Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-15 / 88. szám

1961, nprllis 15, szombat A MAGYAR. szocialista munkáspárt KISKUN MEGYEI LAPJA Földmüvesszövetkezeti tapasztalatok a tojás- és baromfifelvásárlásról Az első negyedév végéig 1800 mázsa baromfit és közel 20 mil­lió tojást vásároltak fel me­gyénk földművesszövetkezetei. Ezzel az első negyedévi tojás- felvásárlási tervet kétmillióval túlteljesítették, baromfiból azon­ban nagy lemaradás mutatko­zik. A múlt év hasonló idősza­kához viszonyítva közel 4 va­gonnal kevesebb baromfit vet­tek meg. Mi a lemaradás oka? Elsősorban a termelés csökke­nésében kell keresni a lemara­dás okát. Termelőszövetkeze­teink legtöbbje még nem alakí­totta ki azt a baromfifarmot, amit földterülete elbírna. Akadnak olyan tsz-vezetök is, akik a baromfinevelést kizárólag a háztáji gazdaság feladatának tekintik és meg­feledkeznek a tsz-nek a vá­ros ' ellátásában betöltendő szerepéről. Másutt meg előfordul, hogy a tsz hátráltatja a háztáji barom­finevelést (például nem oszt ta­karmányt), aminek következté­ben jelentősen visszaesett a tyúkállomány. Mellőznénk azonban a tárgyi­lagosságot. ha a baromfifelvá­sárlás csökkenésének okát kizá­rólag a termelés hiányosságai­ban keresnénk. Sok a hiba egyes földművesszövetkezeti vezetők, és különösen a felvásárlók ak­tivitásában. A közelmúltban egy értekezleten például jogos felháborodással kifogásolták a termelők, hogy a földművesszö­vetkezetek felvásárlói nem hogy kimennének hozzájuk az áruért, hanem még a piacon is a kapu­félfának támaszkodva várják „a sült galambot”. Házi felvásárlás, szerződés Szervezzenek földművesszö­vetkezeteink házról házra járá- sos baromfi- és tojásfelvásár­lást, hiszen ilyen módszerrel igen szép eredményeket értek el más megyék földművesszövetkezetei. A gyakorlat igazolja, hogy egy- egy csirkével, vagy négy-öt to­jással senki sem gyalogol be szívesen a tanyáról,inkább átad­ja azt — a felvásárlásnál le­leményesebb — feketézőnek. Fontos feladatuk a földmű­vesszövetkezeteknek a felvásár­lás mellett a baromfi- és to^ jásszerződések kötése. Az első évnegyed végéig 115 ezer liba, 35 ezer kacsa, 48 ezer pulyka, 637 mázsa csirke és közel 12 millió darab tojás átadására szerződtek megyénk mezőgazda- sági nagyüzemei és háztáji ter­melői. Jól halad a szerződéskö­tés a kiskőrösi járásban, de igen „döcög” például Kiskun­halas környékén. A szerződéskötési tervek tel­jesítése érdekében a MÉ­SZÖV elnöksége 1500—1500 forint céljutalmat tűzött ki a legjobb eredményt elérő járási központ és földműves­szövetkezet részére. Mégis sok a hiányosság. Előfor­dul, hogy szerződéskötési szán­dékkal a termelők napokig ke­resik míg megtalálják a felvá­sárlókat. Az előlegfolyósítással kapcso­latban több termelő panasza el­jutott a megyei szervekig is. Megtörtént például, hogy a ta­nyáról ötször-hatszor több ki­lométert kellett gyalogolnia a szerződőnek, mire az előleget megkapta. A jó felvásárlás — országos érdek Itt-ott baj van a szerződési feltételek propagálásával. Sok termelő nem tudja, hogy a SZÖVOSZ és az Élelmezésügyi Minisztérium újabb jelentős in­tézkedést tett, amikor megálla­pította a szerződésesen értékesí­tett tojás védőárát. Rendelkezés szerint az árin­gadozástól függetlenül a szerződéses tojás ára nem lehet egy forintnál alacso­nyabb. A másik kedvezmény, hogy ed­dig csak 500 tojásra, az új ren­delkezés szerint viszont már 300 darab átadására is lehet szer­ződni. A tojásra szerződők 100 darabonként 8 kiló kukoricát kapnak, amit átcserélnek na­gyobb tojáshozamot Biztosító ba­romfitápra. Mindent összegezve: a termelő és az értékesítő szervek együt­tesen keressék és járják azt az utat, amely a városi fogyasztók jobb ellátásához vezet. Ezt vár­ja tőlük a városi lakosság és az egész munkásosztály. T. G. VIRÁQZIK A CSERESZNYEFA (Pásztor Zoltán felvétele.) Tízezer kecskeméti gyermeket oltanak be paralízis ellen A békemozgalom megyénk valamennyi lakosának ugye .á megyei operatív békebisottság negyedéves munkájáról Az idei év első negyedévének békemozgalmi munkáját össze­gezi a megyei népfront titkár­ságon napokban készült jelen­tés. Érdekes számadás ez az el­múlt három hónap munkájáról. A nemzetközi helyzet alakulása; a megyénk lakossága részéről ez iránt megnyilvánuló érdek­lődés komoly és szép feladatok elé állította a megyei operatív békebizottságot A megyei operatív békébizott- ság januári ülése után Kecske­méten tartották meg a járási és városi b'-keaktívák értekezletét, s ennek nyomán valamennyi községünkben legalább egy, a városokban pedig több — Kecskeméten például 70 — békegyűlést tartottak, melyen a Moszkvai Nyilatkozat­tal, annak tanulságaival, s elemzésével foglalkoztak. A bé­kegyűlés résztvevői nagy érdek­lődéssel kísérték az előadáso­kat, s több száz felszólalás alap­ján következtethetünk arra, hogy a mindennapi munkához bizalmat és ösztönzést ad az embereknek, hogy a szocializ­mus térhódítását az imperializ­mus megakadályozni már nem tudja. A Moszkvai Nyilatkozathoz hasonlóan valamennyi község­ben, városokban pedig minden kerületben csoportos beszélge­tések alkalmával ismerkedett a lakosság az időszerű nemzetkö­zi politikai eseményekkel. A csoportos beszélgetéseken álta­lában 40—60 ember vett részt, de több falugyűlést is tartottak, melynek átlagos résztvevője 300—400 fő. Mindez azt bizonyítja, hogy rendkívüli módon megnö­vekedett az érdeklődés a külpolitika iránt. Sikeresnek mondható a nem­zetközi agitáció másik formája, a röpgyűlések szervezése is. Ér­dekes megemlíteni, hogy a nagy­számú üzemi röpgyűlés mellett sok termelőszövetkezetben és állami gazdaságban is éltek ez­zel az agitációs felvilágosító módszerrel. Nagy érdeklődéssel kísérte megyénk lakossága a Léke és barátság rendezvényeket. Egy- egy barátsági esten — melyre külföldi vendégeket is meghív­tak — a résztvevők száma meg­haladta a négyszázat. A barát­sági estek célja, hogy megyénk lakossága megismerje más né­pek társadalmi, kulturális és po­litikai életét. Nagy eredmény, hogy községi és városi népfront-bizottságaink minden tagja feladatának tekin­ti a nemzetközi agitációs mun­kát, bizottságainkból községen­ként 4—5 tag is konkrét béke­munkát végez azzal, hogy részt vesz az előadások megtartásá­ban, szervezésében, vagy segíti a községi békeaktívák munká­ját. A nemzetközi politika iránti széleskörű érdeklődésnek és az agitációs munkának eredménye az is, hogy az elmúlt negyedévben nagyszabású tiltakozó mozga­lom bontakozott ki Lumumba bebörtönzése, majd legyilkolása miatt. Tiltakoztak megyénk lakói a spanyol hazafiak bebör­tönzése miatt is. Mindezek a mozgalmak, a nem­zetközi kérdések, a baráti né­pek élete iránti érdeklődés arra mutat, hogy megyénk békeaktí­váinak százai nem dolgoznak hiába; megyénk egyre több la­kója érzi és vallja nemcsak kö­zösségi, de személyes ügyének is a béke védelmét. (—éné—) lításáL Mint a városi tanács v. b. egészségügyi osztályán kö­zölték, az elmúlt hetekben hat­ezer idézőt állítottak ki az 1950. szeptember 1-e és 1961. február 28-a között született kecske­méti gyermekek címére. A me­gyeszékhelyen előreláthatóan tízezer gyerek kap oltást. Az oltóanyagot — fejenként két cseppet — egy kávéskanál teában juttatják a gyerekek szervezetébe. Tekintettel a nagyarányú munkára, a város négy körzeti orvosi rendelőjén kívül általános iskolákban, nap­közi otthonokban és bölcsődék­ben is végeznek Sabin-féle védő­oltást. —.....pninnv^y, PETŐFI NEPE \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a meg; el tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-39 Kiad óm va tál: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Postai Előfizethető: a helyi Dostahivataloknál és kézbesítőknéL Előfizetési díj l hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.' 1S-29 57-49 Féltékenység Li a valaki nem tuä­*" ná, az irodalmi lóláb: erkölcsi tanul­ság. Ha nagyon kilóg, az gusztustalan; ha ki­csit lóg ki, az nem baj (fontos, hogy van); ha egyáltalán nem lóg ki és mégis van, arra azi mondják: művészet. A mesében különösen jó és hasznos dolog a szóbanforgó lóláb. A szomjas és fogékony gyermekiélek hálás ta­laj a tanulságok szá­mára. Csak az a bök­kenő, hogy a régi me­sék tele vannak régi tanulságokkal — ezek pedig nekünk nem kel­lenek. Pedig engedékenyek vagyunk ám. Mert ott vannak például a kirá­lyok. Köztudomású az, hogy Magyarországon negyven éve nincs ki­rály. Kis nemzet va­gyunk, mielőtt a her­cegeket elzavartuk, ne­künk már akkor is csak kormányzóra fu­totta. De a mesékből nem száműztük a kirá­lyokat, s mindmáig gyakran jutnak egy kis alkalmi munkához ná­lunk. ha gyerekeink szórakoztatása úgy kí­vánja. • Dersze azért el tu- ■ dók képzelni egy olyan jövendő kort, amelyben Pisti azt kér­dezi anyukájától este 8 óra előtt néhány perc­cel: Anyu, mi az a ki­rály, amiről a néni me­sél a rádióban? Ez a kor azonban még nem jött el — örüljenek neki a me­sekönyv- és mesemű- sor-szerlcesztők. Mindenesetre Laci fi­am kedvéért én is in­kább hallgatok mesét a rossz királyról, mint olyat, amit április 6-ái\ tálalt sok ezer áhítatos gyermekfülnek a bár­sonyos hangú mese­mondó néni. Nem volt abban király, csak ló­láb — csúnya reakciós lóláb. Így szólt a kicsi tan­mese: elmegy a család nyu­szitojást rakni az er­dész kertjébe. (Hálából. Jó tett helyébe jót várj; kéz kezet mos; alázatos nyuszi mindig jóllakik.) Finom, édes cukor volt a nyuszito­jásokban. (Hátha nem veszi észre senki a ke­serű tanulságot!) / ó éjszakát, gye­rekek! Aludja­tok jól, álmodjatok szépeket régi világról, cselédlányról, rangkór­ságról, hízelgésről, gon­dosan ápolt nexusok­ról. — Mindez a szép és jó vissza nem jön ugyan soha. de ki tud­ja: valamicskét hátha át lehet menteni be­lőle? Okuljatok, szomjas gyermeklelkek, még va­lamikor hasznát vehe­titek! Ne tessék megbot- ránkozni ezen a veséző szigorúságon. Mi mái ilvenek vagyunk. Üsse kő, megkegyelmezünk a mesében a. királyok­nak, ' de ragaszkodunk hozzá hogy a lóláb leg­alább demokratán* le­gyen. Mester László Szombati krónika Jlle&z, mc&e, tanme-ie- — lóláb lóg ki bdole A nyuszicsalád új­" évkor ünnepi la­komát akart csapni. A mama el is megy a cseléddel a piacra be­vásárolni. Ott azonban nem kap semmit. (Jó. ha a gyerekek idegé­ben hozzászoknak ah­hoz, hogy »nincs«.) Er­re nyuszipapa elsza­lasztja a nyuszigyere­ket az erdészbácsihoz hogy kérjenek tőle va­lamit. Szólítsátok te­kintetes úrnak — inti a gondos szülő fiait. (Azt is jó, ha idejében megtanulják: hogyan »nyalizhatja be magát« az ember.) A jól ne­velt nyuszisrácok így persze kapnak is ebéd- revalót, s a család ked­vére degeszre tömi a hasát. Aztán jön a húsvét. A papának eszébe jut. hogy ilyen nagy úrral jó lesz jóbaai lenni, s Nagy készülődés előzi meg Kecskeméten az április 24—29-e között sorra kerülő gyermekbé­nulás elleni védőoltás lebonyo-

Next

/
Thumbnails
Contents