Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-18 / 115. szám

1961, május 18, csütörtök L «Mal A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának megtartásáért Kubikos dinasztiák a megye országútjain Naponta egy irányvonalra vaSó kő érkezik az útépítésekhez Ezerféle ára az ezermesterek bolhában Ä gépkocsi gyorsan szeli a kilométereket. Amilyen iramban hagyjuk magunk mögött a tá­volságot jelző köveket, olyan mértékben gyarapodik az útépí­téssel kapcsolatos eddigi tudo­mányom. Mészáros Jánosból, a Közúti Üzemi Vállalat igazgatójából úgy ömlik a szó, mint a nyári zivatar. Alig győzöm papírra vetni az elmondottakat: 121,2 százalék az első negyedévi terv, 135,7 százalék a termelékenység, megfelelő a bér- és létszámgaz­dálkodás, majdnem balesetmen­tesen folyt az útépítés. Vajon hogyan tudták ezt a szép eredményt elérni? Mire körbe járjuk a megye útjait, el­beszélgetünk az útépítőkkel, többé-kevésbé kialakul bennem a kép. Naponta 60 ragon hő Az idén sokat emlegetett solt- vadkerti-jakabszállási útépítés mellett 11 kilométer hosszúság­ban kap új ruhát a félegyházi- kiskunhalasi útszakasz. Néhány kilométeren korszerűsítik a bu- dapest—belgrádi út egy részét és majd öt kilométer hosszúság­ban a Szalkszentmártont és Sztálinvárost összekötő utat. — Az anyagellátás jó. Az elő­szállításokat már tavaly decem­berben megkezdtük. Komlóról és Szobról kapjuk a kő jelentős részét. Naponta átlag 60 vagon kő érkezik megyénkbe. Sztálin- város és Diósgyőr pedig kohó­salakot küld az útszélesítéshez —■ mondja az igazgató. Ezt a töméntelen mennyiségű anyagot dolgozzák fel a szélrózsa min­den irányában megtalálható út- munkások. Nagyapjuk és apjuk is as volt Az útépítő munkások zöme olyan kubikos, akinek apja, nagyapja is a talicska mellett nőtt fel, a parasztmozgalmak egyik központjában, Csongrád megyében. Tréfásan mondta egyikőjük: — Talicskával születtünk mi... Pál Ferenc brigádvezető így vélekedik: — Régi kubiko­sok vagyunk, ránk mindig le­het számítani. És hogy mennyi­ül olnár László: KORSZERŰ ÁLLATTARTÁS Mezőgazdasági üzemeinkben mindenütt törekednek a mun­kafolyamatok gépesítésére, egy­részt a termelékenység növelése, másrészt a dolgozóknak a nehéz testi munkától való megkímé- lése érdekében. Míg a növénytermesztés gépe­sítésében jelentős előrehaladást tettünk, az állattenyésztés mun­kafolyamatainak gépesítése nem halad eléggé. Ennek egyik, ta­lán legfőbb oka az, hogy e té­makör világszerte vitatott és több fontos kérdésben még nem alakult ki egységes álláspont. Azonban az eddig elért eredmé­nyek felhasználása is jelentős mértékben növeli az állatte­nyésztés gazdaságosságát. A könyv szerzője a hazai ál­lattartás rövid áttekintése után a korszerű állattenyésztés alap- elveiről ad tömör összefoglalást. Ismerteti a leginkább elterjedt hazai és külföldi gépesítési rendszereket és állattartási mód­szereket. Egyúttal a gyakorlati állattenyésztő szakember néző­pontjából bírálja is azokat. Ahol elegendő tapasztalat van, ott ál­lást foglal és útmutatást ad. Ezért a könyv nem nélkü­lözhető segítője a nagyüzemi állattenyésztőknek. re igazat mondott, arról több­ször is meggyőződtem. Elmesélték: Kovács Jenő bá­csit arra unszolták, hogy men­jen nyugdíjba. (5 így válaszolt: — Itt érzem jól magam közie­tek, nem is tudom, mi lesz ve­lem otthon, ha nyugdíjba me­gyek. Rozgonyi Lajos bácsit fe­lesége csak a gyerekek segítsé­gével tudta hazacsalni. Mind­kettőjük megkapta a Közleke­dés Kiváló Dolgozója kitünte­tést. Az ilyen és hozzájuk ha­sonló munkaszerető emberek­ből választják ki a termelés alsóbb parancsnokait. Lévai Iván munkavezető útőrként kezdte. Marsovszki Ferenc bri­gádvezető pedig ugyanúgy la­pátolja a követ az útra, akár­csak a többi társa. A munkaszeretet mellett a szókimondás is jellemző rájuk. Marsovszki Ferenc például így válaszolt az igazgatónak: Hidd el, ha itt vagy, akkor is ugyan­úgy dolgozunk, mint máskor ... Valóban ég a kezük alatt a munka. — Augusztus 15-ére vállaltuk ennek az útszakasznak elkészí­tését. Kész is lesz addig — szól határozottan a brigádvezető. Ad­dig naponként 300 métert ha­ladnak előre. Bár nehéz ez a munka, mégse kívánkoznak el a törzsgárda tagjai. Vajon miért? Egyöntetűen így válaszolnak: — Megbecsülnek, szeretnek, tisztelnek bennünket, s megad­ják azt. amit a törvény bizto­sít. — Ez az egyik titka a sike­reknek. többek között annak, hogy elnyerték a Miniszterta­Az ÉM. Bajai Épületlakatos- ipari Vállalat dolgozói sokat bosszankodnak az utóbbi idő­ben, amikor szódavizet fogyasz­tanak. Ugyanis a bajai Szikvíz- gyárhan készített hűsítő ital nem az üveg kifolyó csapján, hanem a nyomófej alján jön ki, de ott aztán zuhog az anyja erre meg orrúját a furfangos üvegjének — mondják dühösen az asztalosok. A tréfásabb kedvűek pedig elhatározták, hogy pályázatot írnak ki, miszerint a győztes egy üveg nem bajai szódavizet kap, ha sikerül neki eredeti módon kicsalni a szódavizet az üvegből. Másoknak meg az nem tet­szik, hogy a víz néha olyan za­varos, mint időnként a felka­vart Sugovica. Ha volna a vál­lalatnak egy mikroszkópja is, meggyőződhetnének arról, hogy milyen csodálatos gazdag élővi­lágot préselnek a szódavizes üvegekbe. Lehet, hogy ez az űj módszer összefügg valami újí­tással? Nekünk azonban az a vélemé­nyünk: ha szódavíz, akkor le­gyen híg, tiszta, ne pedig piszkos és sűrű. Egyébként gondoltunk arra is, ha a jövőben nem változtat a vállalat a szódavízgyártás mód­szerén, forralva isszuk a szó­davizet. A beköszöntött meleg időjárás azonban arra késztetett bennünket, hogy maradjunk csak a hideg, frissítő szódavíz­nél. Amikor tapasztalatainkat kö­zöljük városunk köztiszteletben álló tisztiorvosával, arra kér­jük, hogy győwe meg a szóda­vízgyár vezelőit arról, hogy hagy­ják abba a szennyezőanyagokkal biztosított szódavíz gyártását. Vállalatunk ugyanis ez ideig nem tudott mindenkinek rendelke­nács és a SZOT vándorzászla­ját. Van még másik is? Kedvelik as újat A vezetők is és a dolgozók is szeretik az újat. Nehéz papírra vetni, szavakba önteni azt a lel­kesedést, céltudatosságot, ahogy munkájukról szólnak. Azt mond­ják: ami előnyös a népgazdaság­nak, az jó nekünk is. Ennek szellemében szervezték meg a munkát a soltvadkert—jaikab- szállásd útszakaszon. Úgyszólván ide összpontosították a tel­jes gépparkot. 18 TEFU-ko- csi hordja a kőszállítmá­nyokat, az autógréder négy­szer annyi követ — 1200 mé­tert — terít egy útra, mint amennyit régebben egy brigád kézzel végzett el. A serleges ra­kodó 4 perc alatt 3 köbméter földet termel ki, rak gépkocsira, ami egy ember nyolc órai mun­kájának felel meg. A záróréte­get zúzalékszóró tehergépkocsik hordják az úttestre, öt nagy henger és egy vibróhenger se­gít ebben a nagy munkában. A gépesítés eredményeként sikerült 75 százalékkal csökken­teni a nehéz fizikai munkafo­lyamatokat. Ezt is figyelembe- véve, Lukács Károly munkave­zető magabiztosan mondja: — Az előírt novemberi határidő helyett augusztus 20-ra fejezzük be itt az építést. Addigra 3300 vagon hengerlési kavicsot, 3000 vagon kohósalakot, 8 és fél va­gon zúzalékot építenek be eb­be az útszakaszba. V. K. zésére bocsátani egy szájban el­helyezhető szűrőkészüléket, s ezért kénytelenek vagyunk a szódavízben található tömé­nyebb anyagokat Is lenyelni. Ha nem tudnak segíteni, azt is mondják meg, de ne bosszant­sanak bennünket, s ne törjenek az egészségünkre. Megyeszer te egyre inkább tes­tet ölt az a törekvés mezőgazda­sági üzemeinkben, hogy tanulja­nak egymástól a szakembereik. Egy-egy kiváló eredményt elért állami gazdaságban, termelőszö­vetkezetben valósággal »-búcsú- járás-« van. Ez így helyes, hi­szen éppen az a célja a bemu­tató és szaktanácsadó üzemek hálózatának is, amelyekre nem­rég hozott rendeletet a földmű­velésügyi miniszter, hogy a ki­váló mezőgazdasági termelési módszerek minél nagyobb mér­tékben elterjedjenek. Sárosd György országgyűlési képviselővel, a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezet elnökével a tapasztalatcserék hasznosságáról beszélgetünk. Megkezdték a szelektálást — Sokat tanultunk a legutób­bi járási tapasztalatcserékből — hangoztatja. — Magam is el- ámultam, mikor a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gyümölcs- és szőlőtelepítését láttam. Mi, a szövetkezet vezetősége a gaz­dákkal megtárgyaltuk a lehető­ségeket és máris tettünk intéz­kedéseket a nagyüzemi szőlőter­— Tranzisztoros rádiót szeret­nék készíteni. — Milyen repülőmodellező anyaguk van? — Kérek egy kis satut, meg egy lombfűrészt. — Van-e még az ezermester­csomagból? Naponta több száz fiatal tesz fel ilyen vagy hasonló kérdé­seket a Kecskeméti Ezermester Boltban, mely nemrégen nyílt meg a Deák Ferenc téren. Rádióamatőrök, modellezők, bar­kácsolók, a KISZ-, az úttörő- és az MHS-szakkörők tagjai adják egymásnak a kilincset. A tanir­tási nap végén pedig valóság­gal ellepik a boltot a legifjabb ezermesterek. Kérdeznek, érdek­lődnek, számolják a zsebpénzt, s hogy mi minden cserél itt gaz­dát, arra még Palásti Istvánná, a Bácska nevű porszívógépből az idén 35 ezer darabot gyárt Ez a mennyiség hétezerrel több, mint az előző évi termelés. Az évi termelésből ötezer da­rabot exportálnak. Az első ezer darabból álló szállítmányt el­küldték Jugoszláviának. Török­országba 1300-at szállítanak. A mesztés fejlesztésére, ötven hol­don szőlőtelepítést kezdünk az ősszel, a nagyüzemi követelmé­nyeknek megfelelően. A szük­séges szaporítóanyagokról ma­gunk gór ioskodunk részben sa­ját szőlőiskolánkból, részben simavessző gyűjtésével. A tele­pítésre alkalmas vesszők kije­lölését, a szelektálást szakembe­reink végzik. — Milyen fajtát telepítenek? — Természetesen kadarkát, e táj hagyományos borszőlő­fajtáját. Hozzáteszem, hogy régi szőlőinkben a tavasszal több mint 7 holdon pótoltuk a hiá­nyokat simavesszővel. Sertéstelepet építettek — Régi hagyományai vannak Vaskúton és különösen a Kos- suth-ban a sertéstenyésztésnek. Mit tervez a termelőszövetkezet tagsága ennek fejlesztése érde­kében? — A napokban fejeztük be egy 350 férőhelyes sertéstelep építését. Saját erőből építő-bri­gádunk létesítette. Az a szán­dékunk, hogy két év alatt 1200 férőhelyesre bővítjük, Újabb süldőszállást hizlaldát és ser­ei bolt vezetője sem tud pontos választ adni. Két hete már a vidéki „kül­dőitek” is megjelentek. Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kis­kunhalas diákjai mellett, szá­mos nagyközség iskoláinak meg­bízottai is látogatók már üt. Mustrálnak, válogatnak, * a több százezer forint értékű áru és alkatrész között mindig akad kedvükre való. A bolt megnyitásával régI vágya teljesült az amatőröknek, barkácsoló ezermestereknek. —• Nem kell már Budapestre járati Szegedre utazni. Fiatalok és idősebbek megtalálnak itt min­dent, ami hasznos időtSUésék* höz, a barkácsoló ezermester- séghez szükséges. kereskedelemnek. ___ t A g yár által etSáZUMt por- szívók Iránt nagy a kereste*. Aa' illetékes kereskedelmi Bzervebf írásban értesítették a Táüatafr vezetőségiét, hogy a terven felült gyártott porszívókat mindé** mennyiségből átveszik. tésfiaztatót építünk. Nyolc hóid csicsókánk van túráiénak. E rendkívül értékes takarmányt nagyon szeretik a jószágok. Ter­mészetesen tovább fejlesztjük a törzstenyésztést is. Szövetkeze­tünknek jelentős bevétele van ez utóbbiból. Az idén 353 hízót adunk szerződésre és 280 kom- val süldőt továbbtenyésztésre. Háztáji gazdaságaink 250 hízót adnak le, amint ezt a közgyű­lésen megbeszéltük. 198 hízóra már leszerződtek gazdáink. A táptakarmány hatása — Érdemesnek tartam meg­említeni, hogy február 10-éri kísérletképpen sertéstáptakar­mány etetését kezdtük meg az egyik falkában. Az ered­mény meglepő. A táptakarmány- nyal etetett jószágok 10 kilóval nehezebbek, mint a többiek. Je­lenleg 120 süldő kap táptakar-1 mányt, de ha ilyen jól beválik* kiterjesztjük az egész állomány^ ra. ’ * Íme, így törnek maguKram utat a jó módszerek. A kiváló mezőgazdasági üzemekben tetiS látogatások gyümölcsözőek te­hát, amint a vaskút! Kossuth példája is bizonyítja. K. & Megjegyzés A folyékony szódásüvegekről és annak gazdag élővilágáról Teket László üzemi tudósító Hasznosak a tapasztalatcserék Szőlőt telepítenek, fejlesztik a sertéstenyésztést a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezetben Harmincötezer porszívót gyárt a Bajai Villamosipari Gyár A Bajai Villamosipari Gyár belföldi eddig 12 500 darabot adlak át st

Next

/
Thumbnails
Contents