Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-04 / 103. szám

1961. május 4, csütörtök 8. oldal Előzzük meg az állatbetegségeket Beszélgetés dr. Mezei Miklós megyei főállatorvossal Felkerestük dr. Mezei Miklós megyei főállatorvost, s megkér­tük. tájékoztasson bennünket megyénk állategészségügyének helyzetéről. Mezei elvtárs kérdé­seinkre az alábbi válaszokat ad­ta: KÉRDÉS: Jelenleg milyen me­gyénk állategészségügyi helyze­te? VÁLASZ: Megyénk állatállo­mányát jelenleg fertőző és egyéb betegségek nem károsítják. Az elmúlt években eredményesen küzdöttünk az úgynevezett he­veny fertőző állatbetegségekkel szemben, mint például a sertés- pestis, sertésorbánc, baromfipes­tis, ragadós száj- és körömfájás. Baromfipestis például termelő- szövetkezeteinkben az utóbbi négy évben nem volt, sertés­orbánc és sertéspestis pedig csak szórványosan jelentkezett. Eredményesen küzdöttük le a parazitás betegségeket, többek között a mételykórt. Az új gyó­gyászati eljárások és az új gyógyszerek alkalmazásával eze­ket is sok helyen teljesen fel­számoltuk. Egyes betegségekkel kapcsolatban azonban még nem egészen megnyugtató a helyzet. Elsősorban az idült fertőző be­tegségekre — paratífusz, fertő­ző elvetélés, gümőkór stb. — valamint a különböző felneve­lési betegségekre gondolok. Időszerű ezekről beszélni, hi­szen állattenyésztésünkben új helyzet állt elő. Megyénk, mint ismeretes, termelőszövetkezeti megye lett. A nagyüzemi állat­tartás egészen más állategész­ségügyi feltételeket kíván, mint amilyen a kisparaszti gazdasá­gokban volt. A nagyüzemekben elsősorban a betegség megelőzé­se fontos, ami nem az oltó­anyagnál és a fecskendőnél kez­dődik és végződik. — mint ahogy a múltban sokan elkép­zelték. Arra kell törekednünk, hogy az állatok egészségesek ma­radjanak, amit az állatok he­lyes takarmányozásával, férőhe­lyeik tisztántartásával, s a fer­tőző betegségek behurcolásának megakadályozásával érhetünk el. Ennek érdekében természe­tesen igénybe vesszük a meg­előző védőoltásokat is. KÉRDÉS: Állatorvosi hálóza­tunk meg tud-e birkózni a reá háruló feladatokkal? VÁLASZ: Valamennyi rend­szeresített állatorvosi és felcse­ri állomásunk be van töltve, sőt állami gazdaságaink külön szak­állatorvosi gárdával rendelkez­nek. A közelmúltban tovább ja­vítottuk a városainkkal határos községekben is az állategészség­ügyi ellátást. Nyárlőrincen, Ágasegyházán, Harkakötönyben, Zsanán, Pálmonostorán, Petőíi- ezálláson, Gátéren stb. közsé­gekben szerveztünk községi ál­latorvosi állásokat. Sajnos, több helyen a lakáshiány gátolja, hogy az állatorvos kiköltözhes­sen a községbe. Megnövekedtek feladataink a baromfifeldolgozó vállalatoknál is. Ennek ellátására a közeljö­vőben új szakállatorvosi álláso­kat létesítünk. Előterjesztésün­ket már megtettük, s reméljük, hogy a Kecskeméti és a Kiskun- halasi Bameválnál három ilyen állást tudunk betölteni. Rendszeresen biztosítjuk meg­levő állatorvosaink szakmai és ideológiai továbbképzését is. Minden hónapban egyszer a me­gyeszékhelyen egésznapos fog­lalkozásokat tartunk részükre, melyekre az előadókat az Állat­orvostudományi Főiskola bizto­sítja. Ezenkívül járásonként és városonként egy-egy állatorvos részt vesz Budapesten a barom­fiegészségügyi szakcsoport tudo­mányos munkájában. KÉRDÉS: Milyen feladatokat kell el végezni tsz-einkben az ál­latbetegségek megelőzése érde­kében? VÁLASZ: Néhány nemrég alakult termelőszövetkezetünk­ben férőhelyhiány, takarmányo­zási nehézségek, a szakképzett állatgondozók hiánya és a nagy­arányú állatmozgatás nehezíti az állattenyésztés fejlesztését. Az állatmozgatás különösen a fertőző betegségek behurcolása szempontjából veszélyes. Az újonnan érkezett állatokat nem különítik el, s nem tartják meg­figyelés alatt, pedig sok eset­ben lappangó fertőző betegsége­ket hordanak magukban. Termelőszövetkezeteink veze­tőinek most arra kell töreked­niük, hogy az állatorvosok köz­vetlen bevonásával hathatós in­tézkedéseket tegyenek az állat- egészségügy megjavítása érde­kében. Ezt elsősorban a helyes fajtakiválasztással, megfelelő ta­karmányozással, az anyaállatok jó elhelyezésével, egészséges, szellős és nem zsúfolt férőhe­lyek biztosításával, lelkiismere­tes állatgondozó beállításával érhetik el. A tenyész- és áruter­melés céljait szolgáló állatokat a szövetkezetek igyekezzenek saját nevelésükből biztosítani, ha azonban^ ez nem lehetséges, az újonnan érkező állatok meg­figyelésére és elkülönítésére for­dítsanak gondot. KÉRDÉS: Milyen az állat- egészségügy helyzete például a dunavecsei járásban? VÁLASZ: Erre annál is inkább szívesen válaszolok, mert a du­navecsei járási tapasztalatok ta­nulságul szolgálhatnak. A duna­vecsei járás vezetőinek annak­idején még nem volt tapaszta­lata, hogy az átszervezés után, milyen intézkedéseket kell ten­niük az állategészségvédelem érdekében. Ezért a járás terme­lőszövetkezeteinek egy részében jelentős mennyiségű állat hul­lott el. A dunavecsei járás me­zőgazdasági szakirányítást vég­ző szervei amikor már észrevet­ték a bajt, megtették a szüksé­ges intézkedéseket, s meg tud ták gátolni az állatok további megbetegedését Éppen ezért igen fBntos, hogy azokban a já­rásokban, ahol az idén szervez­ték át a mezőgazdaságot ott az irányító szervek az állatorvosok bevonásával tegyék meg a szük­séges intézkedéseket — megfe­lelő takarmányozás, férőhely j biztosítás, újonnan vásárolt ál­latok elkülönítése stb. — az ál­latállomány megbetegedésének megelőzése érdekében. Szocialista brigád a tőzegbányában Képünkön: Munkában a szovjet komplex-gépsor legnagyobb egysége, a tőzegkazal ózó. A mezőgazdaság talajerőszük­ségletének kielégítése érdeké­ben az idén jelentősen növeli termelését a Bács-Kiskun me­gyei Talajerőgazdálkodási Vál­lalat. Az idén 14 000 vagon tő­zeg- és szervestrágyát adnak a termelőszövetkezeteknek, álla­mi gazdaságoknak, szakszövet­kezeteknek. A terv végrehajtá­sa érdekében nagyarányú ver­senymozgalom bontakozott ki a vállalat valamennyi üzemegy­ségében, a szovjet komplex-gép­sor, a tőzegkombájnok vezetői pedig brigádot alakítottak és célul tűzték ki, hogy elnyerik a kitüntető szocialista címet Kecelen a tőzegbánya vala­mennyi dolgozója segíti a bri­gád munkáját. Az elmúlt év­ben és a tél folyamán biztosí­tották, hogy a nagyértékű gé­pek kapacitásának kihasználá­sához rendelkezésre álljon a technológiailag előírt munkate­rület Ma már gépek zajától hangos a határ. Több mint 50 hektár területen termelik a tő­zegkorpát a brigád tagjai. Ed­dig végzett munkájuknak része van abban, hogy a vállalat 130 százalékra teljesítette első ne­gyedévi tervét, jelenleg pedig napi 45' vagon jó minőségű tő­zegkorpa és lápföld hagyja el a telepet A termelési tanácskozás határozata: öt brigád viselheti a szocialista címet A múlt év júliusában állítot­ták a termelésbe a Német De­mokratikus Köztársaságból vá­Üzemben am űi géncsarnok 4 szalagrcndszer bevezetésével 22 százalékkal nő a termelékenység a Kiskunfélegyházi Asztalos Szövetkezetnél KEVÉS OLYAN iparág van megyénkben, ahol a fejlődés üteme, gyorsasága úgy érzékel­versenyvállalásokről és dicsé­rendő eredményekről adhatunk hírt. Ezúttal a szövetkezeti bú­Üzcmben az új gépcsarnok bútorbői minden mennyiség ke­vés. Mire elérkezett az új gép­csarnok avatása, már készen volt az üzem átszervezésének a ter­ve, kidolgozták az új gyártás­technológiát, rátértek a szalag- rendszerű termelésre. így az idén már jelentős mértékben növelik a fényezett bútorok mennyiségét. SZÁMÍTÁSAIK szerint a sza­lagrendszer 22 százalékkal nö­veli 1961-ben a munka termelé­kenységét. Mennyi bútorral je­lent ez többet? A lakosság köz- vetlen rendeléseinek kielégítése j mellett az elmúlt évben 500 da­rab »Szikra« típusú kombinált- szekrény és S0 garnitúra fénye­zett szobabútor készült. Ebben az évben viszont 800 kombinált- szekrényt és 180 szobagamitúrát ad a kereskedelemnek a Kiskun­félegyházi Asztalos Szövetkezet. S. G. he tő, mint a bútorgyártásban. A téma akárhányszor szóba kerül, mindig új tervekről, jelentős Kiapadhatatlan forrás A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával ki­tüntetett Bajai Gyapjúszövetgyárban a dolgozók, a jól elkészí­tett újítási feladattervből megtudják, hol van szükség életre­való új munkamódszerekre. A szembetűnően elhelyezett feladatterveik mellett az üzemi hangoshíradó, s a plakátok sokasága közli az illetékesekkel, milyen segítséget jelent egy-egy újítás a gazdaságos termelés megvalósításában. A jó propagandamunka hatása tükröződik az újítások szá­mában és gazdasági eredményeiben. 1960-ban 206 újítást nyúj­tottak be, melyből 113-at fogadtak el, vezettek be. Eszmei ala­pon 23 újítást bíráltak el, melynek alkalmazásával 864 ezer forintot takarítottak meg. Az előbb említett találékony munká­soknak, műszakiaknak újítási díj címén 42 ezer forintot fizet­tek ki. Az utókalkulált újítások száma 41, gazdasági eredménye 1 404 000 forint megtakarítás. Az újítók 32 ezer forintot kaptak. Ezek a példák az újítómozgalom elevenségére világítanak rá. Egyúttal bizonyítják: az eredményes munka kiapadhatatlan forrása a jól szervezett irányított újítómozgalom. toripar együk jelentős üzeméről, a Kiskunfélegyházi Asztalos Szö­vetkezetről írunk. A kollektíva arról híres és a Bútorértékesítő Vállalatnál is azzal jellemzik munkájukat, hogy fennállásuk óta sem minő­ségi sem pedig késedelmi köt­bért nem fizettek. Dicsérendő emellett, hogy a szövetkezet ve­zetői következetesen keresik a több és olcsóbb termelés lehe­tőségeit. Egy-két év alatt egész kis bútorüzemmé fejlesztették a szövetkezetét, az idén pedig egy­millió forint beruházási költség­gel tágas, új gépcsarnokot he­lyeztek üzembe. MEG FOLYT a gépműhely építése, amikor a vezetőség már számolt és szervezett: hogyan, milyen eszközökkel növelhetnék a munka termelékenységét, hány kombináltszekrénnyel és szoba- garnitúrával termelhetnének töb­be t hiszen a kereskedelemnek Első a kalocsai fiók A Fűszer- és Édességkereske- delmi Vállalat megyei fiókjai között 1961-ben tovább folyik a szocialista munkaverseny. A versenybizottság nemrég az alábbi sorrendet állapította meg: A versenyben első helyre a kalocsai fiók dolgozói kerültek, akik 114,5 százalékra teljesítet­ték első negyedévi tervüket s 29 pontot szereztek. A második helyen a bácsalmási fiók dol­gozói vannak 113 százalékos negyedévi tervteljesítéssel és 26 ponttal. A bajai fiók dolgozói 110,7 százalékos tervteljesítést értek el és 21 pontot szereztek. A kecskeméti fiók 107,6, a kiskunfélegyházi 104,7, a kis­kunhalasi 104,4, a kiskőrösi 102,7, a kunszentmiklósi pedig 98 százalékot ért el az első ne­gyedévben, sárolt több mint félmillió forint értékű, dobozkiváltós. Wariom- szalagot a Bajai Ruhaüzemben. Nem sokkal később ennék a szalagnak második műszakjában munkálkodók vállalást tettek a szocialista cím elnyerésére. Az 56 főből átló szalag öt brigádot alakítva indult versenybe. A napoban az elmúlt hat havi munkájukat értékelte az üzemi termelési tanácskozás. Eredmé­nyeiket vizsgálva egyhangú dön­tést hozott: mind az bt brigád (Bócsa, Búzás, Dobosi, Jámboráé és Vörösné elvtársnók brigádjai) szorgalmas munkájuk nyomán méltóak a szocialista brigád cím viselésére. A 100 százalékon féld! terv­teljesítésük mellett különösen figyelemre méltó, hogy fokoza­tosan javították a fehérneműk minőségét, vagyis az első ne­gyedévben munkájuk minősége megfelelt az élüzemi szint kö-• vetelményeinek. Ezzel a csele­kedetükkel a vállalati összened- mény javításán felül követendő példát állítottak a minőségileg még gyengébben dolgozók. Külön dicséret illeti a napló- vezetőket. aíkik pontosan rögzí­tették a kezdeti tapogatózáso­kat. Egyébként a lapok híven tükrözik, miképp alakult az 56 fős szalag egységes kollektívává. Egymás segítése üzemen belül és kívül ma már szinte termé­szetes dolog a Warion-szalag második műszakjában. Szinte minden naplóoldal ismertetésre kívánkozik. Termelési eredmé­nyeik saját maguk által történt rögzítése pedig egyezik a hiva­talos statisztikával. Ennek bir­tokában mindig pontosan tud­ták. mikor mit kell cselekedni. Ezenkívül ilyen bejegyzéseket is olvashatunk: -Jámbor Ferencné és Tresz Károly gépi munkások két újítási javaslatot adtak be, melyet a vállalatvezetőség elfo­gadott.« Tapasztalataikat nem rejtik véka alá. Szívesen segítenek más brigádoknak, szalagoknak is. Naplóik a terem falán füg­genek, bárki megtekintheti. Még csak annyit: azzal, hogy elnyer­ték a szocialista brigád megtisz­telő címet, szalagjuk egyben a szocialista módon dolgozók mun­katerme címet is kivívta. Reméljük, hogy jó munkájuk nyomán a szocialista brigád cím mellé az oklevelet is megszer­zik. Tori Sándor üzenni tudósító

Next

/
Thumbnails
Contents