Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

1961. május 5, péntek 8. oldal A termelőszövetkezeti öntözés üzemszervezési feladatai Megyénkben az elmúlt évben közös gazdaságaink háromezer holdon folytattak öntözéses ter­mesztést. Az idén újabb kilenc­ezer holddal növekszik majd az öntözött terület. Ennek érdeké­ben számottevő beruházások, műszaki és agronómia! erőfeszí­tések történtek. Mivel az öntö­zés a növény életfeltételed kö­zül csak a vizet biztosítja a nagy termések elérése érdeké­ben szükség van arra, hogy az egyéb feltételeket is megteremt- Jék a termelőszövetkezetek. Egy­szóval az öntözés üzemszerve­zését meg kell oldani. Az öntözéses termesztés során felmerülő igények, mint például a gondosabb növényápolás, a nagy termés betakarításával já­ró nagyobb munkaerőszükséglet és így tovább, követelményeket állít a termelőszövetkezet veze­tősége elé. Ugyanakkor figye­lembe kell venni azt is, hogy az öntöző üzemben nagyobb a gép, a szállítóeszköz szükséglet. Kell gondoskodni tároló és fel­dolgozó helyekről. Mindezekre gondolni kell azoknak a terme­lőszövetkezeteknek, ahol jelen­tős mértékben akarják növelni az öntözött területeket. Pótolják a hiányokat Megyénkben a második ötéves terv során többszörösére akar­juk növelni az öntözött terüle­teket A szőlő- és gyümölcstele­pítési program mellett ez az egyik legfontosabb feladat Me­gyénk talajadottságai következ­tében a permetező öntözés hó­dított elsősorban tért A perme­tező öntöző berendezések tech­nikailag a legkorszerűbb öntö­zőfelszerelések. Ezért az ipar és kereskedelem a hirtelen meg­növekedett igényeket nem tudta teljes mértékben ellátni. A fel­sőbb intézmények ismerve eze­ket a gondokat tavaszi szemlét rendeltek el. Ez jelenleg is fo­lyik. Ennek alapján mérik fel a szakemberek, hogy milyen alkatrészekben mutatkozik első­sorban hiány. A megyei vízgaz­dálkodási operatív bizottság nemrég tartott ülésén határo­zatot hozott, mely szerint a ME- ZÖSZÖV-nek a termelőszövet­kezetekkel együttműködve a leg­sürgősebben rendezni kell a hi­ányok pótlását A munhabrigádok megszervezése A már agranórmailag és tech­nikailag megalapozott öntözési Üzemben a következő lépés a növényápolási, öntözési, vala­mint a betakarítási feladatok megszervezése. A tapasztalatok szerint a termelőszövetkezetek általában megoldották az öntö­ző munkabrigádok létrehozását. A három-öt fős brigádok már kora tavasszal megkezdték a munkát Sajnos az elmúlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek nem állandóak. Ta­valy például az öntöző brigádok nagyrésze a nyári és az őszi munkák idején felbomlott és gyakran előfordult, hogy az ön­tözési idényben a brigád tagjai másutt dolgoztak, ezért az öntö­zés szünetelt Remélhetőleg az idén ez már nem fog előfordul­ni Az élműit éveidben a szakmai vezetés hiánya, valamint a nem­törődömség miatt többször elő­fordult, hogy reldkenő melegben öntöztek. Ez különösen a cső­kutas öntözéseknél veszélyes — itt ugyanis a rövid átfutási idő miatt az egyébként 12—14 Cel­sius fokos víz nem tudott fel­melegedni és ezért a 35—40 fo­kos talajfelszínben levő növé­nyeket valósággal leforrázta. Húszórás üzemeltetés Az Idén a húszórás üzeme­lések bevezetésére fogunk töre­kedni Ezzel oldható meg az ön­tözőberendezések gazdaságosabb kihasználása. Ennek érdekében termelőszövetkezeteink szervez­zék meg az egész éjszaka tartó üzemeltetés feltételeit. Gondos­kodjanak megfelelő világítóbe­rendezésekről, a dolgozók éjsza­kai munkájával kapcsolatos szo­ciális és munkavédelmi feltéte­lekről Megyénkben éjszakai öntözést eddig még nem alkalmaztak, ezért a szakemberek segítségét vegyék igénybe közös gazdasá­gaink. Éjszaka kisebb a szélha­tás, nincsenek olyan nagy hő­különbségek sth. Nines alkatrész Sajnos az eddigi tapasztala­tok szerint nincs megfelelő al­katrész utánpótlás az öntözőgé­pekhez. Ez a helyzet tarthatat­lan és sürgősen megoldást kell keresni Bizonyos korlátozott ja­vítási lehetőségek vannak. Ki­sebb hibák kijavítását amennyi­ben a termelőszövetkezet éves szerződést kötött, a Vízügyi Igazgatóság öntözőszervíz cso­portja el tudja végezni. Na­gyobb javításokat, felújításokat stb., a Vízgépészeti Vállalat el­végez megrendelés alapján, de az igényeket legalább negyedév­vel előbb be kell jelenteni Kétségtelen, hogy szakembe­rünk még kevés van. Most tör­ténnek előkészületek arra, hogy milyen oktatási formák szerint történik a szakemberképzés az idén. A termelőszövetkezetek küldjenek minél több gazdát tanfolyamra, mert ez egyik na­gyon fontos feltétele az öntöző- berendezések sikeres üzemelte­tésének. Kincses Ferenc, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kecskeméti szakasz­mérnökségének vezetője Több mint hatszáz sertést hizlalnak A tíszakécskei Béke Termelőszövetkezet gazdái az idén számottevően fejlesztik az állattenyésztést. Többek között 660 hízott sertést adnak a népgazdaságnak. Lukács Béla és Zoboki János sertésgondozót éppen etetés közben fényképeztük le. Kétmillióval több tojást és 13 vagonnal több zöldséget vásároltunk fel mint tavaly MAGONY IMRE, az Élelme­zésügyi Minisztérium Bács me­gyei felvásárlási kirendeltségé­nek vezetője az első negyedévi felvásárlásokról nyilatkozott munkatársunknak. — Megyénk kenyérgabonából, hízósertésből és tojásból túltel­Jelentősen emelkedett v a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet A fogyasztás növekedése olyan hőmérő, amelyről állandóan le lehet olvasni hogyan alakul az életszínvonal, milyen irányban tolódik el a vásárlóerő. Külö­nösen érezhető ez a Bács-Kis- kun megyei Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalat bolthálózatá­ban, ahol jórészt olyan cikke­ket árusítanak, amelyek kényel­mesebbé teszik az életkörülmé­nyeket, s képzel foghatóan bi­zonyítják: egyre nőnek az igé­nyek. Ezeket a cikkeket & ke­reskedelmi berkekben tartós fo­gyasztási cikkeknek nevezik. Bútorból például 1960-ban 40 százalékkal több fogyott el, mint 1959-ben. A nagy felfutás elle­nére kárpitozott árukból még­sem tudták kielégíteni az igé­nyeket A vas és műszaki cikkek forgalma 25 százalékkal volt nagyobb 1960-ban, mint a* azt megelőző évben. Jelentős mennyiségű televízió, rádió, kerékpár, mosógép, egyéb háztartási kisgép került a ma­gánháztartásokba. Többet köl­töttünk az elmúlt évben gyer­mekeink játékaira. A sport és játékáruból 35 százalékkal fo­gyott több, mint 1959-ben. 67 százalékkal nőtt a gázfogyasz­tók száma. Ezek a tények egyúttal azt is mutatják, hogy az áruellátás a megnövekedett igényeknek meg­felelően javult Ez persze nem jelenti azt, hogy most már min­dent lehet kapni Hiányzik a boltokból a nagyképemyős te­levízió, a fekete színű 250 köb­centis Pannónia motorkerékpár, a kárpitozott szóló bútor, stb. Emellett előadódik, hogy a hely­telen áruterítés következtében egyes cikkek néhány városban hiányzanak. Ennek megelőzése céljából a vállalat vezetősége rend­szeres piackutatást végez, s a tapasztalatok birtokában osztja el a rendelkezésre álló árualapokat. Erre azért van szükség, mert a naponta jelentkező új kívánsá­gok, a vásárlóerő gyors válto­zása azt mutatja, hogy az az el­osztási mód, ami jó volt egy hó­nappal ezelőtt, az nem biztos, hogy jó lesz a következőben is. Az elosztás helyes módszerei­nek kikutatásával egyidejűleg korszerűsítik a bolthálózatot. Hét régi rendszerű üzletet ön- kiszolgálóvá, illetve önkiválasz­tóvá alakítanak át. Ezzel egy- időben növelik a dolgozók szak­mai műveltségét is. A pártszer­vezet, a szakszervezet agitációs munkája nyomán 1960-ban a vállalat dolgozóinak egyharma- da vett részt a különböző szak­mai tanfolyamokon. A tanulási kedv az idén sem csökkent, sőt fokozódott. Jelenleg az önként jelentkező továbbtanulók száma meghaladja a tavalyit, a szerve­zés azonban még nem fejeződött be. A vállalat dolgozói 1960-ban 26,5 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolítottak le, mint 1959- ben. A negyedik negyedévben az országos versenyben a máso­dik helyet érték eL 1960. máso­dik félévi eredményeik alapján pedig megkapták a Belkereske­delmi Minisztérium éa a KPVDSZ elnökségének elismerő oklevelét. As első negyedéves kel 110,1 százalékra teljesí­tették, miközben az egy főre eső for­galom a bázishoz viszonyítva 2 százalékkal emelkedett Az elért eredményekben tük­röződik a szakszervezet helyes, versenyszervező és tudatosító munkája, a pártszervezet célra vezető politikai nevelő tevé­kenysége. Ismerve a vállalat dolgozói­nak munkáját elképzeléseit bátran mondhatjuk: az Idén még többet tesznek a fogyasz­tók igényeinek gyors, pontos és kulturált kielégítéséért. Rendelet a vízgazdálkodási társulatokról S okszor hallotta ezt a szólás­mondást R. L. lakatos szakmunkás a Kiskun­félegyházi Gépgyár­ban, amikor ittasan jelent meg 'munkahe­lyén, s brigádtársai dolgoztak helyette. — Ilyenkor azt is hozzá­fűzték: — Meglásd, rossz vége lesz... Egyre-másra hívták az igazgatói irodába. — Ha nem változik meg, ha nem hagyja abba a mértéktelen mulatozást, szaktárs, akkor megválunk ma­gától — hallotta a fi­gyelmeztető, helyes út­ra intő szavakat. Fo- gadkozott is, de mi­helyt társaságba ke­Aki éjiéi legény, legyen nappal is as rült, elfeledkezett min­denről, a gyárról, a brigádtársai iránti kö­telezettségről, s kivilá- gos-kivirradtig egyik kocsmából ki, a má­sikba be. — Ha pénzt érek a zsebében, nem bírja ki, hogy ne igyon — mondták róla. — A bérfizetést és a munkaszünetet követő napokon mindig törő­dött volt, fáradtnak látszott, kezéből majd kiesett a szerszám. Tetézte még a bajt, hogy a csoportban, ahol R. L. dolgozott, • •• rajta kívül még hár­man kedvelték mér­téktelenül a szőlő le­vét. A gyakori figyelmez­tetéseket aztán három­szori büntetés követ­te. Ez sem használt R. L.-nek. Végül ügyét a társadalmi bíróság elé utalták. Akkor is, elő­zőleg a városban mu­latságon vett részt, s csak reggel került ha­za. Lefeküdt, s délben ébredt fel. Ez az eset pár nappal később megismétlődött azzal a változással, hogy le sem feküdt, hanem csak lemosakodott, s úgy' indult a gyárba. Mire azonban beért a nyolcat is elkongat­ta a félegyházi temp­lom toronyórája. A portás kérésre sem adta oda az öltöző kul­csát. Csoportvezetője pedig látva, hogy más­napos, munkára alkal­matlan, hazaküldte. A társadalmi bíró­ság ismerve az előz­ményeket, a tényeket, úgy döntött, hogy a rend és a fegyelem megszilárdítása érde­kében megválik R. L.- től. A társadalmi bíró­ság javaslatát az igaz­gató határozattá emel­te. Venesz Károly A Mezí' razdasági Értesítő áp­rilis 19-i számában kormány rendelet jelent meg a vízgaz dálkodási társulatokról szólt 1960. évi 29. számú törvényere jű rendelet végrehajtásáról. A rendelet a többi között meg­határozza, hogy mi számít víz- gazdálkodásilag összefüggő egy­séget alkotó területnek, hol ala­kítható vízgazdálkodási társulat s szabályozza, hogy a társulal miképpen működjék. Arra is ki­tér, hogy állami támogatást mi­kor vehetnek igénybe a vízgaz­dálkodási társulatok. Kétmillió forint kártérítés Állatelhullás címén 73S esetben, csaknem kétmillió fo­rintot fizetett ki ez év első ne­gyedében az Állami Biztosít«! kártérítés címén. Tűzkár címér ugyanebben az időszakban, 5( esetben 92 ezer forintot fizetett az Állami Biztosító. jesftette első negyedévi tervét — hangoztatta — tojásból pél­dául mintegy 20 milliót vásá­roltunk fel, közel kétmillióval többet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Az időará­nyos tervek teljesítése ezekből az árucikkekből kielégítő, de tejnél több mint 15 ezer hekto­literrel maradtunk el a tavalyi első negyedévi felvásárlástól Ebből egyetlen járás sem telje­sítette tervét NAGY fejlődés mutatkozik a zöldségféléknél. Több mint 20 százalékkal nagyobb területre és mennyiségre szerződtek a kö­zös gazdaságok megyénkben* mint tavaly. A zöldségfelhoza­tal sokkal nagyobb volt — tizen­három vagonnal több — az 1060- as év hasonló időszakánál. Ko­rábban jelentkeztek a közös gaz­daságok parajjal, retekkel* sa­látával és egyéb zöldségfélékkel. 55 vagon jutott exportra 1st Jól halad a termelőszövetke­zetekben a baromfiértékesítési szerződéskötés és már lekötötték az éves terv több mint 60 szá-4 zalékát Megyénkben eddig 260 vagon baromfira, főleg lábéra és kacsára szerződtek. Különö­sen kiemelkedik ezen a téren a bajai és a bácsalmási járás ahol már egész évre leszerződ­tek. Legrosszabb járásunk a ka­locsai. Nem kielégítő még a ser­tésszerződések kötése. Eves ter­vünket eddig csak 50 százalék­ra sikerült lekötni. Legjobban halad a sertésszerződéskötós a bajai és a dunavecsei, míg leg­rosszabb a helyzet a kiskőrösi és a kalocsai járásban. ÉVES felvásárlási tervünk tel­jesítése érdekében fontos köve­telmény, hogy az elkövetkező időben közös gazdaságaink ve­zetősége népszerűsítse a szer­ződéses kedvezményeket a ter­melőszövetkezeti gazdák között, hogy a háztáji gazdaságok is minél több baromfi és sertés­szerződést kössenek -—- fejezte be tájékoztatóját a felvásárlási kirendeltség vezetője. A milkói villanyügy A Solti Állami Gazdaság ve­zetői régóta sürgetik a felettes főigazgatóságnál a milkói vil­lanyügy elintézését. Ezen a te­lepen van ugyanis a bösztöri üzemegység tehenészete, mint­egy 300 tehénnel. Annak idején elhatároztáki hogy gépesítik, korszerűsítik a tehenészetet, a megvásárolt fe- jögépeket azonban még most sem tudják üzemeltetni, mert nincs villany. A távvezeték ugyan két éve megvan, csak a belső hálózat elkészítése késiki mert a főigazgatóság csak ígé­reteket ad, de pénzt nem. Két év után reméljük, hogy nemsokáig tart ez az enyhén szólva „szűkkeblűséo”.

Next

/
Thumbnails
Contents