Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-09 / 107. szám
1961. május 9 kedd 5. oldat) A termelékenység növelése a műszaki intézkedési tervek végrehajtását követeli Két neeyedév vállalati Statisztikája fekszik előttünk. A múlt év és az idei esztendő első három hónapjának termelési összehasonlítása arról tanúskodik, hogy Bács-Kiskun megye tanácsi ipara jelentős erőfeszítéseket tett a hároméves terv sikeres befejezése és a második ötéves terv megalapozott előkészítése érdekében. Az 1960. évi tervben meghatározott feladatokat általában sikerrel oldották meg. Erre mutat a felszabadulási munkaverseny széleskörű kibontakozása, a terven felüli teljesítések, a takarékos- sági mozgalom számlájára írt közel 5 millió 400 ezer forint, és a jó munka külön elismeréseként kiosztott 6 millió 200 ezer forint nyereségrészesedés, illetve jutalom. A vállalati gazdálkodás eme pozitívumai mellett, az 1961 első negyedévében találkozunk azonban olyan hiányosságokkal is, melyekre fel kell hívnunk a figyelmet. Mire gondolunk? A második ötéves terv első esztendejének termelési feladatai a múlt évhez viszonyítva mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban fejlesztést, magasabb termelési feladatok teljesítését Írják elő lényegében változatlan létszám mellett. Ez az előrelépés nagy felelősséget ró a vállalatok és az irányító hatóságok vezetőire, hiszen az 1961. évi terv sikeres teljesítése a munka termelékenységének növelését, jobb üzemszervezést, korszerűbb gyártástechnológia alkalmazását, az egyes üzemek termelési kapacitásának jobb kihasználását stb. igényli. A megyei tanács v. b. ipari osztálya, hogy ezt elősegítse, részletes műszaki intézkedési tervet dolgozott ki az elmúlt év novemberében. Ez a terv főbb vonatkozásaiban tartalmazza a termelékenység növelésének és a vállalati munkanormák megjavításának legsürgetőbb tennivalóit. Milyen intézkedések követték ezt a gyakorlati vonatkozásban, mennyi valósult meg a műszaki intézkedési tervekből? Ezt vizsgálta az elmúlt hónapban a megyei tanács ipari osztálya. A tapasztalatok nem egyöntetűek. Megállapítható, hogy a megyei tanács közvetlen irányítása alá tartozó vállalatok kivételével egy sor tanácsi üzemi csak részben tett eleget annak a követelménynek, hogy a vállalati munkanormákat a valósághoz igazítsák, és átgondolt műszaki és szervezési intézkedésekkel biztosítsák a feszített tervfeladatok elvégzését, a jobb, olcsóbb és termelékenyebb munka feltételeit. Bár a megyei tanács végrehajtó bizottsága időben felhívta a városi tanácsok vezetőinek és ipari osztályainak a figyelmét, Baja Város Tanácsának kivételével nem sok történt, hogy a felügyeletük alá tartozó vállalatoknál közvetlenül segítsék a termelékenység növelése érdekében kidolgozott műszaki intézkedési tervek gyakorlati megvalósítását Kalocsa Város Tanácsának ipari osztálya többek között ezt írja a megyének küldött jelentésében: „... mivel annak végrehajtásában a vállalatoknak osztályunk részéről segítségre nem volt szüksége, így csak azok — már mint a műszaki intézkedési tervek — végrehajtását vizsgáltuk felül.” Hozzátesszük, a városi ipari osztály a „felülvizsgálást” is csak jelentéskéréssel végezte, de valódiságáról helyszíni ellenőrzés során nem győződött meg. Ha nem is ebben a mértékben, de hasonló tapasztalatokat írhatnánk Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kecskemét városok ipari osztályainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól is. Valójában ez az eljárás, ahogy a műszaki intézkedési tervek gyakorlati végrehajtását intézték, illetve az itt mutatkozó lemaradásokat szemlélték, az osztályok dolgozóinak kényelmességét takarja. Több más tényező, az évkezdet nehézségei mellett, a helyszíni segítés és ellenőrzés hiánya is közrejátszott abban, hogy a tanácsi köny- nyű- és élelmiszeripar több vállalata nem teljesítette az év első negyedében az előírt termelékenységi tervet. Vagyis mind az egy főre eső termelés értéke, mind pedig a 100 forint kifizetett bérre eső termelési érték alatta maradt a tervezettnek. Az ipari termelés feladatai között legfontosabb a munka termelékenységének növelése. Elsősorban ezért kell fellépnünk a munkanormák javítását, a műszaki intézkedési tervek gyakorlati bevezetését akadályozó kényelmesség ellen. A második ötéves terv első esztendejének nagy feladatai csak akkor teljesíthetők sikeresen, ha a dolgozók szorgalma, a szocialista verseny a vállalati vezetők és az iparirányító hatóságok alapos, átgondolt és sokoldalú helyszíni segítségével és ellenőrzésével párosul. Ezért elengedhetetlen, hogy minden erőt a termelékenység tervszerű növelését biztosító műszaki intézkedési tervek végrehajtására fordítsunk. Sándor Géza fiz elmúlt harminc év második legcsapadékosabb áprilisa volt az idei A meleg, derült és száraz március után az április szintén meleg, de rendkívül csapadékos volt. A havi középhőmérséklet az átlagnál 2,8 fokkal magasabb. Hasonlóan meleg, vagy ennél melegebb április ebben az évszázadban Kecskeméten hat esetben fordult elő. A legerősebb felmelegedést a hónap folyamán 8-án mértek, amikor is 27,2 fok volt a hőmérséklet. Ugyanezen a napon az Országos Meteorológiai Intézet kecskeméti agrometeorológiai obszervatóriumának mérése szerint a talaj mentén mínusz 3,5 fokig hült le a levegő. Ezenkívül még egy esetben süllyedt a talaj mentén a hőmérséklet fagypont alá, 14-én, amikor mínusz 1 fokot mértek. A napsütéses órák száma 22-vel több volt mint az átlag. Figyelemre méltó, hogy a csapadék havi összege az átlagnál 24 milliméterrel, vagyis 50 százalékkal több. Ennél csapadékosabb április ebben az évszázadban Kecskeméten 10 esetben volt, de az elmúlt 30 év alatt mindössze egyszer, 1955-ben fordult elő. Építőipari yasszcrkezet készül Jánoshalmán Jelentős megbízást kapott Jánoshalmán a Vegyes- éa Építőipari Szövetkezet lakatosrészlege. Az építőipari vállalatok tervteljesítését segítve, 4 millió forint értékű vasszerkezeti munkát készítenek. Képűnkön: utolsó »simítások« a szállítás előtt. (Pásztor Zoltán felvétele.) Termesszünk minél több lucernamagot LEGKÉSŐBB május 15-ig végezzék el termelőink a magfogá- sos, valamint a kapás lucerna első kaszálását Ez szükséges ahhoz, hogy a második sarjú virágzásának kezdete június 20-a után „Megelevenednek“ a Tisza holtágai Nemrég jóformán csak a halászok, horgászok javát szolgálták a Tisza holtágai, s környékük csendjét tavasztól őszig éktelen békakoncert verte fel. Tavaly óta azonban a környező termelőszövetkezetek a termésnövelés szolgálatába állítják a holtágak vizét, s motoros szivattyúk berregése nyomja el a békabrekegést. Élve a természetadta lehetőséggel, egyre nagyobb mértékben öntöznek a Tisza menti szövetkezeti gazdaságok. Ezer méter cső Az alpári Búzakalászban tavaly harminc hold zöldségfélére juttatták a vizet a folyó úgi holtágából, az idén viszont a kertészet 72, de nincs kizárva, hogy a többi 50 holdjára Ss. Az elmúlt évben késve kapMajdnem hatszázezer forint nyereségrészesedés Az elmúlt évben a termelékenységet 5,2 százalékkal emeltük, az önköltséget pedig 1,7 százalékkal csökkentettük az 1959- ben elért eredményekhez képest a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában, s ennek következtében nyereségrészesedésünk az 1959. évi 10,5 napról 1960-ban 13,3 napra növekedett Tavaly 426 ezer forintot, az idén pedig 575 ezer forintot fizetett ki vállalatunk nyereségrészesedés címén. A kifizetett napok száma 2,8-del emelkedett, a forint összege pedig 149 ezer forinttal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az Idén úgy kell dolgoznunk, hogy gyárunk még jövedelmezőbben termeljen, mint az elmúlt évben, mert csak így lesz nyereségrészesedés, amely mindannyiunk érdeke. Különösen nagy gondot kell fordítani az anyaggal való gazdálkodásunkra, főleg a pontos méretezésre, darabolásra és megmunkálásra, mert az első negyedévben ezen a téren hiányosságaink voltak. Anyaghányadunk a tervezettnél 0,5 százalékkal volt magasabb, a selejtkár pedig kétszeresére emelkedett az elmúlt év első negyedévéhez viszonyítva. Turcsányi Lajos ták meg a TLM—400-as szivattyút, de így is kifizetődött az öntözés. A szakszerű öntözés tudnivalóinak elsajátítása végett aztán az ősszel elküldték a fülöpszállási tanfolyamra Ivicz Bálintot, a kertészeti t)ri- gád vezetőjét — s az idén egy nagyobb teljesítményű, TLM- 2500-as szivattyút is vásároltak. A már nyugdíjas masiniszta, de a gépi munkákat nagyon lelkesen végző Túri Mihály bácsi és öt betanított szövetkezeti gazda kezeli a motorszivattyúkat, illetve helyezi a szükséges helyre, s kapcsolja össze az ezer métert kitevő vízvezető csöveket. Május 15-től — ha az időjárás megköveteli, előbb is — két kisebb és három nagyobb (Éva típusú) szórófej látja majd el mesterséges esővel a kerté- szetet.Jövőre már kétszáz hold lesz a szövetkezet kertészete,' s ennek a háromnegyed részét, ezenkívül a lucernát is öntözik. Két szivattyú: 48 hektoliter víz percenként A tiszaújfalusá Virágzó Termelőszövetkezetben a tavalyinál több mint kétszer akkora terü- ten, 120 holdon rendezkedtek be öntözésre. Az elmúlt évben — gép híján — itt is későn fogtak az öntözéshez, de ennek ellenére 90 mázsa étkezési paprikát szedtek le a mesterséges esővel ellátott területek egy-egy holdjáról. (Egy másik szövetkezet azonos talajú szárazkertészetében 45—50 mázsa volt az átlagtermés.) A tSszaújfalusi holtágból két motorszivattyú egyenként és percenként 2300, illetve 2500 li\ tér vizet nyom összesen 1700 méter csőhálózaton keresztül hét szórófejbe, s a többi között étkezési paprikára, vegyes zöldségfélékre, lucernára, takarmány- és cukorrépára, kukoricára juttatják ily módon az esőt. Öntözés úszó dereglyéről A januárban létrejött lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet sem hagyja háborítatlan a területét 250 méteren átszelő tiszai holtágat. Június 1-től öntöznek itt is. A negyedrészt saját erőből fedezett, közel három és félszázezer forintért kapják az öntöző- berendezést. A holtágon úsztatható der hlyére helyezik a szivattyút, s az úgynevezett repülő csöveken keresztül juttatják a vizet 200 hold területre. A már nagyon szép fejlődésnek indult 60 hold újtelepítésű lucernát, s a paprikát, paradicsomot, dinnyét, majd a másodnövényként termesztendő karfiolt, céklát, s valószínűleg a silókukoricát is öntözik. A Tisza holtágaira ezentúl tehát másfajta jelző illik —nagyon is eleven „funkciót” töltenek be az élelmes szövetkezeti gazdaságok hasznára; T. I, Tavaszi tisztasági szemlék Mezőgazdasági üzemeinkben a ^ sürgős mezőgazdasági munkákkal egy időben a szakszervezeti bizottságok tisztasági szemléket tartanak, amelyek során felülvizsgálják az összes szociális létesítményeket. A Bajai Állami Gazdaságban a bizottság már elvégezte az előírt tisztasági szemlét bekövetkezzék. A több évi karlati tapasztalat azt bizonyltja, hogy a lucerna második kaszálásából legbiztosabb a magfogás. A június általában csapadékos és ezért a második kaszálásé lucerna fejlődéséhez elegendő nedvességet kap. A június végén, július elején bekövetkező erősebb fel melegedé* viszont a virágzásnak legmegfelelőbb. EZ AZ IDŐSZAK nemcsak az időjárás miatt előnyös a lucerna virágzásának, hanem a megtermékenyítést végző vad- méhek is ilyenkor rajzanak. Lényegesen több vadméh járja a lucernásokat, a megtermékenyítés sokkal tökéletesebb, de a házi méhek is igen hasznos termékenyítést végeznek. Ajánlatos a házi méheket a magfogásos lucematerületekre kihelyezni a virágzás idején. A KASZÁLÁS után azonnal végezzük el a tarlóporozást HCH-val (katasztrális holdanként 10—15 kilogramm szükséges). Zöldbimbós állapotig a rovarkártevők ellen szükség szerint Ismét porozzunk. A virágzás alatt jelentkező rovarkártevők ellen méhkimélő szereket szabad csak alkalmazni, ilyen a Melipax, a Texaphen, és ha szükséges bogárfogóval is védekezzünk. Hazánkban a lucerna- mag termesztésének nemcsak a hazai vetómagszü kséglet szempontjából van jelentősége, hanem az exportunk is számottevő. A magyar lucemamag kiváló. Érthető, hogy külföldön 1» érdeklődnek iránta. Tavaly & külföldi keresletnek csak 40— 50 százalékát tudtuk kielégíteni« NAGYON lényege* tehá.% hogy megtegyük a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy minél több lucemamag termésünk legyen. t; Vízin Mihály, a MEZŐMAG kecskeméti kirendeltségének vezetője
