Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-18 / 115. szám

4. oldal 1951. május 18, csütörtök Kecskeméten is sikerrel mutatkozott be ff mtgggínkben atndiqiztrepl& Ul tníÍMcl'ádé&i otthon — a cí$L Uettytii cWanti rJjudapeH 'TjáneeggiUtet A Kecskeméti Katona József Színház nézőterét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közön­ség, hogy megismerkedjék a Bu- daoest Táncegyüttes új műsorá­val. A műsor híre megelőzte az együttes fellépését. Olvastunk sikerükről a fővárosi sajtóban, s valóban nem is csalódtunk. — Molnár István érdekes koreog­ráfiái. melyekkel különösen Bar­tók: Tánc-szvitjének és a Ma­gyar képek-nek a megértéséhez segítette hozzá a közönséget, többet jelentenek ma már, mint egyszerű kísérletek egy eddig széles tömegek számára nehe­zén mepközelihető zseni, Bartók Béla művészi nagyságának fel­tárására. A Tánc-szvit táncra szánt dallamai valóban „tánccá”, mozgássá lényegültek át a sze­münk előtt. Az egymást gyor­san váltó ritmusképietek, s az ezekkel változó, egyszer sodró lendületű, máskor lírai rezdülé­sekkel telített lassú hullámzá­sai Molnár István táncképének magukkal ragadták a nézőket. Néha. a különösen sikerült ré­szeknél, szinte azt az illúziót ébresztették Molnár bonyolult koreográfiái megoldásai, mintha az orkeszterben zengő zene a színpadra szállt volna fel, és ott hangzott volna tovább hullám­zó, sodró, s egymásba torlódó mozdulatokban. A koreográfiában hömpölygő é’-zelmek vitték, emelték a né­zőt. Csoda-e, hogy éppen az úgynevezett „nehéz” számoknál kapott legnagyobb tapsot az együttes tánckara. Különösen megragadta a figyelmünket, hogy a Liszt II. Rapszódiájára komponált tánckép hangulati­lag egészen új oldaláról közelí­tette meg a népszerű és jól is­mert rapszódiát. Hajlamosak voltunk eddig Liszt muzsikájá­ba ítt-ott a természet jelenségei­nek naturális másolatait bele- érezni. Molnár nem a L/iszt- muzsika programimatikus lehe­tőségeit mélyítette tovább — egyszerűbbé, közvetlenebbé tette a Rapszódia váltakozó hangu­latait. A férfi táncosok széptar- tású, délceg tánca, a női tánc­kar lengő, hullámzó, szelíden lassú ütemei egy új Rapszódiát varázsoltak szemeink elé. A zenekar önálló m»sorszá­mai nagy technikájú és lelkes fiatal együttesről adtak hírt. A Jónás Mátyás által vezetett Liszt: Haláltánc csárdás külö­nösen tetszett Lendületesen és érdekesen mutatták be a vonós­ra átírt Allegro Barbaro-t, Bar­tók zseniális művét A szicíliai táncfesztiválon első díjat nyert Molnár koreográfia, mely a magyar történelmi tár­sas táncokon tekint végig, fris­sen, üdén, különleges népi hangvétellel elevenedett meg, meg, mint ahogy a Marosszéki táncok legényes hetykesége, hamvas, szemérmes hangulatai is hitelesen állították elénk a Kodály-muzsikát. És még valami, amit a klasz- szikus balett művelői is bizo­nyára nagy örömmel vettek észre. Molnár István a magyar néptánc gazdag motivumkincsét, vívódások és ellentmondások tüzében — úgy érezzük — a klasszikus balett formakincsé­nek szintjére emelte. S ha né­hány megoldásával, így az Em­lék a múltból című kompozí­cióval vitázni is lehetne, egy bizonyos: a bartóki életmű kon- geniáliS' megközelítése, az új­szerű koreográfikus törekvések — hisszük — tartósan gazda­gítják táncművészetünket, s az együttes tevékenységét pedig a legjobbak magaslatára eme­lik. Ügy tudjuk, az Állami Buda­pest Táncegyüttes rövid ma­gyarországi szereplés-sorozat után (megyénkben még több mint tíz községet keresnek fel) ismét külföldre utaznak. Most az Arab-Kelet és India az út­irány. A ksskunmajsai tanács végre­hajtó bizottságának elnökével a község kulturális fejlődéséről és a további tervekről beszél­gettünk. örvendetes, hogy a fa­luban a múlt évekhez képest fellendülőben van a népműve­lés. Erről már megemlékeztünk lapunkban is, most azt kutat­juk, minek köszönhető, hogy Kiskunmajsán egyre nagyobb szerepet kap a kultúra? A tanácselnök tájékoztatójá­ból kiderült, hogy a községi pártbizottság és a tanács vezetői közösen tárgyalták weg a művelődési otthon igazgatójá­nak részvételével pártunk kul­turális irányelveit, s annak szel­lemében dolgozták ki az éves programot. Ezzel nem zárult le a vezetők érdeklődése a kultúra iránt. Rendszeresen eljárnak a rendezvényekre, erkölcsi és anyagi támogatásban részesítet­ték a művelődési otthont, s nem fukarkodtak a tanácsadással sem. Mindebből kitűnik, hogy a község vezetői is igénylik a kultúrát és személyes példamu­tatásuk hatással volt a lakos­ságra is. Mind többen kopogtat­tak a művelődési otthon ajta­ján és bővítették ismereteiket az ott hallottakból. Sokan rá­döbbentek, hogy nem vész kár­ba az az idő, amit általános műveltségük színvonalának gya­rapítására fordítottak. Egyre többen hangoztatták: >A párt­Csáky Lajos Botsó János: Kreml. ,uan>VVVVVVVVVVVVVVN»il»»»«*^A^AAAAA^A<V^VVVVW^VVvV A LABDA A labda a leve- “ gäben szállt, átrepült a kerítésen és a kis ház lépcsője előtt gurult egy darabig. — Bujtor bácsi! — kiabáltak, a fiúk. — Tessék kidobni! Az öreg felkapta, s éppen dobni akarta, ahogyan szokta, ami­kor hirtelen meggon­dolta magát. Nagyon- nagyon kedve támadt belerúgni a fényesre subickolt gömbölyű- ségbe. Legalább a fiúk is látják: nem csupán nézni tudja őket, ért is valamit a futballhoz. Nagyot rúgott a lab­dába, de az visszapat­tant a léckerítés egyik oszlopáról. Na még egyszer! Olyan nagyot rúgott, hogy a labdá­nak rakétaként kellett volna röppenni a vi­lágűrbe. Sajnos, pár centit tévedett a láb. Röviden így mondhat­juk: a földbe rúgott, Bujtor bácsi előtt vakító fénnyel ragyo­gott fel imlamennyi csillag az égbolton. A poklok kínját érezte. Nyomban felharsant kintről a kacagás. Sza­bó Bandi szégyenkez­ve elfordult uavan, de ő se tudta megállni nevetés nélkül. A fiúk harsány ne­vetése még napok múl­va is ott csengett Buj­tor bácsi fülében. A labdát nem adta vissza. Felvitte a padlásra. Kicsúfolták? A szemé­be nevettek? Könyö­röghettek, küldhették szüleiket, próbálhat­tak bármit, az öreg Bujtort nem lehetett kiengesztelni. A kapu­jára meszelt halálfejet lemosta, az éj leple alatt udvarába dobott döglött macskát elásta. Se így, se úgy nem békült. Elcsendesedett a rét. A fiúk nem játszottak. Néha átrándultak a lakótelep öt utcával tá­volabbi részére, de leg­többször csak a régi helyen üldögéltek. Még egy labdát kockáztatni már egyikük sem mert. Bujtor bácsi ki-kiné­zett az ablakon. Elég­tételt érzett. Lám, most nem nevetnek! Később hiányozni kezdett neki a vasárnap délutánok zsivaja, az izgalmas meccsek sok apró ér­dekessége. . Furcsákat kezdtek beszélni a környékbe­liek is. Olyasmit, hogy az öreg hajnalban, ami­kor alig járnak arra, az elkobzott labdával játszik. Rövid fekete klottnadrágban ugrál az udvaron. Fut, tor­názik és a ház falához rugdossa a labdát. Fe­jüket csóválták az em­berek, annyira hihetet­len volt. Szabóné hiá­ba esküdözött, hogy látta, nem hitték. Utol­érte öt is a pletykások végzete: annyi képte­len kitalálás után az igazat senki sem fo­gadta el. Ellenben a könyvtárban többen ta­lálkoztak a haragvó öreggel, amint éppen labdarúgó-szakköny- veket kölcsönzött. Ügy teletömte a táskáját, hogy alig tudta össze­kapcsolni. Egy szép napon be­következett a csoda. Két-három gyerek lézengett a réten. Eli- bük toppant, akár a mesében, Bujtor bácsi. Hóna alatt a labda... — Na, jöttök fociz­ni? Megmozdult erre a környék! Percek alatt össze- Offült a két csapatra va­ló gyerek, s odacső- dült vagy száz kiván­csi. Középcsatárt ját­szott az öreg és az első félidőben két gólt rú­gott. A mérkőzés utol­só perceiben a harma­dikat, azt fejelte. — Tudok-e focizni?! — kérdezte lihegve. A közönség tapssal válaszolt, a fiúk pedig, bármennyire tiltako­zott, vállukra emelve hordták körül. Négyen tartották, öten oldal­ról támasztották. Azóta szent a béke, nagy a barátság ismét. — Tessék jönni fo­cizni! — kiáltanak be hozzá a srácok, s Buj­tor bácsi menni szokott. Illetve nem is Buj­tor bácsi, hanem Buj­tor L, újabban ehhez a névhez ragaszkodik. Mert vasárnaponként kimegy az unokája is, Laci, aki Bujtor II.- ként jobbszélsőt ját­szik ... Fazekas Tiborc titkár és a tanácselnök is ott volt az előadáson.« És ez a személyes példamutatás a vezetőik részér® mondhatnők mindennapivá vált. A fejlődés következtében a régi művelődési otthon kicsiny­nek bizonyult. Üjról, korsze­rűbbről álmodoztak az emberek. A községi tanács végrehajtó bi­zottsága meghányta-vetette, va­jon érdemes-e űj művelődési otthont építeni? Vajon ki tud­ják-e használni? Alapos felmérést végeztek, s meggyőződtek arról, hogy az igénynek van létjogosultsága a községben. Csak ezután készí­tették el a költségvetést. A ter­vek szerint 5 millió 300 ezer forintba kerül az új művelődési otthon. Ebből 2 millió 800 ezer forintot a községfejlesztési alap terhére utalnák ki. Remélik, hogy június elején már hozzá is láthatnak az alapok lerakásához, s 1962 őszén átadják rendeltetésének az új kulturális intézményt Amint látjuk, Kiskunmajsán jó kezekben van a népművelés irányítása. A vezetők példamu­tatása ösztönzőleg hat az egész községre, s e dicséretre méltó törekvés is hozzájárult ahhoz, hogy a község »kinőtte« a régi művelődési otthont. Bieliczky Sándor Az első embertani szakkönyv Bács-Kiskun megyében Több éves szorgalmas kutatás után jelent meg dr. Henkey Gyula »-Jellegzetes embertípu­sok Kecskeméten és környékén« című könyve a megyei tanács kiadásában. A könyv elején a szerző Kecs­kemét és környéke település­történetével foglalkozik, ezenbe- lül a kunokkal és a jászokkal kapcsolatban is érdekes adato­kat közöl. A szerző fő célja az volt, hogy az összes embertani mérések és 200 fénykép közlé­sével lehetővé tegye a Kecske­méten és környékén élő ember­típusok megismerését és hogy a fiatal embertani kutatók szá­mára is megkönnyítse a jövő­ben az Alföldön végzendő vizs­gálatokat Henkey az első ant­ropológus Magyarországon, aki nemcsak szavakkal határozza meg az itt élő embertípusokat (pl. magas, rövidfejű, keskeny- arcú stb.), hanem közli a pon­tos méreteket is. Véleményünk szerint ismeretterjesztésd szem­pontból még fontosabb a könyv harmadik része, melyben a szer­ző a kecskemétiek fej és test­méreteit országos és külföldi adatokkal hasonlítja össze. A könyvvel kapcsolatban az ismert szakemberek közül már eddig is többen elismerésüket fejezték ki a szerzőnek. Dr. Bar- tucz Lajos egyetemi tanár és dr. Lipták Pál egyetemi docens további sikereket kívánnak, Bar- tucz professzor ezenkívül elis­merését fejezi ki a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának is, hogy »a magyar ember ant­ropológiai tanulmányozását ilyen hathatósan és példamutatóan támogatja«. B. S. Úttörő művészek A megyei úttörő elnökség és a csapatvezetők nagyszerű mun kájának köszönhető elsősorban, hogy a megyei kulturális szemle úttörő bemutatóin példamutató fegyelmezettségről és ' magas művészi színvonalról tettek ta­núbizonyságot úttörőink. A főbb művészeti ágakban elért ered­ményekről már tájékoztattuk ol­vasóinkat. Most érkezett meg a bíráló bizottságok véleménye a hangszerszólókkal 'és a zeneka­rok szereplésével kapcsolatban. A hangszerszólók között kivá­lónak minősítette a bizottság Kulinics Tibor bajai úttörő játé­kát. Jól szerepelt a seregszem­lén Kugler Zsuzsanna lajosmi- zsei 'és Garai Márta soltszent- imrei úttörő. Az énekszóiéval versenyzők közül az első helye­zést Babai Rozália (Tompa) kap­ta. Jó minősítést kapott Mak­iári Anna Mária (Kecskemét) és Schiszler Julianna (Soltvadkert). Az úttörő-zenekarok közül a legjobbnak o Bajai Központi Leányiskola együttese bizonyult, második és harmadik helyezett a Kecskeméti Ének-Zenei Álta­lános Iskola zenekara és a bács­almási úttörők harmonikáé gyűt­tese. A legjobb együttesek és szólisták a megyei seregszemle díszbemutatóján is fellépnek. Több mint 200 ezer baromit a háztájiban A kiskunfélegyházi járásban történt számbavétel szerint a 27 termelőszövetkezet háztáji gazdaságában az asszonyok több mint 200 ezer baromfit nevel­nek. Ebből körülbelül 150 ezer jut a piacra. Jelentős mennyi­ségre szerződést is kötöttek az asszonyok a földmű vessző vetke­zettel. 250 oaq&n ggünt&Udi A Kecskeméti Konzervgyár ez évi tervében 250 vagon gyü­mölcslé gyártása szerepel. Eb­ből a mennyiségből az első ne­gyedévben 36, áprilisban pedig 19 vagon készült el, amit már at is adták a kereskedelemnek. A kedvelt gyümölcslevekből naponta 40 ezer üveggel készül. toaaaAAAAea»A«....VlV>VV|AAA Az autótulajdonosokat érdekli!

Next

/
Thumbnails
Contents