Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

, LAPJA Légoltalmi kiállítás megyénkben ismmm r Éjjeli műszakon a Kecskeméti Konzervgyárban Mozdulatlanul, némán alszik a Hírős Város. Az öregtemplom messzehangzó gongütéssel jelzi az éjfél utáni egy órát. amikor a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepére indulunk. Az éj sötétjét messze élűzi a gyár fénye... a csendet felveri a gépek monoton zúgása. A har­madik műszak asszonyai és lá­nyai becsülettel dolgoznak. így készül a meggylé Elefánti Magdolna, az édes­üzem műszakvezetője csap fél »idegenvezetőnknek«, s közben beszélgetünk: — Üzemünkben most meggy- ivólevet készítünk — mondja. — Ezekben az ötliteres üvegekben konzerváltuk szezonban a megy- gyet. Most félkészáruként kerül vissza hozzánk. — ebből készít­jük a meggylevet. Előbb géppel kimagozzuk, passzírozzuk, majd a gyártástechnológiai előírás szerint levet és cukrot adunk hozzá. Ekkor laboratóriumban megvizsgáljuk a keverési arány helyességét, utána a pépet 85— 90 fokra felmelegítjük és vá- kumba szívatjuk. Innen kerül a töltőgépbe, amely egy műszak alatt 25—30 ezer negyedliteres üveget tölt meg. Az üvegek le­zárása után százfokos hőmér­sékleten sterilizáljuk a kész meggylevet, majd a készárurak­tárba szállítjuk, ahonnan az or­szág minden részébe éljut. Frissek és vidámak a lányok — Nem álmosak? — fordu­lunk kíváncsian a lányokhoz. — De nem ám! ... Jól is jár­nánk. . — No. de azért lopva lehet egy kicsit bóbiskolni — ellenke­zünk. — Nem vagyunk ml álomszu­székok — csattan a válasz és bizonyságul felharsan a vidám nótaszó: »Rámás csizmát visel a babám...« Az édesüzemből a szárító­üzembe indulunk. Útközben folytatjuk a beszélgetést: — Sok befőttet gyártunk ex­portra — mondja kalauzunk. — A múlt hetekben például 26 va­gon sárgabarackot küldtünk Angliába, azelőtt meg meggybe­főttet a Szovjetúnióba és az MDK-ba. — Jó munkatársak az asszo­nyok, meg a lányok? — Jó velük együtt dolgozni... szófogadók... Sokszor a brigád minden tagja együtt megy szín­házba. meg kirándulni. Szorgal­masak. A legjobb szocialista brigádnak járó versenyzászló most nálunk van. A szárítóüzem ajtajában elő­kerül zsebkendőnk és szaporán törölgetjük — könnyeinket. Szo­katlan a hagymaillat. Itt ugyan­is apróra szeletelt vöröshagy­mát, gyökeret, sárgarépát, meg más zöldségfélét szárítanak, amit aztán a leveskonzervek készíté­sénél használnak fel. Szárított áruból igen sok az export, — különösen a tengerentúli orszá­gokba. ...éjszaka könnyebben fordul elő baleset! — Éjszaka bizony nehezebb rendet tartani, mint nappal Elő­fordul még mostanában is, hogy egy-egy munkást elnyom a fá­radtság, az álom, de a fegyelem betartását szigorúan ellenőriz­zük. Dolgozóink éjszakai pótlé­kot kapnak, tehát érdemes nap­pal pihenniük. Éjszaka könnyeb­ben előfordulhat baleset, ezért munkavédelmi őröket nevezünk ki. akik a fegyelmen túl a bal­esetelhárítási szabályok betartá­sát is ellenőrzik. Közeledik a műszakváltás ide­je. Itt is, ott is álmos pillantá­sokkal találkozik szemünk, s e pillantások az ablakra vetőd­nék: lesik, miként bontogatja rózsaszín köntösét a pirtkadó ta­vaszi hajnal. Tóth Gábor — Milyen az éjszakai műszak munkafegyelme? — érdeklő­dünk Polner Lászlótól, a szárí­tóüzem műszakvezetőjétől. A kiállítás részlete az előkészítésben részt vett aktivisták egy csoportjával Kiskunmajsán. Korunk nagy felfedezése: az atomenergia felhasználása nap­jaink egyik legtöbb érdeklődést kiváltó problémája. Gyakran vagyunk fültanúi olyan beszél­getéseknek, melyekben a vitat­kozók egyike azt bizonygatja, hogy az atomenergia felfede­zése csak bajokat okozhat, s hogy ellene, mint hadieszköz MAJDNEM MŰVÉSZET 'Beszélgetés egtj grafolégaual Csalódni fog az, aki azt hiszi, hogy az alábbiakban jóslásról lesz szó. A grafológia külön tudomány, amely a kézírás vo­nalvezetéséből és más tulaj­donságaiból következtet az em­ber egyéniségének, jellemének, lelkivilágának alkatára. Hasz­nosak ezek a következtetések, mert a bíróságokon például sok peres-, vagy bűnügyet fordí­tott már az igazság javára az írásszakértő a grafológia segít­ségével; de a kézírás elemzése fontos betegségfelderítő eszköz is‘lehet az ideggyógyász orvos kezében. Művelői tehát — fel­téve ha nem élnek vissza tu­dásukkal — egyáltalán nem te­kinthetők földöntúli képessé­gekkel megáldott jósoknak. A grafológia örökifjú tudomány Valami többre mégis szüksé­ge van a grafológiai tudomány művelőinek —, mint amit ben­nünk, »hétköznapi« emberekben felfedezhetünk. Éppen erről be­szél Lakos Kálmán, az Orszá­gos Takarékpénztár megyei fiókjának munka tárra, akiről kollegái közül is kevesen tud­ják, hogy »civilben« grafológiá­val foglalkozik. — Mindig érdekeltek a kéz­írások — mondja —, mert azt tartom, hogy azokban mutatja meg magát legjobban az ember igazi valójában, s őszintén még akkor is, ha írása modorosságá­val akarja magát elrejteni. Könyvtárra menő köteteset ír­„BIZONYÍTSD BE A New Statesman című angol lap közli a karikatúrát. A belgák zsebében ágáló Csőmbe mondja: »Bizonyítsd be, bogy én öltem meg Lumumbát!« tak már erről a régi, de min­dig fiatalnak maradó tudo­mányról és én is sokat olvas­tam már e könyvek közül. Is­merőseim is kértek tőlem köl­csön ilyen könyveket, meid úgy gondolták: a mások kézírásából azok felett előnyt szerezhetnek — de aztán megunták a köny­veket ... — Bizonyosan csak a köny­vek betűit figyelték, s a lényeg­re nem ügyeltek — vetjük közbe. — Valahogy így... De fő­ként azért únták meg ezt a szép tudományt, mert csak sa­tu­ezen ismeretek birtokában dunk levonni. — Bizonyosan sokan fordul­tak Lakos elvtárshoz saját, vagy mások kézírásának elem­zését kérve. Akadt talán egy­két érdekes esete is ... Egy bűnügy előzménye — Igen ... Munkahelyemre, az OTP-hez pár évvel ezelőtt egyik nagy vállalatunk vezető­jének kézírását hozták el vé­leményadás céljából. A kézírás­ból azt állapítottam meg, hogy az illető — akkor még nem tudtam kiről van szó — meg­ellett, nincs védekezés. A Légoltalom Országos Törzs- parancsnoksága és a helyi ta­nácsok végrehajtó bizottságai szervezésében megyénk nagyobb községeiben és Kalocsán kiállí­táson mutatják be az atomerő békés felhasználásának módjait, s a nukleáris fegyverek elleni védelem módszereit. Eddig Tiszakécske, Lajosuli- zse, Kiskunmajsa és Jánoshal­ma lakosai tekintették meg a kiállítást. Különösen Kiskun- majsán volt nagy az érdeklő­dés, ami a v. b. elnökének, a kultúrotthon igazgatójának és a tömegszervezetek lelkes ak­tivistáinak köszönhető. Megyénkben még a követke­ző helyeken mutatják be a ki­állítást: március 19-én Kalo­csán, 25-én Kecelen. április 2-án Kiskőrösön és 9-én Duna- vecsén. Három pajtás, három jelmez OL. , V'J^jOcr'nvjV'— —■ To vxy "Sár—— — r ‘ Megkértük Lakos Kálmánt: elemezze a fent látható kéz­írást. Többek között ezeket mondta róla: »Nagy önbizalmú, sokat kritizáló egyén. Habzsolja az élményeket. Tevékeny, de ugyanakkor nem következetes. Szüksége van a barát- kozásokra, intim kapcsolatokra, de mások érdekeire kévéssé tud tekintettel lenni, érzelmei nem mélyek. Gondolkozásá­nak fegyelmezésére nagy akarattal, de kevesebb sikerrel törekszik. ját maguk mások fölé helyezé­sének eszközét látták benne, s bizonyosan hiányzott belőlük az a képesség is, ami már majd­nem művészetté teszi a grafo­lógiát — Hogyan tudná meghatá­rozni ezt a képességet? Ki lehet grafológus — Nem elég, ha csak a betűk vonalvezetését, egymáshoz kap­csolódását, vagy éppen a so­rok lefelé, vagy felfelé haladá­sát szemléljük ... Ezekből az illető jellemének parányi da­rabkáit megláthatjuk ugyan, de egyéniségéről, alkatáról összké­pet csak akkor nyerünk, ha az írás minden résztulajdonságát együttesen figyeljük, s elég fan­táziánk, megérző és összegező képességünk van ahhoz, hogy a kézírás különböző jellemzőinek egységes képbe való összeállá- sából következtetéseket von­junk le. Hjába volna meg vi­szont mindez a tulajdonságunk, ha nem párosulna az olyan ta­nulmányokkal. amelyek a lé­lektan, a filozófia és az ideg­élettan körébe tartoznak. Kö­vetkeztetéseket ugyanis csak bízhatatlan ember. Pár héttel később gazdasági bűncselekmé­nyek miatt letartóztatták... — Lelkiismeretlen emberek visszaélnek grafológiai tapasz­talataikkal és hiszékeny pá­cienseik kézírásaiból »jósolnak« azoknak. Ügy hisszük: hasznos — és érdekes is lesz, ha ol­vasóinknak pár szóban ismer­teti: mennyiben lehet hinni e »jóslatoknak«. — Kézírásból jósolni egyálta­lán nem lehet. Lehet viszont levonni olyan következtetése­ket — az írás alapján megis­mert jellemből, vérmérséklet­ből, egyéniségből —, amelyek­kel megközelítőleg meg lehet állapítani: bizonyos ingerek (esemenyek, tapasztalatok stb) milyen hatást váltanak ki az illetőből. Ez viszont nem jós­lás, hanem tudományosan meg­állapítható határok közé szo­rított nehéz elemző munka, amelyet éppen az ideggyógyász alkalmaz felelősséggel. Aki te­hát ilyen irányú tudásával »jós lás« céljára visszaél — külö­nösen ha üzletszerűen cseleksz azt —, bűncselekményt követ el (—ng—) (Bácsalmási tudósítónktól.) Jól sikerűit jelmezes karne­vált rendezett a fiúiskola úttö­rőcsapata. A művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermében több mint harminc pajtás vo­nult fel A bíráló bizottságnak ugyancsak gondot okozott, mire az ötletesebbnél ötletesebb jel­mezek sorrendjét megállapítot­ta. A megjutalmazott pajtások nagy taps közepette szüleikkel együtt örültek a sikernek, s a vi­dám hangulatú mulatságon a felnőttek és gyermekek egyaránt jól szórakoztak. Képünk három ötletes jel­mezbe öltözött kispajtást ábrá­zol. Molnár József PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániels Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Vb Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, Tel.: 15-29, 27-49 1961. március 14, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents