Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

1961. június 7, szerda *. oldal Egyre többen vesznek részt a „Vezess balesetmentesen!“ mozgalomban Megyénkben egyre több rész­vevője van az 1959-ben indult »Vezess balesetmentesen!« moz­galomnak. A kecskeméti közle- kedésrendészet körzetéiben — a hivatásos gépkocsivezetőkön ki­vid i— a magán gépkocsi- és motorvezetők száma is eléri az 1300-at A mozgalomban részt vesznek többek között Kecske­mét, Csólyospálos, Lajosmizse, Alpár, Tiszakécske, Kiskunfél­egyháza, Lakitelek, Csengőd, Izsák, Dunavecse, Kiskun maisa, Kiskőrös, Soltvadikert, Kecel, Jakabszállás, Jászszientlászló motor- és gépkocsivezetői, akik részére a közlekedésrendészet rendszeres K RÉSZ -oktatást biz­tosít. A »Vezess balesetmente­sen !«-mozgalom részvevői so­kat segítenek abban a harcban, amelyet illetékes intézménye­ink a balesetek csökkentéséért folytatnak. Örömmel teljesítik a pártmegbízatást a pártonkívüli aktivisták Szeremlén Á szieremleá Rákóczi Terme­lőszövetkezetben nerúrégiben alakult meg 14 taggal az 5 fő­nyi pártszervezet munkáját se­gítő pártonkfvüH aktíva Az alakuló ülésen Szabó László, a járási pártbizottság képviselője számolt be alapos részletesség­gel a közös gazdaság megtekin­tése során szerzett tapasztala­Huszonkilenc kilométer hosszú gázvezeték — 2500 fogyasztó Baján Épül az új vezeték az Alsóvárosban Baján a háztartásokon kívül csupán néhány kisebb vállalat, üzem veszi igénybe ipari célra is a gázt. Van' már kezdemé­nyezés, amely szerint a Gyap­júszövetgyár és a Vágóhíd a gázgyártás melléktermékeként keletkező, úgynevezett generá­tor-gázt szándékozik felhasznál­ni a kazánok fűtéséhez. Ez azonban csak terv. Ily módon a gázgyár napi ötezer köb­méteres termelésének döntő részét a háztartások, a 2500 kisfogyasztó veszi igénybe. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyári szezonban keve­sebb, télidőben pedig több gáz fogy. Ha valaki ezek után azt gon­dolja, hogy nyáridőben na­gyobb fokú takarékosságra van lehetőség, az téved, mert az el­avult gyártóberendezések miatt egy-egy egységet nem lehet kü- lön-külön működtetni. Ezért is volna nagy szükség a gázgyár korszerűsítésére. 1954. óta évről évre fejlő­dött a Bajai Gázgyár, öt­ezer köbméteres új gáztar­tály épült, a 29 km hosszú csőhálózat felújítása és na­gyobb teljesítő képességű­re való kicserélése is folya­matban van. Az Alsóvárosban ezekben a napokban épül az új hálózat, amely ezt a városrészt látja majd el gázzal. A túlnyomó- részt munkáslakta kerületben igen nagy az érdeklődés a ház­tartási gáz iránt, az úgynevezett közművesítési kölcsön se­gítségével részletfizetésre is megoldható a gáz beveze­tése. Kár, hogy az Országos Taka­rékpénztár kecskeméti fiókja a bajaiak ez év februárjában be­adott kérelmeire még a mai na­pig áem válaszolt. így a gáz­igénylők nem tudják, vajon még az idén, vagy néhány év múlva jutnak-e majd a gázhoz. Pedig népgazdasági szempont­ból sem lenne közömbös a gáz- fogyasztás kiterjesztése, hiszen rengeteg egyéb tüzelőanyagot lehet megtakarítani a gázhasz­nálattal. Egy köbméter gáz Ba­ján 1 forint 14 fillérbe kerül és egy háztartás átlagos napi fogyasztása 1,3 köbméter. Ahhoz azonban, hogy a gáz­gyár nagyobb mértékben ellát­hassa a lakosságot és a fogyasz­tók számát legalább ötezerre emelhesse, szükség volna arra, hogy több ízben megígért és az Óbudai Gázgyárban csupán kí­A Magyar Távirati Iroda közleménye: Államellenes szervezkedés bírósági tárgyalásának megkezdése A sajtó korábban hírt adott arról, hogy a Belügyminiszté­rium szervei államellenes szer­vezkedés gyanúja miatt 'több személyt őrizetbe vettek. Az ügyben a vizsgálat befejező­hűtlenség bűntette miatt is vá­dat emelt. A Fővárosi Bíróság a tárgya­lást június 7-én megkezdj sérleti célokat szolgáló, úgyne­vezett Móri-féle lángkemencét minél előbb megkaphassa az üzem. Akkor az olcsó, hazai bar­naszenek felhasználásával, a mostani rendkívül nehéz és egészségtelen kézi mun­ka teljes kiküszöbölésével, lényeges önköltségcsökken­téssel tudják előállítani a gázt a bajai gyárban. Olyan mértékben, hogy azt az ipari üzemek is igénybe ve­hetik. Reméljük, hogy a Nehéz­ipari Minisztérium Kőolaj- és Gázipari Trösztje minél előbb hozzásegíti a Bajai Gázgyárat ehhez a korszerű berendezéshez. Kiss Antal tatról és arra kérte a jelenle­vőket, működjenek közire a pártszervezet célkitűzéseinek valóraváltásában, a szövetkezet megerősítésében. öröm volt látni a lelkesedés­től fűtött emberek arcát a te­remben. Egymás után jelent­keztek felszólalásra a szövetke­zet legjobb dolgozód: Gertner Pál, aiki tavaly 710 munkaegy­séget teljesített, Baltás Ferenc, brigádvezető és mások. Dicsér­tek, bíráltak és javaslatokat terjesztettek elő. A közös jószág jobban fizet A termelőszövetkezet alapjá­ban véve jól működik. Kielé­gítő ütemben végzik a növény- ápolást, a kukorica kapálását és a cukorrépa egyelését. A gyakorlat igazolja, hogy bevált a kapásnövények egyénekre va­ló kiosztása. Teljesítették az állatállomány fejlesztésének előirányzatát is. Jelenleg 74 darab szarvasmar­hát, 444 sertést és 300 juhot nevelnek a szövetkezetben, amelynek nem sakkal több, mint 100 tagja, ezer hold föl­dön gazdálkodik. Vajon mi lesz a közeli évek­ben? Megelégedhetnek-e a je­lenlegi állatállománnyal? A gyűlésein részvevők véleménye az volt, hogy ez a létszám sem­miképpen nem kielégítő. Ha az állatállományt fejlesz­tik, akkor ugyan kevesebb ta­karmányt osztanak majd ki, de ettől egyáltalán nem szabad félni — állapították meg a pár­tonkívüli aktivisták. Mindjárt el is határozták: haladéktalanul megmagyarázzák a szövetkezet tagjainak, hogy a közösben ne­velt jószágokért több pénzt kapnak, mint a háztájiban tar­tottakért. Mindenről tudjon a tagság Szóba került a tájékoztatás megjavításának és állandósítá­sának szükségessége is. Elő­ször a szövetkezet elnöke még mentegette a fennálló helyzetet. Arra hivatkozott, hogy a köz­gyűléseken mindenről beszámol­nak a tagságnak. A pártonkí- vüli aktivisták azonban elmon­dották, hegy mindez nem elégí­ti ki a szövetkezet gazdáinak igényét, ök nap mint nap ki­váncsiak arra, mi történik a közösben. Érdekli őket, hogy mit kaptak a -borsóért, a hízott sertésekért és más árufélesége­kért Ezekkel az észrevételekkel azután az elnök is egyetértett és arra tett ígéretet, hegy el­lenőrző kőrútjait felhasználja a pártonkívüli aktíva tagjainak, valamint a szövetkezeti gazdák­nak tájékoztatására is. ■» Jó lenne, ba mégegyszer elolvasnád az Építsünk magunk I könyvecskéit Hasznos volt a másfél óra Vita folyt az értekezleten a mezőgazdasági munkák helyze­téről is. Bár a közösség tagjai­nak többsége szorgalmasan dol­gozik, mégsem kerülte el a je­lenlevők figyelmét, hogy né- hányan feltűnően kevés mun­kaegységet szereztek ebben az évben. Hogyan akarnak ezek az emberek jobban élni, ha nem dolgoznak? Nyomban megszületett a határozat is: a pártonkívüli aktíva tagjai fel­keresik ezeket az embereket és beszélgetnek velük. Mindössze egy és fél órás volt a tanácskozás, de a rész­vevők azzal az elhatározással tértek haza, hogy legjobb tudá­suk szerint segítik a párt cél­kitűzéseinek valóraváltásót, a termelőszövetkezet politikai és gazdasági megerősödését, a szö­vetkezeti gazdák boldogulását Nagy József Vita a vállalati nyereségrészesedés elosztásán Egyenlősdi vagy kivételezés dött. A Fővárosi Főügyészség 1961. május 29-én vádiratot nyújtott be Havas Géza püspökségi számvevő és társai: Merényi Gyula, Nobilis Gábor, Hontváry Miklós, dr. Gákfi Zoltán, ctr. Barlay Ödön, dr. Ikvai László, Emődi László, Földi Endre, Lé- nárd Ödön* Kölley György és Tabódy István ellen a népi de­mokratikus államrend megdön­tésére irányuló szervezkedés bűntette miatt. A Fővárosi Fő­ügyészség Tabódy István ellen Egyelőre zivataros jellegű marad az időjárás Az utóbbi hetek zivataros, csapadékos időjárása erősen hasonlított a Medárd-nap kö­rül rendszeresen bekövetkező monszun-esőzésekre. A Meteo­rológiai Intézet központi elő­rejelző osztályán azonban tájé­koztatásul közölték, hogy még nem kezdődtek meg az úgyne­vezett „medárdos” időfc Az utóbbi napok zivatarfrontjai a Fekete-tenger felól, keleti szél­lel jöttek. Elsősorban Közép- Európában érezhető ez a ziva­taros időjárás. A következő napokban vár­ható időjárásról szólva a me­teorológusok elmondották, hogy továbbra is számítanunk kell a zivatarok Több ezer fővel dolgozó üzem­ben sem érkezik egy év alatt annyi panasz az egyeztető bi­zottsághoz, mint amennyit egy negyedév alatt a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalatnál feljegyeztek. Ezeknek zöme az­zal kapcsolatos, hogy a mérték­utáni szabóságok dolgozóinak nagy részét és a vállalat kalo­csai üzemében a volt paplanvar­ró részleg dolgozóit kizárták az 1960. évi nyereségrészesedésből. Az érintett munkavállalók az üzemi tanácsnak ezt a határo­zatát igazságtalannak találták s több megyei szerv mellett, szer­kesztőségünkben is panasszal él­tek. Igazuk volt a panaszosoknak Az ügyben részletes vizsgála­tot folytatott a megyei tanács végrehajtó bizottságának ipari osztálya, melynek eredménye egyezik az általunk szerzett ta­pasztalatokkal. A vállalathoz kiküldött bizottság megállapítá­sai alapján, az ipari osztály ve­zetője hatályon kívül helyezte a nyereségrészesedés egyéni fel­I vezetőit* hogy készítsenek új nyereségfelosztási tervezetet, s azt részletes megtárgyalás és jóváhagyás végett terjesszék az üzemi tanács elé. Ez megtörtént, s bár a kalo­csai dolgozók csak június máso­dikén kapták meg pénzüket, mégis azt mondhatjuk: a pa­nasztevők megtalálták igazukat. Az ügy ezzel lényegében lezá­rult. Több minden azonban arra késztet bennünket, hogy tanul­ságul széljegyzetet írjunk a tör­téntek margójára. Mindenek­előtt azért, mert a vállalat ve­zetőinek eljárása megsértette az üzemi demokráciát, csorbítani igyekezett az üzemi tanács jo­gait Üzemi tanács csak egyet­érthet? Mi is történt a Vegyesipari Vállalatnál? Egy mondatban az, hogy a vállalat vezetői az üze­mi tanács tagjait csak a fejbó­logató jánosok gyülekezetének tekintették. Nem volt, de nem is lehetett vita a nyereség fel­osztásán, hiszen javaslat helyett kész tények elé állították a vá­lasztott szervet. Egy-két ember dolgozta ki a részletes felosz­tást, s az üzemi tanács tagjaira lényegében csak az a feladat hárult, hogy vállalják a felelős­séget és aláírják a könyvelőség listáit. Így zártak ki a részese­désből egy sor dolgozót, azzal az indokkal, hogy üzemrészük veszteséges volt, ezért a nyere­ségadás a többi dolgozó szemé­ben „egyenlősdinek tűnt volna”. Az egyenlősdinek mi sem va­gyunk hívei. Megállapítást nyert viszont az is, hogy a mérték­utáni szabóságok dolgozói jó­részt önhibájukon kívül működ­tek veszteségesen. A vállalat ve­zetősége nem adott részükre eredménytervet, így viszonyítási alapot sem teremtettek a gazda­ságos működés évközbeni vizs­gálatához. A szabók ugyanakkor jelentősen túlteljesítették terme­lési tervüket, bérben pedig meg­takarítást értek el. Munkájuk tehát termelékenyebb volt mint annak előtte. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a vállalat alaprentabilitá­sát többek között azért csökken- < tette a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága, mert a mérték­utáni szabóságok ma még vesz­teségesen működnek. Kellő mű­szaki és szervezeti intézkedések­kel azonban nyereségessé tehe­tik őket a vállalat vezetői. Indokolatlan kivételezések Nincs tehát szó valamiféle elvtelen egyenlősdiről, amikor a mérték után dolgozó szabók is kapnak nyereségrészesedést. An­nál több szó esik a fizikai dol­gozók között az indokolatlan ki­vételezésekről, a v«*ető állású dolgozók és az alkalmazottak át­lagon felüli jutalmazásáról, ami joggal sérti a munká»ok igaz­ságérzetét — és ez az érem má­sik oldala. Félreértés ne essék! Elismer­jük és helyeseljük, hogy aki töb­bet ad a közös eredményhez, az több jutalmat is kapjon. Fur­csának találjuk azonban, hogy amíg 19 fő alkalmazott 14 000 forintot vett fel a többletjuta­lomból, addig 259 munkás csak 19 000 forint jutalomban része­sült. Rossz ez az arány, nagyon is szembetűnő a kivételezés. Vé­leményünk szerint, nagyobb gondot kellett volna fordítani a fizikai dolgozók jutalmazására, mint az 1960. évi nyereségrésze­sedés közvetlen megteremtőire. Sándor Géza megismétlődésére, osztását^ Utasították a vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents