Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

ftöl. Június 16, péntek Tíéne­A MAcyAH, SZOCIALISTA MUNKÁS PA ÜT 8ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA ,cd mitt&iéqi izStSk a BarüSfi onto ltof, a hadátka a íd+qSal fze.Ft.fi Agrometeorológiai vizsgálatok a szőlőtelepítések előtt Kecskeméten* az Országos Meteorológiai Intézet agrome­teorológiai obszervatóriumában a Kiskunság homokvidékének talaj- és éghajlati adottságait vizsgálják a kutatók. Azt is ku­tatják, hogy a természeti jelen­ségek milyen hatással vannak a növények termesztésére. Az eddigi természeti megfi­gyelések és mesterséges kísér­letek alapján sok hasznos ta­pasztalatot szereztek már, ame­lyek pontos ismeretet nyújtanak a nagyüzemi szőlő, gyümölcs és konyhakerti növények termesz­téséhez. Bebizonyosodott például, hogy a talaj, illetve a nö­vény hő- és vízgazdálkodá­sa mesterséges úton is be­folyásolható. E célra tavaly a kísérleti para­dicsomparcellák sorközeit alu­míniumlemezekkel vonták be, s ezzel kitűnően megóvták a homoktalajt a kiszáradástól. Ugyanakkor a lemezekről visz- szaverődő napsugár hatására korábban beérett a termés, és a bogyók C-vitamin tartalma is magasabb lett, mint a más te­rületeken termelt paradicso­moké. Az idén folytatják a megfi­gyeléseket, s az alumíniumle­mezen kívül az olcsó és köny- nyen beszerezhető műanyagot használják fel talajtakarónak. Főleg azt vizsgálják, hogy a sö­tétszínű műanyaggal fedett föl­deken hogyan alakul a homok­talaj hő- és vízgazdálkodása. Az idei kutatómunka főleg a nagyüzemi szőlőtáblák ag­rometeorológiai vizsgálatá­ra irányul. Erre nagy szükség van, mert Városbaillő boltok a tanyán — Nem találom az élelmiszer- boltot. .« — Én meg a ruházatit. ÍZ — Hát a könyvesbolt merre vhn? — Fogalmam sincs. .2 Tegnap még itt volt... Gyakori mostanában az ilyen, s hasonló párbeszéd Kiskőrös utcáin. Nem csoda, most szako­sítják a község üzlethálózatát. A pultok, vitrinek helyét kőmü- vesállványok foglalják el, a ki­szolgálók helyett pedig malteros ruhás kőművesek fogadnak. — Az állami és a földműves­szövetkezeti kereskedelem terü­letrendezése nyomán hat szak­üzletet adott át számunkra az állami kereskedelem — meséli Gera István, a földműve szövet­kezet igazgatóságának elnöke. — A hat üzletből eddig már rendbehoztunk egy műszaki és egy vasáru-szaküzletet, egy ház­tartási és egy üveg-p Orcelán- boltot. E hónap végén nyitjuk meg újjáalakított önkiszolgáló élelmiszerboltunkat, valamivel később pedig a szövetkezet kor­szerű ruházati áruházat. A bol­tok új berendezését a SZÖVOSZ s a MÉSZÖV szakemberei tervez­ték, és ők irányítják a korszerű­sítést is. A költségeket részben állami beruházásból, részben pe­dig célrészjegyből fedezzük. — Csak a járási központ üz­leteit korszerűsítik? — Szeretnénk a tanyai bolto­kat is minél hamarabb szebbé tenni. Ezért a közelmúltban Páhin új TÜZÉP-telepet létesí­tettünk, az élelmiszerboltot pe­dig most alakítjuk át önkiszol­gálóvá. Kaskantyún szintén csi­nosítjuk az üzleteket, Alsócebén pedig új boltot nyitunk. A kor­szerűsítés megéri a fáradságot, mert a modern üzletekben ta­pasztalataink szerint másfélszer, kétszer nagyobb a forgalom, mint a régi típusú boltokban — fe­jezte be a beszélgetést Gera elvtárs. T. G. Bács-KiSkun megyében az öt­éves terv végéig mintegy negy­venötezer holdon kell kialakíta­ni a nagyüzemi szőlősöket, több tízezer holdon pedig a zárt gyü­mölcsösöket. Az egyes szőlőfaj­ták legmegfelelőbb helyének ki­választása céljából a vidék há­romféle — sárga, szürke és bar­na — homoktalajának hő- és vízgazdálkodását tanulmányoz­zák, közösen a Szőlészeti Ku­tató Intézet kecskeméti szakem­bereivel. Az eddigi tapasztalatok sze­rint legjobb hő- és víztárolónak a sötét homok bizonyult, míg a világosszínű homoktalajok köny- nyebben felmelegednek, ugyan­akkor gyorsan le is hűlnek. Eszerint a barna homokon inkább minőségi szőlők, pél­dául az olaszrizling, a fur- min és a hárslevelű, míg a sárgaszínű homoktalajon a kadarka díszük a legjobban. Megfigyeléseikről tanulmányt készítenek a nagy gazdaságok részére, s ennek alapján válo­gatják majd össze a különböző színű homoktalajokra leginkább megfelelő szőlőfajtákat. Virágh Erzsébet Akinek kötelessége, annak nem érdeke... A kiskunhalasi járás egyik földművesszövetkezetében az elmúlt évben igen rosszul áll­tak a zöldség-szerződ éskötés- seL Amikor a szövetkezetek megyei központjából hely­színre mentek a hibák okát felderíteni, kitűnt, hogy még addig semmit nem tettek a tervteljesítés érdekében, rossz volt a propagandájuk. -Fe­jükre olvasták« e hibákat, s öt nap alatt az egész évi ter­vet leszerződték. Nem emlegetnénk ezt az esetet, ha napjainkban nem ismétlődne. Jelen esetben a barack-szerződtetéssel van probléma ugyanitt. A 40 va- gonos tervből eddig még csak 9 vagonra szerződtek, s ez ideig könnyen is ment, mert a szerződő termelők többsége maga kereste fel a földmű- vesszövetkezetet. Sok termelő azonban nem ér rá erre, vagy egyszerűen nem tartja fon­tosnak. Ezért otthonukban kellene felkeresni őket, de er­re már nincs vállalkozó a szö­vetkezetnél. Akinek köteles­sége volna — a földművesszö­vetkezet agronómusának és a mezőgazdasági üzemág vezető­jének — annak nem érdeke, akinek érdeke — pl. a felvá­sárlónak — annak pedig nem kötelessége. Hasonló eset fűződik a kas- kantyúi Sárfehér Szakszövet­kezet elnökének nevéhez is. A szőlő- és gyümölcsszerződto- tés itt is csak lassan haladt, s amikor a szövetkezetek me­gyei központjának egyik női munkatársa azzal a szándék­kal kereste fel őket, hogy egy hétig segít a gyümölcsterme­lőket meglátogatni, az elnök immel-ámmal fogadta, és gyorsan magánjellegű elfog­laltsága akadt. Megegyeztek, hogy másnap — amikor ráéf — együtt mennek szerződést kötni a termelőkkel. E meg­állapodás ellenére az elnök csak harmadnapra került elő és amikor ezt kifogásolták, a következőképpen utasította vissza a segítséget: »Engen» ne ugráltasson egy nő! Sem­mi szükség a segítségére, menjen vissza Kecskemétre és többet ne is jöjjön hoz­zánk!« — kiabálta, majd ke­rékpárra pattant, s mérgében kiment a tanyák közé né­hány termelővel szerződést kötni. Természetesen ezzel semmit sem szaporodott a havi 1400 forintos fizetése, ezt anélkül is megkapta volna. Így van ez a földművesszö­vetkezeti agronómusokkal, me­zőgazdasági üzemágvezetők- kel, akiknek a felvásárlóval ellentétesen csak kötelessége, s nem anyagi érdeke a ter­melési szerződések serkenté­se. Természetesen joggal fel lehet tenni ezt a kérdést isr vajon a tisztes megélhetést biztosító fizetés nem elég ösz­tönzés feladataik elvégzésére? Miért kell mindig utasításra, dorgálásra várni, amikor jó* ism érik sajá t felad atkör iiket? t Szocialista rendszerünk jog­gal megköveteli mindenkitől, hogy fizetéséért lelkiismere­tes munkát végezzen. És ez így helyes. Csak néha követ­kezetesebben kellene érvénye­síteni a jutalékos bérezés el­vét is! Tóth Gábor Méltó épületet kíván a kecskeméti terhesgondozó Az ígéret szép szó. (Tudósítónktól.! Még 1959-ben közel 70 ezer forint értékben kapott orvosi rendelőt a községfejlesztési alap­ból Kelebia bácsboristai kerü­lete. Az építkezés célja az volt, hogy a betegeknek ne kelljen 8—10 kilométert gyalogolniuk, ha orvosra szorulnak. A rendelő berendezéséről, a szükséges bútorzatról és külön­böző technikai felszerelésről, a községi tanács gondoskodott. Csak az orvosi felszerelés: vizs­gálóasztal és kisebb műszerek hiányoztak még. Beszerzésük ügyében többször jártunk az illetékes szerveknél, s ugyan­annyiszor ígéretet kaptunk, hogy i— még a múlt évben — segít a kiskunhalasi kórház. Megbí­zottai egy évvel ezelőtt körül­néztek a helyszínen és ismé­telten támogatást ígértek. Pereg az idő és a rendelő még mindig nem szolgálja cél­ját. A tanácstagi fogadónapo­kon jogosan kifogásolja ezt a környék lakossága Többször szobakerült ez a tanácsülésen is. Az ügyben készített határo­zatot megkapta a járási tanács v. b. egészségügyi osztáya, de felszerelés még mindig nincs. Legutóbb már-már egészen közelinek érezték a község la­kosai a rendelő megnyitásának Időpontját, mert az. egyik Jár nácsfag jelzésére olyan válasz érkezett, hogy a kérdéses fel­szerelést május 22- és 25-e kö­zött szálllítja a halasi kórház. Ám az ígéret ezúttal is csak ígéret maradt. Éppen ezért ez úton szeretnénk feltenni a kér­dést: a drága pénzen felépített rendelő birtokában, meddig kell még 10 kilométereket gya­logolni a lakosságnak, ha orvo­si ellátásra van szüksége? Virág István Ojra költözött a terhesanya- és csecsemőgondozó Kecskemé­ten. Évek óta vándorol, de még nem talált végleges otthonra. Néhány nappal ezelőtt a Nagy­kőrösi utca 15. szám alól kellett elhurcolkodnia a volt Petőfi ut­folyt a csecsemő- és terhes ta­nácsadás, A Petőfi utcában pe­dig. .. Nos hát az új hely egyáltalán nem mondható megfelelőnek. Esős időben sáros, száraz időben poros a Petőfi utca. Piaci napo­Ez nem valami romantikus tanya, hanem a terhesanya- és csecsemőgondozó. kecskeméti cai óvoda helyére. Sok terhes­anyával és kismamával együtt reméljük azonban, itt sem so­káig marad. Mert igaz, hogy a Nagykőrösi utcában szűkös volt már a hely, de legalább tiszta, kultúrált körülmények között A fiatalasszony nem házias kon itt állnak a parasztszeke­rek — a város belterületére ugyanis nem hajthatnak be — s a sár, vagy por mellett piszok is elég van és egészségtelen bűz terjeng a levegőben. > Lépjünk azonban beljebb, öreg, kétszázéves ház. Udvara sem valami szívderítő látvány. A roskatag épületben sötétek, nedvesek a szobák. Az apró — napfényt soha át nem eresztő Ez tényleg szép.,, de mi szükség van rá?,«, Ez pedig a bejárata» — ablakok, a mennyezet alatt húzódó mestergerenda, a roz­zant, piszkos, festetten ajtók inkább egy betyárcsárdára, mint mai egészségügyi intézményre emlékeztetnek. A terhesanyák részére nincs vetkőző helyiség. Telefon sincs és még sorolhat­nék azokat a hiányosságokat* amelyek egy ilyen intézményt semmi esetre sem jellemezhet­nek. Ide járnak a terhes asszonyok kötelezően, ötször a szülés előtt. Ide hozzák a csecsemőket ha­vonta egyszer bemutatásra. Ügy, véljük, méltóbb helyet keilend a gondozásukat ellátó intéz­mény számára keríteni. Sőt most már időszerű lenne végle­ges helyre telepíteni a kecske­méti terhesanya- és csecsemő­gondozót, hiszen a számok is erre figyelmeztetnek. Az or­szágban közismerten ebben a városban a legmagasabb a cse­csemőhalandóság, ami a megye? átlagnak is közel a kétszeresed (Országos 5,3, megyei 5,6, kecs­keméti 10,2 százalék.) Igaz, me­gyénk legkisebb helyén is kü-í lönb — sok helyen a községfej­lesztés jóvoltából szép, új — épületben folyik az orvosok és védőnők gondozói tevékenysége.1 Az ügy fontossága miatt re­méljük, hogy az illetékesek rö­videsen a megyeszékhelyhez méltó épületet biztosítanak a kecskeméti terhesanya- és cse­csemőgondozó számára. —y —ó PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyed Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. ' Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám i Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1M. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 Ft. Bács-Klskun megyed Nyomda V. Kecskeméti => TeLi 15-29. 27-48

Next

/
Thumbnails
Contents