvtára Útban Moszkvából Irkusztkba Gyina, a csinos és kedves ste­wardess egy információt tett az asztalunkra. E szerint TU—104-B jelzésű gépünk kapitánya Jego- rov, 10 000 méter magasságban repülünk, a sebesség óránként 900 kilométer és a külső hőmér­séklet minusz 50 Celsius fok. Gyina udvariassága azonban nem ért véget azzal, hogy az in­formációs nyomtatvány rubri­káiból segített kisilabizálni az említett adatokat, hanem mint­egy biztatva bennünket, elmon­dotta: Szibéria felejthetetlen él­mény mindenki számára. S Gyi- na jóslata beigazolódott Sok emberben, ha Szibériáról hall, még ma is a régmúltból maradt képzetek támadnak fel: kietlen, mostoha földrész, der­mesztő hideg, ahova valamikor száműzötteket hurcoltak, ahol csak mutatóban akadt kultúra és nem embernek való az élet. Ha valakinek még manapság is Dyen gondolatai lennének, gyor­san tegyen le róluk. Mert ez a valamikor tényleg nehéz sorsú Szibéria mai életével nagyon energikus cáfolatot ad minden múltból maradt rossz emlékre. Bizonyságul hadd idézzem fel egynapos bratszki látogatásunk benyomásait, amelyek feledhe­tetlenül belémvésődtek. „I4t tenger lesz!” A magyar és a világsajtóban •okán írtak már Bratszkról és az ott épülő gigantikus erőmű­ről. De ha már százezer írás is látott napvilágot, akkor is azt mondom, hogy szülessen még róla sok írásmű, mert ha egy- egy közülük az építkezésnek csak pillanatait eleveníti is fel, a történelmet írja, a kommuniz­mus építésének történetét. Vajon említés nélkül, lehet-e hagyni a találkozás első perceit a bratszki repülőtéren, ahol Szavrickij elvtárs, a városi pártbizottság agit.-prop. titkára így fogadott bennünket: „Jól nézzék meg az elvtársak azt a földet, amelyen állnak, mert ez jövőre már tengerfenék lesz." Tengerfenék? — csodálkoz­tunk el valamennyien. Hiszen mindenütt nagy épületek és vég­telen erdőségek vannak. Szav- ricikij elvtárs úgylátszik meg­értette kétkedő gondolatainkat és válaszolt ki nem mondott kérdésünkre, »...előbb azonban mindent eltakarítunk. A legki­sebb gallyig „kigyomláljuk" a tajgát Rövid Időn belül 40 mil­lió köbméter fát fogunk innen összeszedni. Hatvan települést, közöttük töt* kolhozt költözte­tünk át más vidékre. Sok ezer ember és rengeteg gép dolgozik azon, hogy tiszta „ágyat” kapjon a tengerré duzzadó Angara.'* S ahogy tovább haladton* a tisztásoktól imitt-amott már fol­tos tajga közepébe vájt úton, egyszerre csak a messzeségben kitárult előttünk ax épülő gát lenyűgöző látványa. Egy termé­szetadta kedvező helyen, ahol a folyó magas, meredek fiúrtia 860 méterre szűkül, épül ez a hatal­mas, még a csapongó fantázia számára is nehezen elképzelhető vasbeton „erődítmény”. „Villamosságot árassz...!” Szavrickij elvtárs lelkes ma­gyarázó szavaiból is az derül ki, hogy az épülő erőmű a ha­talmas méretek valóságos gyűj­teménye. A folyó hömpölygő vizét el­záró gát 5 millió köbméter be­tont emészt fel, és ha felépül, teljesítménye egyedülálló lesz a világon: 5 millió kilowatt Évi 22 milliárd kilowatt áramot ad majd a környéken nagy iram­ban fejlődő iparnak és vissza­adja azt a kölcsönt is, amelyet most az irkutszki erőműtől kap. A tenger, amely három év alatt gyűlik össze, 560 kilométer hosz- szan nyújtózkodik és legmélyebb pontja 102 méter lesz. A víz­szintkülönbség, amely nyomásá­val mozgásba hozza a gazdag­ságot adó turbinákat, 110 méter; a gát teste N!6 méter magas, belső szélessége 1200 méter, az egész gát betonépítménye pedig 5 kilométer szélesen húzódik. Mintha Majakovszkij verssorai kelnének életre: „Villamosságot árassz, vad folyó medre! Gyá­rakat járassanak zúgó vizeid." Negyvenezer ember Kik azok, aldk Ilyen hatal­masat alkotnak? Akik küzdöt­tek a torlódó jéggel, akik pon­tosan kiszámították, hogy három év múlva hol lesz az új tenger partja, akik a természet eddig elfecsérelt erőit megnyergelik. Kik ezek az emberek? Az or­szág minden részéből húszezer fiatal jött az építkezésre, közöt­tük 7500 komszomolista. Sokan már összeházasodtak áf ha an­nak előtte moszkvainak, lenin- grádinak, vagy habarovszkinak vallották magukat, most már büszkén mondják; „Mi, bratsz- kiakr Naponta két pár köt há­zasságot és 15—20 • gyermek szü­letik. Negyvenezer ember szor­goskodik az építkezésen, közöt­tük 2100 mérnök és technikus, és hárman a szocialista munka hősei, ötvenhat nemzetiségből gyűltek össze, hogy ezzel is bi­zonyítsák a szovjet nemzetiségi politika diadalát. Beszélgetés közben elmondják, hogy a nem­régiben Itt Járt Hruscsov élv­társ biztatását követik, aki azt mondta: „Bratszknak minden szibériai városnál különbnek kell ienaL’ Két évvel hamarabb Ha már ax emberekről szólok, néhány villanásnyit hadd je­gyezzek fel a szovjet ember sok nemes tulajdonságát magán vi­selő Szavrickij elvtársról. El­mondja, hogy nem műszaki em­ber, hanem történész. Megvált­ja: jól* lenne a mérnöki képe­sítés, mert az „sűlyban" többet jelentene. Valamikor Brjanszk­ban élt, később a csendes-óceá­ni flottánál szolgált és hat éve él Bratsekban. Ott bábáskodott 1957-ben az építkezés megkez­désénél. S részt vett az eddig elvégzett munka minden küz­delmében. Bizonyára Szavrickij elvtársnak is nagy része van ab­ban, hogy az építkezésen dolgo­zó több mint kétezer kommu­nista elhatározta, hogy az erő­művet a tervezétt 1965 helyett 1963-ban adják át rendeltetésé­nek. Az ő szándékai és megfe­szített munkája is benne van abban a XXII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásban, hogy a húsz turbina közül ok­tóberben egy már áramot ad. S bár az itt dolgozók telve vannak az építkezés napi gond­jaival, mégis már a ' holnapba és messzebbre tekintenek: kér­ték a pártot, tegye lehetővé, hogy Bratszk után az oda 260 kilométer távolságra épülő új erőmű munkájában vehessenek részt. Szavrickij elvtárs egy a sok közül, aki lelkesedésével, eszé­vel, tettrekészségével és teljes emberségével szolgálja a nép ügyét. De ezekkel a tulajdonsá­gokkal rendelkezik az egész szovjet nép és ezért zabolázza sikerrel a természet erőit, ezért épül ebben a hatalmas ország­ban az egész emberiség nagy reményeként a kommunizmus. Gyorsan eliramodott a Bratszk- ban töltött nap. Az este bekö­szöntővel villanyfénybe öltözött minden. Az erőmű vízben tük­röződő képével együtt úgy tűnt, mint egy csillogó, ezer színben tündöklő gyémánt. Igaza volt Gyinának, a kis stewardessnek. Szibériát látni — valóban felejthetetlen élmény. (Folytatása következik.) WELTHER DÁNIEL A gabonabetakarftás igen jó ütemben halad, előreláthatólag a tervezettnél hamarabb fejezik be az aratást a termelőszövet­Igen Jelentős kezdeményezés született a Megyei Könyvtár­ban nemrégiben tartott mód­szertani tanácsülésen. Nem ki­sebb feladatot tűztek maguk elé a járási könyvtárak, mint azt, hogy saját kebelükön belül megalakítják, fokozatosan létrehozzák a népművelők szakkönyvtárát. Mindazo­kat s könyveket, brossurá- k&t, tájékoztatásokat gyűj­tik itt össze, amelyekre a hivatásos népművelőknek járásainkban, községeink­ben nagy szükségük lehet. Ma még az a helyzet, hogy elég nagy gondot okoz egy-egy magas színvonalú műsor össze­állítása, vagy egy-egy előadás megtartásának legalkalmasabb módsziere. Nem oldható meg következetesen a népművelők otthoni, évköri továbbképzése sem ilyen szakkönyvtár híján* anélkül hogy különböző segéd­eszközöket ne vegyenek Igény­be a munka hatásosabbá téte­le érdekében. A legelső lépés az les z, hogy összeállítják mlndenfk já­rási könyvtárban az ott megtalálható színművek ka­talógusát. Két évvel ezelőtt nagy sikert aratott Henri Decoin filmje a Macska. A film egy fiatalasz- szony hősiességéről szók aki nagy szolgálatot tett a francia ellenállóknak. A film sikere ar­ra késztette a rendezőt, hogy most megalkossa annak folyta­tását A főszerepet ebben az érdekes és izgalmas filmben is Francoise Arnoul játssza, nagy megjelenítő erővel, kitűnő adott­ságokkal. Izgalmas részleteket kezetek 8700 holdnyl gabonate­rületén. A kalászosok közül szép, 25—30 mázsás termést ígér az olcisz búza. A katalógusokat egymás között 1« kicserélik majd könyvtá­rsíink, a így minden járás szék­helyén hozzáférhetővé válik a megye egész színműszöveg ál­lományának jegyzéke. A Bács­almási Járási Könyvtár már elkészítette az első ilyen kata­lógust, több mint 700 színmű és jelenet címe gyűlt össze. Hasonló diafilm-katalógust is bocsátanak majd a nép­művelők rendelkezésére a szakkönyvtárban Megindul a katalógusok létre­hozása után a könyvtárköri kölcsönzés is. A könyvtárosok nagy öröm­mel fogadták ezt a' határoza­tot, hiszen közvetlen munka­társak, a községi és városi nép­művelők tevékenységének gyö­keres megjavítását eredménye­zi majd minden bizonnyal ez az új típusú szakkönyvtár. Jó lenne, ha minél előbb ven­nék igénybe a népművelők most szervezendő szakkönyv­tárát, mert ez a művelő­dés jobb módszereinek kiala­kításához, a tudományosan meg­alapozott művelődéri. tevékeny­ség kifejlesztéséhez nélkülözhe­tetlen. Csáky Lajos tudunk meg a filmből a fran­cia ellenállók tevékenységéről. A film főszereplője, akit Macs­ka néven ismertek a mozga­lomban, egy német orvos-pszi­chológus karmai közé kerüli aki a nád hadvezetés utasításai szerint szuggesztió útján igyek­szik részleteket megtudni az el­lenállási mozgalom terveiről* elképzeléseiről. Tanúi vagyunk a filmben, hogyan szabadul meg Cora, ez a rokonszenves fiatal francia lány lassanként az orvos tevékenységének bé­nító hatásától és lesz újból az ellenállók hős munkatársává. Kitűnő színészeket ismerünk meg a filmben. Horst Frank játssza a kísérleteket végző né­met orvos szerepét Nyúlánk* csinos fiatalember. Nem is kö­zömbös az asszonnyal szemben* de ugyanakkor vak eszköze a hitleri hadigépezetnek. Kísérte­tiesen idézi a hitleri haláltábo­rok gyilkos orvosainak alakját* akik mosolyogva küldtek halál­ba kiszolgáltatott embereket. A másik férfi Charles, az ellenál­lók soraiban küzd. Hazafi, aki nemes és nagy célok szolgála­tában áll. Tudja, hogy Cora a németeknek dolgozik és mégis bízik benne, ez a 'bizalom gyó­gyítja meg aztán az asszonvt és téríti vissza az igaz ügy szol­gálata mellé. A rendező Decoin és Pierre Montazel az operatőr sok fi1m- szerű eszközt felhasznált a fő­szereplő leki válságának ábrá­zolására. Kitűnő zenét kompo­nált a filmben szereplő esemé­nyek átfestésére a raasv»r szármozáeú nárizsi zeneszerző, Joseph Kozma. MEDENCE A FÁK ALATT Szürke, kék, sár­ga és vörös színű téglalapok váltják egymást az ala­csony, szélesen el­terülő épületen, amely előtt egy sereg ember azzal foglalatoskodik, hogy valami útfélét alakítson ki, amely az országúiról. Ide­vezetne. Előtte ép­pen egy csapat vas­utas vonul el ge­reblyézel, ásóval és kapával a vál­lán, majd az egyik építési ember út­baigazítása szerint megindul a telek végei elé. Oda van­nak beosztva* A bácsalmási strandfürdő épít­kezésein vagyunk. Megnyitását, külö­nösen mióta a ká­nikula beköszöntött nemcsak aggodal­mas érdeklődéssel figyelik a bácsalmá­siak, hanem úgyis siettetni szeretnék, hogy a saját irtum- kó jukkái járulnak hozzá a befejezés, az átadási aktus megközelítéséhez* Nem sok van hátra már a befeje­zésig s ebben a gyönyörű őspark­ban rövidesen meg­nyílik a nagyszabá­sú, minden kénye­lemmel ellátott községi uszoda. Jú­lius végére tervezik az átadást, s a hí­rek szerint ide a strand és a gyer­mekjátszótér szom­szédságába egy újabb nagyszabású nyári vendéglőt is telepít a földmű­vesszövetkezet Ta­lán még a Sárga csikó-vendéglő jól Ismert zenekarát is idehozzák majd, amikor július 23- án ünnepélyesen át­adják a községnek ezt a szép, új léte­sítményt 14 arafégép és 3 kombájn vágja a búzát Kecskemét tsz-eiben rrrn űi filmek mim A Macska kinyújtja karmait r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents