Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-25 / 121. szám
1961. május 25, csütörtök 3. oldat Az őszinteség, a bizalom és a kölcsönös egyetértés jegyében A Kiskunsági Állami Erdő- gazdaság műszaki vezetői megbeszélést tartottak, amelyen elhatározták, hogy megalakítják a szakszervezeti bizottság mellett működő munkavédelmi bizottságot. Dóra Miklós üzembiztonsági megbízott elmondotta többek között, hogy az utóbbi félév alatt ismét néhány százalékkal emelkedett az üzemi balesetek száma. Ennek oka: a rossz munkaszervezés, s fegyelmezetlenség. Számos javaslat is hangzott el ezen a megbeszélésen. Szerdán délután fejezte be a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának két repülőgépe a levéltrágyázást a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1100 holdas őszi búza és rozstábláján. A repülőgépek három kilogramm hatóanyagot, folyékony műtrágya alakjában permeteztek katasztrális holdanként. ÁpAz idén kereken tízezer új épületet kapnak a termelőszövetkezetek, s a beruházások üteme a következő években előreláthatólag még növekszik. Az építkezések terveit zömmel a Földművelésügyi Minisztérium tervező vállalata, az Agroterv készíti, nem kis részben rajtuk múlik tehát a szövetkezeti majorok kialakításának sikere. Farkasát Zoltán, a vállalat Kossuth- díjas főmérnöke tájékoztatta az MTI munkatársát a termelőszövetkezetek részére készülő új tervekről, — A mezőgazdasági építkezés világszerte új építési mód felé tart: szinte mindenütt megfigyelhető, hogy viszonylag nagy élettartamú, de könnyen átalakítható, mozgatható épülettípusok kialakítására törekszenek. Mindez összefügg a mezőgazdaság struktúrájában ugyancsak világszerte végbemenő változással: a termelés specializálásával és koncentrálásával — állapította meg Farkasdi Zoltán. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a viszonylag legköltségesebb épületeket igénylő tehenészetek részére több új istállót terveznek. A drága vasbetonszerkezetet acél és fa kombinációjával pótolják. A készülő tervek szerint megváltozik az istálló belső beosztása, jobban alkalmazkodik a fejlettebb állat- tenyésztési technológiához. A jászolok nem a falhoz, hanem középre kerülnek, így kevesebb munkaerő kell a takarmányozáshoz. Az etető- és a trágya- szállító-út olyan széles lesz, hogy traktor is elfér rajta, de átmenetileg egyszerűbb gépesítéssel, sőt igásállattal is megoldható a szállítás. Elkészült a négysoros istálló terve is. — A szövetkezetek sertéstenyészetei részére szintén több új típusterv készül. A szövetkezetek különböző körülményeit figyelembe véve többféle változatot dolgoztunk ki az etetés és a trágyahordás gépesítésére, ami a beruházást ugyan megdrágítja, de csökkenti a munkaerő-szükségletet. A csibenevelők terveinél főként a méreteket növeltük: olyan tízezer férőhelyes jármüvek bizonságosabbá tételére tett javaslatot Kérték továbbá a hozzászólók, hogy al- kítsanak munkavédelmi őrséget és rendszeresítsenek munkavédelmi naplót amelyben az ellenőrző szervek bejegyezhetik a felszámolásra váró hiányosságokat. A megbeszélés végén 11 tagú munkavédelmi bizottságot alakítottak. Noé Gábor SZMT munkavédelmi főfelügyelő rilis második felében kapta az első levéltrágyázást a gabonavetés. A másodikat pedig most. A levéltrágyát kapott kenyér- gabona 40—50 centiméterrel magasabb, mint a kontroll parcellán levő. A termelőszövetkezet főagronómusának véleménye szerint körülbelül két mázsával magasabb termést fog adni mint a kontroll parcella. épületeket tervezünk, amelyek a kétszeresükre bővíthetők. Farkasdi Zoltán főmérnök elmondotta: a jövő évi típus- és ajánlott tervek teljes dokumentációja már az idén szeptemberben a termelőszövetkezetek rendelkezésére áll, hogy elegendő idő jusson a tervek gondos kiválasztására és helyszíni alkalmazására. Szerdán délelőtt már nyitáskor több tízezren özönlötték el a vásár kapuihoz vezető utakat. Szerda egyébként a vásáron az NDK napja. Ebből az alkalomból több küldöttség érkezett Budapestre, illetve a vásárra. Az NDK pavilonját szerdán délben 12 órakor kereste fel a kétszázötvenezredik látogató, a 19 éves Herendi Judit A negyedmilliomodik látogatót Günter Epinger, a pavilon műszaki igazgatója kedves játékkal, kis mackóval M ilyen lesz az új ötéves 1 ■ terv? Hogyan áll az ország szénája? Mi a véleménye a mostani helyzetről a pártnak, mi a tennivaló? — Ilyen és hasonló kérdésekkel gyakorta találkozhatott az újságíró napjainkban. Nem valami nehézségek által kiváltott türelmetlenség, sem a korábbi évek politikai légkörében gyakorta tapasztalhatott „fordulatvárás” sugallta ezeket a kérdéseket. Hiszen — ezt falun is, városon is mindenki tapasztalja — jól mennek a dolgok. Jó termést ígérnek a mezők, szőlők, gyümölcsöskertek, az üzletek tele vannak áruval és a „hiánycikk” kifejezés maholnap a feledés homályába merül — hála az ipari munkásság szorgalmának, a termelékenység emelkedésének. De azért mégis vártuk már, hogy megszólaljon a párt, hiszen — amint Kádár János elvtárs ezt a Gamma Optikai Művekben és a Csepel Autógyárban elmondott beszédeiben megfogalmazta — „... ahhoz, hogy jó szívvel, meggyőződéssel dolgozhassunk tovább, látnunk kell a munka értelmét, eredményét is.” Tegyük ehhez még hozzá: ahhoz, hogy továbbra is szorgalommal, meggyőződéssel dolgozhassunk, látnunk kell a jövendőt, ismernünk kell terveinket, tennivalóinkat is. S Kádár János elvtárs beszédei, amelyekből kicseng a pártnak a tömegekbe vetett bizalma, őszintén, a párt és a nép kölcsönös egyetértésének jegyében szólott a jövendőről és természetesen a tennivalókról is. L átnunk kell a munka értelmét, eredményét... Igen, a már megtett út felmérése még a fagyos szívűeket, a nehezen felmelegedőket is bizakodással, lelkesedéssel töltheti el. Nagy utat tettünk meg az ellenforradalom zűrzavarától a mai szép, csendes, munkás hétköznapokig. Népgazdaságunk hároméves tervét — ami a legfontosabb — teljesítettük, sőt jelentősen túlteljesítettük és éppen ez tette szükségessé új ötéves tervünk ajándékozta meg. Szerdán délelőtt a magyar sajtó házában igen érdekes és főleg a nőket érdeklő előadást tartott M. Creep, a párizsi Dior cég megbízottja. Világszerte ismert divatházuk a ruhamodel- lekhez illatszert, parfőmöt és rúzst is kreál. Ismertette azt a fejlődést, amit a parfőm nagyanyáink ibolyájától a Miss Dior- ig a leghíresebb és a magyar nők körében is leginkább kedvelt kölniig megtett előirányzatainak módosítását, a mércék magasabbra emelését. Az elmaradott, kisparcellás gazdálkodás tengeréből a szemünk előtt bontakozott és bontakozik ki a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás. Falun és városon pezsgő élet, szorgalom és munkakedv jellemzi az embereket, s Kádár János szavaival szólva: kézzelfoghatóan érezhetjük, hogy volt értelme a szocialista céljainkért kifejtett közös erőfeszítéseknek: nagy eredménnyel járt az ország, minden egyes dolgozója és családja számára. S az eredmények közül is talán a legbecsesebb, mert ez a jövendő legbiztosabb záloga: pártunk a tömegek egyetértésével vezeti az országot. A helyes politika megvalósulása elmélyítette a kölcsönös bizalmat a párt és a tömegek között, megerősödött a tömegek hite a szocializmusban. A zt jelentené talán ez a " megállapítás, hogy most már megpihenhetnénk, hogy most már nincsenek gondjaink, nagy feladataink? Nem, erről szó sincs. Hiszen „az ember mindig jobbra törekszik, s mindig többet akar, mint amit már elért”. Egyik legszebb emberi tulajdonság ez — és hála szocialista társadalmi rendszerünknek — most minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy sikerrel törekedjünk a jobbra, a többre. Itt van például a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésének feladata. Igaz, az átszervezés nagy munkája lényegében befejeződött és forradalmi változások mentek végbe falvainkban. De ahhoz még sok munka és idő is kell, hogy a sok helyen csak papíron összesített kisparcellák, a kis istállók és kisüzemi tapasztalatok átformálásából kibontakozzék a mezőgazdasági termékek bőségét biztosító, nagy termelékenységgel, olcsón, nagy tömegben termelő szocialista falu képe. A munkásgyűlésen a munkások példájára hivatkozott Kádár elvtárs; arra emlékeztette őket, hogy a szakmunkásból és segédmunkásból lett igazgatók sem tudták egyik napról a másikra megtanulni a nagyüzemek vezetésének művészetét — adjanak hát időt és természetesen segítséget is a termelőszövetkezetek vezetőinek, hogy ők is megtanulják a vezetést, az irányítást. rr A szintén szólott Kádár elv'' társ olyan kérdésekről is, amelyek nem tartoznak ugyan egy társadalom megítélésének legfontosabb ismérvei közé, mégis sok embernek okoznak nehézséget, gondot. Ilyen például a lakáskérdés. Élelmezés és ruházkodás tekintetében világviszonylatban is „álljuk a versenyt”, sőt, abban a tekintetben elhagytuk a legfejlettebb tőkés országokat, hogy nálunk a ke- vesek fényűzésé, pazarló életmódja nem tesz éhezővé és le- rongyolóciottá tömegeket, éppen azért, mert megszűnt a kevesek uralma. Az általános laltáshelv- zet tekintetében sem állunk sokkal hátrébb, s amivel mögöttük vagyunk, az a múlt rendszer egyik kovetkezmenye. Csakhogy amíg Nyugaton gyakori a „ki- d°-^aS’’-tabIa az “i házak ablakában, mert a dolgozó töme- ge.c nem tudják megfizetni a mienkhez viszonyítva öt-tízsze- res iakbereket, addig náIunk eresve is alig találni még albérletet is. Az állami lakások here meg a karbantartást sem fedezi, nemhogy az egyre nö- sÄ /gények kielégítését elő- segithetne;, akkumulációt biztosíthatna a lakásépítkezésekhez. Egyre növekvő igényekről be- szelunk es ezt nem bírálóan, elítélően tesszük. Üjra idézzük Kadar elvtarsat, hogy „az em- ber mindig jobbra törekszik, s mindig többet akar, mint amit mar élért”. Erről van szó A kenyér- és ruhagondok istneret- íff^k nálunk (ha csak a divatos öltözködés „gondját” nem tekinti valaki gondnak), s a fejlődés logikus lépcsőfoka a szép ruha es jo éteiek után a kényelmes, szép lakas igényé. Örömmel hallottuk, hogy bár a hároméves terv során több lakást építettünk, mint az azt megelőző tíz ,.otéves tervünknek is egyik fo célkitűzése lesz a lakáshelyzet további javítása. Kétségkívül, a reálbéreik növekedése mellett ez is elősegíti majd az életszínvonal emelkedését. Ahhoz azonban, hogy meg- . alapozott, reális tarveket készíthessünk és valósíthassunk meg az életszínvonal emelésére^ meg kell teremteni annak anyagi bázisait is. S ezekről a kérdésekről is őszintén, világosan szólott Kádár elvtárs. Mindenek előtt növelni kell a beruházásokat az iparban, s főleg a mező- gazdasagban. Gondolnunk keH szocialista hazánk és vívmányaink védelmének erősítésére is. Addigj amíg az imperialista országok csak tárgyalni hajlanak a leszerelésről, de közben szüntelenül fokozzák a fegyverkezési hajszát, nem mondhatni1’!^ „a honvédelem korszerűsítéséről és nem is háríthatjuk át ezt a feladatot szövetségeseinkre. . ® ami még a beruházásoknál is fontosabb: előrehaladásunk kulcskérdése továbbra is a dolgozó tömegek becsületes munkája. „Mi — mondotta Kádár elvtárs — egyszerű kommunisták vagyunk, többségünkben munkásemberek; nem tudunk varázsolni, bűvészkedni, csak helyes irányt tudunk tanácsolni, de az élet alapja a gyárakban, a földeken, a tervező irodákban születik.” S ha azt akarjuk, már pedig városon, falun mindenki azt akarja, hogy növekedjék az életszínvonal, akkor támogatnunk kell a pártnak és a kormánynak azokat a törekvéseit, amelyek a termelés, a termelékenység növelésére irányulnak. Az élet alapja — a termelő munka. S azt a célt, hogy békéc versenyben legyőzzük a kapita lizmust — elsősorban a termelés frontján érhetjük el. Az iparban a műszaki fejlesztéssel, a normák tervszerű rendezésével, falun a sertésállomány a baromfitenyésztés fellendítésévé!- megyénkben ezenkívül a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés korszerűsítésével, az öntözéssé! stb. tehetünk legtöbbet az elet alapjának bővítéséért. így vélekedik hát a párt a Tánn megt.e;tt útról, s Kádár János szemelyeben ezeket mondotta a jövendőről. Elégedettek lehetünk munkánk eredményével ertelmevel, és az eredméretéh meg- 3 SZép tervek ismedélsePrJ. meggyőződéssel dolgozhatunk tovább Munkavédelmi bizottság alakult a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságban Kon ez János például a fogatolt Levélt r ágy ázás repülőgépről a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetben NÉGYSOROS TEHÉNISTÁLLÓ, GÉPESÍTHETŐ ZÁRT SERTÉSHIZLALDA, FŰTHETŐ, SZELLŐZTETHETŐ CSIBENEVELÖ Á mezőgazdasági építészet új irányairól és a termelőszövetkezetek részére készülő típustervekről Farkasdi Zoltán Kossuth-díjas főmérnök nyilatkozata Az NDK napja a vásáron Érdekes előadás a parfőm történetéről — A vásár szerdai eseményei
