Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-15 / 63. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 1 A MAGYAR. SZOCIALISTA M UNKÁSPÁR.T 0ACS- KISKUN Ml íGYEI LAPJA Ji# j r XVI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Ára 60 fillér 1961. MÁRCIUS 15. SZE Az adófizetésről, az éves tervekről és a tanácsi ipar feladatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Egésznapos ülést tartott tegnap, március 14-én a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirendi pontok nagy részében A gyümölcsösök védelmében Lapunk szombati számában közöltük, hogy a kedvező időjárás ellenére mennyire elhanyagolták megyénk termelőszövetkezetei a gyümölcsfák téli ápolását. Március első hetének végéig a mechanikai védekezést csupán 35—10 százalékban végezték el, holott ezt a munkát akkorra már be kellett volna fejezniük. így aztán késik a közelgő rügyfakadáskor szükséges permetezés is, s az a veszély fenyeget, hogy a kaliforniai pajzs- tetű, az amerikai fehér szövőlepke, a barackmoly és a cseresznyelégy ismét súlyos károkat okoz a gyümölcsösökben. Az elkésett és hanyag gyfi- mölcsfaápolás miatti károk nagy mértéket ölthetnek, ehhez intő példával szolgálhat az elmúlt esztendő: a külföldre küldött Bács megyei export-gyümölcsből már a határon át nem engedett, vagy a megrendelők által át nem vett mennyiség értéke megközelítette a két és félmillió forintot. Vörös szilvából — fer- tőzöttsége miatt — még export- útnak sem indíthattunk egyetlen kilogrammot sem. Függetlenül az exporttól, a belföldi gyümölcsszükséglet kielégítése sem történhet kevésbé megfelelő áruval, mert mit szólnának hozzá a megye gyümölcsössel rendelkező szövetkezetei, ha a hazai fogyasztók nagyobbik részét kitevő munkás- osztályunk is hasonló minőségű iparcikkel látná el őket? Az idei késlekedést ugyan a mezőgazdaság átszervezésének rengeteg más tennivalója, a végleges földrendezés elhúzódása indokolja, de csak részben. A legfőbb ok a szervezetlenség. Ennek felszámolása községi tanácsainknak is egyik legfontosabb időszerű feladata kell, hogy ^ legyen. A rügykötődés alapján jónak ígérkező gyümölcstermés védelmére segítsék megszervezni a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek vezetőinek, s a még egyéni gyümölcstermesztőknek a gyümölcsfaápolást, s a védekező szerek, permetezők beszereztetésével biztosítsák annak anyagi feltételeit. A községi növényvédelmi bizottságok is álljanak talpukra, s a Hazafias Népfront, a KISZ, a nőtanács aktivistáinak bevonásával tudatosítsák a gyümölcsösök kártevői ellen való védekezés fontosságát. Miként a tavaly hozott kormányrendelet is előírja, a szövetkezeti gazdaságok jelöljék ki növényvédelmi felelőseiket, s ők is tegyenek meg mindent az utóbbi napokban egyébként már nekilendülő védekezés fokozására. Az idő sürget, nem holnap kell elvégezni a szóban levő munkát, hanem még ma — hiszen naev részét már tegnap kellett volna. ezúttal a v. b. szakigazgatási apparátusának tevékenységével foglalkoztak. A bejelentések után először a tervosztály jelentése alapján az 1960. éti tervek végrehajtásáról és az 1961. évi tervfeladatokról készült beszámolót tárgyalta meg. Az előterjesztés számot adott arról, hogy az 1960-as esztendőben minden eddiginél nagyobb voLt a fejlődés. Megyénk tanácsi ipara rohamosan fejlődött, egyes vállalatok termelése megkétszereződött, új telephelyek épültek, bővültek a meglevő üzemek; sok olyan létesítményt adtak át rendel tetősének, amely a lakosság kommunális, szociális és kulturális ellátottságát növelte. Megoldódtak azok az évközben mutatkozó nehézségek is, amelyek a vállalatok anyagellátásában és bérezésében fordultak elő. Megyénk beruházási tervét 97,1 százalékra teljesítette. Ebben az időszakban a tervosztály egy műszaki bizottságot alakított, amely megtárgyalta az egy lakásra jutó építési költségeik csökkentésének lehetőségeit, s javaslataik alapján több mint egy millió forint megtakarítást értek el. Megyénk helyi iparának eredményei a beszámoló összefoglalója szerint megteremtették az előfeltételeket az ötéves terv sikeres megindítására. A beszámoló feletti vitában a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tervosztály — de a többi szakosztályok munkája is — kielégítő volt az elmúlt évben. Az együttműködést mégis tovább lehet és kell javítani, közöttük a beruházási- és a termelési költségek csökkentése — valamint a vállalatok kapacitásának jó kihasználása érdekében. Erre jó alapot biztosít az egyre inkább kifejlődő szoci.ilista munkaverseny is. Ezután az 1960-as adóbevételi tervek teljesítéséről és az 1961. évi adóügyi feladatokról tárgyaltak. E napirendi pont vitájában részt vett Polonyi Szűcs Lajos, a pénzügyminiszter első helyettese és Németi Kálmán elvtárs, a pénzügyminisztérium főosztályvezetője is. A v. b. megállapította, hogy az elmúlt évben a megye összesített költségvetésének 38,8 százalékát a lakosság által befizetett adókból fedezték. Az első háromnegyedévben a bevételi terveket 100 százalékon felül teljesítette a lakosság, az utolsó negyedévben azonban több millió forintos lemaradás keletkezett. A lakosság adója továbbra is igen jelentős a költségvetés szempontjából, ezért a végrehajtó bizottság utasította a pénzügyi osztályt, hogy az idén még nagyobb gondot fordítson az adóbeszedés politikai előkészítésére, valamint arra is, hogy a tsz-tagok öregségi járuléka, a honvédelmi hozzájárulás stb. rendszeresen befolyjon. A következő előterjesztés a megyei tanács v. b. ipari osztályának 1960. évi munkájával és ez évi feladataival foglalkozott. A beszámoló először az az elmúlt évben elért eredményeket ismertette. Ezek szerint megyénk könnyűipara 12,7, élelmiszeripara pedig 5,7 százalékkal teljesítette túl éves tervét. Kimagasló eredményeket értek el a Vasipari és faipari vállalatok. Ezenkívül jól teljesítette tervét a Bács-Kis- kun megyei Finommechanikai Vállalat, a Bajai Fémipari - és Javító Vállalat, a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat, a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalat, a Kecskeméti Faipari Vállalat Javult a gyártmányok minősége, a vállalatok bérgazdálkodása, nagyobb gondot kell azonban fordítani a jövőben a munkások szakmai képzésére. A v. b. megállapította, hogy az ipari osztály jól látta el feladatát. Az idén azonban tovább kell csökkentenie az önköltséget és növelnie a műszaki felkészültséget az irányítása alá tartozó vállalatoknál. Több nehéz feladatot kell megoldania az osztálynak majd a különböző új ipari üzemek letelepítésével kapcsolatban is. A végrehajtó bizottság végül megtárgyalta a legközelebbi tanácsülés elé kerülő beszámolókat. a Megkezdődött szőlőtelepítés Ismét nagyarányú szőlőtelepítésbe kezdtek megyénk állami gazdaságai, termelőszövetkezetei. Az elkövetkezendő hetekben újabb 2484 hold homokon létesítenek nagyüzemi szőlősöket. Az állami gazdaságokban 1700 holdon kezdődött meg a munka: nagyrészt sívó, buckás homokvidéken, ahol eddig gyom is alig termett — fejlesztik a Kiskunság hagyományos szőlőkul túráját. A »vad-területeket-“ több millió forintos költséggel tették alkalmassá a nagyüzemi szőlőtermesztésre: több mint 600 hol* dón végeztek talajegyengetést. A Kunfehértói Állami Gazdaságban a buckák elegyengetésével, az úgynevezett lepelhomok szétterítésével — melyet az évek során a szél hordott össze — a talajvizgazdálkodását is kedvezően befolyásolják. Az új területekre hét fajta, előgyökereztetett borszőlő kerül — dróthuzalos nagyüzemi rendszerrel. A dróthuzalokra felvezetett vesszők lugassorokat képeznek, s a 250 cm. sorközök lehetővé teszik a teljes gépiművelést Százezer pekingi kacsa kerül a termelőszövetkezetekbe a Kunszentmiklósi Yíziszárnyas Telepről A Kunszentmiklósi Víziszárnyas Telepen külföldről importált fajtiszta pekingi kacsát tenyésztenek. A hazai éghajlathoz kiválóan alkalmazkodó, nagytestű, jól tojó szárnyasokat az idén elszaporítják. A négyezres törzsállomány 3500 tojója után 200 000 kiskacsát nevelnek fel. Ebből százezret a termelőszövetkezeteknek adnak át a tenyészetükben levő leromlott állomány feljavítására. Azoknak a közös gazdaságoknak, amelyek még nem rendelkeznek megfelelő , nevelőkkel, felerősítve adják át a szárnyasokat. Az első, több mint kétezer naposkacsa március elején hagyta el a telep keltető állomását és került a Duna menti termelőszövetkezetekbe. (vi.) 520 dolgozó kap nyereségrészesedést a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalatnál A Kecskeméti Közúti üzemi Vállalat üzemi' tanácsülésén részletesen megvitatták az 1960. évi eredmény után járó nyereNyolcvankilenc új lakást adnak át az idén Kecskeméten. Megyénk székhelyén ebben az évben 392 lakás építését kezdik meg, és a tervek szerint 89 lakást adnak át. A Rávágy téri 1008 lakásos lakótelepen az év elején 160 lakás építését kezdik meg a hagyományos építkezési módon. Az év közepén újabb 200 lakás építéséhez fognak hozzá ugyanott. Eközül 168-at úgynevezett középblokkos, habsalakos előregyártott elemekből készítenek, 32-t pedig a hagyományos építkezési mód Szerint. Már e hó 1-én megkezdték a Dózsa György út és a Puskin utca sarkán készülő 32 lakásos bérház építését. Átadásra az idén a múlt évben megkezdett Csillén telepi 57 lakás és a Dpzsa György úti bérház kerül. A tervek szerint a Csillén telepen 32, a Dózsa György úti bérházban pedig minden lakás szövetkezeti. 32 lakás épül az idén Kecskeméten az emeletráépítési akció keretében. Jelenleg öt munkahelyen folyik az építkezés, melyek közül fotóriporterünk a Nagykőrösi utca 16-18 szám alattit kereste fel. Itt nyolc líj lakás készül az Állami Gazdaságok Igazgatóságánál alakult építőközösség tagjai részére. ség elosztásának módját. Mészáros József munkaügyi vezető szerint előreláthatólag 520 dolgozó kap nyereségrészesedést. Számottevő azoknak a fizikai munkásoknak a száma, akik 6— 36 százalékkal kapnak többet, mert régóta tagjai a kollektívának, jól, fegyelmezetten dolgoznak. Tíz dolgozónak 50 százalékkal növelik a kifizetésre kerülő alapösszeget, mert 10 évet töltöttek el a vállalatnál. 24 dolgozó csökkentett összegű nyereséget kap. Néhány vitás kérdésben is határozat született. Ezek szerint Varga Sándor, Mózes Istvánná és a leltározó brigád tagjai, amennyiben az igazgató az üzemi tanácsülés javaslatát elfogadja, teljes összegű nyereség- részesedést kapnak. 00000-000000000 Bekötőút énül Kunszen'miltlßs és Kerekegyháza kijrö” (Tudósítónktól.) Nagy öröm érte a napokban a kerekegyházi, búhegyi és kunpusztai lakosokat. Megkezdődött — a már évek óta várt —Kun- szentmiklós—Kerekegyháza közötti bekötőút építése. A nehezen megközelíthető homokbuckás területek lakói — ideértve a kunadacsi és kunba- racsi részeket is — elzártam éltek a környező nagyobb községektől, városoktól. A külterü- j leti tanyákat gépkocsival nem j lehetett megközelíteni. ! A lakosság régi kívánsága tel- I jesül a kunszentmiklósi—kerek- I egyházi útszakasz megépítésével, melyet a tervek szerint szeptember 1-én adnak át a forgalomnak. K. U
