Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-27 / 98. szám
tWI. április a, esflfSrfiJS S. »Mill A termelékenyebb, gyorsabb és olcsóbb munka feltételei: Az egyösszegű utalványozás bevezetése Á Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói 1960. évi munkájúik után nem kaptak nyereségrészesedést Többen szerkesztőségünkhöz is fordultak ezt sérelmezve. A pamaszttevők tanácsot és segítséget is kértek: hogyan végezzék munkájukat, hogy jövő év tavaszán őket is megillesse a részesedés, hiszen a vállalat és a megyei tanács építési osztályának vezetői is elismerték, hogy 1960-ban dere- kas munkát végeztek. A tervezett 53 millió forint helyett 63 millió forint értékű építést végeztek. Ebben az ínyben beszélgetést folytattunk a vállalat igazgatójával, valamint a megyei tanács v. b. tervosztályának és építési osztályának a vezetőjével. Vizsgálódásunk során a következő kép alakult ki bennünki A vállalat arra hivatkozik, hogy a megyei tanács illetékes osztályai és a pénzügyi revizorok nem méltányolták erőfeszítéseiket, pontosabban azt, hogy 10 millió forint értékű munkát végeztek terven felül. Mint eredményrantó tényezőt elismerték, hogy a nádvásárlásoknál 220 000 forint pluszköltségük merült fel. Sző esett emellett bizonyos szervezési hiányosságokról és a tervszerűt- lenség következtében több anyagféleség felesleges utaztatásáról, ami szintén befolyásolta a vállalat gazdaságos működését. Ennek ellenére úgy érzik megilletné őket a nyereségrészesedés. Mit mond a tervosztály? A dolgozók jő munkáját elismerik. Rámutattak ellenben a műszaki és számviteli vezetés több olyan hiányosságára, aim válasz arra, miért nem kapott részesedést a vállalat. Igaz, hogy a vállalat 10 millió forinttal túlteljesítette 1960. évi építési tervét. A 2444/IV—1960. sz. rendelet, melyet az Országos Tervhivatal és a Munkaügyi Minisztérium adott ki, kötelezően előírja, hogy tervtúlteljesítést csak az Országos Tervhivatal előzetes enged élye alapján végezhetnek a vállalatok, s az ehhez szükséges anyagokat és a megfelelő béralapot is csak így biztosíthatják. A vállalat húr tudott e rendeletről, mégsem kért előzetes O. T. engedélyt így, mivel a terv törvény, jelentős összeggel túllépték béralapjukat Nem- kevésbé rontotta eredményeiket a tervszerűtlen anyaggazdálkodás és a termelési költségek alakulásának felületes vizsgálata. 1960. január 'elsejétől november 8-ig 1 millió 700 ezer forint értékű anyagot kellett a vállalatnak értékesíteni a tervszerűtlen anyagbeszerzés miatt, de még ma is rendelkeznek olyan jelentős készletekkel, amit nem tudnak felhasználni. Az anyagok vándoroltatására pedig jellemző, hegy 1960-ban a második fuvarok költsége meghaladta a 300 ezer forintot. Mindez olyan mértékben rontotta a vállalat jövedelmezőségét, hogy az 1960. évre nem lehet nyereségrészesedést fizetni. Mi a kivezető út ebből a helyzetből? Hogyan lehet biztosítani a dolgozók 1961. évi nyereségrészesedését? A műszaki irányíFelkészSHek a növényvédelemre Mintegy tizenötezer forint értékű műtrágya és növényvédőszer érkezett az elmúlt napokban a kerekegyházi Előre Termelőszövetkezetbe, a burgonya, szőlő és gyümölcsfák trágyázására. illetve ápolásáé». tás megjavításával, tervszerűbb munkával és takarékosabb anyaggazdálkodással — közölték a tervosztályon. Fejlettebb munkamódszer alkalmazásával. Az egyösszegű utalványozás bevezetésével — válaszolta a szak- szervezet —-, amit már régóta sürgetünk, de a műszak húzódozik tőle. És hogyan vélekedik erről a vállalat vezetősége? Tervszerűtlen anyagellátásra, a részletes építményjegyzék hiányára hivatkoztak, ami legnagyobb gátja az egyösszegű utalványozás bevezetésének, hiszen az anyagok és a kellő munkahely biztosítása nélkül az egyösszegű utalványozás csak fából vaskarika. i ' A tervosztály cáfolta a vállalatnak ezeket az érveit Az építmények jegyzékét még decemberben megkapták részletes beruházási bontásban 53 millió forint értékben. Közölték azt is, hogy a vállalat 1961. évi anyagellátása minden eddiginél jobbnak mondható. A központi anyaggazdálkodás alá vont cikkekből; 243 tonna mész, 10 tonna gipsz, 870 négyzetméter mozaiklap, 1600 négyzetméter tetőfedő pala, 700 folyóméter vasbeton gerenda, 500 tekercs fedéllemez terven felüli készlettel rendelkeznek. Egyedül cementből van hiányuk, de a tervosztály ígéretet tett, hogy a második félévben ezt is biztosítják. Kétségtelen, az építményi jegyzéken történtek változások. Tény az is, hogy jelenleg 20 millió forint értékű létesítményhez még nincs részletes tervdokumentáció. De ez nem gátolja az egyösszegű utalványozás bevezetését. Csupán nagyobb felkészültség, szervezettség, lelkiismeretesebb műszaki előkészítés szükséges hozzá. Elsősorban tehát a vállalat belső szervezését, a szakirányítást kell jobbá tenni. Meggyőződésünk, hogy nem nehezebb feladat ez, mint a múlt évi 10 millió forint értékű terv túlteljesítés volt. Csak akarni kell. Kérdés, akarja-e a munkaszervezés megváltoztatását a vállalat? Ügy érezzük, nem! Feltevésünket a megyei tanács v. b. építési osztályvezetőjének szavai is megerősítik. Nagymarosi Kálmán, miután a vállalat vezetői tájékoztatták, úgy vélekedett, hogy az egyösszegű utalványozás bevezetésével olyan mértékben növekedne a termelékenység, hogy szeptemberre teljesítenék az egész évi tervet Mint az elmondottakból látszik, közel sem egyszerű dolog az egyösszegű utalványozás bevezetése. A lehetőség viszont megvan rá. Alkalmazása növelné a dolgozók munkakedvét, jelentősen gyorsítaná az építkezések befejezését Tapasztalatokat szerezhet a vállalat az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalattól. A szakosztály rendelkezik olyan mérnökkel, aki gyakorlati segítséget tud nyújtani az egyösszegű munkautalványozást biztosító műszaki intézkedéseik megszervezésében. Ugyanakkor a tényleges munkáslétszám kialakítása is megoldható, vagy a vállalat tervének módosításával, vagy létszám átcsoportosításával. Bárhogy történjen is a döntés, egy biztos: a dolgozók nyereségrészesedésének biztosítása, a gyorsabb és olcsóbb építkezés, a fejlettebb munkamódszer, az egyösszegű utalványozás bevezetését igényli Sándor Géza LámDcriavítas közben Százezrek újításokból A Kecskeméti Konzervgyárban az újítási mozgalom 1960-ban, 1959-hez képest jelentősen fellendült. Ezt tükrözi a benyújtott újítások növekvő száma, valamint az újításokból elért gazdasági eredmények is. Az újítási kedv a második félévben fokozódott. Ebben nagy része volt a novemberben megrendezett újítási hónapnak is. 1960-ban 108-an jegyeztették nevüket az újítási naplóba. Ebből 39 újítást találtak bevezetésre alkalmasnak. Ezekből 17-et be is vezettek. Az újítások alkalmazásával az elökalkulált 506 ezer forint helyett 634 ezer forintot takarított meg a gyár. A találékony munkásoknak, műszakiaknak, kalkuláció alapján, 30 500, eszmei díjazás címen 4800, a közreműködőknek pedig 3945 forintot fizettek ki. Az újításokból fakadó gazdasági eredmény hozzásegítette a gyárat az élüzemi cím elnyeréséhez. Az öntözés lehetőségei a dunavecsei járásban Az öntözéses gazdálkodással kapcsolatban önként vetődik fel a kérdés: hasznosítják-e s hogyan a Duna-menti termelő- szövetkezetek a folyam vizét? Ez iránt érdeklődtünk a dunavecsei járási tanács mezőgazdasági osztályán Hsa következő tájékoztatást kaptuk. A solti Szikra rótt az első öt évvel ezelőtt, 1956-ban a solti Szikra Termelőszövetkezet volt az első, amely 50 holdon alagcsövea öntöző berendezést építtetett a Duna vizének mesterséges esőként való felhasználása végett Ettől kezdve minden esztendőben nagyobb és nagyobb területet öntözött, a 1960- ban már 442 holdon rendelkezett az említett fajta öntözőberendezéssel. Példáját követve a hartai Lenin Termelőszövetkezet 1958- ban 55, majd 62, s tavaly 122 aoldat rendezett be alagcsöves öntözésre. Két év óta a Járás több szövetkezeti gazdasága is „rákapcsolt” az öntözésre, s általában 50, de a kunszentmiklósi Kiskunság 1959-ben 100, a hartai Béke pedig tavaly 162 holdon építtetett öntözőberendezést. A járásban összesen 1043 hold terület növényeit öntözték az elmúlt évben nagyrészt a Duna- vízével — alagcsovőn keresztül. Megjelent a „rivális”: a csókát Az elmúlt évben =- mint ismeretes — megyeszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg a csőkutas öntözés iránt A dunavecsei járásban hét termelőszövetkezet összesen 57 kutat fúratott, amelyből 1173 hold öntözhető. A dunavecsei Virágzó és » hartai Lenin 10—10 esőkúttal rendelkezik, s 260, illetve 198 holdat, a kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezet 15 csőkétjából pedig 250 holdat Öntőitek. Rajtuk kívül a kunada- csi Kossuthnak 9, a solti Egyetértésnek és a hartai Békének 6—6, a szalkszentmártoni Bóké- ért-nek egy csőkútja van. E két módon, az alagcsöves és a csőkutas öntözéssel, valamint a régebben ásott csatornákból összesen 3583 hold növényeire juttatták tavaly a járásban a vizet. Az említett területen zöldséget, kapásokat szálastakarmányt, egyéb növényféleségeket és rétet, legelőt öntöztek. Az idén 1350 holddal növekszik az öntözött területek nagysága, mégpedig új csőkutak üzemeltetése révén. Erre az évre öt termelőszövetkezet ' (a solti Egyetértés, Kossuth és Rákóczi, a szabadszállási Lenin, valamint a kunszentmiklósi Üj Élet) 800 hold szántóföld növényeinek öntözésére 36, nyolc szövetkezeti gazdaság pedig 550 hold rét és legelő öntözésére 20 csőkút fúrását vette tervbe. Nagy terület öntözhető a Dunából Visszatérve eredeti kérdésünkre, azt a további választ kaptuk, hogy az eddiginél nagyobb mértékben is fél lehetne használni a Duna vízét öntözésre. A solti Szikra Termelőszövetkezet még mintegy 800. a hartai Béke körülbelül öt-hat- száz hold, a folyamból öntözhető területtel rendelkezik. A tassi Petőfi és a dunaegyházi Haladás szintén öntözhetne a Dunából. A három trtőbbi szövetkezet tervezte is, hogy az idén 150, illetve 50—50 hold öntözésére alagcsöves berendezést építtet. Alkatrész — főleg cső — hiánya miatt azonban egyelőre nem tudják megvalósítani tervüket Felmerül azonban az újabb kérdés: nem lehetne a folyam szivattyúval kiemelt vízét ideiglenesen esörgedeztetéssel hasznosítani? Hiszen az öntözés évezredes történetében csak az utóbbi időben szerepel az alkatrészek sorozatából álló öntözőberendezés alkalmazása. Ezen érdemes volna el gond ol- kodniok az érdekelt szövetkezetek vezetőinek, s a járási tanács illetékeseinek Is. Kár lenne veszendőbe hagyni a természet kínálta vízfelhasználási lehetőséget T. L Szabálytalanságért pénzbírság A kisiparosok, kiskereskedők között néhány nem a törvény által kijelölt úton jár, szabálytalanságokat követ el. Ezeket a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője megbírságolja. Márciusban Glück Józsefné Kiskunhalas, Jókai utca 5. szám alatti lakos bazár- és cukorka-kiskereskedőt 500 forintra büntette, mert Iparengedély nélkül árusított, elmulasztotta az árkiírást, s nem tadta bizonyítani, hol szerezte be árukészletét. özv. Kemény Istvánná Baja, Dózsa György út 42 szám alatti cukrász-kisiparos kalkuláció el nem készítése, árkiírás hiánya, s egyéb szabálytalanságok miatt 200 forint büntetést fizetett. Homai Sándor vásározó-piacozó magánkereskedőt elkövetett szabálytalanságaiért 300 forintra büntette » felügyelőség vezetője. Gyakran kell eHenőrjznu az utcákon elhelyezett fénycső- világíitást. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói rendszeresen megvizsgálják a hálózatot és ahoi valamilyen hiba van, azt azonnal megjavítják. Felvételünk Kecskeméten készült egy Szabadság téri lámpa javítása közben. (Márkus János felvétele.) Takarékossági fórom Kárbaveazett idő A Bányászati Berendezések Gyára felügyeleti szerve a NIM Bányagépgyártási Tröszt utasítást adott egy gyártmány technológiai előkészítésére. A gyárban ezt négy technológus egy hónap alatt elkészítette. Amikor a technológiai előírások készen voltak, a tröszt értesítette a gyár vezetőségét, hogy az előkészítésre nincs szükség, mert a kérdéses termék legyártására nem kerül sor. Ezek szerint négy ember egy hónapig »feleslegesen« dolgozott. Vajon ki fizeti meg a kárbaveszett időtr 802 exer forint megtakarítóa A Minisztertanács ék a SZOT Vörös Vándorzászlajával kitüntetett Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat idei terve az anyag- költségeknél 802 ezer forint csökkentést ír elő. A megtakarításokat a* alábbi intézkedéssel biztosítják. Kidolgozzák az új anyagfelhasználási normáikat, biztosítják az anyagok ésszerű felhasználását, tökéletesítik a keverőtelepek munkáját, s ezáltal növelik teljesítményüket Kártérítés Az új lakóépületeit átadását követően felmerült apróbb munkák elvégzését • Bács megyei Állami Építőipari Vállalat egyes műszaki beosztottjai határidőre nem végeztették el, s ezzel kárt okoztak a vállalatnak. A vállalat igazgatója ezért Herczeg Mihály építésvezetőt 405, Szűcs Sándor művezetőt 225, Koroknai Lajos építésvezetőt 185 forint kártérítésre kötelezte. Ezenkívül mindhárman írásbeli megrovást kaptak, s csökkentették a kifizethető prémiumjuk összegét. Sole/teaő h ken tea A ZIM Kecskeméti Gyáregységében dolgozó 16 főből álló szocialista címért küzdő mag- készftő-brigád fél év alatt 2500 forintot takarított meg azáltal, hogy csökkentette a selejtet Precíz öngyilkos A texasi Decarturban Thomas Burton 76 éves nyugalmazott gazdálkodó nemrégiben betért a városka egyik temetkezési vállalkozójának üzletébe, a tulajdonosnak egy borítékba zárva átadott 50 dollárt, azután besétált a balzsamozó helyiségbe, lefeküdt az egyik munkaasztalra és íejbelőtie magát
