Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

XVI. ÉVFOLYAM, S9. SZÄM "Ara 60 fillér IMI. ÁPRILIS I«, VASÄRNAF Tudtam, hogy visszatérek! Gagarin sajtótájékoztatóját hatalmas érdeklődéssel fogadták a világsajtó képviselői Gagarin a sajtófogadáson a kérdéseket hallgatja. Szamba tan délelőtt röviddel 11 ára előtt kezdődött meg a moszkvai Tudósak Házában Ju­rij Alekszejevics Gagarin sajtó­tájékoztatója, melyen a világ­sajtó képviselői előtt számolt be az első kozmikus űrutazás ese­ményeiről. Mielőtt Gagarin a Szovjetunió első űrrepülő piló­tája megkezdte volna tájékoz­tatóját, Nyeszmejanov akadé­mikus tartott rövid bevezető elő­adást. Ebben vázolta az űrrepü­lés előkészítésének és lefolyá­sának legérdekesebb részleteit, méltatta azt a nagyszerű telje­sítményt, melyet Gagarin őr­nagy nyújtott ezen a történelmi jelentőségű repülésen. Ezután Alexandr Nyeszmejanov átadta Jurij Gagarinnak a »Konsztan- tyin Ciotkovszkij« aranyérmet, amellyel a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának Elnökségié tüntette ki. Ezt az érmet — mondotta — azoknak ítélik oda, akik kiemelkedő munkát végez­tek a bolygóközi közlekedés te­rületén. Ezután Nyeszmejanov akadé­mikus Jurij Gagarinnak adta át a szót. — Sok ember érdeklődik élet­rajzom iránt — kezdte Gagarin — olvastam a lapokiban, hogy vannak az Amerikai Egyesült Államokban komolytalan embe­rek — távoli rokonai Gagarin hercegnek, akik úgy gondolják, hogy én ennek a hercegnék va­gyok az utóda. Csalódnak — mondta nevetve — egyszerű szovjet ember vagyok én. Őseim között nincsenek híres herce­gek. Jurij Gagarin ezután ismer­tette életrajzát. Elmondta, hogy álhatatos kérésére vették fél azok közé, akiket űrhajózásra előképeztek. Ezután közölte, hogy a szovjet tudósok által ki­dolgozott rendszernek megfelelő előkészítésben vett részt, ala­posan tanulmányozta a techni­kát. — Nagyon boldog vagyok — jelentette ki Gagarin —, határ­talan hálát érzek a kommunista párt és a szovjet kormány iránt azért, mert nekem adták ezt. a megbízatást Az utat hazámért, a hős szovjet népért, a kommu­nista pártért tettem. Az űrrepülés alkalmával szer­zett élményeiről szólva kiemel­te, hogy a magasban is kifogás­talan volt a közérzete. Amikor az űrhajó ráhelyeákedett a pá­lyájára, tehát az út első, úgy­nevezett aktív szakaszában sem a túlságos megterhelés, sem a zaj, sem a vibráció nem hatott rá nyomasztóan. Ilyx módon eredményesen végrehajtotta a repülőútra megadott programot. A földreférés A súlytalanság állapotáról így emlékezett meg: — hamarosan hozzászoktam, s meg vagyok róla győződve, oogy ez «z álla­pot nem hat ki károsan az em­ber munkaképességére. Mindvé­gig zavartalanul tudtam megfi­gyeléseket végezni, több ízben tettem jelentést a Földnek és feljegyzéseimet a naplómba, va­lamint magnetofonra rögzítet­tem. Ezután a repülés előre megha­tározott programja szerint bizo­nyos időben kiadták a leszállási parancsot. Megfelelő módon, a megfelelő fékező berendezések segítségével csökkentették a szputnyik-űrhajó sebességét oly­módon, hogy a pályájáról letér­ve az leszállhasson. Az űrhajó a meghatározott program szerint a Földre ért és örömmel talál­koztam ott a mi szovjet embe­reinkkel. A földefcérés az előre meghatározott körzetben történt. A Föld - a kék csillag Repülés közben szerzett meg­figyeléseit is összefoglalta rövi­den Jurij Gagarin. Nagyon jól meg lehetett különböztetni — mondotta — a nagyobb hegysé­geket, folyókat, erdőségeket, partvonalakat és szigeteket a Föld felszínén. A repülés ide­jén nagyon könnyű megállapí­tani, hogy az alattunk elterülő terep milyen térképrészhez tar­tozik. Nagyon jól láttam magam alatt a felhőket és ezek árnyé­kát a Föld felszínén. Az ég tel­jesen fekete volt. Ennél a fekete háttérnél a csillagok még job­ban csillognak az égbolton, vi­lágítanak. A Földet nagyon szép kék sugárkarika övezi. — Nem éles, hanem nagyon enyhe a szí­nek közti átmenet, ami a Föld és a látóhatár különböző árnya­latai között van. A napéj-válto- zás — számolt be továbbiakban élményeiről Gagarin — az űr­hajóról nézve igen gyorsan megy végbe a Föld körüli repülés so­rán. A csillagokat nagyon jól lehetett látni, a Föld árnyéká­ból rendkívül gyorsan jutot­tam ki. Beszámolója végén azokról a felejthetetlen pillanatokról em­lékezett meg, mélyek földreéré- se után következtek be. Már az első percekben megkapta Nyi- kita Szergejevics Hruscsov üze­netét. Kiemelte, hogy állandóan érezte munkája közben hazája és népe gondoskodását, szerete- tét. Hálával és lelkesen nyilat­kozott a Szovjetunió Kommu­nista Pártja segítő támogatásá­ról és személy sezrint Nyikita Szergejevics Hruscsov gondos­kodásáról. — Szeretnék a Mars és a Ve­nus felé is repülni, annyira meg­tetszett nekem az űrrepülés — fejezte be beszámolóját az egy­begyűltek dübörgő tapsa közt G agaim Ezután Sziszakjan biokémikus professzor, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Elnökségének tagja méltatta az ember első útját a kozmoszban. A következő felszólaló Parin akadémikus volt. Az ember el­ső űrrepülése előkészítésének a részleteit említette meg. Tájé­koztatta a jelenlevőket arról a sokoldalú orvosi megfigyelő te­vékenységről, amely az űrrepü­lés előtt, alatt, majd utána jel­lemezte az űrkutatási program­ban részvevő orvos-tudósok munkáját. Az űrhajós ruhájá­ba olyan műszereket szereltek fel — mondotta —, amelyek elektromos rezgésekké alakítot­ták az űrhajós különböző élet­funkcióit: légzését, érverését stb. Külön erősítő berendezések biz­tosították azt, hogy az űrrepü­lés ideje alatt a rádió-csator­nákba jussanak az űrutas élet­tani jellegű megnyilvánulásairól gyűjtött adatok. Jurij Gagarin — állapította meg Parin aka­démikus — teljesen egészséges és minden káros következmény nélkül viselte el az utat. Ezután Fjodorov akadémikus beszélt. (Folytatás a 3. oldalon.) Komócsin Zoltán látogatása megyénkben KOMÓCSIN ZOLTÁN elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bi­zottságának élsó titkára április 15-én, szombaton látogatást tett megyénkben. Délelőtt részt- vett a KISZ bajai táborában rendezett tanácskozáson és vá­laszolt a Kommunista Ifjúsági Szövetség járási, városi titká­rainak kérdéseire, ismertette a nemzetközi helyzet időszerű eseményeit és szólt az ifjúsági szervezetek soronlevó felada­tairól. DÉLUTÁN a KISZ Központi Bizottsága titkárának, Pullai Árpád elvtársnak és a megyei KISZ-bizottság titkárának, Bor­széki Lajos elvtársnak kísére­tében Bácsbokodra utazott. A községben a Szalvai Mihály Termelőszövetkezet KlSZ-szer- vezetének szépen berendezett, új klubhelyiségében beszélge­tett a közös gazdaság vezetői­vel, KISZ-istáival. Komócsin Zoltán elvtársat Vuity József, a tsz elnöke és Fekete László, a KISZ-szervezet titkára tájé­koztatta a szövetkezet helyze­téről, a közös gazdaságban fo­lyó munkákról, valamint az if­júsági szervezet tevékenységé­ről. BACSBOKODROL Tataházá­ra vitt a vendégek útja. Az ot­tani Petőfi Termelőszövetkezet ifjúsága az elmúlt évben 1300 órát dolgozott társadalmi mun­kában a közös gazdaságban. Megjavítottak másfélkilométer bekötőutat és 2000 facsemetét ültettek el a termelőszövetke­zet dűlőutjai mellett. A tavalyi évben a Petőfi Termelőszövet­kezetben a fiúk átlagosan 300, a lányok pedig 250 munkaegy­séget teljesítettek. A szövetke­zet egyik 25 holdas táblájáról — májusi morzsolt kukoricába» számítva — átlagosan 31 má-« zsás termést takarítottak be a fiatalok, az országos silózás* versenyben pedig harmadik he­lyezést értek el. A TATAHÄZI Petőfi Terme-« lőszövetkezet fiataljai a KIS3 kongresszusának tiszteletére in­dított versenyben az elmúlt év-J ben országosan a legjobb ered-« rhényt érték el és megkapták a KISZ Központi Bizottságánál* versenyzászlaját. A KISZ KőssJ ponti Bizottsága versenyzéssel Iáját és egy televíziós vevőkéi szüléket Komócsin Zoltán eh«-í tára adta át a községi mozi be»* lyiségében rendezett ifjúsági nagygyűlésen a Petőfi TermefM szövetkezet fiataljainak. Legyen megyénk az ország szőlő- és gyümölcsőskertje A megyei és a járási vezetők tapasztalatcseréjének utolsó napján, szombat délelőtt érté­kelték a látottakat. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára rövid bevezetőben ismertette a me­gye előtt álló legfőbb célkitű­zéseket. Az ezt követő vitában sok szó esett arról, hogy egy- egy járásban mit akarnak meg­valósítani a tapasztaltakból. Dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a tapasztalatokat igyekezzenek a járási vezetők átadni a köz­ségek vezetőinek, a helyi ter­melés közvetlen irányítóinak. Ugyanakkor gondoskodjanak arról, hogy a távlati elgondolá­sok terveit már most kezdjéfe lefektetni. Vagyis a nyugodt) előrelátó tervezést kell bízta*», tani. Molnár Frigyes eMán zár-> szavában hangoztatta, hogy á tapasztalatcsere részvevői saját szemükkel győződhettek meg a» eddigi eredményekről és tapasz—I tolhatták, hogy milyen óriás* lehetőségeinek vannak. Ner» szóvirág tehát az, hogy mindet* adottságunk megvan ahhoz, hogy a megyét az ország szőlő- és gyümölcsöskertjévé változ­tassuk. Minden járás vezetői ismerjék meg a helyi adottsá­gokat és ezután kezdjenek cél­ratörő munkához. Ugyanakkor ne feledkezzenek meg a soron- levő napi feladatokról sem. Előadás Kecskeméten napjaink irodalmi életéről A Kecskeméti Városi Tanács V. B. művelődési csoportja, a Katona József Társaság és a TIT irodalmi szakosztálya ren­dezésében pénteken este a TIT klubjában Szabolcsi Miklós, az Élet és Irodalom főszerkesztője -Napjaink irodalmi élete« cím­mel előadást tartott. Az érdeklődésre jellemző, hogy a klub három egybenyíló helyiségét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Szabolcsi Miklós foglalkozott az ellenforradalom leverését kö­vető irodalmi élet konszolidá­ciójával, az elért eredmények­kel, s mély elemzéssel ismer­tette irodalmunknak azokat a problémáit, amelyek megoldás­ra várnak. A marxista világné­zeti szemlélet hiányossága a legfőbb oka annak «= mondot­ta —, hogy az Írói alkotások többségéből hiányzik az a szenvedélyesség, amelyet társa­dalmi életünk jelenségeinek áb­rázolása megkövetel. Beszélt a polgári, s a nacionalista ideoló­gia irodalmunkra káros hatá­sáról, valamint a színvonallal kapcsolatban a primitivizmus­ról és a giccsről. Az említett hibák kijavítására megnőtt a kritika szerepe. Ezután azokat a biztató jelenségeket ismer­tette, amelyek különösen a drá­mairodalom fejlődésében, más­részt a tehetséges fiatalok je­lentkezésében megmutatkoznak. Az előadásban elhangzottak­hoz többen hozzászóltak, ami azt bizonyítja, hogy nem kö­zömbösek a kecskemétiek szá­mára sem a magyar irodalom aseszenek általános problémái, V

Next

/
Thumbnails
Contents