Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-27 / 98. szám

1961. április ZT, csütörtök 3. oldal Épül a családi ház Tíz családi házat épít a lakos­ságnak tavasszal a Keceli Ve­gyes- és Építőipari Ktsz. Emlí­tést érdemel, hogy a szövetkezet csak szakmunkásokat biztosít, akiknek a család és a rokonság dolgozik „kéz alá”. Képünkön Laki András, a MÄVAUT gép­kocsivezetőjének jövendő házán már a falakat húzzák. XXXKKXKKMJOOOOOOOOOt Újabb szép üzlet Szerdán megnyílt a kecskeméti hanglemezbolt A muzsikát kedvelők és hang­lemezgyűjtők örömére szerdán délelőtt a kecskeméti Arany Já­nos utcában „Melódia” néven megnyílt a megye első hangle­mez-üzlete. Az impozáns bolt­ban — ahol hasznos tanácsok­kal is ellátják a látogatókat, — jelenleg mintegy 1500-féle, kü­lönböző hanglemez várja a ve­vőket. Kezdve a könnyűzenei felvételektől az operákig NDK, szovjet, valamint csehszlovák hanglemezeket találhatnak meg KXJ-OOOO-OO-O-OOOOO-OOOO-O-O* itt a vásárlók. Ugyanilyen vá­laszték van a legújabb és köz­kedvelt magyar lemezekből is, amelyekből a közelmúltban le­értékeltek darabonként 5 fo­rinttól kaphatók. A komoly ze­ne kedvelői már 20 forinttól vá­sárolhatnak ízlésüknek megfele­lő zenei felvételeket. Ugyanebben a boltban korlát- lanul kapható a mikrolemezek és televíziós képernyők tisztítá­sára gyártott mikrofix lemez­törlő. Egymillió forinttal növekedett a földműveasxövetkezetek rész jegy alap ja Ülést tartott a MÉSZÖV igazgatósága Április 26-án. szerdán ölésit tartott a MÉSZÖV igazgatósága. Simó Tibomialk, a MÉSZÖV megbízott elnökének megnyitója után a nagykereskedelmi válla­latok áruszállításait tárgyalták meg. Megállapította az igazgató­ság, hogy több nagykereskedel­mi vállalat nem tartja be az elő­írt szállítási határidőket, és nem küldi meg a szállítási ütemter­vet a földművessstövetkezetek- nek, s emiatt — késedelmes számítás esetén. — azok nem kö­vetelhetik a késedelmi kötbért. Sok hiányosság tapasztalható a nagykereskedelmi vállalatok ré­széről a kiegészítő fuvartérítés, a göngyöleg-visszaszállítás és a szállítás ködben# kár megtérí­tése terén isi Tárgyalta az igazgatóság a földmüvesszövetkezeibetk könyv­terjesztési munkáját és a tavalyi köz- és küldöttgyűlések lefolyá­sát. Megáhapították. hogy az idei közgyűlések sokkal eredmé­nyesebbek voltaik, mint az előző években. A tagság lelkesedését bizonyítja, hogy a visszatérítés­ből 1 071 OOO forinttal növelték e megyei részjegy alapot Nyolcvanezer csibét nevelnek Solton A solti termelőszövetkezetek elhatározták, hogy közös barom­finevelő telepet létesítenek. A megegyezés értelmében a volt Erzsébet malomban mintegy 400 ezer forint induló alappal kez­dik meg az évente 100 ezer csi­be felnevelésére alkalmas telep működtetését. Ebben az évben már 80 ezer csibét nevelnek fel a legkorsze­rűbb módszerek alkalmazásával A telep működtetéséhez a négy termelőszövetkezet egyenlő arányban járul hozzá és ugyan­csak egyenlően részesülnek a jö­vedelemből is. Ezután az 1960/61. évfi terme­lési szerződéskötést értékelte és a zöldségtermesztés fejlesztésére hozott határozatot az igazgató­ság. Utolsó napirendi pontként a szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek helyzetét, a növényvédelmi munkák meg­szervezését és a növényvódőszer- eMátáat vitatták meg. „A szépség és a humanizmus propagandistájan MÁSODSZOR főn Kecske­métre. Már 16 esztendővel ez­előtt járt közöttünk. Hosszú ideig tartózkodott a városban, de akkor nem ismerkedhetett meg a Hírős Várossal, mert sú­lyos betegen feküdt az egykori szovjet hadikórházban, A MA MÁR 40 éves, és a sztálingrádi és a magyarországi harcokban különösen kitűnt Grigorij Csuhraj nevét azóta az egész világon megtanulták. Már a Negyvenedik rendezésével el­árulta kivételes tehetségét, a végső igazságokat kutató szen­vedélyét. A Ballada a katonáról díjat nyert Cannesben, Karlovy Vary-ban, San Franciscóban. Itt átnyújtották neki a legjobb rendezőnek felajánlott díjat is. Aljosa története a nyers hatá­sokhoz szokott amerikaiak szí­vét is meghódította. ÉRTHETŐ, ha a sajtófogadá­son sok mindenről faggatták a rokonszenves, szerény szovjet embert. Az újságírók kérdéseire így összegezte művészi nézeteit: „A szépség és a humanizmus propagandistája vagyok. Min­den művésznek kötelessége a humanizmus ügyét szolgálni. Meg kell találnia helyét a mai küzdelemben és figyelmeztetni kell az embereket arra, hogy emberek.” A VÁROSI TANÁCS és a he­lyi kulturális szervek meghívá­sára pénteken délelőtt érkezik Kecskemétre a Lenin-díjas film­rendező. Városnézés után dél­után fél 6 órakor részt vesz a Ballada a katonáról című film vetítésén az Árpád Moziban, majd válaszol a hallgatóság ál­tal feltett kérdésekre. ESTE a helyi művészeti •Siet vezetőivel találkozik. Közös és egyéni érdek 1/ Lskunfélegyházáről Kecs- kémét felé haladó vona­ton hallottam az alábbi párbe­szédet: — Tellát valóban belépett a tsz-be? — Be én. — És mi van a gumikerekű kocsival, amit a nyáron vett? — Azt is bevittem, — Be? Tudja, hogy a sógor.:. De ne folytassuk, a tsz-tag a maga döntésének helyességét vé­delmezte, vitatkozó partnerepe­dig annak ellenkezőjét bizony­gatta. Tapasztalataink szerint az ilyen jellegű beszélgetések nem egyedülállóak mostanában. — Odaadta a tsz-nefk? — kér­dezte Jánoshalmán az egyik kis­iparos szövetkezetbe lépett is­merősétől. Orgoványon az egyik szőlősgazdát pedig a következő szavakkal lepte meg szomszédja. — Mondhatom, jó holtot csi­náltál a tszcs-vei Valamivel ke­vesebb az adód, de háromszor- annyit fizetsz a közösnek a tel nem osztható alapba. A tényeket meghamisító rá­galmak, az igazságot visszájára fordító okoskodások ezek. Sze­rencsére megyénk régi tsz-tagjai már kijárták az első évek gya­korlati iskoláit és körükben már nem hatnak az ilyen meg­jegyzések. Ennek ellenére érde­mes és szükséges a fenti néze­tekkel nyilvánosság előtt is fog­lalkozni, hogy a szövetkezeti utat nemrégen választottakat még inkább megerősítsük elha­tározásuk helyességében. A nagyüzem útjára tértdol- ” gozó parasztság egyéni érdeke most már teljes egészé­ben az, hogy a közös gazdasá­gok minél előbb megerősödje­nek, termelvényeikkel kielégít­sék a népgazdaság szükségleteit és a tagok megfelelő jövedelem­ül jó mnnha eredménye Oklevél — kitüntetés A Kecskeméti teigaffiankezelő Vállalat a fogyasztók jobb ellá­tásáért, a gazdaságosabb mun­káért folyó szocialista munka­versenyben elnyerte a Minisz­tertanács Titkárságának és a HVDSZ Országos Elnökségének Elismerő oklevelét. Ebből az al­kalomból ünnepséget rendezett a vállalat vezetősége a városi tanács kultúrtermében. Május elseje jelentőségéről és Négyszeresére növekszik az öntözött terület Szerdán délelőtt Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága elnökhelyette­sének elnökletével ülést tartott a megyei vízgazdálkodási ope-1 ratív bizottság, A több órán át tartó megbeszélésen megyénk öntözési kérdéseit vitatták meg. A járási tanácsok öntözéssel foglalkozó beosztottal beszámol­tak az eddig elért eredmények­ről. A bajai járásban például az elmúlt évi 500 holddal szem­ben, ebben az évben 1716 ka- tasztrális holdat öntöznek majd, a chmavecsed járásban szintén 3000 holdon felül van az igény. Petrosovics Imre, a Földmű­velésügyi Minisztérium képvi­selője hozzászólásában elmon­dotta, hogy megyénk kivételes foltot képez hazánk öntözési térképén, s ezért minden támo­gatást megadnak a nagyüzemi, öntözési módszerek alkalmazá­sához. Sarok Antal élvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese elmon­dotta, hogy az elmúlt évi 3000 katasztnális holddal szemben ebben az évben már 12 ezer hol­dat szeretnének öntözni a kö­zös gazdaságok. Ezt a hatalmas feladatot azonban csak úgy tudják megoldani, ha a járások­ban nagyobb gondot fordítanak az öntözési kezdeményezések támogatására, s ugyanakkor meggyorsítják az öntözéses te­rület kijelölését. Felhívta a figyel, mei, bogy az állami gazdaságok­hoz hasonlóan szervezz^: meg ők is az öntözőgépefc húsz órás kihasználását. a vállalat munkájának értéke­léséről Gábor Gergely igazgató tartott előadást A Miniszterta­nács Titkársága és a HVDSZ Országos EHnnkségónek Elismerő oklevelét Boíhóy László, a me­gyed tanács építési osztályának főmérnöke adta át. Ezután a vállalat igazgatója Csonka Edé­nek, Horváth Józsefnek, Kán­tor Sándornak, Kapitány Fe­rencnek. Kovács Antalnak, Var­ga Sándornak és Végh Lajosnak Kiváló dolgozó jelvényt és ok­levelet nyújtott át eddig végzett jó munkájuk külön elismeré­séül. A vállalat dolgozói között 40 000 farinit jutalom került ki­osztásra. hez jussanak. Igaz az a megál­lapítás, miinél jobbak a szövet­kezet eredményei, minél gazda­gabb a közösség, annál nagyobb a tagok jóléte is. A szövetke­zeti tagok egyéni érdeke elvá- laszhataiiÄan a közösség érdekei­től. * Éppen ezért bátram momd- hatjuk, hogy azok a tsz- tagok cselekedtek helyesen, akik a gazdasági felszereléseiket is bevitték a közösbe és befizetik a közgyűlés által megszavazott hozzájárulást. Ez a közösségnek is, de az egyénnek is az érdeke. A kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Ha a közösnek ad­nak, akkor maguknak adnák. Ha a szövetkezet vagyonát gya­rapítják, akkor a magukét sza­porítják. A föld és a szövetke­zet vagyona az övéké, azt nem veszi tőlük el senki. Persze, vannak még emberek, akik az egyéni érdeküket a kö­zösséggel szemben, annak rová­sára vélik szolgálni. A termélő- szövetfcezetekberr nem ritka eset, hogy egyesek csak a háztájit te­kintik magukénak. Természete­sen a háztáji gazdaságoknak még fontos szerepük van és hoz­zájárulnak a tsz-tagok jövedel­mének növeléséhez. Az élet azonban azt igazolja, hogy nem azok a tsz-tagők boldogulnak, akik csak a háztájira számíta­nak és nem törődnek a közös­sel. Hiába terem az egy hold háztáji földön akár 30 mázsa kukorica isi, ha a közösben en­nek felét sem érik el. A tsz- tagok jövedelmének fő forrása ma már mindenütt a közös gaz­daság. Ha jól akarnak élni, ak­kor a közösben is ugyanolyan becsületes, lelkiismeretes mun­kát kell végezniük, mint a ház­tájiban; U a a szövetkezet vagy ftsaoB* 11 tagjai nem fizetik be a* üzemviteli költségeket, érmék, nyomán zökkenők keletkezhet­nek a gazdálkodásban, amire*: valamennyien kárát látják. Ez­zel szemben, ha erejükhöz ké­pest segítik a közős gazdálkodás megszervezését, a közös alapok megteremtését, akkor a gazdál­kodás is nagyobb eredmények­kel jár. A közösbe fizetett pénz, a bevitt felszerelés sokszorosan megtérül a gazdálkodás jobb feltételeiben és eredményeiben. Azok pedig, akik a gumikerekű kocsit, meg a közgyűlés által megszavazott pénzek befizetését sajnálják, még nem látják az összefogás előnyét, erejét és le­hetőségeit. Akadékoskodásukkal nem segítik, hanem néhezSök a nagyüzem útjára tért dolgozó parasztság boldogulását. Nagy József Tavaszi határjárás Bugacon Gyönyörű minden a határban. Tegnap még hullott a kincset érő eső, de ma már nyomát sem látni, elnyelte a szomjas föld. Sötétzöld a búza, a lucernát lassan kaszálni le­het és szépen, sorol a korai zöldborsó. Karkas Honával, a Bugaci Községi Tanács mezőgazdasági felügyelőjével járjuk a földeket Ilonkát hamar megszerették A kecskeméti születésű Kar­kas Ilona az elmúlt év novem­berében került Bugacra. 1952- ben végezte el Kiskunfélegyhá­zán a mezőgazdasági techniku­mot Sokáig a kiskunhalasi technikum diákotthonának volt a vezetője. Saját maga kérte át­helyezését, főleg azért, mert szereti a szakmáját és itt lehe­tősége nyílik arra, hogy nagy gyakorlatra tegyen szert. Most, hogy emlékei között kutat, elsősorban a kezdeti na­pokról beszél. Eléggé idegen­kedve fogadták a bugaciak, mert náluk mindig férfi volt a mezőgazdasági felügyelő. ö azonban úgy tett, mintha nem venne észre semmit és dolgo­zott rendületlenül. Rövid idő alatt megszerették a környékbeliek. Olyannyira, hogy ma már mindenhol Ilon­kának szólítják. Vetik a kukoricát Rövid ideje van még ebben a községben, de amint mondják a környéken; »kisujjában- van a határ. Ismer úgyszólván min­denkit, s ha a környéket járja, mindenkihez van egy-két jó szava, szakmai tanácsa. Most is fejből mondja a tavaszi munkák állását: — A hét termelőszövetkezeti csoport befejezte a napraforgó vetését 70 hold lesz ebben az évben. Mindenre szerződtek. 310 hold burgonya is a földben van, sőt kukoricából több mint 800 holdat vetettek el a tervezett 3000 holdból. Örömmel újságolja, hogy jól haladnak a tavaszi munkák és a bugaciak lelkesedését csak dicsérni tudja. — Jól jött az *880. Nagyon kellett. Nézze, hogy virul a ha­tár... A Béke központjában Ez a központ pár kilométerre van a falutól. Hosszú fehérre meszelt épületei azonban mesz- szire látszanak. Van amikor gyalog jön ide. Barátságosan fogadnak ben­nünket az irodában. Almási Antalné előtt nagy köteg pénz: előleget fizet. Egységenként 18 forintot ad a gazdáknak a Béke Termelőszövetkezet. Nyúl Sán­dor 796 forintot kap a márciusi munkaegységre, idős Lajos Ist­ván ennél is többen, 1356 forin­tot. Orbán Ferenc kertészeti dolgozó előlege 1174 forint. A fiatalok sem hagyják magukat Pasztendor Gizella 17 éves te­henésznek például 1004 forin­tot számolnak az asztalra. Ilonka sokáig beszélget a gazdákkal. Egyik sem panasz­kodik. Harminckét forintot ter­veznek ebben az évben munka­egységenként. Rajtuk múlik, hogy ennél is több legyen. Máxfcjts J.WV09

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents