Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

1961. június 25, vasárnap 3. oldal Értekezletet tartott a Termelőszövetkezeti Tanács Szombaton ülést tartott Buda­pesten a Termelőszövetkezeti Tanács. Napirendjén a termelő­szövetkezeti mozgalom néhány időszerű kérdése és a termelő- szövetkezetek 1960. évi terme­lési versenyének értékelése sze­repelt. A beszámolót Dobi Ist­ván elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács el­nöke tartotta. Beszédében többek között ösz- szefoglalta a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit. Ma már az ország szántóterületének 93 százaléka a szocialista szektor­hoz tartozik és a termelőszövet­kezetek művelik a szántóterület 75 és fél százalékát A szövet­kezetek jelenleg 7707 traktorral, 4672 traktorekével, 2581 fűka­szával, 670 aratógéppel, 1223 rendsodróval és néhány ezer egyéb, traktorvontatású munka­géppel rendelkeznek. A közös állatállomány tekintetében azon­ban még sok a tennivaló. Az ülés előadói beszéde és a felszólalók is hangoztatták: a termelőszövetkezetek legfonto­sabb feladata ma a jónak ígér­kező gabonatermés gyors, vesz­teségmentes betakarításának a biztosítása. (MTI) Az MSZBT megyei intéző bizottsági ülése A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei intéző bizott­sága szombaton délelőtt Kecs­keméten ülést tartott. Az egybe­gyűlteket Baksa Gyula, az MSZBT megyei intéző bizottsá­gának titkára köszöntötte, majd beszámolt az elmúlt havi mun­káról, vázolta a feladatokat. Be­jelentette, hogy az orosz nyelv- tanfolyam vizsgái sikeresen fe­jeződtek be. Mintegy hatszázan vettek részt a kezdő, a haladó és a társalgási tanfolyamon. Is­mertette az elnökség tagjaival, hogy a szakszervezettel egyet­értésben az állami gazdaságok­ban és üzemekben a „Szovjet­unió mezőgazdasága és elért eredményei” címmel kiállításo­kat rendeznek. fl Magyar Szocialista Munkáspárt táviratban üdvözölte a Kolum­biai Kommunista Párt IX kongresszusát A kormány elnöke fogadta a Kínai Népköztársaság új nagykövetét Dr. Münnich Ferenc, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szombaton be­mutatkozó látogatáson fogadta Csei Ci-mint, a Kínai Népköz- társaság új magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagy' követét. Az új holland követ bemutatkozó látogatása Dr. Münnich Ferenc, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szombaton be­mutatkozó látogatáson fogadta dr. Johan Huibert Zeemant, a holland királyság új magyar­országi rendkívüli követét é: meghatalmazott miniszterét. Könyvtáraink alkalmazzák az ismeretterjesztés új módszereit! Ülésezett a megyei könyvtár módszertani tanács»■ Két kisgyermek tűzhalála egy hartai pincében Alig múlt el öt hónapja a há­rom fajszi kislány tűzhalálának, a héten újabb tragédiát jelen­tettek Harta községből. A Temp­lom utca 56. szám alatt lakó hároméves Mészáros Béla és az öt esztendős Mészáros Ferenc — miután édesapjuk szolgálata befejeztével pihenni tért — ko­rán reggel lementek a pincébe és az ott tárolt burgonya alatt szétterített szalmát a konyhá­ban talált gyufával meggyúj­tották. A kisgyermekek a ma­gasra csapó lángokból már nem tudtak kimenekülni, s mindket­ten a pincében lelték halálukat. Mészáros Béla és Ferenc tűz­halála figyelmeztessen vala­mennyi szülőt: a gyufát minden­kor zárják él gyermekeik elől! Szombat délelőtt tartotta megbeszélését Kecskeméten a megyei könyvtár módszertani tanácsa. Az értekezleten hang­súlyozták, hogy a most össze­állítandó őszi-téli népművelési programban törekedni kell — az eddigieknél még jobban — az állami és társadalmi szer­vek közötti összhang megterem­Konzervlriállítás nyílt Kecskeméten Szombaton a Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalat rendezésében kétna­pos, konzervipari termékeket bemutató kiállítás nyílt a kecs­keméti Cifrapalota épületében. A vasárnap estig nyitva tartó kiállításon sokféle konzervké- szítményen és gyümölcsszörpön kívül számos külföldi ország halkonzerv jeit is láthatják a látogatók. A kiállításra érkező háziasszonyokat a kiskereske­delmi vállalat képviselői hasz­nos tanácsokkal látják eL Közlekedés-baleseti krónika Lakttelck határában, a bé­késcsabai műúton holtan talál­tak Tamási Sándor nyárlőrinci földművest. A szőlőmunkás gyalogosan, ittas állapotban igyekezett hazafelé, miközben az arra haladó FA 05-92 forgalmi rendszámú pótkocsis teherautó elütötte. A halálos kimenetelű balesetet Kállai Já­nos gépkocsivezető figyelmet­lenségén kívül a földműves it­tassága okozta. Menet közben «daludt és a kecskeméti AKÖV tehergépko­csijával a dunaföldvári beton­úton levő egyik fának ütkö­zött Farkas József szarkási la­kos. Az ütődés következtében a teherautó felborult és árokba zuhant. Sérülés nem történt, de a gépkocsin 15 ezer forint ér­tékű felszerelés megrongálódott. Virág József kecskeméti lakos motorkerékpárjával a napokban nagy sebességgel akart áthajta­ni a solti betonutat keresztező vasúti átjárón. A kereszteződés­be érve, egy szabályosan haladó Várható időjárás vasárnap es­tig: meleg, csendes idő. Kevés, felhő, eső nélkül. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet vasárnap 21—31 fok között. Távolabbi kilátások: hétfőn is melegebb idő, azonban zivata­rok várhatók. sinautőnak rohant, amely az üt­közés pillanatában a motorke­rékpárt feldöntötte. A kár 2000 forint. Részegen vezette motorke­rékpárját Morvái Olivér ke­celi sertésgondozó. Egy kilomé­terkőnek rohant, majd pótuta­sával együtt árokba borult. A vezetői igazolvány nélkül mo­torozó scrtcsgondozót eszmélet­len állapotban szállították a kiskunhalasi kórházba. Cukrászda, eszpresszó, falatozó az italboltok helyén A Vendéglátó Vállalat jövő év végéig cukrászdát, eszpresszót és falatozót nyit a főútvonalak mentén üzemelő italboltok he­lyén. Kiskunfélegyházán, a Vörös Hadsereg úton már készül a kö­zeljövőben átadásra kerülő esz­presszó-cukrászda. Kiskunhalason is rövidesen hozzáfognak az átalakításhoz: a Kossuth utcában két italboltot, a Bajcsy-Zsilinszky úton pedig egy italboltot építenek át mo­dern cukrászda céljára. Ugyan­ebben az évben kezdik meg a bajai Vasúikért mellett levő italbolt átalakítását is. A vállalat idejében gondosko­dott az új üzletek berendezésé­ről. A hűtővitrinek, esz presszó­gépek, pultok és a fagylaltkeve- rő-gépek már a vállalat birto­kában vannak. , tésére, ezen belül az irányítás egységesítésére. Kiemelték, hogy az eddigi gyakorlattól elérőén járási, illetve községi könyvtá­raink foglalkozzanak behatób­ban az ismeretterjesztés új módszereinek alkalmazásával, a természettudományi könyvek propagálásával, az olvasók mű­veltségi színvonalának fokozá­sával, az irodalmi színpad és a bábjátszás támogatásával. A módszertani tanács hatá­rozatot fogadott el, melynek ér­telmében a jövőben a könyvtá­rak állományuk bővítése során fokozottabb gondot fordítanak a mezőgazdasági szakkönyvek beszerzésére és azok népszerű­sítésére. A járási könyvtárak­ban megszervezik a színműtá­rat, valamint elkészítik a mű­velődési munkát segítő szak­könyvek jegyzékét. „Úriember lett kérem a traktoros...” A szerviz-rendszer tapasztalatai Kiskunhalason Figyelemre méltó gép­karbantartási rendszert vezet­tek be a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. Három egységben — Halason, Tajón és Balota- szálláson — szervizüzemet léte­sítettek, ahol naponta ápolják a munkában levő gépeket. Mű­szak után — legtöbbször éjjel — a szervizmester s a melléje beosztott szerelő elvégzi a gé­pek zsírozását műszaki ellenőr­zését üzemanyaggal való fel­töltését, az apróbb hibák javí­tását stb. Pap Szekeres József, a gazda­ság főmérnöke találó hasonlat segítségével magyarázza a szer­viz megszervezésének szüksé­gességét. — Eddig nálunk is az volt a gyakorlat, hogy a nagyértékű gépek csak egy-egy szezon befe­jezése után kerültek javításra, — ugyanakkor a lovat minden reggel takarítják, „rendbehoz­zák” a munkához, pedig a drá­ga gép még jobban megköveteli az állandó karbantartást. Aho­gyan a megnagyobbodott gazda­ság üzemi mérete s a megsza­porodott géppark lehetővé tet­te, — azonnal bevezettük ezt a rendszert s mondhatom, teljes sikerrel. Az előnyök felsorolásába már Simon Gyula, a gazdaság főagronómusa is bekapcsolódik. — A traktoros eddig az egész napi munkában elfáradva, mű­szak után még köteles volt rendbetenni a gépét. A rendelet szerint ezért egy órát fizettek neki — de sokszor olyan hiba volt a gépén, hogy több órát kínlódhatott vele. Vagy ha pél­dául le akarta mosni a traktort s előtte még voltak kilencen, akikor várhatott ítéletnapig. Most — ahogyan dolgozóink mondják — „úriember” lett a traktoros. Este leszáll a gépről, átadja a szerviznek, reggel le­mosva, lezsírozva, üzemanyag­gal feltöltve látja viszont — s egész nap üzembiztos géppel dolgozik. A szerviz munkagépe­ket, pótkocsikat is javít; rend­szeresen megelőzi a nagyobb hibát azzal, hogy az aprókat ki­javítja s ha az mégis előfordul, azonnal műhelybe küldi a gé­pet. — Érdekes például — veszi át a szót ismét a főmérnök — hogy bár a gépeket hasonlítha­tatlanul jobban ápolják, mégis kevesebb a kenőzsírfogyasztás a szerviz bevezetése óta. Ért­hető, hiszen eddig előfordult, hogy a traktoros kivitte a zsírt a mezőre s ott elkallódott. A hér jegyzettek arról is tanúságot tesznek, hogy a szer­viz-rendszer léte óta nőtt a traktorosok keresete. A karban­tartásra megszabott napi egy óra után járó 4 forintot ugyan nem kapják most már — eüe*v­ben a teljesítményben ez az összeg sokszorosan jelentkezik, hiszen most már ezt az egy órát is termelő munkában tölthetik. Az egész gazdaság vonatkozásá­ban ugyanez a helyzet: bár a javítási költség mo6t magasabb, — a termelési eredményekben azonban ez bőségesen megtérül. Simon Gyula szerint még egy előnye van az űj rendszernek. Eddig a traktorost boldog-bol­dogtalan ellenőrizte a vezető­ségből — most a traktoros egyedül ellenőrzi a szervizt, hogy üzemképes gépet ad-e neki minden reggel? A kiskunhalnni tapasz­talatok tehát a szerviz-rendszer előnyét dicsérik. Ügy hírlik, hogy az itteni példára megyénk több gazdaságában — például Baján is — megszervezik. így, több gazdaság tapasztalatát ösz- szevetve, a módszer elbírálása, értékelése is könnyebbé válik majd. G. K. Számadás és tíj célok Nyilvánvaló, hogy a fejlődés errefelé mutat Az elmúlt évek­ben még szívesebben függesztet­tük szemünket azokra az ered­ményekre, melyek arányszámok­ban is jól jellemezhetők voltak, Sokat vesződtünk és dolgoztunk azon, hogy megfelelő szervezeti kereteket teremtsünk a népmű­velés minél hatékonyabb irá­nyítására. Ma azonban már szá­mokkal nehezebben, vagy alig­ha mérhető, de a társadalmi, a gazdasági élet más vonatkozá­saiban, más régióiban realizá­lódó munkaeredmények felé keH törekednünk. Világos és érthető, hogy — csak egy problémát említsünk — termelőszövetkezetbe lépett parasztságunk csak általános műveltsége állandó fokozásával, világnézete szocialista fejlődése útján tudhat beleilleszkedni a kollektív élet kereteibe és ké­pes megfelelő színvonalú lelkes és céltudatos munkát végezni. Az is biztos, hogy a nagyüzemi gazdálkodás millió és millió el­méleti és gyakorlati problémá­jával is gyakorlati módon meg kell ismerkedniük a termelőszö­vetkezeti gazdáknak, s az is ter­mészetes, hogy amikor a par­cellák börtönéből megszabadult ember egy új életforma küszö­bét lépte át, más, emelkedet- tebb erkölcsi és politikai szem­léletet kell magáévá tennie. Mi ez, ha nem nagyszabású, érdek­feszítő népművelési feladat, hi­szen felnőtt társadalmunk igen jelentős tömegének nevelése csak az iskola falain kivüli ke­retek és módszerek alkalmazá­sával érhető el. Amikor járásainkban, közsé­geinkben a nyár folyamán ezek­nek a nevelési célkitűzéseknek és az ezzel kapcsolatos gyakor­lati lépéseknek meghatározásá­ra ülnek össze, gondolni kell erre — ma százszor inkább' mint tegnap. Hiszen a nagyszabású falusi átalakulás hű segítőtársa a népművelés nélkül mindez csak részben volna megvalósít­ható. Csáky Lajos Legtöbb Járásunkból már több­ször is kaptunk hírt arról, hogy nyáron sem szűnik meg a nép­művelési tevékenység. Sajátos, a helyi igényekhez és a nagysza­bású mezőgazdasági munkákhoz alkalmazkodó szórakoztató, ne- velőjellegű, kirándulásokkal, ba­ráti találkozókkal, klubrendez­vényekkel tarkított nyári prog­ramot állítottak össze. Nemcsak a dolgozok nyári szórakoztatásának megszervezé­se, a népművelés ritkábban al­kalmazott, de jól bevált mód­szereinek alkalmazása (ország­járó túrák* szabadtéri jellegű rendezvények) teszi nevezetessé a művelődésügy számára a nyári hónapokat. Ez az az időszak, amikor a népművelés vezetői és káderei felkészülnek az ősszel nyíló évad nagy munkáira, meg­határozzák a célokat, a tenni­valókat. Az ismereteket bővítő, új perspektívákat nyitó tovább­képzési jellegű rendezvények nagy része is erre az időszakra esik. Megyénkben ezt a nyarat ab­ból a szempontból is jelentős­nek kell ítélnünk, hogy első íz­ben adnak számot községeink népművelési aktívái, a járások művelődési vezetői, hogyan tud­ták alkalmazni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idő­szakában a népművelés módsze­reit, milyen hatékonyan vettek részt a szövetkezetbe lépett pa­rasztság tömegeinek szakmai, általános jellegű és politikai mű­veltsége, világnézete gyarapítá­sában, átformálásában. Amikor erről számadást teszünk, egyben nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a következő évadban továbbra is sok munkát és ne­hézséget adó feladatként lebeg majd szemünk előtt a falusi tö­megek iskolán kívüli nevelése. Ebből a szempontból nemcsak a szervezeti vonatkozású tervein­ket és elképzeléseinket kell kor­rigálnunk, hanem a mérleg ser­penyőjébe kell dobnunk eddigi munkánk, s a közel- és távolabb jövőben elénk táruló tennivaló­ink tartalmi vonatkozásait.

Next

/
Thumbnails
Contents