Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-09 / 107. szám
4. oldal 1951. májns 9. Seid Mi legyen az előbbvaló? Mi rz oka annak, hogy Akasztón mindmáig nem alakult ki az egységes falusi népművelés? Ha ezt a kérdést boncolgatjuk, érdekes megállapításokat hallunk mind a helyi párt- és tanácsvezetők, mind pedig a pedagógusok részéről. A beszélgetés fonala azonban mindig egy témakörhöz kanyarodik vissza: Akasztón nincs művelődési otthon, s így szinte lehetetlenné válik a kulturális munka szervezése és fellendítése. A népművelést szolgáló rendezvényeket a tanácsteremben tartják. Ez a helyiség viszont kicsi — mondják. A község vezetőinek véleményével ellentétben, mi nem a művelődési otthon hiányában látjuk Akasztó kulturális életének megrekedését. Ennek mélyrehatóbb okai vannak. Talán kezdjük azzal, hogy a község vezetőinek többet kellene foglalkozniuk a kulturális munka irányításával, ne csak a művelődési otthon építésének a gondja kösse le figyelmüket. Soroljunk elő néhány feladatot, amiről elfeledkeztek! Először is hiba, hogy a kulturális bizottság nem készíti el a község egységes kulturális tervét. Hiányzik az irányításból a tudatosságra való törekvés, Az is nagy baj, hogy tavaly ősszel felbomlott a me gyeszerte híres, hatvan tagú akasztói énekkar. Vezetőjük, mivel Kiskőrösről jár ki tanítani, nem tudta tovább vállalni az énekkar irányítását, s emiatt szétszóródott a kiváló együttes. S ezt a szomorú tényt figyelmen kívül hagyták a faluban. A tanács is és a kulturális bizottság is beletörődött a „változtatha- tatlanba”. Csak éppen arról feledkeztek meg, hogy megkérjék az általános iskola fiatal énekszakos tanárát a kórus további vezetésére. A tömegszervezetek külön-kü- lön szervezik kulturális rendezvényeiket. Közülük a Vöröskereszt helyi csoportja végzi a legjobb munkát. A KISZ még csak most kezd talpraállni. Eddig — mondhatnék — havonta váltogatták egymást a KlSZ-titká- rok. ősszel ez a gond is megold ' dott. Sárközi János pedagógus néhány nevelőtársával rendszeresen foglalkozik a KISZ- isták nevelésével. Látita'juk, hegy Akasztón nem a művelődési otthon hiánya okozza a népművelés megrekedését, hanem a vezetés részéről megnyilvánuló igénytelenség. Ezt kell minél előbb megszüntetni. Ilyen csekély kulturális tevékenység mellett még a rendelkezésükre álló tanácsterem is nagynak bizonyul. Először tegyék szervezetté a népművelést, teremtsenek pezsgő, kulturális életet, majd csak azután gondolkozzanak a művelődési otthon építésén. Biellczky Sándor Középkori temetőt tártak fel Zsanán Janó Ákos, a Kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója az ásatások során Zsanán középkori temetőre bukkant A leletek és a vizsgálatok alapján megállapították, hogy a temető valószínűleg a régi Zsana temploma körül terült el. A feltevések szerint a lakosság akkoriban főként állattartásból és halászatból élt A falu észak-déli irányban elnyúlva két vízállásos terület közötti dombháton létesült a középkorban. A víz keletről nyugatra határolta Zsanát, s amellett hogy • egyben védelméül is szolgálhatott a vízi élet (halászat pákászat, nádgazdálkodás) megélhetési is nyújtott a lakosságnak. Zsana terméskőből alapozott, egyszerű kis vályogfalú temploma az egyik utcasorba illeszkedett bele. A falu temetője a templom körül volt. Zsana több évszázada állhatott fenn, erre utal, hogy a templom közelében emberi csontok tömege került elő. A templom helyén megtalálták az egykori bronzharang egy darabját, amelyen fémolvadás jelel látszanak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a falu ellenséges portyázások áldozata lett. A történelmi adatok ismeretében feltételezik, hogy a régi Zsana az egész környéket érintő 1596-os török támadás következtében pusztult eL áíi&ftdá kiáttítás & ta^ai tnúzeui-n&ciH ÍJÁSZ Szabó László fiatal szobrászművész nagyszerű alkotása látható képünkön, amelyet a most épült Kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskolánál állítottak fel. Az Iskola növendékei nemrég meglátogatták a szobor alkotóját a szolnoki művésztelepen. Szabó László hosszasan elbeszélgetett a gyermekekkel, bemutatta nekik, hogy készülnek a szobrok, s hogyan öntik bronzba az arra érdemes alkotásokat Vasárnap délben Csőkvárí Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg a bajai múzeum új, helytörténeti kiállításót — Az ilyen megnyitó a múzeum életében nagy esemény. Az állandó kiállítások megrendezését ugyanis hosszú évek fáradságos gyűjtő és feldolgozó munkája előzi meg. A rendezés maga is heteket vagy hónapokat vesz igénybe, hiszen a munka évekre szól, százezrek nézik meg, és sokféle igényt kell kielégítenie. Ezt megelőzően 10 évig állott az ún. Duna-kiállítás, melynek hire külföldre is eljutott, és nemcsak a nagyközönség, de a szakemberek szűkebb körében is elismerést aratott Az új kiállítás megtervezésénél a rendezőség figyelembe vette a Duna-kiállítás tanulságait erényeit és hibáit ezekből okulva igyekezett még szebbet és jobbat nyújtani. Elsősorban anyagában ad többet, de rendezésben is modernebb, látványosabb. 'Depmíizeleajz — réyéizet A bevezető terem Baja környékének természetrajzát mutatja be. A Duna halai, a mellékágak és az erdő élővilága mellett bemutatja a mezőgazdaság rovarkártevőit és az ellenük való védekezést, mely leghatásosabb a nagyüzemi gazdálkodás gépesítése mellett Az elmúlt évek tervszerű régészeti feltáró munkájának eredményeként egy terem a környék régészeti leleteivel foglalkozik, az újabb kőkortól a törökök kiűzéséig. A neolitikus edénytöredékek mellett művészi formájú bronzkori edényeket láthatunk. Ritkaság számba megy a torzított hun koponya. A másik tárlóban finom mívű avar övveretek láthatók az edények mellett. Sorolhatnánk még a leleteket, melyek mind a bajai múzeum gyűjtőterületéről kerültek elő. C^éíte miékek Külön szobában láthatók Baja XVIII—XIX. századi kereskedelmének, iparának emlékei: a csizmadiák 1696-os magyar nyel. vű céhszabályai, a magyar szabók és szűrszabók céhkönyve, melyben Jelky András neve is szerepel. A molnárság és a hajózás emlékei mellett szó esik a bajai szerbekről is, akik annak idején a balkáni kereskedelemből töltöttek be jelentős szerepet. Egykorú rézkarc ábrázolja a borzalmas, 1840. május 1-i tűzvészt, amely után az egész várost újjá kellett építeni. A következő helyiségben a Baja-környéki Duna halászatát láthatjuk. A szerszámok bemutatása mellett szó esik a halászat szervezeti formáiról is, a bajai halászcéhről, a bérlőidőkről és az Új Élet HTSZ-mun- kájáról. Külön színfoltot jelent a kiállításban a következő szoba: a Bajai Lövész Társaság dísz-céltáblái, a Bajai Daloskor emlékanyaga mellett két múlt- századbeli kerékpár is látható. Az egyik még fakerekű „csontrázó”, a másik a különös alakú vélocipéd. HHqi izlrájkok emlékei A bajai és környékbeli munkásmozgalom bemutatása a múltszázad végi szervezkedésekkel kezdődik. Jelentős darab az 19,05-ös molnársztrájk eredeti jegyzőkönyve. Grafikon mutatja az 1906-os bajai sztrájkok arányát és eredményeit A továbbiakban láthatjuk a szerb meg*r Gyalogosok — autósszemmel és autósok — gyalogosszommel. szállás idejéből való plakátokat és a veteránok egy csoportjának arcképét. A Horthy-korszak bajai munkásmozgalmát egykorú rendőrségi jelentések fotókópiái is érzékeltetik Harmincéves a garat délszláv színjátszó csoport A kiállítás további helyiségeiben a környék színes népművészete került bemutatásra. A református sárközi (Szeremle, Ér- sekcsanád) magyarság viselete, díszítőművészete mellett szemlélhetjük a katolikus, későbben települt magyarság (Bátmonos- tor, Baracska stb), az előzőtől eltérő ízlését, szemben a délszláv csoportok egészen más jellegű kultúrájával. Ízelítőt kapunk az újonnan idetelepített bukovinai székelyek népművészetéből is. Az aprólékos hímzésekben, színes szőttesekben, faragott használati tárgyakban, hímestojásokban órákig lehet gyönyörködni. A modem, hangulatos rendezés nemcsak Baja, de a megye egyik legszebb kiállítását nyújtja a látogatónak, mely változatos és gazdag anyagával sok ta. nulságot is nyújt az érdeklődőnek. Dr. Sólymos Ede múzeumigazgató H árom évtizeddel ezelőtt alakult meg Garán a délszláv együttes. Mostoha körülmények között, állandóan rettegve a csendőröktől tartottuk próbáinkat. En voltam a műkedvelő csoport vezetője és szervezője, s bizony sokszor meggyűlt a bajom az akkori hatóságokkal. A Horthy-korszak- ban a nemzetiségeket gyakran megbélyegezték, s ahol csak lehetett, mellőzték, z együttes tagjai nagy lelkesedéssel és ügyszeretettel hajtották végre a rájuk bízott feladatokat. Tizenöt évig irányítottam a műkedvelő csoportot, s bizony sok-sok sikerben volt részünk. A fiatalok akaratereje, kultúra iránti ragaszkodása sohasem szenvedett csorbát. A Horthy-fasizmus ügyelt arra, hogy a nemzetiségeket megfossza a művelődési lehetőségektől. Mesterségesen elzárt előlünk minden utat, amely kultuSeántá Qtßfqq: Az őtszínű ember rális fejlődésünkhöz vezethetett volna. Így hát saját erőnkre kellett támaszkodnunk, s egyedüli örömünket a szereplések jelentették. Az együttes tagjai sohasem törekedtek olcsó népszerűségre. Amit tettek, hivatásszeretetből tették. 1941-ben az első bunye■* vác színjátszás alapításának és megszervezésének tízéves évfordulója alkalmából — az állandó falusi színház alapítása javára — színielőadást rendeztünk. Ekkor került bemutatásra ,*5vi* jest" című színdarabom. Azután kitört a második világháború. Az együttes tagjaI közül sokan a színpadot a fegyverrel váltották fel. Részt vet* lek a partizánmozgalomban, az antifasiszta-frontban, sőt a partizánháborúban is. Nemcsak a férfiak, de még a nők is har-t coltak a szabadságért /I garni délszláv együttes “ fennállásának 30. évfordulóján szeretettel gondolok azokra a kedves barátaimra, munkatársaimra, akikkel együtt hintettük a kultúra magvait. A jubileumra történő visszaemlékezés adatta kezembe a tollat, s úgy hiszem, amit tettünk, nem volt hiábavaló. SZÁNTÓ GYÖRGYNEK ez az 1927-ben írt regénye Párizsban a „Monde magyar könyvei” sorozatban jelent volna meg. Politikai vonatkozásai miatt a fel- szabadulás előtt nem juthatott el a magyar olvasókhoz. Milyennek látjuk ma, 33 évvel a megírás után ezt a művet? ENCIKLOPÉDIKUS szándékú Szántó György regénye. Különböző földrajzi helyeken, különböző bőrű, nemzetségű, származású, műveltségű és eszmét valló emberekkel találkozunk benne. MIBEN LATJUK e regény értékét? Mindenekelőtt a szerző becsületes szándékában, haladó politikai tendenciájában, sokszínűségében, olvasmányosságában. — Azt, hogy Szántó György 1927-ben ír a Komintern gyűléséről, a kapitalista országokban fellángoló sztrájkmozgalmakról, a világon sokfelé hódító szocializmus eszméjéről, az „ötszínű ember” összefogásáról: ez pozitívum. NEM HALLGATHATJUK el azonban a mű gyengéit sem. Amerika bizonyos tekintetben való idealizálása és a Szovjetunió kezdeti nehézségeinek ábrázolása a mű megírásának időpontjával logikusan indokolható. De nem tudunk egyetérteni a romantikusan hatásvadász szerkesztésmóddal. Pl. ellentétbe állítja az ötszínű emberek világháború utáni felvonulását azzal a bordélyházzal, ahol mind az ötszínű ember megtalálható. Olykor eróltetettnek érezzük kontrasztját (a vörös zászlóval tüntető munkások és a vörös frakkban vadászók ellentétét), máskor pedig általánosításait: Sz. 5. Karagics Antal 7if zenei mülaß teremtelt Qurow&kif tznajel zeneizerz5 Vlagyimir Jurovszkij zeneszerző befejezte Othello című szimfonikus költeményét. A műalkotás műfaji újdonsága az* hogy előadásában egy felolvasó is részt vesz. Jurovszkijnak nagy gyakorlata van a felolvasó beiktatásával felépített szimfonikus zeneművek megalkotásában. Korábbi műveit a zenekedvelők nagy érdeklődéssel fogadták. Othello című szimfonikus költeményén 12 évig dolgozott a szerző. A szimfonikus költemény első előadásán Szergej Bor.darcsuk mutat> zott be a felolvasó szerepében. «
