Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-25 / 121. szám
1061. május 25, csütörtök 5. oldal Tegyük közkinccsé a legjobbak munkamódszereit Megfelelő versenynyilvánosságot megyénk üzemeiben A MESTER ÉS TANÍTVÁNYA! Élénk szervezeti élet folyik Kiskunmajsán a Cipész Szövetkezet KISZ-szervezetében. A vezetőség rendszeresen foglalkozik a fiatalokkal és erejéhez mérten támogatja őket. Többek között ez a magyarázata, hogy akik a szakmában felszabadultak, továbbra is itt keresik kenyerüket. Ma már ott tartanak, hogy a szövetkezet valamennyi tanulója KISZ-tag és lelkiismeretesen készül jövendő mesterségére. Képünkön; A mester és tanítványai. Nyerges László, a tanműhely vezetője szakmai megbeszélést tart a fiatalokkal. Készülnek az aratásra Megkezdődtek a gépállomási szemlék Munkásaink, mérnökeink; alkotó, kezdeményező készsége sokat fejlődött az elmúlt évben. Ez megmutatkozott az 1960. év termelési eredményeiben, a kifizetett nyereségrészesedésben, a szocialista brigádmozgalom fellendülésében és a munkaverseny tartalmának javulásában, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Ebben az évben a kezdeményező kedv tovább fokozódott Jelentős azoknak a munkásoknak és mérnököknek száma, akik a szocialista munkaverseny keretében bizonyítják be újra szakmai rátermettségüket, egyre bővülő tudásukat A vetélkedők száma növekszik A megye üzemeiben 575 brigád 5152 fővel küzd a szocialista cím elnyeréséért A vetélkedők száma napról napra változik. Az igyekvést, szorgalmat jelzi továbbá az, hogy megyénk üzemednek dolgozói 99 millió 628 ezer forint értékű vállalást tettek. Takarékossági fórum Csökkentik a szállítás költségeit A Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat a szállítási költségeknél az idén 551 ezer forintos megtakarítást irányzott elő. Ennek megvalósítása céljából kötöttek szerződést a TEFU-val, amely szerint a TEFTJ az állomásokra érkezett útépítő anyagokat _ a vagonokból kirakja, a helyszínre szállítja, felprizmázza, s úgy adja at. . Ezenkívül, ahol lehetséges, központosítják a szállítást. Ilyen elvek alapján szervezték meg a vállalat saját fuvarozó részlegének munkáját. Az intézkedések következtében máris eredmények születtek. A kocsi-álláspénz és kényszerkirakás címén kifizetett büntetés az 1960 első negyedévi 40 995 forintról az idén 3871 forintra csökkent Hulladékot is A Kiskunfélegyházi Gépgyárban helyesen foglalkoznak a hulladékok felhasználásával. Az úgynevezett hasznos hulladékok igénybevételét a technológiai utasítás is előírja. Éppen ezért a daraboló műhelyt a raktárhoz csatolták. Ezzel biztosították, hogy az egyes műhelyek a programban szereplő gyártmányok előállításához nemcsak egész anyagot, hanem hasznos hulladékot is kapnak feldolgozásra. Mit jelent egy százalék? A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői a legutóbbi termelési tanácskozásokon bizonyították be, _ hogy csak azokon az építkezéseken nem tudják betartani az anyagnormákat, ahol csákiszalmája- ként kezelik a nép vagyonát. Példaként hozták fel, hogy egyes raktárakban bokáig lehet járni a cementben. Pedig ha a vállalat dolgozói egy százalékkal csökkentik az anyagfelhasználás! normákat, akkor éves szinten 16 kétszobás lakás anyagszükségletét takarítják meg. Ez nem kis dolog! Másutt még tudják használni A Bajai Ruhaüzem vezetői új gépek beállításával tökéletesítik termelőberendezéseiket. Ez lehetővé teszi, hogy a korszerűtlen gépek egy részét kiselejtezzék. Az idén tíz olyan varrógépet ajánlottak fel, amelyet ebben az üzemben már nem, de másutt még jól tudnak használni. Az eddig elért eredmények biztatóak. Az első negyedévben 12 százalékkal termeit többet megyénk ipara, mint az elmúlt óv azonos időszakában. Értékeljük a felajánlásokat A versenyvállalások megszövegezésével a munkaverseny szervezése azonban nem ér véget A következő lépés: rendszeresen értékelni a felajánlásokat üzemrészenként, s egyénenként Ennek sikeres lebonyolítása megkívánja a társadalmi ellenőrzést Mit értünk mi ezen? A jó munkamódszerek közkinccsé tételét Ennek egyik fontos fóruma a termelési tanácskozás, ahol a munkások megtudják: személy szerint ki mit tett a közös ügyért kinek milyen hátraléka van, melyek a célhoz vezető legeredményesebb munkamódszerek. Ha például sok a selejt akkor nem a termelés növeléséről kell vitázni. Az egyik üzemrészben egy adott időszakban főkérdés lehet a munkafegyelem megszilárdítása, másutt a gépek kihasználása, a harmadik helyen a technológiai utasítások betartása stb. Ezekről úgy kell beszélni, hogy mindenki világosan megértse: mit, hogyan és miért kell cselekedni. Ebből következik, hogy a verseny nyilvánossága akkor éri el célját ha összehasonlításra ad Kiskunfélegyháza: A Mezőgazdasági Technikum tangazdaságának tehenészetében nemrégiben értékelték az első negyedéves munkát. A tehenészet dolgozód a 84 fejőstehéntől a tervezett 70 ezer liter tej helyett az első negyedévben közel 98 ezer liter tejet fejtek. Ebből a tejmennyiségből több mint 70 ezer litert adtak át közfogyasztásra. A tangazdaság vezetői elhatározták, hogy ebben az évben tovább fokozzák a tehenek tejelőképességét, s az évi tervezett 415 ezer literes tej hozamot túlteljesítik. Ezt lehetővé teszi, hogy a tehenek fejésd átlaga 13 liter felett van, amelyet zöldtakarmányokkal igyekeznek még emelni. A tangazdaságban ezenkívül nagy gondot fordítanak a tbc-mentes állomány kialakítására is. Benkő Mária Solt: A Rákóczi Termelőszövetkezet építőbriqádia a napokban felehetőségest, ha az értékelésnél káderijlnek a hiányosságok és feltárul a célhoz vezető út. Ilyen módon foglalkoznak a verseny értékelésével a Bajai Gyapj úszövetgyárban, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban és még néhány helyen. A Bányászati Berendezések Gyárában viszont leszűkítik a versenyt a szocialista címért folyó brigádok vetélkedésére. A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál úgyszólván megszűnt a verseny nyilvánossága. Pedig a gyár vezetői tudják, hogy a dolgozók csak akkor alkotnak véleményt a termelés irányításáról, akkor tudnak vitatkozni a leghelyesebb módszerekről, ha megfelelően tájékoztatják őket A nyilvánosságról A verseny nyilvánosságának több hasznos módszerét ismerjük. Ilyenek a hangoshíradóik, a versenytáblák, a havonként megjelenő „üzemi lapok”, amelyek a soron következő feladatokra irányítják a figyelmet. Ahol élnek az előbb említett lehetőségekkel, ott megértették annak jelentőségét, hogy a nyilvánosság, a dolgozók mozgósításának, aktivitásának igen fontos szervező, nevelő eszköze, s csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha az céltudatos és rendszeres. S ezt a megyénk üzemeiben tevékenykedő szakszervezeti bizottságoknak kell biztosítani. Vavrek István jezte be a tsz saját anyagi hozzájárulásából készült 50 férőhelyes szerfás lóistálló építését. Ily módon lehetőség nyílt arra, hogy eddig a szövetkezeti gazdák istállóiban tartott lovakat a közös istállóban helyezzék el. Az építkezés költségei alig haladták túl a 60 ezer forintot, bár egy 50 férőhelyes lóistálló építése 140 ezer forintba kerül. A 90 ezer forintot az építőbrigád takarította meg a közös gazdaságnak. A termelőszövetkezet egyébként e hó végén 750 darab pecsenyekacsát értékesít. Horváth Pál Kiskunhalas: Igen szép eredményekről számolt be a közelmúltban tartott közgyűlésen dr. Tüske László, a Vörös Október Tsz elnöke. A közös gazdaság már teljesítette tojásértékesítési tervét. A tojások jó minőségét bizonyítja az, hogy az értékesített mennyiség 80 százalékát a Kiskunhalasi Keltető Állomás vetMegyénk 18 gépállomásán csütörtök reggel kezdődnek meg a szokásos nyári szemlék. Ezzel kapcsolatban Csatári Lajos, a gépállomások megyei igazgatója a következőket mondotta munkatársunknak. — Bács-Kiskun megye gépállomásain — függetlenül a többi megyétől, ahol csak téli szemléket tartanak — minden évben az aratás kezdete előtt elrendeljük a gépállomások nyári szemteát. A baromfitenyésztés eredményességéről beszélve a közös gazdaság elnöke elmondotta, hogy a tsz 500 darabból álló tyúktörzsre havonta 10 ezer forintot hoz a közös kasszába. A Vörös Október szövetkezet gazdái a tavaszi mezőgazdasági munka mellett tatarozzák az istállókat. A javításokhoz szükséges faanyagot egy új, saját fűrészgépen készítik el. Czakó Ferenc Nagybaracska: Az Üj Élet Termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a szövetkezeti gazdák az állatállomány számszerű növelésére. A rendes szaporulaton kívül 45 bikát hizlalnak. A tehén törzs- állományt a jelenlegi 17 darabból 75 darabra emelik fel. Hasonló jó eredményekről számolhatunk be a közös gazdaság sertésállományát illetően is. A 136 darab hizottsertést a közeljövőben kívánják értékesíteni, s utána újabb 120 süldőt fognak be hizlalásra. Körmöczi János léjét — kezdte nyilatkozatát Csatári elvtárt. — Több éves tapasztalataink során meggyőződtünk arról, hogy hasznosak ezek a szemlék, mert tiszta képet kapunk a vizsgálat alkalmával arról, hogy egyes gépállomások hogyan készültek fel az aratásra, cséplésre. A gabona szemveszteség nélküli betakarítása egyik legfontosabb teendőnk. Ezért minden erővel azon kell lennünk, hogy az aratásra mind a gépállomásokon, mind a szövetkezetekben minden készenlétben legyen. — Lényegében a felkészülés felülvizsgálata a nyári gépszemlék legfontosabb feladata. A szemlebizottság megvizsgálja a gépjavítást: hogyan biztosították a gépállomások a nyári munkához szükséges erő- és munkagépeket, hogyan segítették a termelőszövetkezeti gépek javítását, és megszervezték-e a nyári idényre a szerviz szolgálatot. Megnézik többek között az aratóeszközök elosztását, a hordás, cséplés, tarlóhántás megszervezését, az anyag-, alkatrészellátást, tűzvédelmet és balesetelhárítást. — A gépállomások szemléje során megvizsgáljuk azt is, hogy a termelőszövetkezetek milyen előkészületeket tettek az aratásra: biztosították-e a gépekhez szükséges személyzetet és általában milyen a munkaerő-ellátásuk. — A gépállomások szemléje Kerekegyházán kezdődik és június 6-án a nagyobb gépállomásokon, Bácsbokodon, Bácsalmáson fejeződik be. A szemlék után még lehetőségek nyílnak arra, hogy az aratás kezdete előtt az esetleges hiányosságokat gyorsan megszüntessük — fejezte be nyilatkozatát a gépállomások megyei igazgatója. Épül a 400 személyes fürdő és öltöző A Reszelőgyárban, a kovácsmfihely tőszomszédságában épül az új öltöző és fürdő. Az egyemeletes épület alagsorában helyezik el a fürdőhelyiségeket, az emeleten pedig a férfi és női öltözőket. Az épületre 1 millió 350 ezer forintot költ államunk. Az új létesítményt a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat 1961. december 31-ig adja át Üzembe helyezése azonban egy évvel később történik, mert csak erre az időre készül el az új trafóház és kerül beépítésre az új kazán. LEVELEZŐINK IRJÁ IC s Ax eredményes állattenyésztésről
