Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

1961. április 23. vasárnap

S. oldal

Emlékünnepségek

Lenin születésének 91. évfordulóján

ÁPRILIS 21-ÉN este, Lenin

születésének 91. évfordulóján a pártszervezetek, a tanácsokkal, a KISZ-sTervezetekkel, a nőbizottságokkal és a Hazafias Népfront helyi bizottságaival együtt megyeszerte ünnepségeket rendeztek.

KECSKEMÉTEN, a Bányai Júlia Leánygimnázium kultúrtermében rendezett ünnepségen dr. Klapil Sándor, a városi párt- bizottság tagja méltatta Lenin munkásságát és szólt forradalmi tanításainak ma is élő, eleven, forradalmasító hatásáról.

Az előadást színvonalas kulturális műsor követte. Ennek kiemelkedő száma volt a Munkásdalok hangversenye, amelyen az általános és középiskolák, valamint a Felsőfokú Óvónőképző Intézet énekkarai, továbbá a Bartók- és Kodáíy-kórus összesen több mint 800 szereplője lépett fel. A város üzemeiHáromnapos lesz az idén a KISZ kulturális szemle kecskeméti bemutatója

ben és váTlalafaáoái 21-én ünnepi pártnapokat tartottak.

KISKUNHALASON a városi művelődési otthonban rendezett ünnepségen, mintegy 600 főnyi hallgatóság- előtt Roska István, a Külügyminisztérium pártbizottságának titkára emlékezett meg Lenin tanításairól, a lenini eszmékről, melynek zászlaja alatt ma milliók és százmilliók menetéinek a kommunizmus és a szocializmus útján, milliók és százmilliók harcolnak az imperializmus ellen a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, békéért és a szocializmusért. — Roska István elvtárs foglalkozott a nemzetközi helyzettel és az erőviszonyoknak a szocialista tábor javára történt megváltozásával, valamint a lenini békepolitika sikereivel.

Az ünnepség Lenin életéről készült dokumentumfilm bemutatásával ért véget.

A rendező bizottság megállapította a kulturális szemle Kecskemét városi bemutatóinak végleges időpontjait. A tavalyinál nagyobb számú nevezés miatt nem egy, hanem három napon keresztül mutatják be a helyi színjátszók, tánccsoportok, irodalmi színpadok, zene- és énekkarok, versmondók, énekesek, zenészek tudásukat: — április 29-én, szombaton délután 4 órától a Katona József Gimnáziumban, — április 30-án, vasárnap délelőtt 9 órától 1-ig és délután 3-től 7 óráig a Bányai Júlia Gimnáziumban. — Május 1-én délután 3 órától pedig a Szabadság téren felállítandó szabadtéri színpadon.

Örömmel közöljük, hogy a nevezők között több tanyai csoportot is találunk. Dicséret illeti az Aranykalász Tsz fiataljait, akik Sebők Lajos népművelési ügyvezető és Zsemberi Lászlóné irányításával mai tárgyú jelenetet, táncszámot tanultak és szólistákat is szerepeltetnek a seregszemlén.

Halálos áldozatot is követelt a hétvégi vihar

— Súlyos jégkárok a bajai járásban —

Április 18—19-én délután vihar vonult át a megye déli részein. A hirtelen orkánná nőtt szélvihar szérűket döntött ösz- sze, tetőket tépett le, fákat csavart ki, Bácsszentgyörgyön az Ezüstkalász Termelőszövetkezet szerfás építményét döntötte ösz- sze, s embereket temetett alá. Kordélyos Ferencet a vihar elvonulása után holtan találták, többen pedig súlyosait megsebesülteit. Viráöt Györgyivé, 29 éves fiatalasszony súlyos alszár- ro réssel került a bajai kórházba:

A vihart Jégeső kísérte, amely hatalmas károkat okozott a vetésekben, gyümölcsösökben és szőlőkben. Dávodon az Üj Eiet, Aranykalász és Augusztus 20-a Termelőszövetkezetnél 80—100 százalékos károk keletkeztek. Hasonlóképpen súlyos jégverés érte a garat IL Rákóczi Ferenc, Vörös Csillag és a bácsszent- györgyi Ezüstkalász Termelőszövetkezet vetéseit A garai Partizán Tsz-ntü a károk 40—80 százalékosak. Jégkár érte a hercegszántód Üj Tavasz, Üj Élet és Lenin Termelőszövetkezetek földjeit

Termelőszövetkezeteink ebMezőgazdasági dolgozók külföldön

Ebben az évben a MEDOSZ megyebizottsága szervezésében 135 mezőgazdasági dolgozó vesz részt külföldi üdülésen a Szovjetunióban, NDK-ban, Lengyel- országban, Csehszlovákiában és Romániában. A külföldi utazások április 23-án kezdődnek. Az erfurti kertészeti világkiállításra is húszán utaznak megyénkből.

Ebben az évben a MEDOSZ

már 11 mezőgazdasági dolgozó gyermekét küldte el kéthetes Iskolai szanatóriumi üdülésre, s közülük négyet teljesen ingyenesen üdültettek. A Mátrában és a Bükkben majdnem kétszáz mezőgazdasági dolgozó üdült a tavaszi idényben.

ben az esztendőben is, élve azzal a lehetőséggel, hogy vetéseiket, gyümölcsösüket és a szőlőket biztosíthatják, meg is kötötték szerződéseiket az Állami Biztosítóval. Így a károk nagyrésze megtérül s nem éri károsodás a szövetkezetek tagságát

Zalka Máté

a tzahaduíq tábornoka

Kalandos, harcos élet, különleges, vonzó egyéniség Zalka Máié. 1896, április hó 23-án született Tunyogmatol- cson. A vidéki magyar fiú ifjú korúban, Petőfi módján, színésznek áll, majd az első világháború sok frontját végigharcolt tisztből, az orosz- országi hadifogolyból az intervenciós háborúk egyik legendás hírű hadvezére lesz, a Vrangel elleni krimi hadművelet egyik hőse. De nem a béke és a nyugalom embere: az intervenciós háborúk befejezése után a török hadseregben harcol Kemál oldalán, lovasságának egyik szervezőjeként. Életét a spanyol polgárháborúban fejezi be, mint a nemzetközi dandár legendás Lukács tábornoka.

Ez a lázas életű, forradalmi harcos a magyar nyelv és a magyar irodalom szerelmese, igényes író is volt. Gazdag életének tapasztalatait, életismeretét regényeiben és novelláiban öntötte formába. A Doberdo átfogó ábrázolása annak: hogyan válik a háborúért . eleinte lelkesedő tisztből háborúellenes agitátor, majd hogyan kapcsolódik a nemzetközi forradalmi szervezetekhez. A monarchia hadseregének, a tisztek és a legénység különféle rétegeinek kevés ilyen elmélyült, összefogó, s ugyanakkor esemény- dúsán mozgalmas rajza lelhető a magyar irodalomban. Nagy számú novellája (amelyeknek egy része először oroszul jelent meg) az első világháború, s a polgárháború epizódjait eleveníti fel ízes magyar nyelven: meleg emberség, népközelség, sugárzó optimizmus jellemzi őket.

Csehszlovák-est Solton

Csehszlovák estet rendeztek Solton a Csehszlovák Kultúra munkatársai. A községi kultúr- házban rendezett ünnepségen számos gazda is megj dent

A lettek kohójában

Februárban a WáknnflSIeBy- hásd Járás három községéből kilenc asszony kérte felvételét a Magyar Szocialista Munkáspártba. Valamennyiük ajánlója’ — természetesein kommunista meggyőződésük mellett — a nőmozgalomban végzett munkájuk vett

Amikor e ftMvakdt kimondjuk vagy leírjuk, önkéntelenül is nemcsak a kitüntető párttag elnevezésre érdemessé vált asz- szonyokra fceH gondolnunk megbecsüléssel, henem a mozgalomra is, mely évek hosszú során következetesen nevelte, alakította gondolkodásmódjukat, erősítette poJitikad öntudatukat, más emberek sorsa a közösség iránti felelősségüket, hogy egyszer a szó legteljesebb értelmében igaz, jó és harcos kommunistává váljanak.

— De hát hogyan történik, hogyan alakul ki mindez? — kérdezhetnék olvasóink közül többen, s mi most a kiskunfélegyházi járás nőtanácsának legutóbbi ülésén hallottak alapján próbálunk választ adni e kérdésre.

Az első feladatok

— Az iskolai szülői értekezletekre eleinte az édesanyák csak gyermekük tanulmányi eredménye iránt érdeklődve jöttek el — meséli a csólyospá- losi tanítónő. — Egy-egy, a gyermek képességeivel nem egyenes arányban levő osztályzat megbeszélése után azonban már nevelési problémák is előbukkantad melyeket korábban

külön-külön, később már osztályonként együttesen beszéltünk meg a szülőkkel;

Ma már a szülői értekezletek elmaradhatatlan tartozékai a nevelési témájú előadások. Ezek alkalmával őszintén beszélgethettünk a szülőkkel a kettős nevelés hátrányairól, a gyermek testi fenyítésének következményeiről is. Elmondtuk a szülőknek néhány gyakorlati megfigyelésünket is, melyet az otthoni vallásos és az iskolai materialista nevelés összeütközése nyomán tapasztaltunk. Egyik ilyen érdekes — több példával is bizonyítható — megfigyelésünk volt, hogy a hittanórára járó gyermekek könnyebben, s gyorsabban mondanak az igazságtól eltérő, valótlan dolgokat, mint azok a tanulók, akiket nem nevelnek vallásos szellemben, s nem járatnak hittanórára a szüleik ...

Egy család élete helyrezökken

így kezdődött és alakulgatott tovább. Sok édesanya nemcsak meghallgatta és elfogadta a pedagógus — aki egyben a nőtanács helyi titkára — nevelési tanácsait, hanem már kezdett túllátni saját gyermeke problémáján, s feltámadt benne az érdeklődés a többi gyermek sorsa iránt is. Az iskola egyik tanulója az elmúlt évben például osztályismétlésre bukott. Ismerték a családot, tudták, hogy az apa hónapról hónapra elássza fizetését, 6 a hat gyér(Qajzóra a ^Dana-p arten

A csendesen hömpölygő Duna partját újra birtokukba vet* ték a gyerekek. Ezen a napsütötte délelőttön azonban vidám játék helyett szorgos munkában találtuk a Dunavecsei Általános Iskola hatodik osztályát. Rajzórájuk volt és Barta László tanár vezetésevei a túlsó Duna-partot, a sztálinvárosi részt próbálták lerajzolni. (Márkus János felvétele.)

Súlyos szerencsétlenség —

u ietőjavítók mulasztása miatt

Megrázó szerencsétlenség történt pénteken este fél 10-kor a kecskeméti Rákóczi úton. A moziból jövet két fiú kíséretében fiatal lány haladt el a Rákóczi út 3. számú ház előtt, amikor a járókelők és két kísérője arra lettek figyelmesek, hogy a lány összeesett. Mint a megdöbbenést követő első pillanatok után kiderült, egy, a tetőről lezuhanó féltégla esett a lány fejére.

Szombaton reggel első dolgunk volt, hogy a kórház baleseti osztályán érdeklődjünk a szerencsétlenül járt lány hogy- léte iránt. A 19 éves Budai Katalin (Kecskemét, Marx tér 10. szám alatti lakos) a reggeli órákban ugyan már visszanyerte eszméletét, a súlyos agyrázkódás, s a koponyán okozott hétnyolc centiméteres zúzott seb azonban még bizonytalanná teszi életbenmaradását.

A baleset oka nem a véletlen. Néhány nappal ezelőtt kezdte meg az említett ház tetőjavítási munkáit a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz, melynek munkásai semmibevé- ve a balesetvédelmi előírásokat, pénteken a munkát abbahagyva, jelzőtábla és korlát nélkül hagyták a város egyik legforgalmasabb útszakaszán levő épületet.

Megdöbbenését fejezte ki a történtek felett a városi tanács műszaki osztályának főmérnöke is:

— A ktsz már azzal mulasztást követett eL hogy a munka megkezdésekor is csak egyetlen — kevésbé szembetűnő — karóra erősített táblát helyezettel a veszélyeztetett járdaszakaszon, de a késő délutáni órákban már úgy látszik azt is feleslegesnek tartották, holott a jelzőtáblákat és korlátokat csak abban a* esetben szedhetik le, ha a tető javításával teljesen elkészültek és a javított tetőről mindent gondosan eltávolítottak, ami esetleg balesetet okozhat.

A vizsgálat minden bizonnyá# felderíti a felelősöket és szigorú büntetésük nem marad eL

Éné

nvefcnefc nemcsak amiatt kellett szégyenkezni, hogy rongyos ruhában jár, hanem a naponta megismétlődő családi veszekedések miatt is. Az asszonyok, a pedagógusnő és a helyi orvos vezetésével felkeresték a családot, s miután az apával nem lehetett józanul, okosan beszélni, négy gyermek állami gondozásba vételét javasolták. Ez meg is történt, de a szülőket akkor sem hagyták magukra: Néhány hónap múlva sikerült elérni, hogy az édesapa lemondjon az italozásról, s józan, be csületes életet éljen, és ezután természetesen „visszakaphatta” gyermekeit, őszinte örömmel töltötte el az asszonyokat, hogy közreműködésükkel helyreigazodott egy család élete és a tavaly bukott kisdiák is már a jó rendű bizonyítvány elérésében reménykedhet.

Ezután jöttek a többi, a nehezebb, a nagyobb erőt és ösz- szefogást igénylő feladatok. — Poros a község! — Fásítani kellene — határozta el a tanács.

— Mi is vegyünk részt a fásításban, és indítsunk „Virágos kert — virágos ablak” mozgalmat — határozták el az asszonyok. És kezük nyomán kivirultak a kertek, tisztán ragyognak a házak, megszépült a kul- túrház, s újonnan ültetett fács- kák bontják rügyeiket a falu utcáján;

Gazdasági ügyek

Itt említhetjük meg, hogy a szomszédos és hasonló körülmények között levő Kömpöc községben is körülbelül így vázolhatnánk a falusi nőmozgalom kibontakozásának „újabbkori” történetét. Előbb itt is csak a

kéztrmmAaszakfcBr vwm*3a a*

asszonyokat, aztán — hogy az idő kétszeres haszonnal teljék

— Gorkij Anya, majd Jókai A kőszívű ember fiai című regényét olvasták fel estéről estére. És mivel a szépirodalomtól már csak egy „ugrásnyi távolságra”, volt a szakirodalom, négy héten át csak a baromfi nevelés legjobb és leggazdaságosabb módszerei után kutatgattak, s hallgattak róla előadásokat.

Ezt követően a nőtanács asz- szonyai párosával keresték fel a baromfiszerzódés ügyében a tanyavilágban lakó társaikat — és dicséretükre legyen mondva

— nagyobb eredményt értek el, mint a földművesszövetkezeí szerződéskötéssel foglalkozó szakemberei. összesen 1520 csirkére, pulykára, kacsára, libára kötöttek szerződést az asz- szonyok az első negyedévben, és a község éves baromfitenyésztési szerződéses tervét 15 —20 százalékkal akarják megtoldani. A kömpöciekhez hasonlóan Csólyospáloson is az asszonyok vállaltak védnökséget a baromfitenyésztési szerződések teljesítése felett, s már februárban megkezdték a keltetést ...

A gyermekneveléstől, kézi- munkázástól így jutottak el a két kicsi község asszonyai a közügyek intézéséig, a közvélemény formálásáig, szűkebb hazájuk több társadalmi és gazdasági feladatának a megvalósításáig.

Ugye, nem csoda, hogy e munka közben, a tettek kohójában, egyre több és több asz- szony izzik nemcsak a mozgalom, hanem a párt igaz, hű harcosává is?! Eszik Sándorrá