Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

A* épStlet&kt szövetkezeti gazdák ' Az elmúlt év első negyedében 20, a másodikban 33, a harma­dikban 50, a negyedikben 12 la­kás építésére kértek engedélyt a bajai járás községeiben. Kü­lönösen nagy volt az építési kedv az elmúlt évben Felső­szen tivánon, Sükösdön és Bács- szentgyörgyön. A mindössze 000 lakossal rendelkező Bácsszent- györgyön is öt új lakóházat építettek a termelőszövetkezeti gazdák, Sükösdön 10, Felső­szen tlvánon pedig 8 új lakóház épült tavaly. Az építtetők szin­te valamennyien termelőszövet­kezeti gazdák. A többi építkezés és lakó­házbővítés megoszlott a járás 13 községe között. Az állami tulajdonban levő lakóházak vásárlása iránt is nagy az érdeklődés. A múlt év­ben 52 állami házat vásároltak meg a benne lakók. Igen sok lakóház eladására volna még lehetőség Vaskúton és Garán, ha az ármegállapítás gyorsab­ban történnek MCI. március 12, vasárnap A MAOyAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Egy éy alatt 19 millió forinttal emelkedett « faltai bankóit betét államán tpa Az eímúlt hetékben 18 taka­rékszövetkezet készített mérle­get múlt évi munkájáról. Az eredmények szerint jól dolgoz­tak a falusi bankok, amit a közel 50 millió forintos forgal­muk bizonyít. Népszerűségüket a tagok számának emelkedése is mutatja. 1900-ban több mint kétezrem váltottak takarékszövetke­zeti részjegyet, s ezzel a taglétszám elérte a hat és félezer főt Legtöbb tagja a nagybaracskai és a mélykúti takarékszövetke­Ai idén ezer, jövőre tízezer pecsenyekacsát nevelnek Kerekegyháza határában a Kondor-tó szinte kínálja a lehetőséget a vízi szárnya­sok tenyésztésére. A környék lakói — egyéni gazdálkodó korukban — éltek is vele, s jelentős jövedelemre tettek szert a vizen nevelt kacsánk értékesítése révén. Az Előre Termelőszövetke­zet is foglalkozik már ka­csa tenyésztés sei, bár egyelő­re nem nagy még az állo­mánya. Az ősszel kétszáz kacséból álló törzset adtak össze, s egy istállót átalakí­tottak kacsaóllá. A tó part­ján lakó özvegy Kovács Sán- dnrné vállalta el és dicséren­dő módon látja el a kacsák felügyeletét, végzi gondozá­sukat A termelőszövetkezet az idén 10 ezer kacsatojás át­adására kötött szerződést a keltetöállomással és tervbe vette ezer pecsenyekacsa fel­nevelését, amellyel szintén asszonyok — Tóth Pálné, s menye, Tóth Gyuláné —fog­lalkoznak majd. A lehetőségekhez mérten még mindig kevés kacsa ez, de — mint a szövetkezet egyik vezetője mondta — „próbaévnek” szánták ezt az esztendőt, s a sikerétől füg­gően előreláthatólag tízezer kacsát tenyésztenek jövőre. T. L Szorgalmas üzemi sajtófelelős ÜZEMEIN K egyre inkát* fel­ismerték a sajtó terjesztésének a jelentőségét. Üj módszerek­kel is találkozunk ezen a téren, mert az üzem sajtófelelősének bon a pártszervezetekben ki­jelölték a »ajtófelelősöket és azok meg is kezdtek munkáju­kat. Javarész* az ó munkájuk eredmények ént említjük meg, hogy Kecskeméten lapunk elő­fizetőinek száma 480-nal emel­kedett márciusra. Meglátogattuk a Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalatot és megtudtuk, hogy ott Juhász Mi­hály párttitkár elvtárs már a várnai pártbizottság errevonat- kozó felhívása előtt Sajdik And­rásáét bízta meg ezzel a fel­adattal. Sajdik né féléves műkö­dése alatt elérte, hogy az ot­tani dolgozók több mint a felé­nek már egy-egy napilap jár. zetnek van, de a lakossághoz viszonyított százalékos arány Jászszentlászlón és Bácsboko- don a legjobb, ahol minden száz lakos közül nyolc takarék­szövetkezeti tag. Együtt növekedett a tagok számával a részjegyek összege is. Az egy évvel ezelőtti fél­millió forintról több mint 700 ezer forintra emelkedett a me­gyei részjegyalap. Különösen szép eredményeket értek el e téren Dunapatajon és Kerekegy­házán. Bizalommal tekint a falusi lakosság a takarékszövetkeze­tekre, s ezt a betétállomány növekedése igazolja. 1959 végén kétezer betétes­nek 8 millió forintja volt takarékszövetkezetben, egy év múlva pedig közel ötezer főnek mintegy 27 millió fo­rintja volt betétként elhelyezve. A be­tétgyűjtés terén országos vi­szonylatban harmadik helyezést értek el megyénk takarékszö­vetkezetei A milliomos taka­rékszövetkezelek száma kettőről ötre szaporodott, sőt a soltvad- kerti takarékszövetkezet betét­állománya a kétmillió forintot is meghaladta, Bácsbokodon pe­dig minden lakosra 210 forint betét jut a 69 forintos megyei átlaggal szemben. A betétgyűjtés mellett másik fontos tevékenysége a falusi bankoknajc a kölcsönfolyósítás. Hároméves működésűk alatt mintegy hatezer falusi lakos vett fel átlag háromezer fo­rint kölcsönt A nagy forgalom meghozta a várt eredményt: közel 100 ezer forint nyereséggel zárták a múlt évet megyénk takarékszövetke­zetei. (T. G.) Nagyon fogy a fogyóeszköz A vendéglátóiparban a töré­keny felszereléseket — poha­rat, tányért, üvegeket, hamu­tartókat stb. — és a „könnyen elvihető” étkezési eszközöket fogyóeszközként tartják számon. Mivel a fogyóeszköz is közva­gyon, így hát az ezzel való ta­karékosság fontos dolog. Erről elfeledkeztek a Bács­Kiskun megyei Vendéglátó Vál­lalat kecskeméti kirendeltségé­nek dolgozói. Míg 1959 első fél­évében a fogyóeszköz felhasz­nálása itt a forgalomnak 1,11 százaléka volt, addig 1960. első félévében 1,43 százalékra nőtt. Ügy látszik, egyesek azt gon­dolják, nem is igazi fogyóesz­köz az, ami nem fogy. PRÓBAFŐZÉS A Kereskedelmi Gépgyár krémkávé és virslifőző gépei Eurépa-szerte ismertek. Képünkön: próbafőzés a legújabb típusú, a lipcsei kiállításon is bemutatásra kerülő kávó- főzőgépen. MAI ROVATUNK AZ ÉTELE — Most már annyi édességet ehetek, amennyit csak akarok! — Anyuka! Egy barátom van itt, aki szeretne egy csésze te­jet! SZERENCSE — Pincér! Nézze, egy gombot találtam a levesben! — Oh, akkor csak gratulál­hatok! Mi ugyanis minden nap egy gombot teszünk a levesbe és a szerencsésnek, aki megleli, ingyen adunk egy adag cék­lát... bevásárlás után Czokvdnyos penas&evtH fett- ** szik előttem. Írója, M. F. felháborodottan tiltakozik « Kecskeméti Városi Tanács La­káshivatalának eljárása ellen, mert nem utoljáik iá számára az eddig általa használt, de a ház­tulajdonos birtokában levő szo­bát. Lejebb néhány sorral ezt állítja: »1957 óta használom ezt a szobát, amelyet a háziasszo­nyom 1959-ben felmondott. Er­re a szobára kiutalásom nem volt.» S ezután a végkövetkez­tetés: »Nem állítok valótlant, amikor feltételezem: háziasszo­nyom jóindulatú, baráti véd­nökség alatt áll.» Igazak-e M. F. állítását? Ezt vizsgáltuk meg közösen a Kecs­keméti Városi Tanács Igazgatási Osztályával. A tények mást bi­zonyítanak. A szóbanforgó szoba kiutalása már nem tartozott a lakáshivatal hatáskörébe, mert a sok huzavonából bírósági eljá­rás, majd ítélet született. A ren­delkezések értelmében ebben az esetben a városi tanács már nem intézkedhetett. E tény megállapítása után az Hwel beíejezettakk aj/iimmUh FELELŐSSÉG hatnánk, de nem járnánk el igazságosan, ha ezt tennénk. Egyesek manapság, ha bármi­lyen kis sérelem éri őket, leve­lek tízeit juttatják el társadal­mi szerveinkhez, vagy az ille­tékesekhez, követelve: szolgál­tassanak számukra igazságot. A panaszok elintézését, n megoldását keresni szük­séges és helyes is. De ezt a »be­vált» gyakorlatot meg kell szün­tetni, hogy egy-egy panasz kap­csán a Rádiónak, a sajtónak, a NEB-nek és még néhány más társadalmi szervnek is munkát adnak e panaszosok. Sokszor előfordul azonban az is. hogy fogtálán vád éri államhatalmi, vagy más szerveinket, sokan — legtöbbször alaptalanul — mér­ték nélkül szidják, csepülik a ta­nácsot, az IKV-t, az autóbusz­kalauzt ét sorolhatnám tovább. A fenti esetben M. F. anélkül, hogy meggyőződött volna a va­lóságról, kijelenti: a városi ta­nács baráti védnökséget vállalt • házáasszítatia lelett. nt a finoman megfogalmazott mondatot: jó összeköttetése, protekciója van a háziasszony­nak. Amikor a városi tanács igazgatási osztályán tisztázódott, hogy a kiutalás nem a városi tanácson múlott, M. F. bocsána­tot kért valótlan állításaiért. Társadalmunkban helye van a bírálatnak, kívánjuk is, hogy a dolgozók elmondják azokat az észrevételeiket, amelyek felfe­dik a hibákat. A bírálat azon­ban csak akkor jogos, ha mö­götte való tények állnak! Vala­miről, vagy valamelyik szervről, annak intézkedéséről valótlant állítani, jogtalanul bírálni, meg­vádolni, enyhén szólva felelőt­lenség! Múlunk társadalmi ügy a " * huligánkodás megszünte­tése, az alkoholizmus elleni harc. Ügy vélem, társadalmi üggyé kellene azt is tenni, hogy felelősségük teljes tudatában, a tényeknek megfelelően bírálják, marasztalják el az emberek az államhatalmi, vagy az egyéb szerveket. Cérna Gábor — Nem vennél be szívecs kém egy kis idegcsillapítót? ravaszság István perben áll Péterrel. A tárgyalás előtti napon István kérdi ügyvédjétől: — Nem kellene s bírónak egy hlzottlibát küldeni? — Meg ne próbálja, mert ak­kor biztosan elveszíti a pert! A bírók ilyesmiben nem Ismer­nek tréfát. Másnap István megnyeri a pert és így szólt ügyvédjéhez: — Látja ügyvéd úr! Mégis­csak jó volt kövérlibát küldeni a bírónak. — Csak nem küldött tán?! — De igen. Csak a Péter ne­vében ... FOGYÓKÚRA IDEJÉN (feem szép feladata vwr a sajtó anegismertetését, elterjesztését és ffaegszerettetését kell elérnie. Kecskeméten február bónap­PBTÖFI NtPI » Iffj ii Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, flaetfcesztt a szerkesztő bizottság, f——- «atkesztó: Weither Dániel. Kiadja: • Pácon Népe lapkiadó M1HM, MeKa Madó: Mese* lárván. Szerkesztősig: WarjZkmMi- Széchenyi Mr 1 aaám «■■li i - - ‘11 MefoofcSapoad: M-tt. »-1S­Mppmnrwl rovat: IMS. rrr •* Maottság: M-» XtedóhtvMak taaoZkaanét Szabadság tér Va Telefon: 17-09 Itani'l a Magyar Poata« Előfizethető: a taáll poetehivataJaáziál áa kézbesítőknél. a—n» J.I.J díj 1 hőnapra K PL áSSSSSS i*Íí£t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents