Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-30 / 125. szám

1961. május 30, kedd Akik az eszükkel bővítették földjükéi'Amíg mi alszunk, ők dolgoznak menten noztak létre a meleg­ágyasokat Megegyeztek a Vízügyi Igaz­gatósággal, s közvetlenül a csa­torna mellett, az annak kikot­rása folytán partra került önt­vénytalaj elplanírozásával há­rom és fél kilométer hosszú, 8— 10 méter széles sávot kertnek rendeztek be, amelyben — ösz- szesen mintegy 60 holdon — ét­kezési paprikát, paradicsomot, uborkát, mákot, karós babot (14 ezer karót a saját erdejükből termeltek ki), magról vetett hagymát s majoránnát termesz­tenek. Ezenkívül 500 hold szántóföl­dön fűszerpaprika termesztésére is szerződtek. A kalocsai járás öt másik községének a szövet­kezetei együttesen sem vállaltak ennyit Ennyi öntevékenység, lelemé­nyesség láttán már nem csodál­kozik rajta az ember, hogy csatorna vizét is „kiaknázzák öntöznek vele. A part menti kertészetre, de a szárazföldire is mesterségesen juttatják az esőt. Ám hogyan? Az építőbrigád két tagja nyolc munkaegységért deszkacsónakot ácsolt, s erre he­lyezték a Kalocsai Gépállomás­tól bérelt motorszivattyút A de­reglyét lassán leúsztatják, majd visszaeveznek vele, s a szivaty- tyú hosszú „slagon” keresztül lö- velli a vizet a növényekre. Ke­vés fizikai erőt igénylő, rendkí­vül ötletes és olcsó öntözési mód ez. Érvényesül az anyagi ösztönzés Nem kétséges, hogy a kerté­szet bő terméssel honorálja majd a szorgalommal párosuló találé­konyságot De van más is, ami a nagyobb termés biztosítéka. Ez a jó mun­kára ösztönző premizálás külön­böző módjainak alkalmazása. A kapásokat, s a paprikát családi művelésben ápolják, s meghatá­rozott termésátlagon felül pré­miumot fizet a szövetkezet. A kertészeti dolgozók például a Milyen növényekhez szabad Wofatox porozó- és permetezőszert használni? szerződéses áruként értékesítés­re kerülő három-három hold paradicsom és uborka, 10—10 hold cseresznyepaprika és mák, valamint egy hold karós bab után készpénzben megkapják a bruttó bevétel 40 százalékát. A szövetkezet húsz mázsa köztes­ként termesztendő babra is kö­tött szerződést, s ha a közös ad­ta a vetőmagot, akkor a termés 40 százaléka az illető szövetke­zeti gazdáé, ha az utóbbi saját készletéből vetett, akkor a ter­més 60 százaléka az övé. sz- Ha rövid a kardod, toldd meg | egy lépéssel — tanácsolja a köz- pl- mondás. Ha kevés a földed, nő­ire veid az eszeddel — csinálják ’ás eléggé nem dicsérhető módon a et- bátyai Piros Arany gazdái. Es a ak győzelem közös erőfeszítéseik­nek már az első esztendejében lé- az övék lesi íl- Tarján István c”. ^ Közös szerelőműhely >t. Tataházán ád ,rt A tataházi termelőszövetkeze- e- tek gazdái — a máris jól jöve- ,s. delmezö közös baromfitelep lét- e_ rehozása után — elhatározták, jd hogy az erő- és munkagépek y- gyorsabb kijavítása érdekében ö_ e0V közös javító- és szerelömű- e- helyt létesítenek. A három kö- zös gazdaságnak két tehergép- kocsija, 16 Zetorja és igen nagymennyiségű munkagépe van. E gépi felszerelések 90 szá­zaléka még új, mégis kisebb- nagyobb hibák akadályozzák a munka folyamatos elvégzését. A §. tataházi termelőszövetkezetek jd mindegyikében dolgozott egy- s_ egy szakember, akik most kö­zösen végezhetik a gépek javí- b tását. Könnyebben tudják elvé. . gezni a rájuk bízott munkát, ugyanis külön alkatrészbeszer- ^ zőt is alkalmaznak. A szerelő- jj műhely helyiségét a Dózsa Tsz \ ■ biztosítja. A közös gépjavító és , szerelőműhely felállítása újabb , . lépés a közös úton, amely biz- ( Ä tosítja a termelőszövetkezetek ( a gépeinek állandó üzembiztonsá- j gát. ( Salamon LászJó f 1 ? Képzőművészek f kirándulása * !- A Képzőművészek Szövetsé- s S gének megyed csoportja vasár- y - nap egésznapos kirándulásit r szervezett Budapestre. A ki­ll ránduláson részvevők a jelen- " leg nyitvatartó kiállításokat te- " kin tették meg és közel fél na- ‘ pót töltöttek a Szépművészeti ' Múzeum gyűjteményeinek meg- ‘ látogatásával A képzőművé- ’ szék a Műcsarnokban megnyílt gyűjteményes kiállítást is fel­keresték, amely a szolnoki mű­vésztelep alkotóinak munkás­ságát ismertette meg az érdek­lődőkkel. Jártak az Ernst Mú­zeumban, ahol a Fiatalok Stú­diója rendezett színvonalas ki­állítást A képzőművész-munkacso­port programjában egyébként a jövőben több alkalommal kapnak helyet a vasárnapihoz hasonló csoportos kirándulások, ■ tárlatlátogatások* v ben a 30 fokos melegben egy negyedóra alatt megromlik az egész tej szállítmány. A kecskeméti, kiskőrösi és kiskunfélegyházi járás községei­ből felvásárolt tejmennyiségből még jut arra is, hogy az üzem­ben túrót és tejfölt készítsenek. Az utóbbi évek során — kü­lönösen a nagyüzemi növényvé­delemben — nagyon elterjedt a metilparathion tartalmú Wo- fatox porozószer (Staub) és a Wofatox 30 permetezőszer (Spritzpulver) használata. A Wofatox porozószer jól ta­pad, különleges előnye, hogy • mélyhatású, vagyis behatol a növényi szövetekbe, így nemcsak a porozószerrel •közvetlenül érintkező rovar- kártevők pusztulnak d, ha­nem a besodródott levelek­ben élők is. A Wofatox gyomor-, érintke­zési és légzési méregként hat, emberre, állatra erősen mérge­ző! A növényvédelemben szívó- és rágókártevők irtására hasz­náljuk. Alkalmazásánál legszi­gorúbban követni kell a mun­kavédelmi és a használati uta­sítást. A Wofatox porozószert fel­használhatjuk — a Földműve­lésügyi Minisztérium engedé­lyének megfelelően — a cukor- répa-területeken a répabolhák és a levéltetvek ellen, holdan­ként 8—10 kg szükséges belőle. Közvetlen fogyasztásra szánt zöldségnövényekhez — különö­sen azokhoz, melyek beboruló levélzetűek, például a káposzta, karfiol stb. — nem használható fel a Wo­fatox, mert súlyos mérge­zéseket okozhat. A parathionos szer ugyanis hosszú ideig megtartja mérgező listását. A mérgezési veszélyek elkerülése érdekében ezúton is hangsúlyozottan felhívjuk az ér­dekelt termelők figyelmét, hogy a káposztafélék és egyéb zöld­ségnövények levéltetvei és ká­posztahernyói irtására Wofatox porozőszert ne használjanak. Az előírástól eltérő kezelés­ből és felhasználásból eredő mindennemű káros következmé­nyekért a termelő a felelős. A Wofatox permetezőszer 30 (Spritzpulver) használatát — mely hasonlóim erős méreg — a Földművelésügyi Miniszté­rium a következő védekezési te­rületekre engedélyezte: télial­ma permetezésénél almamoly, pajzstetű és levéltetű, ősziba- rack-levéltetű irtására. Gyü­mölcsérés előtt két héttel azon­ban a permetezést be kell szün­tetni. Legalább 16 nap szükséges ugyanis ahhoz, hogy a ki­permetezett parathion meny- nyisége fokozatos bomlás következtében gyümölcs-ki­logrammonként a megenge­dett 2 milligramm alá süly- - lyedjen. A parathionnal permetezett hul­lott gyümölcsöt csak konzerv­gyári célra szabad felhasználni. Az őszibarackosban, valamint a szőlőben Wofatox-szal azonban utoljára csak szüret előtt négy héttel permetezhetünk. Nyári almafákon a Wofatoxos perme­tezés tilos! Továbbá tilos a szer használata lakóterületeken, te­hát közvetlenül a lakásokhoz csatlakozó (kertekben), valamint köztes művelésű (zöldség, vagy egyéb növényekkel hasznosított) területeken. A permetezett területet a per­metezést követő két hétig őriz­tetni kell, hogy onnan gyümöl­csöt, aljnövényzetet sem takar­mányozásra, sem almozásra senki el ne vigyen, és a terüle­ten senki át ne haladjon, mert emberre, állatra egyaránt ve­szélyes. Székely Jenő Ötezer liter tejet pasztőröznek óránként. Csorba Erzsébr és Szebelédi László a gépet irányítja. A környék vaj- és sajtellátását azonban más üzemekből bizto­sítják. Elégedettek a vásárlók a Kecs­keméti Tejüzem készítményei­vel. Ehhez elsősorban az üzem dolgozóinak jó munkája járul hozzá. Dömötör Ferencné pél­dául ebben az évben kapott Ki­váló dolgozó jelvényt, ugyancsak ebben a kitüntetésben részesült Barta Sándor körzeti ellenőr, Gyenge István főgépészt pedig oklevéllel jutalmazták. Az üzem jó munkáját, szép eredményeit a nyereségrészesedésen is le le­het mérni: legutóbb 21 napi át­lagkeresetnek megfelelő bért kaptak a dolgozók. Az üzemve­zető ezzel búcsúzik: ni, mint az óra járása: külön­— Mindent megteszünk ez­után is, hogy időben eljusson az üzletekbe a tej és tejtermék. Szeretnénk azonban, ha illeté­kes szerveink minél előbb gon­dolnának üzemünk bővítésére... Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán Válik József karbantartó a kompresszorok működését ellenőrzi. tAAAA*A*AAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAA*AA^»ea««^A^A^.^^Vyy))VU)JVVWWW)^ Máladozó falak, el­hanyagolt külső jelle­mezte gyárunk épüle­teit Barátaink, láto­gatóink közül ezt töb­ben szóvátették. Ak­koriban azt válaszol­tuk: nincs rá keret... Ma viszont van. Oláh Lajos bácsi személyében új kar­bantartó kőművest kaptunk, aki kívül és belül új köntösbe öl­tözteti gyárunk — a Bajai Épületasztalos- ipari Vállalat — épü­leteit. Ez ideig rendbe­hozta a gépműhelyt, az emeleti kézimű­helyt a portásfülkét £qtfizrrií fmherek Lajos bácsi... Oláh Lajos bácsiról még azt is el kell mon­danom, hogy ő az üze. műnk párttitkára. Ez­zel kapcsolatban találó­an mondta egyik szak­társunk: — Nemcsak ügyes-bajos dolgaink­ban igazít el, hanem kezemunkája nyomán kellemesebbé, otthono­sabbá válnak a mun­kahelyek. Mióta 6 gondozza az épületeket, nem hull senki fejére a vakolat« meleg padlózatára cserélték a téglapadló- zatú irodahelyiséget, mély utóbbinál társa­dalmi munkások is közreműködtek. Lajos bácsi kezde­ményező készsége, ha­tártalan aktivitása, lel­kesedése, szorgalma eredményeként új kön­tösbe öltöztek, öltöz­nek régi, elhanyagolt épületeink, meleggé, barátságossá válnak munkahelyeink. Ezért köszöntjük mi meleg szeretettel Oláh Lajos szaktársunkat. Teket László cl DCetiktméii 'Tjej&g.tntbtit Még nem Is dereng az ég alja, amikor a tejüzem kapuján kigördülnek a kannákkal meg­rakott kocsik, hogy mire a vá­rosi és falusi gyerekek felébred­nek, az üzletekből már házhoz szállíthassák a friss tejet. A Kecskeméti Tejüzem dol­Kevés a föld, sok az ember, leleményesen kell hát gazdál­kodni — mondják a bátyai Pi­ros Arany Termelőszövetkezet­ben. Járva az öt hónapja alakult két és félezer holdas közös gaz­daság területeit (mindössze há­rom hold jut egy-egy szövetke­zeti gazdára), örömmel látja az ember: úgy is dolgoznak, ahogy mondják. Leleményesen és pél­dás szorgalommal. Sok dőlga van az építőbrigádnak A hetvenedik éve felé járó Argath K. József vezetésével 18 tagú brigád a szövetkezet úgy­szólván minden csücskében épít valamit. A kőműves mestersé­gét évekkel ezelőtt félbeszakító, de a közösben újból és határta­lan kedvvel folytató idős ember irányításával a szövetkezet saját faanyagából már megépítettek egy 300 férőhelyes juhhodályt, elkészítették a kertészet kétezer négyzetméter területű meleg­ágyasainak kereteit, a hajdani községi olvasókör nagytermét — könnyen szétszedhető és majd tapétával borítandó vastag desz­kafallal — négy irodahelyiséggé alakították át, tyúkfarmot léte­sítettek, s jelenleg egy ötven férőhelyes, téliesíthető lóistállót építenek. Nem a baromfitenyésztés a szövetkezet gazdálkodásának a profilja, de foglalkoznak azzal is. Mozgalmát indítottak a csa­ládonként legalább egy tyúk kö­zösbe adására, s 840 tyúk jön össze ily módon. Ezenkívül má­jus 19-én vásároltak ezer — majd a fajtatiszta törzsállo­mányt képező — naposcsibét, s tervbe vették, hogy mihelyt ké­szen lesznek az ólak (ezzel is munkát adnak az építőbrigád­nak), félezer kacsát is nevelnek még az idén. Fűszerpaprika 500 holdon A szövetkezet területeinek sze­gélyén folyó Vajas-csatorna gozói a kora hajnali óráktól tal­pon vannak, mert csak így tud­ják biztosítani naponta a me­gyeszékhely, a környező közsé­gek és Kiskunfélegyháza tejellá­tását. Fésűs Lajos üzemvezetővel járjuk az üzemet. Tizenkét év­vel ezelőtt 1200, ma pedig 30 ezer liter tejet dolgoznak fel. Meg tudják tenni, mert gép­parkjukat nemrégen újították fel. Az üzemvezető büszkén mu­tatja a modern, NDK-gyártmá- nyú mosógépet, amely óránként 400 kannát mos eL Ezelőtt egy ember óránként csak 70 dara­bot tudott kitisztítani a lúgos, forró vízben. Nagy segítség az izem dolgozóinak a pasztőröző ’ép is. Egy óra alatt 5000 liter tejet pasztőröz, illetve hűt — Sokat jelentenek nekünk ízek a gépek — mondja kísé­rőnk —, mert nálunk egyik leg- 'ontosabb követelmény a gyor- ;aság. Nyáron olyan pontosan teli egy-egy műveletet elvégez­ni. mint az óra iáráca- Irfllü"­és az egyik iroda épü­letét. Rövidesen új va­kolást és külső festést kap a fő üzemrész az irodákkal együtt. / Az üzem népszerű Lajos bácsija minden nap körbejárja az épü­leteket, s ha hiányos­ságot fedez fel, azt azonnal kijavítja. — Ilyenkor maga mellé veszi famulusát, Ham- háber Lajos ifjúmun­kást, s úgy jár a ke­zük. mint a motolla.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents