Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-27 / 98. szám

4. oldal 1961. április 27, csütörtök 14-4? astoCtxM&fc tflák Köszönet a tanácsnak Nagy az öröm Baján, mert a városi tanács nem feledkezett meg a gyermekekről. A Vasút- és a Déry-kertben, a Szabadság úton új hintákat állítottak fel. Ezért köszönetét mondunk a vá­rosi tanácsnak. Szeretnénk azon­ban a Petőfi Népe hasábjain megkérdezni az illetékeseket, mikor cserélik ki a kórház előtti játszótéren a két hintaoszlopot, s mikor szerelnek fel padokat a szociális otthon előtt. Erre már Ígéretet is kaptunk. A kórház előtti játszótér homokozóját is fel kellene tölteni, hogy a kör­nyék gyermekei nyugodtan játsz­hassanak. Túri Istvánná Miért nincs zene? Április 4-ével Jánoshalmán a cukrászdában megszüntették a zeneszolgáltatást. A földműves- szövetkezet vezetői úgy nyilat­BukSató A kecskeméti Kisfaludy és a Kádár utca sarkán hónapok óta nagyon vigyázva keli közleked­ni, mert az ott levő emésztőgö­dör rácsa valamiféleképpen „el­kallódott’. Könnyen előfordul­hat, hogy a gyerekek, de a fel­nőttek is beleeshetnek ebbe a nem kívánatos lét tartalmazó gödörbe. Kértük a városi tanács ipari és műszaki osztályának gyors intézkedését. K. la­koztak, hogy ez MESZÖV-uta- sításra történt. Amíg rendsze­resen volt zene — egy héten négyszer — elég nagy forgalmat bonyolított le a cukrászda, azó­ta hétköznap és vasárnap is igen kevesen keresik fel ezt az ízléses szórakozóhelyet. Ha nincs szükség zenészekre, akkor miért állítottak be egy külön pénztárost, éppen most, amikor körülbelül egynegyedére csök­kent a forgalom? Nem volna ki­fizetőid) a zene visszaállítása legalább szombatra és vasár­napra, még akkor is ha nyáron megnyílik az új étterem kerthe­lyisége? Jó lenne ha intézked­nének a MÉSZÖV vezetői. Németh Mihály HiénYOS cégtábla Nemrégen rendezték be és ka­pott új »köntöst« kívül és belül a kiskunhalasi mentőállomás mellett megnyitott cipöüzlet. Örömünket az utóbbi időig sem mi sem csorbította az üzletet il­letően. Igen bő áruválaszték, nagyon kedves kiszolgálás. ízlé­ses portál és kirakat keltett ked­vező benyomást a vásárolni szándékozók körében. Nemrégi­ben azonban a cipőboltból — ÖBOLT lett. Leesett és összetört az igen dekoratív, ízlésesen el­készített CIPÖBOLT első három betűjét tartalmazó táblaüveg. Hogy ne rontsa a jó ízlést a hiá­nyos üzletportál, javasolnám, a hiányzó betűket tartalmazó üveg­táblát elkészíteni, vagy míg el­<VWWVWWWWWWU*i Válaszolnak az illetékesek Figyelmeztették a kiszolgálót Április 4-én férjemmel együtt részt vettünk a felvonuláson. Kisfiamnak megígértem, ha tü­relmes lesz, akkor veszek neki fagylaltot. A gyermek jól visel­kedett, s ezért nagy örömmel indultunk a Petőfi Cukrászdá­ba, ahol éppen akkor készült el a vaniliafagylalt. Tízpercnyi várakozás után a kiszolgáló kö­zölte velem, s a cukrászdában levő húsz úttörővel, hogy nem ad fagylaltot. Ügy vélem, ez az eljárás nem volt méltó a szo­cialista kereskedelemhez — Írja egy kiskőrösi olvasónk. — A Kiskőrösi Földművesszövetkezel igazgatósági elnöke kivizsgálta ezt a sérelmet és a kiszolgálót írásban figyelmeztette helytelen magatartására. Utasították, hogy a következőkben minden eset­ben a vásárlók igényeinek meg­felelően szolgáljon ki, Julius 31-én nyit a Móricz Zsigmond utcai divatbolt Dúl Lászlóné kecskeméti ol­vasónk levelet küldött szerkesz­tőségünknek, a Kecskemét Sza­badság téri csemegeüzlet átépí­tésével kapcsolatban. Ebben a levélben megemlítette, hogy a csemegebolt mellett levő volt cl- nt'üzlct átalakítása már évek óta húzódik, állítólag azért, mert nincs pénz. Szeretné megtudni, mikor kerül sor ennek az üzlet­nek az átalakítására. A Bács- Kisfcun megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalattól kértünk válását Közölték velünk, hogy a Móricz Zsigmond utca sarkán levő üeatáruboli július .V-rr késsstü el. A bőit műnk ez ÉptSA és Szerető Váltala.. *** készül, a többit is leszedni. — Higgyék el. kedves illetékesek, ez nemcsak az én véleményem. Czakő Ferenc A jó tanulás érdekében A soltvadkerti általános isko­lában a nevelők bevezették a tanulószoba-rendszert, ami a szülők és a gyermekek körében igen nagy tetszést aratott. A szülők elmondták, hogy míg ők dolgoznak, a gyermekek felügye­let mellett foglalkoznak tanul­mányaikkal. Sok szülő nem is tud segítséget nyújtani gyerme­kének a tanulásban, hiszen a követelmények ma már nagyob­bak, s a szülők nagyrésze csu­pán néhány elemi iskolát vég­zett. A soltvadkerti általános iskola nevelői a jó felkészülést, korrepetálással, felügyelettel biztosítják. A tanulószoba nép szerűségére jellemző, hogy ez idáig az iskola tanulóiból, öt tanulócsoport létesült Magyar László A Kecskeméti Ének-Zenei Ál­talános Iskola 1950-ben, az or­szágban elsőként nyitotta meg kapuit. Nem azzal a céllal, hogy művészeket neveljen, hanem, hogy zenét szerető, zenéhez értő közönséget neveljen. Természe­tesen a tehetséges fiatalokatfél­karolják és segítik céljaik meg­valósításában. Mit hozott az elmúlt évtized az iskola életében? Mintájára Ismét járják a bácsbokodi táncosok <Vendéq.Uít*ete.l 1961 Fiam a Kiskunfélegyházi Pe tő fi Gimnázium III. osztályának tanulója, s hogy nem huligán­típus, azt tanárai és diáktársai bizonyíthatják. Mint minden fia­tal, ő is szereti a sportot. Az egyik vasárnap elhatározta, meg­nézi a televízión kedvenc csa­patának, a Fradinak a Dózsa el­leni mérkőzését. Ezért felkereste az Építők kultúrházát. A kul- túrfelelős azonban eltanácsolta a gyereket azzal, hogy neki ott nem szabad televíziót nézni. — Ügy vélem, a kultúrfelelős ré­széről ez az eljárás nem volt helyes, mert a gyerek senkinek sem ártott azzal, hogy a képer­nyőt nézte. Páifí József A fenti ügyben a Kiskunfél­egyházi Városi Tanács művelő­dési felügyelője vizsgálatot in­dított. s megállapította, hogy ez az eset valóban megtörtént. A kultúrfeleilősnelk kötelessége he­lyet biztosítaná a szövetkezet dolgozóinak, s a szövetkezet klub-helyiségét csak klúbigazol- vámnyal ellátott személyek láto­gathatják. A művelődési fel­ügyelő, de a szerkesztőség vé­leménye szerint is, nem volt he­lyes a művelődési intézményből Pálfi József gyermekét elkül­deni. Az Építők kultúrfelsősé­nek inkább örülnie kellene, hogy a klubot idegenek is látogat­ják Élénk a kulturális élet Bács- bokodon. A község kultúrát sze­rető közönsége nagy tetszéssel fogadta a három év óta elő­ször szereplő népi tánccsopor­tot. Legutóbbi fellépésük alkal­mával az előadás előtt egy nap­pal már minden jegy elkelt. Hegedűórán Székelyhídi Béla, az Operaház hegedűművésze előtt} Holtai Valika és társak A REND ISKOLÁJA A kiskunhalasi tanyavilágban valamikor nagyon gyakori ven­dég volt a szélkavarta homok­tenger felhője. Az apró, éles homokszemcsék belevették ma­gukat a tanyaiak ruhájába, be­lopakodtak még a zárt ablakon keresztül is a szobába, szóval ezerféleképpen megkeserítették az életet. Mindez egyre Inkább a múlté. A termelőszövetkezetek gyümölcsfákat telepítettek a fu­tóhomokon. Szelídebbé, barátsá­gosabbá varázsolódott a táj, az emberi kéz munkájával. A sóstói iskola ablakszemein betűz a délelőtti napfény. A padlóra szeszélyes fényfoltokat rajzol a napsugarak pászmája. Rend, tisztaság, kedves csillogás mindenütt. Két nevelő: Gál Jó- zsefné és Huszár Dezső foglala­toskodik a gyerekek között. Ügyeljetek az arányokra — mondja a pedagógus a felső ta­gozatosoknak, ahol éppen rajz­órára készülődnek. A gyerekek figyelmesen hallgatják a tanító­néni észrevételeit, válogatnak a kiállított rajzolni valók közt, fejszét, üveget, vagy virágot vethetnek papírra. Legtöbben az üveg mellett döntenek. A kedves iskolai zajok miatt lehalkítva a hangunkat, nem áll­hatjuk meg, hogy ne kérdezős­ködjünk: — Minek köszönhető ez a nagyszerű rend? Gál József né csodálkozó arckifejezéséből az derül ki, számára mindez meg­szokott dolog. Nem is érti. ho­gyan lehet szóvá tenni. Végül azután elárulja, hogy a szülői munkaközösséggel karöltve ala­kították ki az iskola tisztántar­tásának módszereit. Bevezettük például, hogy a gyerekek csak tornacipőben léphetnek a tan­terembe. — És mit tapasztaltunk? A téli hónapókban, meg az őszi esőzések idején nemcsak a tisz­taságot tudtuk megőrizni, de eddig nem tapasztalt mértékben csökkent az influenzás megbe­tegedések száma. Rádöbbentünk, milyen egyszerű okai vannak ennek. A gyerekek nem kény­szerülnek arra. hogy egész nap nedves, sáros cipőben üljenek, ami a meghűlés, az influenza egyik előkészítője. Az átázott ci­pőket, csizmákat glédába állí­tottuk a folyosón. Valakinek eszébe jutott, hogy ki kéne töm­ni őket papírral. Meg is tet­tük, s attól kezdve a gyerekek száraz lábbeliben tértek haza az iskolából. A szülők is örültek az -újításnak«, sőt az iskolai szokás a családban is meghono­sodott. , Takarítónő — ilyen nincs rendszeresítve a tanyai iskolá­ban. A rendteremtés a tanulók­ra vár. Meg is szolgálják becsü­lettel a bizalmat, nagy kedvvel végzik munkájukat, s közben megtanulják becsülni a masok fárasztó munkáját. Nemcsak ez a csillogó tiszta­ság jellemző a sóstói iskolára. A tanulmányi színvonal emel­kedése is biztató. Félévkor 3,25 volt az átlag. Búcsúzkodás titán visszapU-» lantottunk az autó ablakából * távofodó kis tanyai iskolára. AÉ napsugár szikrázva verődött* vissza az ablakokon, s mintha! ez a fény jó messzire a tanyáké közé is bevilágított volna. Bieliczky Sándor Megjelent a Magyarország kultúrflóráj» című sorozat színes atlasza. A Magyarország kultúrflórájsl című sorozat keretében, az Aka­démiai Kiadó gondozásában* nagyszabású, színes atlasz hagy­ta el a sajtót a napokban. mű a hazánkban termesztett va­lamennyi kultúrnövényről, szám* szerint 210-ről foglal magábaü szakszerű ábrákat. Azok a növé­nyek szerepelnek az atlaszban» melyek mindennapi éietür.'a alapanyagait adják, élelmezé­sünk, ruházkodásunk, gyógys'«5- reink stb. anyagát szolgáltatják. A nagyszabású munka főszer­kesztői Erdei Ferenc és Jávrri.'t Sándor akadémikusok, szerkesz­tője pedig Máüié Imre, az aka­démia levelező tagja. A szí.vs atlasz ábrái Cr-apody Vera mű­vészi kivitelű pkvare.ijei után készültek. IflcsU a uendi^UoHi^v... az országban 99 helyen létesí­tettek hasonló intézményt. Kül­földi vendégek, és a hazai ze­nei élet kiemelkedő egyéniségei tettek itt látogatást, s soraik, amelyeket a vendégkönyv őriz, mesélnek... Knud Vad Thomsen, dán pro­fesszor oldalakon keresztül ír elragadtatással itteni élményei­ről. Hazatérve több újság ha­sábjain jelentetett meg cikkeket a Kecskeméti Ének-Zenei Álta­lános Iskolában szerzett tapasz­talatairól. De idézhetnénk Kodály Zol­tán lelkesedéstől és elismeréstől átitatott sorait, vagy Kim Szun Szak koreai költő. Kerényi György zeneszerző, vagy Vásár­helyi Zoltán szavait, melyek ar­ról mesélnének, hogy a bátor kezdeményezést siker koronázta. Most, tizenegy év után újabb úttörő feladatra vállalkoztak az iskola tanárai. Az országban másodiknak alakították meg a szakcsapatot és a szakrajőkat. — Ennek az a célja —1 mond- ja dr. Kovács Jenőné, az iskola helyettes igazgatója —, hogy az ifjúság nevelésében fontos sze­repet játszó úttörőéletet össze- hangolja a szakoktatással. Te­hát: a gyermekek szabad ideje, ereje ne aprózódjék szét. Szöveg: Nagy Éva Fénykép: Pásztor Zoltán Képünkön Kovács Réka tanárával. Török István gordonkamű­vésszel, az Operaház szólamvezetőjével. Török István hét éve ta­nít a kecskeméti zeneiskolában. Kovács Réka éppen ottjártunk- kor tudta meg, hogy felvették a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola gordonkaszakára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents