Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VJUy a magyar, szocialista munkáspárt bács - RisRUN Megyei lápja: XVI. ÉVFOLYAM, 1«. SZÁM Ära 60 fillér 1961. JÚNIUS 17, SZOMBAT A mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentős változást hozott a falusi nők életében is. Míg az egyéni gazdaságokban a parasztasszonyoknak elapró­zódó az ideje, tevékenysége és a család boldogulásáért többnyi­re a családfőt, a férjet illette az elismerés. A szövetkezetben más a helyzet, hiszen itt a nő éppen olyan díjazásban ré­szesül munkájáért, mint a férfi. Jövedelemrészesedése jelentős tétellel szerepel a család költ­ségvetésében. Munkájáért tisz­telet, megbecsülés övezi a kö­zösségben. A nők bevonása a termelő­szövetkezetekbe tehát nem­csak munkaerő-probléma, nem­csak termelési kérdés. A nők társadalmi egyenjogúsága fa­lun a közös munkában való részvétel útján valósul me^. Megyénkben a termelőszövet­kezetek tagságából majdnem 30 ezer a nő. Az ő munkájuk nagyon fontos tényező annál is inkább, mert általános tapasz­talat, hogy a nők kevésbé hagy­ják el a falut, az ipari üze­mekbe főként férfiak mennek dolgozni. Ha megtalálják szá­mításukat a termelőszövetkezet­ben, nem is kívánkoznak el az asszonyok és a lányok. A legfontosabb teendő jelen­leg a növényápolás és az ara­tásra való felkészülés. Megyénk­ben 35 női brigádvezető és 500 női munkacsapatvezető van a közös gazdaságokban. Bármer­re járunk, főleg nőket látunk kapálni a határban. Ez igazi asszonyi munka, ahogy a ter­melőszövetkezeti gazdák mond­ják. A női brigádok és munka­csapatok tagjai között általá­ban jó a hangulat. A közös munkában összeszoknak, elbe­szélgetnek, s ily módon az ilyen csoportos tevékenység egy kissé szórakozás is. Ha asszony a bri­gádvezető és a munkacsapatve­zető, még jobban halad a munka. Nagy szerepük van a nőknek egy fontos üzemág: a kertészet fejlesztésében. — Megyénkben mintegy 3500 asszony és leány tevékenykedik a zöldségter­mesztésben. Az állattenyésztés­ben, különösen a baromfite­nyésztés fejlesztésében is a nők a legfőbb kezdeményezők. — Megyeszerte mozgalom indult a közös baromfiállomány létreho­zására. A kiskunhalasi járás 34 termelőszövetkezetéből 15-ben indították el a termelőszövetke­zeti asszonyok a csalándonként egytyúkmozgalmat. A kalocsai járás 12 termelőszövetkezetében e mozgalom keretében több ezer baromfit adtak össze. Kádár János, az MSZMP első titkára a. Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának ülésén felhívta a termelőszövetkezetekben levő asszonyok és lányok figyelmét, hogy a baromfitenyésztésen kí­vül, a háztáji udvarban terjesz- szék ki »védnökségüket« a ser­téshizlalásra is. A sertések fel­nevelése régebben is a paraszt­asszonyok feladata volt, és ma is az. A termelőszövetkezeti pa­rasztasszonyoknak a szerződé­ses disznóhizlalás számottevő jövedelmet biztosít, az ország­nak pedig fontos. Az előbb említett számok bi­zonyítják, hogy még kevés női brigád- és munkacsapatvezető van megyénkben. A termelő- szövetkezetek vezetőségében mintegy 300 női tag van, a kü­lönböző bizottságokban, szociá­lis felügyelő stb. körülbelül 500-an vesznek részt. Előfordul­nak még olyan jelenségek, hogy idegenkednek a nők vezetésbe való bevonásától, mondván hogy nem lehet őket egy-két pohár itókával »elnézőbbé« tenni. Egyre javul a helyzet az elő­ző évekhez viszonyítva, hiszen megyénkben már 180 nőbizott­ság dolgozik a közös gazdasá­gokban. A nők munkában való részvételének aránya, a falu társadalmi fejlődésében játszott szerepük is szükségessé teszi, hogy nagyobb megbecsülést kap­janak elsősorban a vezetésben való részvétel tekintetében. A községi párt- és tanácsvezetők tekintsék fontos társadalmi ügy­nek a nők termelőszövetkezeti szerepének növelését és adja­nak az eddiginél hathatósabb segítségeit a nőmozgalomnak. K. S. Hruscsov beszéde a nemzetközi közvélemény érdeklődésének a középpontjában Hruscsov szovjet miniszter­elnöknek a moszkvai televízó- ban és rádióban mondott be­széde a nemzetközi közvéle­mény osztatlan érdeklődését vál­totta ki. A hírügynökségek köz­vetlenül a beszéd kezdete után gyorshíreikben részleteket kö­zöltek a nyilatkozatból és a te­kintélyes esti nyugati lapok el­ső oldalon közölték a szovjet miniszterelnök beszámolóját Kennedyvel folytatott tanács- kozásáróL MOSZKVA Csütörtökön az esti órákban milliók és milliók foglaltak he­lyet a Szovjetunióban a televí­zió-készülékek előtt, a rádió­(Folytatása a 2. oldalon.) Két végrehajtó bizottsági és egy tanácsülés volt pénteken Nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítés Kecskemét város mezógazdaságfejlesztési tervében Pénteken délelőtt a Kecske­méti Városi Tanács és az MSZMP városi bizottságának végrehajtó bizottsága együttes ülésén vi­tatta meg a város mezőgazdasá­gának ötéves fejlesztési és ter­melési tervét. A nagyjelentősé­gű tanácskozáson részt vett és felszólalt Tompa Béla, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottsága mezőgazdasági osztá­lyának vezetője, Bank Gyula, a megyei tanács végrehajtó bizott­sága mezőgazdasagi osztályának vezetője és Mészöly Gyula, or­szággyűlési kép-áselő, a Duna— —Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet igazgatója. A terv • —• amelyet a városi tanács v. b. mezőgazdasági osz­tálya a városi pártbizottság elvi útmutatásai alapján neves ku­tatók és szakemberek közremű­ködésével készített — nagy ér­deklődést és sokoldalú, elemző vitát váltott ki. A két végre­hajtó bizottság határozata ér­telmében a tervet a vita során felmerült újabb javaslatokkal módosítják, s a megye jóváha- ►gyott ötéves mező gazdaság fej­lesztési tervével való összehan­golás után terjesztik a tanács­tagság elé. Mi vei a város szőlőterületei­nek túlnyomó többsége kiöre­gedett és tőkehiányos, az élő­terv 1965-ig 2100 hold szőlő te­lepítését, illetve felújítását irá­nyozza elő, ugyanezen idő alatt 1200 holddal növekszik a zárt telepítésű gyümölcsösök terü­lete. Hasonló arányú fejlődést terveznek a zöldségtermelésben, az öntözéses gazdálkodásban és az állattartásban. Az ülés második napirendi pontjaként a két végrehajtó bi­zottság a növényápolásról és az aratásra való felkészülésről tár­gyalt, és fontos határozatoka» hozott azok zavartaan, jó mi­nőségben történő elvégzése ér­dekében. Június 16-án, pénteken ülést tartott a Kecskeméti Járási Ta­nács, amelyen Kaspár Adolf v. b. elnökhelyettes terjesztett elő jelentést a felvásárlás eddigi tapasztalatairól: — A kecskeméti a legngyobb járás megyénkben — mondta többek között Kaspár elvtárs — éppen ezért nem közömbös: ho­gyan teljesíti felvásárlási ter­vét. Idei terveink reálisak, tel­jesíthetők. Felmértünk minden lehető­séget — beleértve a háztáji gaz­daságok árutermelési képessé­gét is — és ennek köszönhető, hogy általában jó eredménye­ket értünk el a felvásárlási szerződéskötéseknél. Kaspár elvtárs beszámolóját élénk vita követte. Több felszó­laló hangsúlyozta: a felvásár­lási operatív bizottság a nyári hónapokban ellenőrizze rend­szeresen a gyümölcsfélvásárlást. Javasolták, bogy a v. b. a fel­vásárló vállalatokkal ellenőriz­ba állítását. Ezután a tanácsülés úgy ha­tározott: a v. b. adjon több se­gítséget a szerződéskötésekkel elmaradt községeknek (Tisza- kécske, Városföld, Nyárlőrinc, Lakitelek, Lászlófalva), hogy a szerződtetést július 30-ig befe­jezhessék. A tsz-ek az 1962. évi felvásárlási tervek teljesítése érdekében már az idén úgy szervezzék az állattenyésztésü­ket, hogy a hízónak való süldő­ket saját gazdaságukból bizto­síthassák. Fontos kezdeményezése a ta­nácsülésnek az a határozat, hogy a termelési és felvásárlási ter­veit legjobban teljesítő községi tanácsok végrehajtó bizottsá­gait, termelőszövetkezeteit, va­lamint az alacsonyabb típusú csoportokat november 7-én ván­dorzászlóval és oklevéllel ju­talmazza, s utasította a v. b.-t, hogy a versenyszempontokat rö­vid időn belül dolgozza ki. A kecskeméti járás tanácsülése yándorzászlót és oklevelet szavazott meg a felvásárlási terv legjobb teljesítőinek tesse a szerződött sertések hfaó-’ A Kalocsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának napirendjén: A gőzöblítő csökkenti a gyártási selejtet Á helyiipari vállalatok munkája Jelentős újítás a Kecskeméti Konzervgyárban A konzerviparban állandóan keresik azokat a módszereket, lehetőségeket, amelyekkel a be­főtteket, főzelékféléket minimá­lis romlási százalékkal tudják konzerválni. Most újabb eredményről adunk számot. Deák László, a gyár II-s telepének dolgozója egy ötletes gőzöblítő-gépet szer­kesztett. Újításának jelentősége kettős: közvetlenül a töltés előtt éles gőzt fúvatnak az üvegbe, ezzel sterilizálják annak belső falát. A gőzöblítés ugyanakkor felfedi az üveg rejtett hibáit is. így a selejtkár nem a készáru­nál, hanem csak az üvegnél je­lentkezik. Az újítást már a cse­resznye- és meggybefőttek ké­szítésénél üzembe helyezték. Képünkön: Deák László újító és Farkas István zárómester a gőzöblítő-gép mellett. A szerződéskötés és felvásár­lás helyzete közel sem olyan ki­elégítő Kalocsa városban, mint a kecskeméti járásban. A Ka­locsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ezért, ugyancsak jú­nius 16-án tartott ülésén úgy ha­tározott, hogy az Állatforgalmi Vállalat helyi kirendeltségével és a tsz-ek vezetőivel közösen brigádot szervez a sertés- és baromfifelvásárlás szerződtetési tervek teljesítése érdekében. Ezután a v. b. a helyiipari vállalatok tervteljesítéséről szó­ló beszámolót vitatta meg. Az előterjesztés szerint a Cement­ipari Vállalat, a Sütőipari Vál­lalat, valamint a Város- és Köz­séggazdálkodási Vállalat első féléves tervét teljesíteni tudja. Első negyedévi tervét mindhá­rom vállalat túlteljesítette. Hi­ba azonban, hogy csak a Sütő­ipari Vállalat túlteljesítése szár­mazott az egy főre eső termelési érték növekedéséből, a két má­sik vállalat csupán létszámnö­veléssel érte el eredményét Ezeknél a vállalatoknál a bér­alap és a létszámgazdálkodás egyaránt rossz képet mutat. Sőt a Cementipari Vállalatnál az egy főre eső termelési érték a rossz munkaszervezés következ­tében csökkent, s olyan munka­időket is kifizettek, amely mö­gött termelés nem volt. Egyéb­ként az önköltség alakulása is a Sütőipari Vállalatnál a leg­jobb. Mindhárom vállalat mun­kája javulást mutat a második negyedévben. A beszámoló megvitatása után a v. b. utasította az ipari és a njűszaki, valamint a pénzügyi osztály vezetőjét: az éves ter­vek teljesítése érdekében a vál­lalatoknál vizsgálják felül a ’ munkafegyelem megjavítására, a beruházásokra, a munkavéde­lemre, újításokra és normaren­dezésre vonatkozó intézkedési tervek végrehajtását. « Nők a közös gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents