Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-25 / 121. szám

4. o!da! 1981. május 25, csütörtök 01 fin ült az ünnepi bongókéi ntűi&ra 262 mű, kétmillió példányban jelenik meg a könyvvásárra Az u|óbb; hetekben alig­ha van érdekesebb olvasmánya a könyv barátainak, mint az Állami Köny terjesztő által kibo­csátott tájékoztató az ünnepi könyvhéten megjelenő művek­ről. Mindenki ezt tanulmányoz­za, aki érdeklődik az irodalom, q könyvkiadás alakulása iránt és rendszeres könyvvásárló. Az idén sem csalódnak a ki­adói programban az irodalom barátai. 262 mű kerül a könyv- kereskedésekbe ebből az alka­lomból és pedig nem kevesebb, mint két millió példányban. ' A kecskeméti könyvesboltban érdeklődtünk, hogy rni ragadta meg különösen a tájékoztató álanján az olvasók, a könyvvá­sárlók figyelmét. A kép, amely elénk tárul igen érdekes és jel­lemző. Csak ezen az egy he­lyen a Könyvterjesztő Vállalat kecskeméti boltjában máris je­lentős előjegyzést tartanak nyil­ván Vörösmarty egészbőr kötés­ben megjelenő összes költemé­nyeire, az ugyancsak bőrkötésű Adv összes verseire, Mesterházy, a Négylábú kutya című kisre­gényére, Thurzó Gábor József és Putifámé most megjelenő regényére. Sokan keresik Haász Árpád és munkaközössége által összeállított nagyszabású köz- gazdasági munkát, melynek cí­me: Korunk kapitalizmusa. Gondokat okoz egyéb­ként az érdeklődés kielégítése a mos* induló és könyvárusi for­galomra nem bocsájtott, csak előfizetők számára megszerezhe­tő sorozatok esetében. Ezek kö­zül elsősorban a Milliók köny­ve érdemel említést, melynek első köteteként Dreiser híres regénye, az Amerikai tragédia kerül két kötetben az olvasók kezébe. Megjelenik a könyv­napra a gyönyörű kiállítású új Gorkij sorozat negyedik kötete Ú5, amelyben a »Fama Gorgye- jev-« a »Hárman-« című novella található, valamint az 1899— 1901 között írt novellák egy ré­sze. Üj kötettel gazdagodik az Európa Kiadó Dickens sorozata is. Ez: a 800 oldalas Pickwick Club. Novellás kötettel szere­pel a könyvhéten a magyar írók közül, Illés Béla. Színház- kritikai munkásságának legja­vát gyűjti össze egy kötetben Kárpáti Aurél. Szabó Pál Sze­reposztás címmel egy vidéki körorvos történetét írta meg. Németh László Sajkodi esték címen ad ki tanulmánykötetet. Megjelennek Várnai Zseni űj versei: Légy boldog te világ címmeL Nem panaszkodhatnak a ritka könyvek gyűjtői sem. Bálint György a nagy író és publicista legjellemzőbb írásait kapják kézhez két kötetben a »Toronyőr visszanéz« címmel, öt évtized címen gyűjtötte egybe Hatvány Lajos cikkeit a ma­gyar és világirodalom köréből. Kiadják az Ady Endre az iro­dalomról címmel a nagy költő irodalmi témájú cikkeit is. Néhány érdekes ismeretterjesz­tő és ifjúsági könyv egészíti ki a könyvheti körképet, melyben a modem külföldi irodalom is képviseletet kap. Bővül az ünnepi könyvhét megyei programja is. A már ismertetett megyei rendezvé­nyek sora eggyel gyarapszik. Lakóteleken június 2-án nagy­szabású irodalmi esten mutat­koznak be a megyénkben élő írók és költők. 27-én este 7 órai kezdettel az előző híradásunkban jelzettek­től eltérően az Üttörőházban tartják meg az ünnepi könyv­hét megyei megnyitóját, melyen Fodor József és Jankovich Fe­renc Kossuth-díjas költők lép­nek a közönség elé. A könyv­hét alatt a modern és klasszi­kus magyar irodalom legszebb kiadványaiból nagyszabású ki­állítás nyílik meg a Megyei Könyvtár olvasótermében. Csáky Lajos Űj magyar filmet forgatnak Kunszentmiklóson A Bajára utazók meglepődve olvasták az állomás új elneve­zését: Nagybökény. A reggeli órákban, amikor Budapestre tartottak, még Kunszentmiklóst olvastak az állomást jelző táb­lán. Azóta ilyen nagyot válto­zott volna a világ? Az aggoda­lom és kétségbeesés felhői ha­mar eloszlottak. Nem történt itt világrengető csoda. A Hunnia Filmgyár munkatársai Kun- szentmiklós környékén készítik a »Vince« című új magyar film külső felvételeit és egy képze­letbeli falu elnevezése került ideiglenesen az állomás homlok­zatára. Zolnay Pál rendező elmond­ta, ez az első nagy filmje. Jú­lius elejére készülnek el a for­gatással, s a tervek szerint szeptember közepén kerül a film bemutatásra. Itt találtuk Köllő Miklóst, a film forgatókönyv Íróját is. Tá­jékoztatójából kiderült, hogy az új filmalkotás az 1946-os poli­tikai erőviszonyok alakulását örökíti meg. Végső soron Nagy­bökény kommunistáinak har­cát a maradiság ellen. A film főszerepeit Öze Lajos, Ajtay Andor és Szirtes Adám alakítja. A BÚCSÚ Nyugatnémet film ÁTÉLTÜK. Sok színdarabot, könyvet láttunk és olvastunk a második világháború utolsó napjairól és mégis ... Wolfgang Staudte, a világhírű rendező al­kotása új, megrázó élményt ad, ebben az úgy látszik kimeríthe­tetlen témakörben. KÜLÖNÖSEN azért érdekes ez a film, mert az első nyugat­német alkotás, amelyet a hábo­rúról látunk, hiszen eddig fő­ként szovjet, népi demokrati­kus. francia és angol filmek be­mellett sem. .4 figyel­met először a mozi műsora vonta magára: Háború és béke. Nagy­szerű — gondolom ma­gamban — már Táz- láron is játsszák a Tolsztoj remekművé­ből készült amerikai filmet! Aztán bekukkantot­tunk az ablakon. Leg­nagyobb meglepeté­sünkre cigarettavégek és apróbb szemetek „diszlettek” a művelő­dési ház sötét színűre szeltek a háború pokláról. Mit mond erről a nyugatnémet ren­dező? Mélységesen igazat, a megdöbbentő valóságot tárja fel a Mertens család tragédiáján keresztül. 15 esztendővel a há­ború befejezése után körhintá­nak ásnak helyet a falusi bú­csúban, és megtalálják egy né­met katona csontjait. Véletlenül az anyja házába viszik, aki em­lékezni kezd és mi vele újból átéljük a német falu utolsó há­borús napjait. Robert Mertens nem bírta tovább a háborút, ha­zaszökött. Szülei előbb örülnek, majd gyávaságból a pusztulás­ba kergetik a fiút. AZ IZGALMAS történet mély tragédiát' tár fel. A tulajdon­képpeni történetnél csak a keret­játék a megdöbbentőbb, amely megmutatja, hogyan viselked­nek ma a tragédia okozói a Mertens fiú dolgában. Mertens- né szeretné a fiát a családi sír­ba temetni, ám akkor fény de­rülne az igazságra és ez kelle­metlen dolog voln-a azoknak, akiknek szemében a Mertem fiú tette még ma is hazaáru­lásnak számit, akik most is ugyanazt vallják, mint a nác’ hatalom utolsó óráiban. A Búesú-t igazi filmmé, nagy alkotássá avatja Staudte mes­teri rendezése és a színészek egyszerű. hiteles alakítása. Fiatal művészek koncertje A Liszt—Bartók év alkalmá­ból nagyszabású nemzetközi zon­gora versenyt rendez a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Művelődésügyi Minisztérium. A verseny két magyar részve­vőjével 25-én, csütörtökön este megismerkedhet Kecskemét ze­nekedvelő közönsége. Abrahám Mariann és Várkonyi Péter hangverseny® este 6 órakor kez­dődik a Bányai Júlia Leány- gimnáziumban. Budapesti szakértők szerint a két fiatal pianista a magyar ze­neművészet ígéretes tehetségei közé tartozik és eséllyel vesznek részt a nemes vetélkedésen. A koncertet nagy érdeklődés előzi meg. porosodott kövezetén. De az ablaküvegek, és az egész ház sem mu­tat egy cseppet sem vigasztalóbb képet. — Sőt, a művelődés há­zának udvarán, alig 5—8 méterre a bejárati ajtótól, egy kis épület jobb- és baloldalán nagy halom szemét hever. Nem gödörben, csak úgy a föld színé­re szórva. Elszomorító látvány, de — tekintve, hogy a „művelődési otthon” elnevezés kötelez, — tűrhetetlen is. Bizo­nyára találnának a tázláriak megoldást ar­ra, hogy a művelődési otthon amúgy sem nagy udvaráról rend­szeresen eltávolitsák a szemetet. Ne várják meg, miq ez egész ud­vart beteríti. Legyen a művelődési otthon a „művelődés háza”, és ne rombol­juk le az illúziókat a riasztó külsővel. Nagy Éva Ha kimondjuk a szót, hogy: művelődési otthon, általában arra a helyiségre, vagy épü­letre gondolunk, ahova az emberek művelőd­ni, szórakozni járnak. A szóval összefonódott néhány olyan fogalom is, mint a tisztaság és a rend. Ha ez megta­lálható, nem szólunk róla, mert természetes­nek tartjuk, de ha hi­ányzik, szóvátesszülc. Nem mehetünk el szó nélkül a tázlári művelődési otthon gás talán egy másik, lakott vi­lág fénycsóvája? ... Valameny- nyien keressük, kutatjuk a vá­laszt: van-e párja a Tixonnak a Tér milliónyi útján? Van-e hasonló mása a mi bolygónknak egy másik csillagvilágban. él­nek-e valahol máshol a mi koz­mikus testvéreink, hozzánk ha­sonló testtel, gondolatokkal és érzésekkel? Élnek-e? ... Idegtépő csend nehezedett a fényárban úszó előadóteremre ötszáz szempár szegeződött Dox Ten kitűzésedé arcára, szavai a szívek legmélyére hatoltak. — Élnek-e máshol hozzánk hasonló kozmikus testvérek? . . . Dox Ten mindkét karját a magasba emelte. — Számtalan csillagrendszer születik, fejlődik és pusztul el a Térben... A fejlődés minde­nütt utat keres magának és elő­tör a szunnyadó sötétségből. Lehet-e az, hogy csak a mi boly­gónkon lépett a történelem szín­padára a legmagasabb rendű élet a gondolkozó, magasra tö­rekvő hordozója? . . . Nem. nem. fiatal barátaim! A világegye­tem olyan mérhetetlen, a csil­lagok száma olyan óriási, hogy az életet hordozó világok szá­ma felbecsülhetetlen 1 A mi csil­lagrendszerünk csak parányi része a Végtelennek. .Az ezer és ezer fénysugár-év távolság­ban fénylő sejtelmes ködfoltok, spirális fénytünemények mind­mind egy-egy csillagrendszer elénk szökkenő képei, melvek- ben milliárd és milliárd óriás csillag ontja életet sarjasztó sugarát... És kell. hogy ezek­ben a titokzatos ködspirálokbsn is legyen élet, legyen születés, fejlődés és pusztulás ... mert a Nagy körforgás megállítható* lan, örökös folyamat. .. (Folytatása következik' reinek feljegyzéseit. Borzonga­tóan kietlen kővilág a Gór! Em­lékszel? Már 5—10 fénysugár Ívre is elkalandoztak a Tixon írrakétái, az endroxlánok, ami­kor egy kis expedíciót szervez­tek a Tixontól alig 35 millió kodenre keringő Gór felderíté­sére. A Nagy Tanács Kémiku­sai még most is lázasan keresik a különös gáz, a gorex eredetét, amely halálos jármában tartja a Gor-t.,.) — Kutatórakétáink és expedí­cióink már valamennyi bolygó- testvérünket bejárták. A Gór kivételével közvetlen megfigye­léseket végeztünk az Axá-n, a Dun-on és a Trex-en is. A Trex- en 50 évvel ezelőtt telepítettük le az első állandó űrállomást, melynek fő feladata űrrakétáink irányítása távoli csillagmezők felé. Sajnos, a Trex ritka légkö­re megnehezíti munkájukat, csak kozmoszöltözetben mozog­hatnak a bolygó felszínén, ahol kutatásaik során az élet apró csíráit már felfedezték, néhány satnya zuzmó- és moszatfaj- tát. .. Az Axá-n az óriási hő­ség — 2000 Dósán fok — öli meg az élet minden kísérletét, a Dun tragédiáját már ismertet­tem. Most pedig távolodjunk el bolygórendszerünktől és ismer­kedjünk meg néhány közeli csillagvilággal, amelyet már el­értek endroxlánaink, de sajnos, sehol sem találtak az élet leg­kisebb nyomára sem... Lehet­séges, kedves fiatal barátaim, hogy a végtelen világegyetem­ben egyedül a Tixonon alakult, fejlődött ki magasrendű életfor­ma? Van-e párja a Tixonnak? Ha éjszakánként felnézünk a csillagok gyöngyszemeitől tün­döklő égboltra, ugye, sokszor a szívünkbe hasít már a kérdés: az ott, az a szelíd, szép ragyo­öt tagjáról, röviden. A központi égitestekhez legközelebb az Axa kering. Kis bolygó ez, átmérője alig 2500 kodén, tengelyforgási ideje szédületesen gyors: 3 óra 10 perc. A második a Dun. Ez a b.olygó nagyságra majdnem megegyezik a Tixonnal, mégis tragikus bolygó ez fiatal bará­taim. Képzeljék: a Dun ponto­san annyi idő alatt fordul meg egyszer tengelye körül, ameny- nyi idő alatt megkerüli a köz­ponti égitesteket, az Óment és az Imént.' Mi történik tehát? Állandóan egyik oldalát fordít­ja a perzselő sugarak felé, má­sik oldalán örök sötétség, fagy uralkodik. A Trex, a harmadik testvérünk valamivel nagyobb, mint a Dun és 2500 időegység alatt futja be a pályáját. A ne­gyedik bolygó, a Gór nagyon hasonlít a mi Tixonunkra. A régi idők csillagászai sokáig úgy gondolták, hogy ott is ha­sonló élet alakulhatott ki, mint a Tixonon. Néhány évszázada azonban tudjuk, hogy a Gór lég­körében nem az oxigén az ural­kodó, hanem egy eddig sehol fel nem lelhető különös gáz, amit gorexnek neveztek el tudó­saink. Ez a különös gáz lehetet­lenné teszi minden szerves élet kibontakozását. (Azóta már megjártad a Gor-t, Dox Ten. Tíz évvel ezelőtt in­dult oda az első endroxlán-ra- kéta, hogy a bolygó felületén igazolja a kutatórakéták műsze­4. A technikusok új égitest raj­zát vetítették a gyöngyházszínű négyszögre. Apró, de erős, sár­gafényű korongot láttak a ro- xonai középfokú egyetem hall­gatói. — Vetítőfelületünkön az Imen képe jelent meg — magyarázta lendületesen Dox Ten. Az Imen az Omen testvére, a kozmikus tragédia előtt egy volt az Ómen­nel. Sokkal kisebb, mint az Omen, átmérője csupán 198 ezer 657 kodén, tömege viszont nagy testvérének több mint három­szorosa! Fényessége csak felé- nyi, és 150 millió kodén távol­ságra helyezkedik el az Ómen­től. Mindkettő köralakú pályán mozog közös tömegközéppont­juk körül... Technikus, kérem a következő rajzot! Kitűnő, kö­szönöm. A vetítőnégyszögön a két égi­test pályája jelent meg. A kö­zös tömegközépponthoz közelebb az Omen, távolabb az Imen. — Ezzel magyarázható — mu­tatott a rajzra Dox Ten —, mi­ért tűnik nekünk úgy, mintha az Omen és az Imen kergetnék egymás az égboltozaton... Az előadóterem újból fénybe- borult, a technikusok kikapcsol­ták a vetítőapparátust. Dox Ten az asztalhoz lépett, és nagy ér­deklődés közepette folytatta iz­galmas előadását. Most pedig bolygórendszerünk

Next

/
Thumbnails
Contents