Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-10 / 108. szám
1961. május 10, szerda S. oiaüA munkásasszonyok otthoni gondjain is segíteni akar a Kecskeméti Konzervgyár vezetősége Mintegy száz asszony vetít részt tegnap délután azon a beszélgetésen, melyet a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezésére a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének vezetősége hívott össze. Végvári István élvtárs, a gyár igazgatója bevezetőben arra kérte a megjelenteket, mondják el, miiyen gondokkal, problémákkal küszködnek a „második műszakban” és milyen segítséget kérnek gondjaik megkönnyítésére. Elmondta, hogy ez a beszélgetés bevezetője annak az új munkamódszernek, melyet a NEB kezdeményez vizsgálatai során. Többek között az itt elhangzottak alapján Indulnak ki a népi ellenőrök a megye több nagyüzemébe és vizsgálják meg a dolgozó asszonyok helyzetét. Rendkívül élénk beszélgetés kezdődött ezután. Az észrevételeket gondosan jegyezte a megyéi Népi Ellenőrzési Bizottság képviseletében jelenlevő Milla- sin Teréz elvtársnő. Bizonyára nagy hasznát veszik ezeknek a vizsgálatok során. Nagy taps köszöntötte az egészségügyi problémáik felvetése során Végvári elvtársnak azt a bejelentését, hogy a jövő héten két külön helyiségben fogászati és bőrgyógyászati rendelés nyílik az üzemben. Á Bajai Állami Gazdaság dolgozóival találkoztak a Budapest Táncegyüttes tagjai A megyénkben vendégszereplő Állami Budapest Táncegyüttes május 8-án, hétfőn ellátogatott a Bajai Állami Gazdaságba. Útjukra elkísérte őket Faludi Gábor, a járási pártbizottság agitprop. osztály vezetője, Nagy Károly, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese és Koltai Antal népművelési felügyelő. Az együttes tagjai délelőtt 11 órakor értek a Bajai Állami Gazdaság igazgatóságához, ahol megtekintették a méntelepből átalakított korszerű baromfinevelő állomást és a versenylóistállókat. Ellátogattak az állami gazdaság hibrid kukorica üzemébe is. A gazdaság kettes számú üzemegységében az óvodát és az iskolát látogatták meg. Délben ebéden látták vendégül a Budapest Táncegyüttes tagjait művelődési otthonukban az állami gazdaság dolgozói. Ebéd után megtekintették a vaskúti üzemegységben épülő baromfi kombinátot. Útjuk során az együttes művészei elbeszélgettek az állami gazdaság dolgozóival, és nagy érdeklődéssel figyelték a gazdaság fejlődésével kapcsolatos terveket. A gazdaságban tett látogatás után megállapították, hogy sok-sok tanfolyami előadásnál többet ért látogatásuk. Este a bajai művelődési otthonban tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók előtt nagy sikerrel mutatták be Liszt—Bartók műsorukat — Csütörtökön, május 11-én a vaskúti termelő- szövetkezetbe látogat az együttes, ahol a művész—paraszt találkozó után előadást tartanak majd a művelődési otthonban. Lecsapolják a solti mocsarat A dunavecsei járás KISZ-fia- taljai minden évben kiveszik részüket községeik fejlesztéséből, és a termelőmunkából is. Ez évben több mint félmillió forintot takarítanak meg társadalmi munkájukkal. Az év első negyedében különösen a solti műút javításánál és a hartai csatornaépítéseknél szorgoskodtak; s vállalták, hogy lecsapolják a Solt, Dunaegyhá- za és Apostag határában levő négyezer holdas mocsaras területet, amely öt termelőszövetkezeti gazdaságot érint. A mocsár- lecsapolás műszaki terveit az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei készítik. A műszaki terv elkészítésétől függően előreláthatólag még az idén megkezdődik a munka. A tervek szerint először úgynevezett „munkás vasárnapokat” rendeznek, jövőre és a következő években pedig nyári táborokat állítanak fel a környéken. A nagy munkát 1965 végéig fejezik be a járás fiataljai, (mi) JdeJXtUzfiatikét 'fiáján. Május 10-ém, délelőtt 9 órakor, a Bajai Városi Tanács kistermében levelezőankétot tart a Petőfi Népe szerkesztősége. A megbeszélésen a lap levelezői és a szerkesztőség munkatársai megtárgyalják a lap tájékoztatásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a levelezés egyéb problémáit. Elkészítik a kecskeméti járás ötéves mezőgazdasági tervét Május 9-én, kedden számos mezőgazdasági szakember részvételével a kecskeméti járási pártbizottságon értekezletet tartottak. A tanácskozás részvevői elhatározták, hogy a járás mezőgazdaságának fejlesztésére ötéves tervet készítenek. A terv részletes kidolgozására s a járás adottságainak számbavételére három, szakemberekből álló munkacsoportot alakítottak. A szőlő- és a gyümölcstermelés fejlesztésének tervét kidolgozó munkacsoportot Horváth Sándor, a Szőlészeti Kutatóintézet homoki osztályának vezetője, az állattenyésztés fejlesztésével foglalkozó Borsos Sándor, a szántóföldi gazdálkodás, növény- és zöldségtermelés fejlesztésének tervét kidolgozó munkacsoportot pedig Molnár József mezőgazdasági szakember vezeti. NAGYOBB TEl,]E]LOSS]6eGE]L Ne tűrjék el a hibákat a kunszentmiklési Kiskunság Tsz kommunistái A kunszeri fartiklósl Kiskunság Termelőszövetkezet 1960-ban messze elmaradt termelési előirányzatának teljesítésétől. Későn végezték —- egyes területeken pedig el is mulasztották — a növényápolást. Alacsony lett a kukorica, a rizs és a más növények termésátlaga. A szövetkezet elnöke megsértette a tsz-de- mokráciát, nem tartották meg • vezetőségi üléseket sem. Vidéki Mátyás elvtárs sok esetben a szakemberek helyett intézkedett, beavatkozott olyan dolgokba, ami nem az ő feladata volt A vezetés ilyen hibái gyakran vitára adtak okot, s a szakemberek feleslegesnek érezték magukat. Mindezt tetézte az a helytelen szemlélet, hogy az elnök nem tartotta tiszteletben a törvényeket Számos növényféleség termesztésére szerződtek csak azért, hogy előleghez jussanak. A szerződött növények közül alig néhányat termesztettek, azt is inkább csak mutatóba. Természetesen szerepet Játszottak a szövetkezet gazdálkodásának elmaradásában, a nehézségek felgyülemlésében más körülmények is: a több mint hétezer holdra növekedett gazdaság, a sok apró szétszórt parcella, továbbá az aszályos időjárás. Az előzményeket ismerve, nagy érdeklődéssel vártuk a községi párt-végrehajtőbizottság május 4-i ülését, amelyben a Kiskunság Termelőszövetkezet párttitkára és a közös gazdaság elnöke adott számot munkájáról, az elmúlt évi tapasztalatok hasznosításáról és a további tervekről. Vidéki Mátyás, a tsz elnöke a párt-végrehajtóhizottság ülésén Önkritikusan = mondhatni bűnbánóan — de már mint leküzdött mulasztásokat említi meg a régi hibákat: a kollektív vezetés hiányosságait, a szövetkezeti demokrácia csorbítását és beszéde nagyrészt az eredmények felsorolásából állt. Szavai a válságos napokon túljutott, összekovácsolódott szövetkezeti kollektíva derült, bizakodást sugárzó életét ecsetelték a képzelet tükrére. Elmondotta, hogy a kapásnövényeket megművelésre egyénekre osztották ki és a halastó az idén ei nem készülő felén, mintegy 150 holdnyi területen, mohart termesztenek majd. Ami még nehézséget okoz — mondta Vidéki elvtárs — az tulajdonképpen 50—60 hold cukorrépa vetése, mert annak megművelése nincs egyénekre bontva. Ha csak Vidéki elvtárs szavad alapján ítélnénk meg a helyzetet, akkor nem is lennének olyan súlyosak a Kiskunság bajai. A valóság azonban mást mutat Ä bevéteE tervekről szólva Vidéki Mátyás is elismerte, hogy az első félévben mintegy 400 ezer forint kieséssel számolnak. A pártszervezet munkájáról Takács Imre párttitkár tájékoztatta a végrehajtó bizottságot Ö nem dicsekedett sikerekkel, szólt néhány nehézségről is, szavai azonban nem elemezték a helyzetet elég mélyrehatóan és nem mutatták meg a bajok tényleges okait valamint a nehézségekből kivezető utat A párttitkár elvtárs nem bírálta az elnök beszámolóját, ennék ellenére kitűnt, hogy nézőpontjuk nem teljesen azonos. Vidéki Mátyás jó^ ismeri a gazdaság helyzetét, de mindebből inkább a sikereket gyűjti csokorba — nem tudni miért? Feltehető, hogy az aggályoskodók megnyugtatása céljából. A párttitkár mégcsak megközelítőleg sem ismeri eléggé a gazdálkodás helyzetét, igaz, bosszankodik a hibák miatt, azonban nem tud erélyes lenni. Az elnök és a párttitkár beszámolója végső soron nem tárta fel a helyzet súlyosságát és nem léptek fel elég erényei a mulasztások ellen. Beszámolóik és a kezdeti eredményeik — bár ez utóbbiak nagyon becsülendők — nem változtatnak azon a helyzeten, hogy Lakásépítés A közérdeklődésre számottar- tó kérdések közé tartozik. Se- szeri, se száma azoknak a leveleknek, amelyekkel szerkesztőségünket, de más hivatalos szerveket is elárasztanak a hozzá kapcsolódó különféle problémákkal. Nem célunk most kifejteni: hogyan és miért örököltük az áldatlan lakásállapotokat a múlt rendszertől; miért vált a lakáskérdés különösen a városokban olyannyifa fontossá, s mit tett államunk annak megváltoztatására. Most induló tizenötéves lakás- építési programunk lényegében megoldja majd a lakásgondokat. Első jele ennek megyénkben a kecskeméti Leninváros alapkőletételi ünnepsége, amelyről annak idején hírt adtunk. Csupán itt 1038 lakás épül öt esztendő alatt; a város lakás- igénylőinek számát tekintve tehát Leninváros már önmagában sokat enyhít a megyeszékhely lakáshiányán. Államunktól viszont nem várhatjuk, hogy teljes egészében vállára vegye a lakásépítés gondját-baját — így is éppen eleget visel abból. A lakosságnak fel kell használnia azokat a lehetőségeket is, amelyeket az állam közvetve nyújt. Ilyen lehetőség többek között a lakás- szövetkezetek alakítása. Lapunk május 4-i számában részletesen ismertettük a lakásépítő szövetkezetek alakításának módját. Arra akarjuk itt felhívni a figyelmet, hogy megyénkben — a bajai és a kecskeméti kezdeményezéseknél szervezettebben, könnyebben és olcsóbban — nagy lehetőségek nyíltak e szövetkezetek szervezésére. Míg ugyanis negyedévről-negyedévre növekvő takarékbetét- összegekről adhatunk számot a különféle takarékpénztárakban. — növekszik a lakásigénylők száma is. Nem mondjuk, hogy ezek az összegek feltétlenül a lakással nem rendelkezőek, vagy rossz lakásban lakó csar Iáitok kezén vannak; mégcsak azt sem állítjuk, hogy a takarékba tett összegek nem megfelelő helyre kerülnek. Az előbbire mégis az az észrevételünk, hogy sok esetben „nem tudnak pénzükkel mit kezdeni” olyan családok sem, amelyek különben meg nem felelő lakáskörülmények között élnek. Nem csupán azért, mert nem akarnak építeni, hanem állami lakásra várnak; de közülük legtöbben azért sem, mert nincs még alaposan megszervezve az az apparátus, amely a lakásépítésben résztvenni szándékozókat fogná össze, részben pedig gondoskodna a szövetkezeti építkezések helyének kiválasztásáról, megvásárlásáról. Mivel minden társadalmi akciónak „vezénylőkart” kell szervezni — úgy a szövetkezeti lakásépítkezés sem nélkülözheti azt. Elsősorban szakszervezeti bizottságainké a feladat, hogy az akcióban résztvenni szándékozók összeírásával, majd a helyi tanácsok vezetőivel folytatandó tárgyalásokkal biztosítsák az első sikeres lépést. A feladat szép, hasznos és gyümölcsöző — érdemes minél hamarább hozzákezdeni! Egy héf múlva szedik a borsót a kiskun féleqqh.m Dózsa 'TiermtfószSatikezetken Szorgos munka folyik a kiskunfélegyházi Dózsa Termelő- szövetkezet tábláin. Már a kukoricavetést is befejezték. A kapásokat a családok művelik meg. A 791 hold kukorica-vetésterület zömén köztes termesztés folyik. Mintegy 500 holdon vetnek május 4-én még 550 hold föld nem volt felszántva a tsz-bem, s 1300 hold várta a vetőmagot. Nem kívánja senki, hogy a. tsz-vezetők titkolják el a sikereket, de azt jogosan igényeljük, hogy ne túrják el és ne hallgassák el a hibákat, fogyatékosságokat sem. őszintén szólva mi azt reméltük, hogy a tsz-vezetőket jobban nyugtalanítják a fogyatékosságok és sokkal serényebbek a bajok orvoslásában. Sajnos, a szenvedélyesség ilyen tüzet nem láttuk felizzani a vezetőségi ülésen. A párt-végrehajtóbizottság a helyzet sokoldalú mérlegelése alapján több fontos határozatot hozott. Ahhoz azonban, hogy ezek megvalósuljanak, nemcsak a szövetkezet vezetőinek, hanem az ott dolgozó kommunistáknak — hozzá tehetjük a községi párt v. b. tagjainak is — változtatni kell eddigi munka- módszerükön. Nagyobb felelősséggel, ügybuzgalommal, a közösség érdekeinek megalkuvás nélküli szolgálatával, az alapszabály szerinti működés érvényesítésével kell helyt- állniok. Véleményünk szerint a hibák kijavítása érdekében szükség van a felsőbb állami és pártszervek hathatósabb segítségére is. A Kiskunság Tsz-ben tapasztalt hiányosságok egyáltalán nem jellemzőek megyénk közös gazdaságaira. Kirívó, egyedülálló, a vezetés hibáiból eredő olyan fogyatékosságokkal állunk itt szemben, amelynek megszüntetése nem tűr halasztást. Nagy József a tengeri között babot A termés fele a tagokat illeti majd meg. Harminc holdon zöldborsó A szövetkezetnek 30 hold borsóvetése van. Mégpedig korai« középkorai és kései. Azért vetették így, hogy folyamatosan adjanak borsót a fogyasztóknak« másrészt a szedést is könnyebben oldják meg. A borsót iker- sorosan vetették és a tíz hold korai közé most kerül földbe a bab. Ezzel kétszer használják ki a területet A terv szerint a 39 hold borsóról negyedmillió forint bevételre számítanak. A fiatalok védnöksége A borsószedésért a fiatalok vállaltak felelősséget. A termelőszövetkezet 45 fiatalja egyébként a tíz hold paradicsom és a hat hold paprika ültetését, megművelését és szedését is vállaltá. Becsülettel megállják a helyűket. A munkák végeztével kétnapos országjáró körútra mennek a termelőszövetkezet költségén. A leszedett érték húsz százaléka A kapások művelésénél és betakarításánál érvényesül az anyagi érdekeltség elve. A szerződés szerint, ha a termelőszövetkezet elsőrendű árut ad, akkor kétforintos átlagárat biztosít a borsóért a felvásárló vállalat. Ehhez jön a tíz százalék felár. Természetesen a borsóidény elején ennél többet kap a közös gazdaság. Azt már elhatározták, hogy a leszedett borsó értékének legkevesebb húsz százalékát kapja a termelőszövetkezeti gazda. Szó van arról is, hogy az átvételi ártól függően változik a részesedés aránya. Ezt majd végső soron az árak döntik el. Mindenesetre azt feltétlenül biztosítják, hogy a borsószedésben részt vevő termelőszövetkezeti gazdák megtalálják számításukat. K. S. l
