Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-04 / 103. szám
4. oldal IMI. május 4. csütörtök évadzáró- he'nudató a Dízelbe mén Diaion* Qózief. Színházban. Kacsóh: ÁNOS VITÉZ A János vitess Kacsóh Pongrác érzelmes, stílusosan szép zenéjével mindig kasszasiker volt. Ezt a sikert Petőfi János vitézének nimbusza fémjelzi, előlegezi, bár ha alaposan mélyére nézünk a János vitéz mese-elemeinek felhasználásával készült librettónak, nem sok igazi, mély szemléleti és tartalmi rokonságot találunk Petőfi remekműve és a színpadon megjelenő „János vitéz” között Annál erőteljesebb és egyértelműbb az elfordulás a librettóban a mese népi gyökereitől, s mind az események tálalásában, mind a felvonások hangulati elemeinek áthangolásában közeledést, teljes azonosulást lehet érezni — erről korabeli dokumentumok is bizonyságot tesznek — a polgári ízléssel. A Bagó-konfliktus beieillesztése a történetbe, s a második felvonás korabeli kommersz-operet- tek hangulatát idéző fordulatai, s a harmadik felvonás nagy látványos revű.ie mind erről tanúskodnak. Ez a Kacsóh Pongrác által megzenésített János vitéz mégis egyenetlenségei, problémái, dramaturgiai képtelenségei ellenére — hagyománnyá, múlttá szelídült, s ha másról nem, hát a korabeli polgári ízlésről hű tükröt mutat. A tükörben lengedező árnyalakok kedves dalai, régi emlékeket idéznek. így, ilyen módon örömmel is fogadta a közönség a János vitéz felújítását. Nem tartja másnak, mint kedves mesének, olyan mesének, amelynek ráadásul az ihletője Petőfi János vitéze volt, a Petőfi által megalkotott, életre ébresztett Kukorica Jancsi. Az ő vonásait kémleljük a lobogós, népszínműi mezbe öltözött színpadi Kukorica Jancsiban — majdan János pen tolmácsolta Kacsdh Pongrác melódiáit. Juhász Pál Kukorica Jancsinak is, János vitézCsajányi György (Bagó) és Jánosi Katalin (francia királylány). m a □ —■ D — D □ — ez in FmlMEK i i i Ítélet Szélesvásznú francia film Csendes és kihalt a kis normandiai falu, mintha nem is élnének benne emberek. Hirtelen azonban robbanás reszketted meg a levegőt Az ellenállók terve sikerült a náci ezredes halott De menekülésre már nincs idő, fogságba esnek a hős ellenállók. Mindössze egyetlen órára rövidül számokra az élet Georges, akit eddig a kalandvágy vezetett az egy óra alatt megérti, ha befejeződik is az élete, harcolni érdemes volt: Antoine és Catherine az utolsó percekben találnak egymásra és még néhány pillanatig boldogok. Ki-ki a maga módján, a többiek is búcsúzkodnak és néhány perccel később felemelt fejjel néznek szembe a kivégző osztag rájuk meredő fegyvereivel. Izgalmas, mindvégig lebilincselő történet pereg a néző előtt amely nemcsak váratlan fordulataival, hanem kitűnő rendezői munkájával és színészi alakítáélményt saival Is maradandó nyújt a közönségnek. A film főszerepeit két tehetséges művész Marina Vlady és Robert Hossein játssza egyszerű eszközökkel, meggyőzően. nek is kedves, ötletes és hangulatos volt. Könnyed és játékos mint János vitéz, búsongó- am érzelmes, mint Kukorica Jancsi. Csajányi György, mint Bagó érzelmekben gazdag, telt, szép éneklésével, stílusos játékával hódította meg a közönség szívét. Mojzes Mária, a mostoha alakítója igazán klaszikus megfogalmazását adta ennek a sikerült figurának. Simon Géza, a csősz szerepében vidám perceket szerzett a közönségnek, Szokoly Gyula, mint a francia király egy kicsit színesebb is lehetet^ volna. Jánosi Kati azonban igazi „tűzről pattant” francia király- kisasszonyt alakított sok és ízlésesen megválogatott humorral. Szépen csengtek dalai is. Kom- lós József, a zsinórpadlás „egéről” cifrára festett ruháskosárA csősz és a gonosz mostoha (Simon Géza és Mojzes Mária). vitézben. Elnézzük azt is, hogy nem Petőfi Sándor ihlető kardsuhintása üti lovaggá, vitézzé, hanem csak a göthös, öreg francia király. A felújítás kedves, lelkes hangulatú ébresztgetése a Kacsóh- féle János vitéznek. Minden benne van, amit ebből az ope- réttesített meséből elő lehet csalni. Lovas Edit, a felújítás rendezője gondoskodott róla, hogy szép, látványos színpadi képekkel, a színesen hullámzó tömegek hatásos beállításával, kecses táncokkal, a muzsika lendületes, szép tolmácsolásával tegye emlékezetessé ezt az évadzáró bemutatót Kecskeméten. Szép és hangulatos ez a búcsú, a színház búcsúja a kecskeméti közönségtől, nem véletlen, hogy hírére jórészt elővételben elkeltek a jegyek. Gyólay Viktória igyekezett érzékeltetni a gonosz mostohától meggyötört Iluska kiszolgáltatottságát, színészileg jól felépített, karakterisztikus alakítást nyújtott s nagyon szóban leszálló Bartoló alakítója kissé túlságosan passzív szerepre volt kárhoztatva a darabban. A jelenet hangulatához kevesebbet tudott adni, talán éppen azzal, hogy egy nem eléggé szerencsés ötlet folytán abba a bizonyos rúháskosárba „zárták". Ez az ötlet egyébként egyszer- kétszer alkalmazva megállta volna a helyét, de így, ilyen sokszor variálva, kissé egysíkúnak tűnt Tiszai József kackiás strázsamesber. Tar Mihály a színház tehetséges szólótáncosa készítette a szép, látványos koreográfiát az előadáshoz. Érzésüfik szerint a második felvonás balett-jelenete mintha egy kicsit nagyobb követelmény elé állította volna a színház táncosait, mint ami indokolt lett volna. Csinády István könnyed, látványos, szép mesedíszleteket tervezett. Különösen a harmadik felvonásé tetszett, az első’ felvonás színpadképe még több ötletet is elbírt volna. Márton Aladár jelmezei stílusosak vol9 megkezdett úton nincs megállás Eqy-két évvel ezelőtt még Solt is a kulturális pangás Idő- szakát élte. Rendre nem sikerültek a rendezvények, mondhatnák részvétlenség, közömbösség ütötte fel a fejét. — A művelődési otthon elárvultán kémlelt a Budapestre, Kecskemétre vezető országút forgatagában, segítséget, ösztönzést várva a városoktól. Es másfél évvel ezelőtt új énekszakos tanár került a köz “ ponti általános iskolába. Fiatal, tettrekész ember, akinek már az ismerkedés első napjaiban feltűnt, hogy a község hadilábon áll a népműveléssel. A pártvezetöség és a tanács javaslatára őt választották meg a művelődési otthon igazgatójának. Gyukity Bódog vállalta a megbízatást, s a borúlátók körében megindult a pusmogás: Majd ennek is beletörik a bicskája... A fiatal művelődésiotthon-igazgatőt nem befolyásolta ter- ** veinek végrehajtásában az intrikálok jóslata. Hozzálátott a vegyeskórus szervezéséhez < És végül is győzött. A kultúra korábban néptélen székházéba lassanként kezdtek visszaszivárogni az emberek. A negyven- itt ágú kórus vidám hangja csalogatta, érdeklődővé tette őket Egy izép napon megalakult a színjátszó és népi tánccsoport is, és a művelődési otthon elkészítette őszi-téli programját Az 1960—51 -es év új színfoltot jelent Solt kulturális életé- j ” nek alakulásában. A termelőszövetkezeti mozgalom meg- ; szilárdítása következtében a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért ! tömegek is részt kértek a művelődés lehetőségeiből. Két ezüst- i kalászos tanfolyamot szerveztek, s a termelőszövetkezeti gazdák \ soraiból negyvenhaton jelentkeztek szakismereteik bővítése céljából. Az Ismeretterjesztő Társulat helyi csoportja is részt vállalt az emberek tudatának átalakításában. Mezőgazdasági, történelmi, egészségügyi és világnézeti tárgyú előadások szerepeltek a programban. A látogatottságot tekintve átlagosan hatvanra tehető azoknak a száma, akik rendszeresen megjelentek egy-egy, TIT által szervezett rendezvényen. A színjátszás is virágzásnak Indult. Sikerrel mutatkoztak be Solton Dihovicznij „Nászutazás” című szovjet zenés vígjátékkal, s a premier után ellátogattak a járás községeibe is. A siker láttán újból nekibuzdultak, s hozzákezdtek Orsi Ferenc „Kilóg a lóláb” című vígjátékának tanulásához. A premiert május közepére tervezik. Az eredmények mellett még vannak problémák is Solton. A községben ugyan megteremtették a szocialista falusi kultúrához vezető utat, de amíg az járhatóvá válik, addig a helyi gépállomásnak és állami gazdaságnak is van tennivalója a művelődés további felvirágoztatásában. Gyukity Bódog kérésére az egyik kulturális bizottsági ülésen úgy határoztak, megkérik a gépállomás és az állami gazdaság igazgatóját, hogy üzemük kulturális alapjának egy részét bocsássa a művelődési otthon rendelkezésére, mivel a munkások többsége Solton lakik, t a községben elégíti ki kulturális igényét. A gépállomás üzemi tanácsa meg is szavazott háromezer forintot, de csak akkor adja oda a művelődési otthonnak — mondották a vezetők —, ha már az állami gazdaság eleget tett ígéretének. Ugyan minek ez az egymást „biztató” várakozás? Legyen a gépállomás a kezdeményező, s reméljük, az állami gazdaság is követi majd példáját. Egy másik észrevételünket is kénytelenek vagyunk papírra vetni. Solton egyesek még mindig kampánymunkának tekintik a népművelést, s éppen ezért marad sokszor egyedül a szervezésben a művelődési otthon igazgatója. Jó lenne, ha a kulturális bizottság tagjai állandó feladatnak tekintenék a közművelődést. E néhány könnyen eltüntethető „szépséghibát* , is beleszámítva, megállapíthatjuk, hogy a Soltiak az elmúlt másfél esztendő alatt mérföldes léptekkel haladtak előre a népművelésben. Evek mulasztásait pótolták rövid időn belül, s nem véletlen, hogy eredményes munkájukkal kivívták a feléjük sugárzó megbecsülést. . Bieliczky Sándor Rombadőlés fenyegeti Lelkesedéstől fűtve utaztam a minap Apostagra. Ügy hallottuk, hogy Nagy Lajos ottani hívei és rajongói múzeumot rendeztek be az fró emlékére. A meglepetés annál nagyobb volt: szó sincs semmiféle múzeumról, sem Nagy Lajos-kul- tuszról. Sőt!! Miből született hát a hír? Nagynehezen »kisütöttük-« Bócz Gyulánéval, a művelődési otthon igazgatójával. Bizonyára abból, hogy: — Nagy Lajos özvegy« a múlt évben felajánlotta, hogy a község rendelkezésére bocsátja a birtokában levő kéziratokat, emlékeket, és ha ezt ml is úgy akarjuk, emlékmúzeumot rendezhetünk az anyagból. A hír még ebben aa Hőben kapott szárnyra, de azóta sok- minden változott. A községi tanács nem tudott helyet biztosítani a múzeumnak, tehát az ötlet még a tervezgetésíg sem Jutott eL — Művelődési otthonunkat Nagy Lajosról nevezzük eL A névadó ünnepséget augusztus 20-ra tervezzük. Ügy gondoltuk, hogy a művelődési otthon termének egyik sarkában Nagy Lajos képet helyezünk eL fényképet szülőházáról és néhány kéziratot. Ez mind szép, de egy olyan hely, amely azzal dicsekedhetik, hogy szülötte Nagy Lajos (és az író nem egy művében állított ottani élményeinek emléket), elismerésének és hálájának kifejezéséül vajmi kevés. Nem is beszélve arról, hogy milyen lehetőséget szalasztottak el közömbösségük miatt. De úgy látszik — az aposta- giak nem tudnak élni a Iehető- ségekkeL Megdöbbenéssel hallottuk, hogy az író Apostag határában levő szülőházát a tönk- remenés fenyegeti A községbeliek belenyugodtak: 250—300 éves épület — ez a sorsa!? A természet rendje szerint előbb-utóbb összedőlne az épület, de az emberi értelem szerint nagy kár lenne ezt a természet rendjére bízni! N. £. Építkezik a Tisza Tsz E hónapban kezdi meg a tiszaújfalusi Tisza Termelőszövetkezet építő brigádja a 250 férőhelyes sertésszállás, a 100 férőhelyes növendékmarha istálló és egy 5 vagonos kukori- cagóré szerfából való építését. A szerfaanyagot a bugaci erdészetből saját Zetórával már az ' építkezés színhelyére szállította a tsz. tak. A Róna Frigyes vezényelte zenekar lendületesen játszott. Csáky Lajos
