Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-02 / 154. szám

1961. Július 2, vasárnap 5. oldst „Derekasan megálltak helyüket" Tiz&tdtéves az úüőcúszecuezct JULIUS 2-a, a Magyar Úttö­rők Szervezetének a születés­napja. Ma ünnepli r^-mállásá- nak 15. évfordulói7 úttörő­mozgalom. Ebből az . ..alomból az ország minden részéből — így megyénkből is — staféta érkezik Budapestre a Kossuth térre, ahol a harmadik országos úttörőtalálkozó ünnepségeinek keretében átadják a pajtások a jubileumi év. tiszteletire tett vállalásaik teljesítéséről szóló jelentést. Megyénk úttörői de­rekasan megállták helyüket a jubileumi évben, s az évfordu­lóhoz méltóan teljesítették 15 pontba foglalt vállalásukat. Felkerestük Gyóni Lajos elv­társat, a Magyar Úttörők Szö­vetségének Bács-Kiskun megyei titkárát és megkértük, nyilat­kozzék lapunknak arról, hogyan teljesítették úttörőink a 15 pontból álló versenyfelajánláso­keit* ÚTTÖRŐINK lelkesen ké­szültek a jubileumi év méltó megünneplésére — kezdte Gyó­ni elvtárs. — Ennek kapcsán szép eredményről számolhatunk be csapataink életéből. A paj­tások kitartó szorgalommal folytatták nyomolvasói tevé­kenységüket, feldolgozták az el­ső úttörőcsapatok történetét, s az összegvű jtött dokumentu­mokból elkészítették a Hősök könyvét. Testvéri kapcsolatot alakítot­tak ki a KISZ-szervezetekkel. Megyénkben több mint 700 KISZ-tag vállalta az úttörőcsa­patok irányítását. A tanév vé­gén háromezer á'talános isko­lás kérte felvételét a KISZ-be. wwv ---------­Munkában az újító brigád, 180 000 forint megtakarítás Elkészült a 150-lk mezőgazdasági porozásén Szállításra várnak a porozógépek. A Kecskeméti Autó- és Gép­javító Ktsz az elmúlt hónapban ünnepelte fennállásának tize­dik évfordulóját. A szövetkezet dolgozói már az év elején nagy munkába kezdtek, hogy terme­lési sikerekkel is méltóképpen ünnepeljék a jubiláns évfordu­lót. A tagság és a vezetőség még januárban úgy döntött, hogy jobb munkaszervezéssel, a szocialista versenyben és az újí­tómozgalomban rejlő lehetősé­gek kiaknázásával június vé­géig leszállítja a 150. mezőgaz­dasági motoros porozógépet A szövetkezet teljesítette ígé­retét Szállításira készen állnak a nagy teljesítményű szántóföl­di porozok, amelyek az ország legkülönbözőbb területein se­gítik a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok burgo­nyatermésének, pillangós ta­karmánynövényednek védelmét. Panasz még nem érkezett a gé­pek ellen. Szerkezetük egysze­rű, a gép nem kényes, könnyen kezelhető. Ezért kér belőle a nagyüzemi mezőgazdaság minél többet' A jobb munkaszervezés és a szocialista verseny eredmény­nyel járt, azonban még a szö­vetkezet vezetői is szerényked­ve beszélnek arról, amit az újítói komplex-brigád munkája eredményezett Nélkülük alig készült volna el időre a 150 porozógép. Azért pedig külön dicséretet érdemelnek, hogy újításaik és egy sor ésszerűsí­tés révén a mezőgazdasági po- rozók gyártásánál 180 000 forint megtakarítást értek el. Nyúl István és brigádja, hogy a munkát könnyebbé és gyor­sabbá tegye, több alkatrész gyártását gépesítette. Még a hegesztéseknél is ötletes sablo­nokat alkalmaznak. A porozó egyes tartozékait eddig lemez­ollóval munkálták, most ugyan­ezeket gyorsan és pontosan ex- centerrel végzik, a vastagabb anyagok megmunkálásánál pe­dig az ÉM. Lakatosipari Válla­lattal kooperálnak, ami szintén jelentős megtakarítással jár. Most pedig azt tervezik, hogy a legközelebbi szériát még ol­csóbban állítják elő. A baracktermelők figyelmébe! i A barack termelők kérésére a 40 mm átmérőn felüli export­barack további 5 mm-kénti válo­gatását a Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei Értékesítő Köz­pontja Július 2-től kezdődően megszünteti, mert az a terme­lőknek jelentős többletmunkát okozott Az export kajszi és • rúzsa, valamint egyéb fajta barackért a következő szabadfelvásárlási árakat fizetik a felvásárló tele­peken (az első összeg a kajszira értendő): 40 mm feletti átmérő­jű gyümölcsnél kilónként S.80— 3.30, 35—39 mm között 2.60— 2.30, 30—34 mm között 1.60— 1.40, 25—30 mm között 1.40— 1.2o’ forint Az árak ládába rakott árura értendők. A szerződésre átadott mennyi­ség után az egyéni termelők ré­szére 10, a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok ré­szére 15 százalék szerződéses felárat fizetnek. (Szerződéses fel­ár csak a 40 mm átmérőn feletti áruért jár.) A fenti átvételi árakon felül az exportérettségi fokban át­adott állati kártevéstől (moly­tól) mentes barackért kilogram­monként 40 1 fillért, az export­érettségi fokban előállított, so­rolt, előírás szerint csomagolt, ládába rakott áruért 1.20 forin­tot, az exportérettségi fokban előállított, sorolatlan, de előírás szerint csomagolt, ládába rakott áruért 70 fillért fizetnek a fel­vásárló telepek. A csomagolással, valamint az exportérettségi fokkal kapcso­latban a felvásárló telepek ad­ják meg a szükséges felvilágo­sítást Az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalomban majdnem 2500 pajtást vontunk be. Az úttörők részt vettek a köz­hasznú munkák végzésében is. segédkeztek az állami gazda­ságokban, a termelőszövetke­zetekben, a borsószedésben és a gyümölcsszüretelésben, vala­mint a község és iskolájuk szé­pítésében. Legfrissebb adataink szerint 104 743 munkaórát dol­goztak 733 ezer forint értékben. Az 1960—61-es tanévben a kisdobosok 817 mázsa papírt, 508 mázsa textilhulladékot, 9347 mázsa vasat, 141 mázsa színes­fémet, 15 mázsa vadgesztenyét, 106 mázsa mákgubót, 28 mázsa gyógynövényt gyűjtöttek. Ezen­kívül közel 100 ezer facseme­tét ültettek el. Űttörőink részt vesznek a fa­lusi ifjúsági szövetkezetek mun­kájában Is. Megyeikben 42 fa­lusi ifjúsági szövetkezet műkö­dik, ezek közül tizennégvben kisállattenyésztéssel foglalkoz­nak. A PAJTÁSOK nagy Igyeke­zettel készültek a májusban le­zajlott úttörő megyei kulturális szemlére. Több mint ezren sze­repeltek a kecskeméti bemuta­tón. Az országos kulturális ver­seny döntőién megyénket 62 úttörő képviseli — fejezte be nyilatkozatát Gyóni eivtárs. Ez csak néhány adat az úttö­rőcsapatok jubileumi készülődé­séről. Ezekből ís kitűnik, hogy a vö-ösnyakkendős pajtások nagy lelkesedéssel teljesítették vállalásaikat. Ezek az eredmé­nyek is hűen igazolják az úttö­rőmozgalom »-Ahnmos foüőd^sét. Bieliczky Sándor Á megítélés alapja: a munka A magyar nyelv Igen gazdag népi szólásokban ég közmondá­sokban. Ezekben a kifejezések­ben sok-sok Igazság, bölcsesség, számos maradandó tapasztalat gyűlt össze gazdag csokorban, mint a smaragdzöld erdei tisz­tásokon, s a hegyi patakok partján a mezei virágok. Közmondásaink bármennyire is igazak, szellemesek, mégsem lehet azokat válogatás nélkül minden időben mindenre alkal­mazni. így van ez azzal a közmon­dással is, amelyik azt igyekszik bizonyítani, hogy kutyából nem lesz szalonna. Tudott dolog, hogy a kutyát, a kutyának ne­vezett rosszul hízó süldőt nehéz meghizlalnl. — Átvitt értelem­ben ugyanez vonatkozik a rossz tulajdonságokkal rendelkező emberekre, és valóban nehéz őket_ megnövelni, átformálni. Mi történne azonban, ha pedagó­gusaink is a fenti elvet valla­nak és nem törődnének a csin­talan lurkókkal? Nyilvánvaló, helytelen útra térnének, ha a kutyából nem lesz szaténná közmondást érvényesítenék az iskolában vagy az életben. A kommunisták nézete és a gyakorlati élet tapasztalata sze­rint Is az emberek formálha­tnak, jellemük, tulajdonságaik és szokásaik megváltoztathatók. Ez vonatkozik a volt osztályel­lenség nagyobb részére Is. vo­natkozik a kulákokra, miután a népgazdaság átszervezéséért fo­lyó harcban a szoc’aüzmus erői tétén is döntő győzelmet arat­tak. Hazánkban az ellenséges osz­tályoknak már csak maradvá­nyai. egyes elem-1 élnek széi- szűrté.n. szervezetlenöl. A volt kulákok nagyobb része belépett Ötvenkét ho'd gyümölcsöst 60 mázsával szemben előrelát­hatólag ennek a kétszeresét si­került értékesíteniük a kajszi­barackból. telepített 1956 óta a kiskunha­lasi Paprika Antal Tsz. Az új- telenítésű gyümölcsösből öt hold barackos idén vált termő­re, és igen jól fizet. A tervezett a termelőszövetkezetekbe, ahol szokásaik, a munkához való vi­szonyuk megváltozik. Az osz­tályharc most a termelőszövet­kezetek megszilárdításáért és az emberek átneveléséért folyik a közös gazdaságokban. Arra tö­rekszünk, hogy a volt kulákele nagyobb részéből jó szövetke­zeti gazdák váljanak, akik az egységes paraszti osztálynak megbecsült tagjai lesznek. An­nál gyorsabb ez a folyamat, mi­nél megértőbben törekszenek ennek elősegítésére. Helytelen, a gyakorlati té­nyeknek ellentmondó tehát azt állítani, hoary a kulák az kulák marad. Hibás ezt „a kutyából nem lesz szalonna” hangulatos közmondással példázni. A termelőszövetkezet közös gazdasága olyan kohó, amely átgyúrja, átformálja az embere­ket. Az emberek a szövetkezet­ben megtanulják egymást be­csülni. s nem családfájuk, vagy korábbi anyagi helyzetük sze­rint. hanem a közösben végzett munkáink alapján. A közös gaz­daságok fadainak megítélésénél eevre Inkább a munka lesz a döntő és nem az, hogy ki hon­nan jött. hanem a*, hogy ki ho­gyan dolgozik jelenleg. A jó munkához természetesen nvugodt légkörre van szükség, olyanra, amelyben mindenki biztonságban érzi magát és bát­ran kezdeményez, alkot, finpen ezért azok a pártszervezetek — de mondhatjuk, azok a szövet- kezeti dolgozók — járnak et helyesen, akik nem a mások múltbeli anyagi helyzetét kn- tatiá.k a szövetkezetben, mint valami történészek, nem azt hangoztatják, ki müven osztály­ból, rétegből származik, hanem azon fáradoznak, hogy a szö­vetkezet valamennyi tagja részt vegyen a közös munkában. Azokat pedig, akik Jól dolgoz­nak. becsüljék meg attól füg» cctlenül, hogy szegénynaraszt, közénnaraszt. vagy esetleg kó­lák yolt a múltban. Nagy József--------------------------------------------n"-^nnnnnnnnnr ~nnr r rinnnnrnnnniv^fínniV>iv^nr>nnnr>nnr>nrtnrif>AAAnAA<vukAAAAAti/uái 1 ér telemben — hasát sülte0* ifj. Tóth János. Ez így van jőL Gépészigazság, hogy akkor megy kitűnően a kombájnolás, ha á szerelőnek nincs munkája. A ja­vítás idején kell ugyanis azt el­végeznie. Szól a dada, ömlik a szem Egy-két perc csupán és M SZK—3-as 800—900 négyszögöl­nyi területről szedte fel, csépel­te el a renden nyugvó gabonát* — amikor megszólal rajta az automatikus duda. Figyelmez­teti Kiskovácsot, hogy megtelt a 10 mázsa befogadóképességű tartály. A kombájnos leállítja a gé­pet, lázasan hátra tekint, az­után megnyugszik, mert Fel­földi László vontatás, vagy a helyettese, Almás! József, máris odahúzatja a Szuper-Zetorral a pótkocsit. És a csigatriőrön ke­resztül rövid idő alatt kiürül a tartály, ömlik a gabonaszem. Ha megtelt a pótkocsi, a kö­zeli kombájnszérűre vontatják; néhány pillanat, s a billenőpla­tós szállítóeszközről a fedett szé­rű betonpadlójára kerül a ga­bona. Itt sem marad sokáig. Tisztítás végett fúvócsövön ke­resztül az épület mellett álló villanymeghajtású cséplőgépbe juttatják, amelyből a zsákokba folyik. Két műszakban összesen ki­lenc ember naponta 300 má­zsa gabonát tisztít meg. Azt a kenyérnek-, vagy takar- mánynakvalót tehát, amely egy­két napig a renden — vagy akár lábon — érlelődött, a kombáj­nolástól számított néhány óra leforgása után szállíthatják a magtárba. Ilyen gyorsan megy ez a nagy­üzemi aratással. Tarján István ként, mert úgy hírlik — a rádió is bemondta —, hogy az ország első kombájnosai között halad eddig a teljesítményével. Egy hét alatt — péntek estig — Í40 hold 28 vagon gabonatermését csépelte el, s részben aratta is a kombájnjával. (Megjegyezzük; nem Izsákon vannak a megye legjobb gabonatermő földjei.) A gép normája 350 hold letakarí- tása, de ha az állami gazdasá­gon kívül valamelyik termelő- szövetkezetben is megbízzák az aratás-csépléssel, akkor alapo­san „megfejeli” a tervet. A főmérnök robog, a szerelő napozik Rohamozza Kiskováes Imre a rendeket, s az országos elsősé­get is — ugyanakkor az or­szágúton, a dűlőkön Lévai Péter főmérnök robog a motorkerék­párján. Egyik kombájntól a má­sikig száguld, lesi, figyeli az öt gép munkáját, s ha netán vala­mi rendellenességet tapasztal, azonnal intézkedik a hiba kija­vítására. Rajta kívül pótkocsis traktor „furikázik” kombájntól kombáj­nig. A műhelyből szállítja a na­gyobb alkatrész-pótlást, hegesz­tő felszerelést. És mind a szovjet, mind a ki­lométerekkel odább arató-cséplő magyar kombájnoknál „kéznél van” egy-egy szerelő is. Ifj. Tóth János éppen Kiskováes gépét vigyázza, de a szakmai szemlélő­désen kívül nem igen akad más tennivalója. Az egy hét alatt mindössze egyszer történt na­gyobb hiba (elromlott a „Szer- gej”-nek becézett, s óriás szita­kötő lábához hasonló szalma­kotró fémkar), de a szerelőből átvedlett kombájnossal együtt gyorsan kijavította azt. Munka híján tehát — átvitt Az Izsáki Állami Gazdaság­ban két szovjet SZK—3-as és három magyar gyártmányú AC —400-as kombájn aratja, csépli az árpát, búzát, rozsot. A szállí­tást, tisztítást is géppel végzik, — az ember fizikai erejére alig van szükség. Az eszére, szakmai tudására, fegyelmezettségére és odaadására annál inkább. Hogy a gabona komplex gé­pesítéssel történő betakarítása miképpen fest, nézzük meg a legjobb kombájnos, Kiskováes Imre, s kisegítői munkájának tükrében. Huszonnyolc vagon gabona A 32 esztendős férfi a hármas számú üzemegység gabonatáb­láin dolgozik az egyik SZK— 3-assal. Az aratás néhány nap­pal előbb rendrevágóval meg­történt — 15 hold termését azon­ban „egymenetesen” aratta, csé­pelte —, s a kitűnő kombájnnal szinte száguld a rendek felett. Persze, ismeri és szereti is gé­pét. Mint a gazdaság műhelyé­nek szerelője, alaposan átnézte* s ha az egyes alkatrészeknél szükséges volt, a javítást is ő végezte el. S immár a harma­dik nyáron — de az SZK—3-as­sal először — vállalta az ara­tást Szinte „megszállottja" a kom­bájnolásnak — mondják róla fe­lettesei. Ebben nem kevés az igazság. Váltótársául is megelé­gedett Fejszés Istvánnal, aki még ipari tanuló, a legtöbb időt tehát neki, Kiskováes Imrének kell eltöltenie a gépen. Négy-öt órát alszik naponta, s ha elszív egy-egy cigarettát a dűlőúton, akkor bízza csak kombájnját a segédvezetőre. Jó néhány kilét lefogyott már, de csak moso­lyog. hogy nem tesz semmit. Fő­A rendtől a magtárig

Next

/
Thumbnails
Contents