Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-05 / 104. szám
1 oldal 1991. májas 5, péntek Kosos összefogással Örömmel hallgattuh Maros Zoltánnak, a Kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatójának szavait, aki bizakodással, reménykedve számolt be a kultúra házában zajló népművelési tevékenységről. Pedig, ha valakinek lenne oka az elkeseredésre, akkor Maros Zoltánnak lehetne. Miért? — Már több mint fél éve annak, hogy a színháztermet életveszélyessé nyílvánította a járási tanács műszaki osztálya, s azóta is magára hagy^tottan várja rend- behozatalát. Így az egyik leggyakrabban használt helyiséget vesztette el ideiglenesen a művelődési ház. féltek attól, hogy ez kihat majd a község kulturális életének további alakulására. 0 Maros Zoltán nem vesztette el a reményt. Jó szervező munkával leküzdötte a megoldhatatlannak látszó akadályt. Eb- beni munkájában segítettek a tömegszervezetek, a tűzoltó egyesület és a Petőfi Szakcsoport vezetősége. Minden este megteltek a művelődési ház termei kulturálódni, szórakozni vágyókkal. Itt tartotta próbált a szimfonikus zenekar, valamint a vasutas ifjúsági fúvószenekar. Önálló hangversenyek alkalmával még a rendszeres mozilátogatők is megfeledkeztek a fömelőadásról, s élvezettel hallgatták a muzsikát. A TIT-tel közösen megszervezték a filmklubot Az első két előadáson még kevés volt a látogató, de a harmadikon már kétszázan vettek részt a vetítésen. Ennek kapcsán érdekes megállapítást tett Maros Zoltán: A filmklub már több mint mozi. A művészeti tömegnevelés nevelő iskolája. As első negyedévben az ismeretterjesztő előadásokon 6780-an vettek részt örvendetes, hogy ma már a termelőszövetkezeti gazdák körében is egyre nagyabb teret hódít az ismeretterjesztés. Mind többen járnak el a sokoldalúan, az igényeknek megfelelően összeállított előadásokra. As elmúlt három hónapban a művelődési házban tartott rendezvényeket közel huszonötezren látogatták. A nagyterem — bár hiányzott —, de jó szervező munkával, gazdag, változatos programmal, közös összefogással már a kezdetben eátját vették annak a balhiedelemnek, hogy a Petőfi Sándor Művelődési Ház a színházterem elvesztése miatt nem tudja majd betölteni hivatását. Amint látjuk, sikeresen oszlatták el az aggodalom felhőit és mindez a közös összefogás eredménye H Budapest táncegyüttes tornéla megyénkben Az Állami Budapest Táncegyüttes az elmúlt vasárnap mutatta be Budapesten az új Madách Színházban Liszt—Bartók műsorát A táncegyüttes budapesti premierje után egyhónapos turnéra látogat megyénkbe, amelynek során 24 város ban és községben mutatja be műsorát Az első előadást május 5-én, pénteken Bácsalmáson tartják. E hé-; ten, szombaton Madarasra, vasárnap Dávodra és Her-: cegszántóra is ellátogat az együttes. Műsoron szerepelnek: Bíró: Szép Anna balladája, Kodály: Marosszéki táncok,; Bartók Táncszvitje, Liszt: II. Magyar rapszódia. A szólókat Mányai Erzsébet, C. Kovács Margit Galambos Tibor, Czikora Tibor Uray Gizella és Balogh Katalin táncolják. A zenekar előadásában Liszt VI. rap szódiája és Haláltánc csárdása, Bartók: Allegro Bar- baroja és Román táncok c. műve szerepelnek. A műsorban szereplő táncokat Molnár István, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze tervezte és tanította be. áooooooooooooooooooooooooooooooooooooocxx« Petőfi bajai barátja: KLIEGL JÓZSEF A XIX. század magyar feltalálói között előkelő helyet foglal el Kliegl József, aki 1795- ben született Baján. Számos találmány fűződik nevéhez. Megalkotta a nyomdai szedő- és osztógépet, a hangjegyeket zongorajátszás nyomán lerögzítő hangjegyíró gépet, aratógépet stb. A korabeli sajtó igen sokat foglalkozik találmányaival. Kossuth Lajos, Pulszky Ferenc, Perczel Mór emeli fel szavát a nyomorgó feltaláló érdekében. Garay János, Vörösmarty Mihály és valószínűleg Vörösmarty révén, Petőfi Sándor is ismeretségi köréhez tartozott. 1845-ben Kliegl az egysínű vasút problémájának megoldásával foglalkozott. Sikerült is megszerkeszteni modelljét. A vasútról Petőfi naplójában ezeket olvashatjuk: „Pest, április 29. 1848. Kliegl- nek, a nagy gépésznek új találmánya van. Egy végtelenül tökéletesített vaspálya, melyen hegynek és völgynek utazhatni, kanyarodhatni jobbra balra, s elkészítése csak felényibe kerülne, mint a mostani vaspályáké, s így az utazási költség is a mostaninak csak a fele lenne. A Magyarországon keresztül kasul kijelölt vasútak, ha elkészülnek körülbelül 160 000 000 pengőbe fognak kerülni: Kliegl szerint mindezt 80 000 000 pengőből ki lehetne állítani. Milyen nyereség! Kliegl a közlekedési minis- terhez ment új találmányával. A közlekedési minister Szécsé- nyi István! Ezt tudni elég, hogy az eredményt is tudjuk. Szécsényi olyan ember, ki a fogplszkálókat is Angliából hozatja magának, élvén azon szent meggyőződésben, hogy a magyar ember hat-ökör az effélékhez. Meg sem nézte a Kliegl gépeit, hanem küldte őt találmányával egyetemben nem tudom kihez és mihez. No, de a nagy emberek ilyen kis gyönge- ségein ne akadjunk fönn. Nem Szécsényi itt a hibás, hanem Kliegl uram maga, mért volt olyan együgyü, hogy Magyarországot választotta születése helyéül? Ha valahol Boroughbridgeben született volna, s a neve valami Percy Bysshe Krak- szenbrekszen volna, akkor aztán majd másképp fogadta volna Szécsényi. Ha tehát ennek- után megint föl talál valamit, legyen annyi esze, hogy szülessék Angolországban, vagy menjen az Alföldre fakilincseket és kulacsokat csinálni, és ne törje a fejét olyan hiábavalóságokon, amelyekért nálunk egy fityinget sem dug a zsebébe.” Petőfi lényegében helyesen ismerte fel a Kliegl-féle találmányok sikertelenségének okát. A technikai találmányok és felfedezések a társadalmi fejlődés igényeinek, szükségleteinek függvényei, de az is megállapítható, hogy ha egy találmány előbb születik meg, mint a társadalmi igény, akkor elvész. A magyar gyáripar fejletlensége következtében Kliegl találmányai nem kerültek alkalmazásra, a feltaláló pedig élete utolsó éveiben zongoraleckék adásából tengette életét Kőhegyi Mihály Becsületes dolog K ecskemét határában, a szegedi műúton egy Pannónia motorkerékpár ra- koncátlankodott Gazdáján iz- zadtságcseppek ragyogtak a mérgelődéstől. Érthető, hiszen a célbaérkezés előtt néhány kilométerrel mondta fel járműve a szolgálatot. Kereste a hibát de kevés eredménnyel. Autók, .motorok suhantak az országúton, figyelembe se véve a bajba jutott motorost Egy kerékpáros fiatalember karikázott el mellette, aki hirtelen fékezett. Pufajkájában alig tudott mozogni, s miközben a motor berregett, megkérdezte: — Mi a baj? A válasz nem sokáig késlekedett — Én is szeretném tudni. — Ha megengedi, segítek — mondta az ismeretlen. — Köszönöm — csendült fel a motoros örömmel párosult meglepődött hangja. S a következő pillanatban már lázas szerelésbe kezdett. Nem sokáig tartott a hiba keresése, mert a fiatalember a motorszerelés „művésze”, egykettőre ráakadt a baj okára. — Semmi az egész. Üj gyertya szükséges és máris roboghat tovább. — Ezzel szedte a sátorfáját felült kerékpárjára és elindult a város felé. A motoros pedig mélyet sóhajtott. Honnan vegyen most új gyertyát? Négy-öt kilométert kellene gyalogolnia, tolnia a motort ahhoz, hogy szaküzletet találjon. Nem t&lett bele fél óra, amikor újból feltűnt az országúton az előbbi fiatalember. Kezében ott tündöklőit a szerencsét hozó, új gyertya. Még egy kis szerelés és Fok László, az állami gazdaságok igazgatóságának építésvezetője megkönnyebbült lélekkel paro- Xázott a fiatal mesterrel. — Ugyan kérem, semmi az egész. Helyemben más is így cselekedett volna — szerénykedett a pufajkás fiú; S vajon, ki lehetett — az udvarias, jó szándékú fiatalember? I pari tanuló. Kiss Antalnak hívják. A Kecskeméti Konzervgyár II-s számú telepének- géplakatos műhelyében ismerkedik a munka szépségével. Kiváncsiak voltunk, hogyan vélekedik róla brigádvezetője, Vancsai Lajos. — Eleven ördög — kezdte a meglett férfi. — A világon minden érdekli. Amivel megbízzuk, maradéktalanul végrehajtja. S ami talán a legfontosabb — szereti a szakmáját. Anti fiunk most másodéves ipari tanuló. Az első évet kettes osztályzattal végezte. Tamini UJ FILMEK II111111 DoaxnxKDoaDGGaaaxitxoxoxiaaDnoDmDtxiaDcica Halálkanyar Hasyar dokumentnmfllm Ül ««ész estét betöltő dokumentumfilm született; történelmünk olyan eseményéről, amelyre még mindig emlékeznék a hozzátartozók és a néhány életben maradt szemtanú, akik nem feledik a szörnyűségeket. A film kétszázezer magyar katona értelmetlen pusztulásáról, a Don-kanyarban felmorzsolt 2. magyar hadsereg széthullásáról és ennek előzményeiről számol be a nézőnek. Halálkanyar — haláltánc. Eredeti, sok eddig még nem látott felvételből állították össze az alkotók ezt a döbbenetes erejű, megrázó dokumentumfilmet. A szovjet hadsereg 1943. január 12-én óriási erejű offenzívat indított a Don mentén, s amikor a német fasiszta csapatok is menekülnek s hátvédként hagyják a magyarokat — Jány vezérezredes parancsot ad: -Az utolsó emberig ld kell tartani. Egy lépést hátrajönni nem szabad. A legkíméletlenebb rendszabályokkal kell megakadályozni, hogy egy ember is elhagyja állását. Ott csak meghalni lehet, de hátramenés nincs.« Döbbenetes filmkockák, dermesztőén hiteles dokumentumok vonulnak el a néző előtt Gondolatébresztő, maradandó élményt nyújtó alkotás ez a film. Hihetetlenül pontos, művészi munkát végzett a két író és rendező, Bokor Péter és Moldo- ványi József. Nagy gonddal gyűjtötték össze a magyar, szovjet, csehszlovák és NDK levéltárakból, filmarchivumokból az eddig szinte teljesen ismeretlen nyagot A megrázó szöveg, az eredeti felvételek jó vágása, összeállítása izgalmas, feszült légkört teremt A film utolsó negyedórájában megdöbbenéssel látjuk azokat a háborús bűnösöket akiknek a méltán megérdemelt büntetés elől sikerült külföldre szökniük és most Nyugat-Németországban és az Egyesült Államokban élnék. Ezeket a felvételeket a helyszínen, mai lakóhelyükön készítették róluk. A kísérőszöveget th neves színészünk tolmácsolja, kitűnően. A Budapest Filmstúdió új alkotása megérdemelten tarthat számot a közönség érdeklődé- sóra Titkárnő: Ma jó kedve van az öregnek, reggel úgy köszönt; hogy jó reggelt! { Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója a tavaszi mezőgazdasági munkákról Az elmúlt két hét esős időjárása kedvezett a mezőgazdaságnak: országszerte meggyorsította az elvetett magvak Kelését és a növényzet fejlődését. valy ősszel, amikor idekerült hozzánk, behívattam a műhelyirodába, s érdeklődtem bizonyítványa iránti Kissé pironkodva válaszolta: nem dicse- kedhetem vele. Én pedig útra- valónak azt mondtam neki: — Csak akkor leszünk igazán jóbarátok, ha megembereled magad, s 1961 első félévében jobb tanulmányi átlagot érsz el, mint tavaly. Nemcsak jó szakemberré, de művelt munkássá is kell válnod — mert különben nem viszed sokra az életben. Fogott a jó szó rajta. Az idén már közepes volt a bizonyítványa, s reméljük, jövőre még szebb eredményt ér él a tanulásban. Kiss Antal ipari tanuló is ott serénykedett a géplakatosok közt. Szíve fölött őrzi az állami gazdaságok igazgatóságának köszönetét és példamutató tettét dicsérő levelét, amelynek alsó szegélyére Villám Sándor, az üzem műszaki osztályának vezetője e mondatot írta: Becsületes dolog. C miközben búcsúztunk Kisr ** Antal ipari tanulótól, úgy éreztük, hogy kedves olvasóinkkal együttesen szorítottunk kezet az országút „hősével”. Bieliczky Sándor Ugyanakkor «*• egyes vidékeken — kissé lelassította a vetések, különösen a kukorieawe- tés ütemét A megyei főagronó- musok és az állatni gazdaságok jelentése szerint a tavaszi to- tállótrágyázás, a szántás és a gabonaféléi: fejtrágyázása, továbbá a cukorrépa és a napraforgó vetése már április 29-re országszerte befejeződött s befejezéshez közeledik a burgonyaültetés is. A kukorica alá szánt területnek felét vetették be eddig, a silókukorica vetőmagjának pedig 43 százaléka került földbe. Országszerte kielégítő ütemben halad a kapásnövények ápolása, a tavaszi kalászosokban pedig az acatolás. Több vidéken megkezdték az őszi keveréktakarmányok és a lucerna kaszálását. A szőlőkben a mélykapálás, a gyümölcsösökben a sziromhullás utáni permetezés zajlik, a kertészetekben jó iramban folytatják a palánták kiültetését és ápolását Az Egyesült Illamok „Dé!-üfrikájas< Az Amsterdam News című legnagyobb amerikai néger újság azt javasolja Kennedynek, hogy az ún. béke-hadtestet ne iz országon kívül, hanem „elsősorban Mississippiben, az Egyesült Államok Dél-Afrikájában foglalkoztassa, mert ott van rá a legnagyobb szükség”.
