Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-30 / 125. szám
4. oldal 1961. május 30, kedd Illetéktelen beavatkozás A solti művelődési otthon tavaly kiemelkedő népművelési tevékenységéért a megyei tanács végrehajtó bizottságától ötvenezer forint pénzjutalmat kapott E tekintélyes összeget az épület csinosítására, lakályosabbá tételére fordították. Azóta is a legjobbak között emlegetik a solti művelődési otthon munkáját, amit bizonyítanak a kimagasló eredmények. Ennek ellenére, mégis mi jutott a községi tanács eszébe? A művelődési otthon két nélkü- iözhetelen helyiségét, át akarják alakítani cukrászdának. Volt eset, hogy egy-egy művelődési otthon más célokra nem alkalmas — szinte fölösleges helyiségéiben — büfét vagy éppen cukrászdát rendeztek be. Tudomásunk szerint nincs azonban példa arra, hogy egy olyan művelődési intézményben, amely a nagyterem mellett amúgy is igen szűkösen van ellátva helyiségekkel — hasonló „épület- csonkításra« határozták volna el magukat bárhol is. Nemcsak azért, mert esztelenség egy jól működő, de szűkös elhelyezkedési viszonyok között tevékenykedő művelődési otthonban, mint a solti is — további helyiség-csökkentéseket véghez vinni. Azért is vétót kell emelnünk e megfontolatlan és a kulturális élet érdekeit mélyen sértő beavatkozás ellen, mert az állam törvényes rendeletéibe ütközik. Hogy szól a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 2/1960 számú remdelete?! „A művelődési otthon helyiségeit — ideértve a vállalatoknak azokat a helyiségeit is, amelyek kizárólag a dolgozók kulturális nevelését, művelődését szolgálják — más célra igénybe venni legfeljebb 14 napig lehet. Mégpedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési osztályának hozzájárulásával A rendelet világosan beszél, s ha a községi tanács annak megkerülésével mégis át akarná alakítani a művelődési otthonnak e két nélkülözhetetlenül szükséges helyiségét, ezzel nemcsak a kultúra érdekeit csorbítaná, hanem államunk törvényeiben való járatlanságáról is bizonyságot adna. Ez pedig, enyhén szólva, megengedhetetlen népi demokráciánk államhatalmi szerve, a tanács részéről, amelynek egyik fontos feladata, hogy éberen őrködjék törvényeink betartása fölött. A helyi földművesszövetkezetnek egyébként az a törekvése, hogy korszerű és szép cukrászdát akar létesíteni, mindenképpen üdvözölendő, de nem az előbb kifogásolt módon kell ahhoz hozzáfogni. Sokkal inkább járható útnak tartanánk, ha az autóbusz-megálló melletti, a művelődési otthonnal szem- benlevő, eléggé elhanyagolt, korszerűtlen és csúnya kocsma helyét bocsátanák a cukrászda rendelkezésére. El is férne benne, szebb is lenne, mint a mostani, és úgy hisszük, senki sem nagyon fájlalná, ha ez az elhanyagolt és csúf italbolt nem éktelenítené a község főútvonalának arculatát. Egyébként a művelődési otthon igazgatója utasítást kapott, hogy a megyei tanács hozzájárulása nélkül mindenféle előzetes kisajátítást gátoljon meg. Amint a megyei tanács művelődési osztályától értesültünk, a leghatározottabban szembe helyezkednek a művelődési otthon bármely helyiségének más célra való kisajátításával. Ez az elhatározás összhangban áll a kulturális intézmények életét szabályozó törvényekkel és rendeletekkel. Bieliczky Sándor MÉ É llysl Mély a pince, mély a, kút, Mély a tárnában az út; Azt is sejti némely ember: Kegyetlenül mély a tenger. Az örök út mire vár, Ahol fut a napsugár? Van-e oly’ mély fordulatja, Mint egy zseni gondolatja? Van-e mélyebb, van-e hát Hová a szem be nem lát? Van az örök-űrnél mélyebb, Ennél rettenetes léjebb? Van! Ez agyvelőkbe vág! Ezt nem öli meg a vénség, Minden mélynél mélyebb mélység: — Az emberi butaság. Hajnal József dated színfalak tnäfrätt Most már Igazán „színház a színház!” A Kecskeméti Katona József Színház régi, tapasztalt munkása mondta ezt, miközben az esti előadásra készülődtek. S hogy miért, azt is megokolta. Véleménye szerint ma már egészen pontosan ugyanazokkal a lehetőségekkel rendelkezik Baján a kecskeméti színház együttese — már ami a színpadtechnikát illeti — mint Kecskeméten. A díszletek, ha át is dolgozták őket a bajai színpadtér méreteire, pontosan ugyanazt mutatják. (Egyébként ez a bizonyos „átdolgozás” egy bűvész ügyességét és találékonyságát kívánja a díszletezők részéről!) A Leányvásár, a Királyasszony lovagja, a Nagymama tehát, éppúgy mint a színház többi darabjai, a székhelyi bemutatóhoz teljesen hasonló külsőségek között kerülnek a közönség elé. Ez igen megnyugtató, hiszen azt ’S jelenti egy kicsit, hogy Baja nem régi értelemben vett „vendégjátékot”, hanem igazi székhelyi kiállítást és technikát kapott. S hogy milyen hatalmas munkát jelent egy-egy bajai színházi évad előkészítése, megindítása és zökkenésektől mentes végiig- vitele, azt egyetlen számadattal lehetne szemléltetni. A bemutatásra kerülő darabokhoz szükséges színpadi kellékek, díszletek, bútorok, berendezési tárgyak, kosztümök hatvan nagy befogadóképességű teherautó rakományát teszik ki. KöSzászfai György, a színház szcenikai főnöke Tóth István és Domokos György díszletezőnek ad utasításokat a Leányvásár díszleteinek összeállítására. Ne feledjük el azt sem elmondani, hogy nem kis gondot okozott a hatalmas tömegű díszlet bajai elhelyezése. A kitűnő szakemberek, azonban, szinte varázslatos gyorsasággal, fél nap alatt állították össze, úgyszólván semmiből azt a két ideiglenes épületet, amely ma otthont ad a, Leányvásár első felvonásában szereplő hatalmas fának éppúgy, mint a Királyasszony lovagja csillárjának, vagy a Fehér kór íróasztalának, amely mögött a Capek által kreált „diktátor” világhódító elveit készíti. rülbelül ilyen mennyiségű színpadi holmit mozgatnak meg tehát a mésfélhónapos bajai évadban. (Majd utána természetesen mindezt vissza kell vinni Kecskemétre.) Nem kis munka, nem kis teljesítmény. Ha a közönség egy-egy sikerült előadáson tapsol, ez a taps szóljon azoknak is, akiknek a neve nem szokott szerepelni a színlapon, de akiknek a jó munkája, pontossága, lelményessége, lelkes erőfeszítése a színpadi siker elengedhetetlen feltétele. A világosítók, a díszletezők, a színházi fodrászok és szabók, a színpadi technika mestereinek egész hada működik közre a színfalak mögött azért, hogy a „nagyérdemű közönség” valóban megragadó élményt, érdekes előadást kapjon. Gyovai István, Bencsik Pál és Határ János a reflektorokat szereli. Az idén ismét korszerűsödött a bajai színház világítási technikája. Két nagy teljesítményű trafóval gazdagodott a színpad, amely oly mértékben megjavítja a világítási effektusok alkalmazásának lehetőségét, hogy minden darabban szereplő világítási előírást meg lehet valósítani. Szöveg: Csáky Lajos Kép: Pásztor Zoltán Levelezőink Írják Az ünnepi könyvhétül TOMPA. A községben nagy előkészület előzte meg az ünnepi könyvhét megünneplését. A községi könyvhét-bizottság javaslatára könyvsátrat állítanak fel a falu központjában. Itt több mint ezer kötetnyi könyv között válogathatnak majd a falu dolgozói. Emellett a földművesszövetkezet boltjaiban szintén árusításra kerülnek az ünnepi könyvhétre kiadott könyvek. A könyvhét befejező aktusaként június 4-én, vasárnap este megrendezik a községben már hagyományossá vált könyvbált, amelynek bevételét a községi könyvtár fejlesztésére fordítják. Gyürki István CSAT ALJA. A községi ünnepi könyvhét-bizottság összeállította az egész könyvheti programot. Május 27-én az iskola nyolcadik osztályos tanulói, valamint az iskolán kívüli fiatalok Baján jártak, ahol részt vettek a megnyitó ünnepségen. Vasárnap, május 2S-án délelőtt kiállítás nyílt a kultúrház olvasószobájában az ünnepi könyvhét anyagából. Délután irodalmi műsor vezette be a könyv ünnepét. Június 4-én bajai írókat látnak vendégül a községben, akik irodalmi est keretében mutatkoznak be a község dolgozóinak. Duboviczky Istvánná 8 A Nagy Tanács minden tagja pontosan megérkezett. Dox Ten és Xindon Tor elhelyezkedtek a puha, kényelmes karosszékekben, Xen Her a Nagy Tanács elnöke felemelte a kezét: szólni kívánt. A zsongás elült, csend borult a félköralakban kialakított sorok fölé, az egész teremre. Az emelvény mögötti falrészen a Tixon Világállam címere tündökölt: hófehér körben tűzpiros csillag sugarakkal övezetten, s a csillagon egyetlen nagybetűs szó: Boldogság. Xen Her, a Nagy Tanács elnöke a lángoló csillagra mutatott: — Barátaim! Világállamunk címerére ezt a szót véste évezredek akarata, vágya, kívánsága: Boldogság! E szó nagyszerű jegyében munkálkodik a Bolygótestvéreket Kutató összefogás is, és mi, a Nagy Tanács tagjai, valamennyien. Azt akarjuk, hogy mindenki boldog legyen, őrömmel teljen meg a szíve, és szeresse az életet. A vágyunk pedig az, hogy felkutassuk kozmikus testvéreinket és számukra is megmutassuk a boldogság útját, ha még nem találták volna meg. Xen Her meghajolt 150 tudóstársa előtt, abban a pillanatban a Nagy Tanács valamennyi tagja szintén felállt, és mély meghajlással üdvözölte a tudósok tudósát: Xen Her-t. Az első sorban ott látta Dox Ten a Csillagászati Tanács elnökét, Saxo Len-t és közvetlen munkatársát, a nagyon szép és csinos Xind Lind asszonyt. Xin Lind hajszálpontosan megtestesítette magában a tixoni szépségideáit: hollófekete haja, kék szeme volt, arca ovális, kissé vastag, de végtelenül finomívű ajkai temperamentumot árultak el, karcsú testének határozott formáit szűk, testhezsímuló aranycsillogású ruhája még erőteljesebben hangsúlyozta. A tudós szép asszony barátságosan mosolygott Dox Ten-re, aki vi- szontmosollyal köszöntötte őt. — Milyen csinos ez az asz- szony — gondolta Dox Ten, és egy futó pillanatban örömmel idézett fel néhány szép órát, amit évekkel ezelőtt még az Endroton pályaelemeinek kiszámítása közben együtt töltöttek. Xind Lind mosolygott és Dox Ten elhatározta, hogy a Nagy Tanács megbeszélése után felkeresi az asszonvt. Melegségre, szeretetre vágyott a „kozmosz- trátor” és gondolatban gúnyosan fenyegette meg önmagát: Te, Dox Ten, csak nem szerettél bele Xind Lind szemébe?... Válaszra már nem volt ideje, mert Xen Her hangja ébresztette fel pilanatnyi álmodozásából. — Üdvözlöm a Csillagászati Tanács elnökét, Saxo Len-t, a fényhullámvevő- és -adórendszer irányító tudósát, Potox Mun-t, és munkatársait, a rádió- elektromos- és televízióközpont vezetőjét, Urix Pen barátunkat, a Hírközpont vezető főmunkatársát, Xindon Tor-t és végül jeles barátunkat, az Endroton 8500 parancsnokát: Dox Ten-t! Zúgó tapsvihar köszöntötte az emelvény mögött álló Dox Ten-t, aki lehajtott fejjel, meg- illetődve fogadta az ovációt. Amikor elült a taps, Xen Her öreges, de tisztán, világosan csengő hangján beterjesztette a Nagy Tanács elé a Csillagászati Tanács húsz tudósának és munkatársának jelentését a Tellus— 4 szenzációsnak ígérkező felfedezéséről. Mélységes csend nehezedett a teremre. Két oldalt, a széksorok mellett egyszerre tíz televíziós kép- és hangfelvevő gép lencseszemei szegeződtek Xen Her arcára, sokmillió néző figyelte lélegzetvisszafojtva ezekben a pillanatokban a Tixon városaiban a színes, térhatású televízió képmezője előtt a Nagy Tanács elnökének szavait. — A Csillagászati Tanács bonyolult színképelemző, rádióelektronikus kísérletekkel és mérésekkel megállapította, hogy a Plet Rox csillagkép egyik csillaga, a Tellus—4 erőteljesen sugárzó, apró sárgafényű égitest megközelítően azonos korú életünk táplálójával és fenntartójával az Omen-nel és az Imen-nel. Saxo Len tudós barátunk munkatársaival együtt feltételezi, hogy az apró, sárga csillag bolygórendszerének valamelyik tagján — feltéve, ha van bolygórendszere — hasonló, sőt hajszálpontosan azonos élőlények élhetnek, mint mi.., Ezt a feltevést az apró, sárga csillag összetételére, felszínének hőfokára, melyet 6000 Doxán- fokban határoztak meg, és korára alapozzák. Xen Her kis szünetet tartott. Tekintetét végighordozta a Nagy Tanács feszülten figyelő 150 tagján, majd Dox Ten-re nézett. — Barátaim! A Nagy Tanács elnöksége úgy határozott, hogy nagyszabású kísérlet-sorozatot indít a Tellus—4 bolygórendszerének felkutatására, és kozmikus testvéreink megkeresésére. Óriási feladat ez, érezzük valamennyien. Én azonban azt is tudom, hogy annyi nagyszerű győzelem után, most is győzelmet aratunk, és a Bolygótestvéreket Kutató Összefogás végre baráti ölelésre készülhet a távoli világok lakóival. (Folytatjuk.)
