Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

4. oldal 1361. Június 29, csütörtök Feltámadás * » «sine«, asélesváaxnáy nyugatnémet film REGÉNYT filmre vinni ne­héz, bonyolult vállalkozás, ki­váltképpen Tolsztoj műveit, me­lyek szélesen hömpölygő epiká­ban egy-egy világot tárnak fel, s a ragyogóan megmintázott hő­sökön túl hiteles rajzát adják az ábrázolt társadalmi, történelmi korszaknak. A FELTÁMADÁS is ilyen re­gény: ebben sűríti Tolsztoj tár­sadalmi-politikai elképzeléseit, egész világszemléletét. A Feltá­madás a múlt századvégi orosz társadalom ragyogó rajza — egy­felől a nemesek léha, cinikus élete, másfelől az elnyomott, ki­semmizett parasztság sorsa áll a történet középpontjában. A FILM alkotói alázattal és hűséggel nyúltak a hatalmas mű­höz. A kitűnő olasz filmrendező, Renato Castelliani írta a forga­tókönyvet, melynek alapján ki­rajzolódik a széles társadalmi körkép, s ha nem is érezzük a történet atmoszféráját mindig hitelesen orosznak, a regény iga­zi hősei kelnek életre a vásznon, így az elzüllött Kátya életútja a filmen is megragadóan szép és igaz. Rolf Hansen rendező egyszerű, nemes eszközökkel vil­lantja fel Kátya sorsát, tragé­diáját és „feltámadását”. A sze­rencsétlen lány életének egyes mozzanatai mögött mindig éle­sen kirajzolódik a kor, a mér­hetetlen elnyomás. SOK KITŰNŐ színész kelti életre Tolsztoj alakjait. A hite­les epizódszereplők mellett kü­lönösen a két főszereplő játé­kát éreztük teljesnek. Myriam Bru, Kátya alakítója kiváló szí­nésznő. Egyszerű, drámai erőtől fűtött játékkal formálta meg a felejthetetlen tolsztoji nőalakot Szenvedély, tökéletes lélekrajz, külső és belső szépség jellemzi alakítását. Méltó partnere a her­ceg szerepében Horst Buchholz: meggyőzően játssza el a férfit, akinek léhasága a züllés útjára taszítja Kátyát, s akiben feléb­red a lelkiismeret, hogy meg­mentse a lányt és — önmagát. Érdekes színészi alakítás ez, pontosan fedi a tolsztoji figurát, elhisszük minden tettéi. HA NEM IS kérhetjük szá­mon a filmtől a teljes tolsztoji művet, hiszen ez lehetetlenség volna — megragadóan szép al­kotás, maradandó művészi él­mény a Feltámadás nyugatné­met filmváltozata. Repülőgépen szállítják a juhokat a legelőre Szovjet pilóták „AN—2’’ re­pülőgépekkel 25 000 juhot szál­lítottak az Üzbegisztán! Na- manganból a csalkalszki he­gyekben csaknem 3000 méter magasan fekvő alpesi rétekre. A 25 000 juh elszállításához a repülőgépeknek több mint 500 fordulót kellett megtenniök. Minden forduló legfeljebb 40 percig tartott, míg az állatok szokásos módon történő felhaj­tása rendszerint hetekbe kerül. A verganai, völgy sok kolho­za már tavaly meggyőződött a juhok légi úton való szállításá­nak előnyeiről. A repülőgépek felhasználásával az állatokat több mint egy hónappal előbb szállíthatják a nyári legelőkre. KÉT HÉTTEL EZELŐTT hi­hetetlennek látszó fénykép járta be az amerikai és a világsajtót. Egy csoport egyenruhás fiatal- embért ábrázolt, akiknek egyen­ruhája pontról pontra a hitle­rista SA egyenruhára emlékez­tetett. Hogy semmi kétség ne maradjon, karjukon fehér kar­szalagot viseltek fekete horog­kereszttel. Első pillantásra mindenki azt hitte, hogy mintegy 30 éves tör­ténelmi fényképről van szó. Pe­dig a fénykép mostanában ké­szült. Nem hitlerista németeket ábrázolt, hanem amerikai állam­polgárokat. 1961-ben, 16 évvel a hitlerizmus bukása után ezek a fiatalemberek meg akarták mutatni, hogy a hitlerizmus nem pusztult el teljesen. És ezt nem csak a horogkereszttel tették, hanem elsősorban igazi hitleris­ta, vadállatias támadásaikkal a néger lakosság és a védelmükre kelt fehérek ellen Alabama ál­lamban. Az Egyesült Államok hatósá­gai semmiféle intézkedést nem tesznek az amerikai fajgyűlölők ellen. De ugyanakkor valóságos kereszteshadjáratot folytatnak az Egyesült Államok kommunis­ta pártja ellen. Drákói törvé­nyeket hoznak azok ellen, akik tántoríthatatlanul harcolnak a társadalmi igazságosságért, a a háború, a hitlerizmus, a faj­gyűlölet ellen. A kommunista párt ellen! in­tézkedéseket alávaló • fondorla­tosság jellemzi. A legfelső bíró­ság ugyanis nem tiltja be a kommunista párt tevékenységét. Isten őrizz! A kommunisták el­méletben szabadon tevékenyked­hetnek. Az Egyesült Államok al­kotmánya ugyanis biztosítja a szólásszabadságot és az egyesü­lési szabadságot. CSUPÁN EGY APRÓSÁ­GOT” követelnek a párttól: a kommunista párt tagjaitól, azt, hogy önként jelentkezzenek az igazságügyminisztériumnál és bejegyeztessék magukat, mint — „idegen hatalom ügynökségét”. Egy párttól, amely a tőkés ki­zsákmányolás ellen harcol — az amerikai dolgozók érdekében, a faji megkülönböztetés ellen har­col az amerikai alkotmány szel­lemében, az atomkatasztrófa el­len harcol az amerikai nép óriá­si többségével egyetértésben, azt követelik, jelentse ki önként, hogy nem saját népe, hanem egy idegen Állam érdekében tevé­kenykedik! Az amerikai reakció, éppúgy mint a többi tőkés országok re­akciósai, gyávák beismerni, hogy a kommunista párt léte és har­ca a munkásosztály és más dol­gozó rétegek mélységes törekvé­seit tükrözi. A kommunistaelle- aes rágalmak kitalálásában Román vendégművészek kalocsai fellépése Megkapóan szép környezet­ben, az új szabadtéri színpadon került sor a Román Néphadse­reg hazánkban vendégszereplő művészegyüttesének fellépésére Kalocsán. Mikor a nyolcvantagú kórus műsorának első akkordja fel­hangzott, már zsúfolásig meg­töltötte az 1200 személyt befo­gadó nézőteret az érdeklődő közönség. Gyakran csattant fel a nyílt- színi taps egy-egy művészi mű­sorszám után és elmondhatjuk, hogy nem bánták meg azok, akik eljöttek ezen a ragyogó estén a Beloiannisz parki sza­badtéri színpadhoz, mert felejt­hetetlen művészi élményben volt részük. Szinte nem is lehet sorrendet felállítani, hogy mi tetszett job­ban, a huszonöttagú népizene­kar, vagy a harminchattagú tánckar műsora. A tánckar pro­dukcióiból kiemelnénk az Olté- niai táncszvitet, amely tempe­ramentumával, fordulataival, magas színvonalú kidolgozásá­val alkalmas volt arra, hogy megismerkedjünk a testvéri ro­mán nép táckultúrájával. A mai román táncművészetet ismerhettük meg a Máramarosi tutajosok című táncból. Szinte hallottuk a hegyi folyók csobo­gását, láttuk a hegyi legények pajkos szilaiságát, amint sze­retteiktől búcsúznak, mikor messzi útra mennek. Megkapó élmény volt, a mű­sor befejezéseként, a szocialista országok katonadalainak elő­adása. " • Búcsúzóul a honvéd helyőr­ség képvielói hatalmas virág- kosarat és fénykénaibumot nyújtottak át az együttes' veze­tődének. Kriston Ferenc vb-el- rtök nedig egy kalocsai hímzés­sel díszített emlékzászlót adott át. kérve a vendégeket, hogy tolmácsolják Kalocsa város üd­vözletét a szocializmust építő testvéri román «énnek. Bálán Miklós fyysfytt folyamat Német precizitás A Frankfurter Allgemeine Zeitung közli, hogy a thaiföldi királyi házaspár múlt évi láto­gatása összesen 282 197,95 már­kába került a szövetségi kor­mánynak, azaz 73 481,22 már­kával többe, mint az argentin államelnök. Arturo Frondizi és felesége 1960. évi látogatása. A mikor műkedvelő szín­játszó mozgalomról, énekkari vagy zenei mozgalom­ról, ismeretterjesztésről, esetleg a népművelés más területéről beszélünk, hajlandók vagyunk mindig egy kicsit arra gondol­ni, hogy ezek egymástól elhatá­rolt részei a népművelésnek. Már pedig a művelődés egysé­ges folyamat. S azzal, hogy sa­játos módszered, tennivalói foly­tán egy-egy szakterület problé­máit külön-külön is körvonalaz­zuk, nem választhatjuk el őket egymástól olyan mértékben, hogy ne tételeznénk fel a kü­lönböző területek kölcsönhatá­sát. Különösen a művészeti tö­megmozgalom ' körébe tartozó népművelési szakterületek ilyen egyoldalú elhatárolása gyakori. Pedig ezeknek a mozgalmaknak még olyan viszonylag távol eső területekkel is van kapcsolata, mint az Ismeretterjesztés, sőt — ha jól megfontoljuk — az az egyik alapvető és gyakran visz- szatérő hibája, különösen a fa­lusi művelődési munkának, hogy a művészeti mozgalmak öncé­lúan -csaknem kizárólag egy-egy előadás megrendezésében, egy- egy színdarab betanulásában, egy-egy kórusmű előadásában látják tevékenységük csúcspont­ját. A vezetés gyengeségéit mu­tatja azonban, hogy a legtöbb helyen kórusaink, színjátszó együtteseink tagjaiban nem el­sősorban művelődni vágyó em­bereket, hanem színészeket, éne­keseket, általában előadó művé­szeket, vagy abba az irányba törekvő művészkedő hajlamú embereket látunk. Ebből a szemléletből következik az is, bogy- igen gyakran nem mérjük fel kellőképpen ezeknek a mű­vészeti tömegmozgalmi terüle­teknek a nevelő értékét. A film, mint az ismeret- " terjesztés szemléltető eszköze hosszú éveken keresz­tül csak ilyen felhasználásra al­kalmas segédeszközként élt na­gyon sok falusi előadó tudatá­ban. Igen ritka és szinte csak egy-egy filmhét, ünnepi film- művészeti rendezvény időszaká­ban szokott előfordulni, hogy a helyi Ismeretterjesztő szervek egy-egy \ filmről ankétot ren­deznek, vagy előzetes tájékoz­tatót arról, mik a film értékei, művészeti módszerei, milyen erényeit, hibáit ismerte fel a kritika. Arra jóformán nincs is példa, hogy egy-egy történelmi Inkvizítorok visszatérése egyébként nem mutat fel nagy képzelőerőt. Az első világháború előtt meggyilkolt nagy francia szocialistát, Jean Jaulest a fran­cia reakció azzal vádolta, hogy „porosz ügynök”. Napjainkbán a kommunistákat és a nemzeti és társadalmi felszabadulás más harcosait „a Kreml ügynökének” nevezik. Az amerikai kommunisták az Egyesült Államok többi polgárá­val együtt vérüket ontották a világháború idején. Senki sem merte volna kétségbevonni ha­zafiasságukat. MOST PEDIG azt követelik tőlük, hogy bélyegezzék meg ön­magukat, mint hazaárulókat. Ha pedig a párt nem hajlandó be­jegyeztetni magát, mint „idegen nagyhatalom ügynökségét”, ak­kor csekély tízezer dollárt kell fizetnie minden egyes napért, amely a bejegyeztetés nélkül el­múlik. És minden párttag, aki nem jegyezteti be mggát, öt évi börtönnel büntethető minden olyan napért, amikor a beje­gyeztetést elmulasztotta! Ha pl. egy párttag a rendeletét követő 30 napon át nem jegyezteti be magát, akkor 150 évi börtönnel büntethető. Első pillanatban azt hinnénk, hogy, ez lehetetlenség, tévedés, efféle rendelkezéseket talán csak a Szent Inkvizíció idején hoz­hattak. Pedig nincs a dologban semmi tévedés. Ügy látszik, az Egyesült Ál­lamokban visszatérnek a Mac- carthy-féle módszerekhez, ame­lyekről már azt hittük, hogy fel­számolták őket. Újra kezdődnek a boszorkányüldöző perek, újra felvirágzók a denunciánsoknak. Megint elegendő lesz kommu- nistasággal vádolni valakit ah­hoz, hogy börtönbe kerüljön. Emlékezzünk vissza a provo­kátor Matusov beismerő vallo­mására, akiben sok évi aljasság után felébredt a lelkiismeret. Beismerte, hogy az FBI követe­lésére szüntelenül hazudott és hazugságai nyomán gyalázatos bírósági ítéletek születtek. Az antikommunizmus volt és marad az a talaj, amelyből a provokáció, a korrupció, a tár­sadalmi élet megromlása kinő. Az antikommunizmus fő talaja a világ minden fasiszta diktatú­rájának. ARTHUR MILLER a kiváló amerikai drámaíró Salemi bo­szorkányok című művében em­léket állított John Proctornak, az egyszerű amerikainak, aki in­kább meghalt, mintsem, hogy megalkudjék a hazugsággal és a rágalommal. Miller darabja' kihívás volt a maccarthyzmus- sal szemben. Egy ideig azt hit­tük, hogy már veszített idősze­rűségéből. A legutóbbi esemé­nyek azt mutatják, hogy ez nem így van. Üjra kezdődik a mac- carthysta inkvizíció. film vetítése előtt, alatt, vagy után a könyvtár, meg az isme­retterjesztés közös akcióiban tárná fel a filmben ábrázolt korszak jellemzőit, értékelésére vonatkozó mozzanatait Márpedig — s ezt ismét hangsúlyozni kell — a műve­lődés egységes folyamat, célja elősegíteni az emberek nevelé­sét világnézetének alakulását szépérzékének nemesedését, fej­lődését s ismereteinek gyara­podását Egy ilyen program szinte követelő szükséggé teszi a sokoldalúságot a célok mi­nél több irányból való megkö­zelítését. Ha mi a következő művelődési évadban valóban el akarjuk érni azokat a nagysza­bású- célokat, amelyeket műve­lődésügyi kormányzatunk, a me­gyei pártbizottság kulturális terve meghatározott egységes és egymásra utalt, együttesen értékesebb formában ható ne­velési tényezőként kell felfogni a népművelést. Csak ilyen mó­don közelíthető meg az a tp- rekvés, hogy a következő esz­tendőkben elsősorban a tartal­mi problémákat kell előtérbe helyezni ezeken a területeken kell a minőség, az értékesebb tartalom megvalósítására töre­kedni. C ebbe a törekvésbe bele­** fémek olyan jelentékte­lennek látszó problémák, rész­letcélok, mint az, hogy egy-egy színjátszó csoport tagjainak céltudatos, esztétikai fejleszté­sét, a betanulásra szánt szín­darabok részletes kortörténete* irodalmi (problémákra is kiter­jedő elemzését, a színészi elő­adóstílusok közötti búvárkodást is meg kell valósítani. Nem le­het idegen egy olyan elgondo­lás sem, hogy a kórusok tagjai számára meg kell nyitni az utat a zenetörténet, a zeneesz­tétika ismereteinek elsajátítá­sához — de legalább az elő­adásra kiválasztott kőrusművek mélyebb, tartalmilag és eszté­tikailag is elemzőbb befogadá­sához. Igen sok lehetőségünk van erre. Éljünk hát a lehetőségek­kel, _ Csáky Lajos MOZAIK ÚJ elektronikus mikroszkóp A szovjet tudósok űj elektron nikua mikroszkópot szerkesztet­tek, amely 200 000-szeres nagyí­tást tesz lehetővé. Lencséi igen kiváló minőségű képet adnak« s méghozzá térhatású képet. Az új mikroszkópnak vas még egy fontos tulajdonsága. Ismeretes, hogy közönsége# mikroszkópok alatt tanulmá­nyozott vírusok és baktériumoki a hősugarak hatására gyorsait elpusztulnak. Ennek kiküszöbö­lése érdiekében az elektronikus mikroszkóp megvilágítási rend­szerét űev szerkesztették meg, hogy a hősu varak hatását erő­sen korlátozták. A baktériumok ezért életben maradnak. Aj új elektronikus mikrosz­kóp a szoviet tudósok számára lehetővé tette, hogy a világon elsőként kezdjék meg az élő sejtekben végbemenő folyama­tok vizsgálatát, a szervezetek szaporodásának megfigyelését. Sokra tarifa sorait Robert Frost, Amerika 84 éves koszorús költője nyilatkozott ar­ról, hogy mekkora honoráriumot kér műveiért. Mint mondotta, verssoronként ezer dollár az igé­nye, tehát egy négysoros ver­sért 4 ezer dollár, viszont egy 14 soros szonettet már potom 12 ezer dollárért hajlandó a kiadó rendelkezésére bocsátani. Ami­kor megkérdezték, miért szá­mítja a szonettet olcsóbban, ki­jelentette: „Egy szonett utolsó két sorának amúgy sincsen sem­mi értelme.”

Next

/
Thumbnails
Contents