Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Á MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B^C5 - KIS k. UN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Ara 60 fillér 1961. MÁRCIUS 14, KEDD Kéz a kézben menjünk előre a szocializmus építésének útján • • Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront Bács-Kísücun megyiefi Bizottsága hét­főn a megyed tanács kultúrtermében ülést tartott, amelyen részt vett Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára, Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára és dr. Dallas Ferenc, a megyei tanács v. b. elnöke. Dr. Bodóczky László, a népfront megyei bizottsága elnöké­nek megnyitója után Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth-díjas igazgatója a nép- front-bizottságoknak a termelőszövetkezetek megszilárdításában végzendő feladatairól tartott előadást Mészöly Gyula beszámolója 107 iskolában vitatják meg megyénkben az új általános iskolai tantery tervezetét A pedagógus szakszervezet megyei ankét ja Mészöly Gyula beszámolójá­nak elején a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének ered- 1 tnényeivei foglalkozott, majd a következőket mondotta: Az átszervezés eredményeként megyénkben is kialakultak a szocialista termelési viszonyok, amely módot nyújt arra, hogy 'mezőgazdaságunk tervszerű fej­lődését, — a népgazdaság min­denkori szükségletének megfe­lelően biztosítsuk. Megvan a lehetőségünk, il­letve biztosítékunk arra, hogy megyénk mezőgazda­sága speciális helyzetének megfelelően kidolgozott fej­lesztési terveinket megvaló­síthassuk. A megyei pártbizottság — mondotta a továbbiakban — legfontosabb feladatnak a ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tását jelöli meg. Tehát ez a so­ron következő legfontosabb ten­nivaló. Az új termelési viszonyok lét­rejötte, a mezőgazdasági nagy­üzemeinkben rejlő feltételek új, hatalmas távlatokat nyitnak megyénk mezőgazdasága fejlő­dése számára. Ma a legfonto­sabb feladat, hogy a régi kis­üzemi gazdálkodásról a nagy­üzemi gazdálkodásra való átté­rés zökenő nélkül, a termelés visszaesése elkerülésével tör­ténjen. Megyénkben megvan a lehe­tősége annak, hogy az 1961. évi mezőgazdasági tervben elő­irányzott 7,9 százalékos összho- zamnövekedést elérjük. A megyei pártbizottság és a ta­nács, szakembereink bevonásá­val elkészítette a mezőgazdaság­fejlesztés helyi terveit, amely fi­gyelembe veszi megyénk sajátos mezőgazdasági adottságait és lehetőségeit Beszélt továbbá arról, hogy megyénkben kell kifejleszteni Budapest zöldségellátásának bázisát, továbbá a szőlő-, gyümölcstelepítéseket is me­gyénk területére kell kon­centrálni, mert a beruházások nálunk té­rülnek meg leggyorsabban. — A továbbiakban néhány olyan kérdésre szeretném fel­hívni a figyelmet — mondotta —, amelyet a megszilárdítással kapcsolatos munkánk során fel­tétlenül figyelembe kell ven­nünk. Többek között kifejtette, hogy a szántóföldi zöldségtermeszté­sünk fejlesztését nagymértékben elősegítené a 2—3 tsz összefogásából épült közös palántanevelő üvegházak és melegágyak lé­tesítése. Kívánatosnak látszik, hogy már a jövő év tavaszán minél több szövetkezetünk építtessen ilyen közös termelőberendezést. A ba­romfitenyésztés fellendítése is a közös baromfitelepek, illetve törzstelepek létesítésével oldha­tó meg a legeredményesebben. Gazdasági és politikai szem­pontból egyaránt fontos kérdés­nek tekintjük, hogy szövetkeze­teink tagsága saját erejéből, illetve hozzájárulásából fedezze a nagyüzemi gazdálkodás meg­alapozását. Ezért szorgalmazni kell, hogy a belépett tagok hiánynélkül befizessék a közgyűlés által elfogadott pénzbeli hozzájá­rulást. Ennek a szorgalmazása nem­csak a járási pártbizottságok, de a Hazafias Népfront helyi szer­veinek feladata is. Megyénk felvásárlási tervei­nek teljesítése szükségessé te­szi, hogy a háztáji területek is maximálisan bekapcsolódjanak az árutermelésbe. Erre különösen az állati ter­mékek felvásárlásával kapcso­latosan van nagy szükség. Jól ismert, hogy a sertésfelvásár­lási tervünknek több mint a fe­lét a háztáji gazdaságoknak kell biztosftaniok. Hasonlóan fontos szerepe van a háztájinak a kö­zös állattenyésztés részére tör­ténő növendékállatok, törzsálla­tok tenyésztésében is. Ügy gondolom, hogy a meg­jelölt feladataink megvalósítása ér­dekében többet kell foglal­koznunk az emberek politi­kai és szakmai nevelésével. Ebből a munkából ki kell ven­ni a részét mindazoknak, akik mezőgazdaságunk fejlődéséért felelősséget éreznek, de fel kell ébresztenünk a felelősségtuda­tát azoknak is, akik idáig úgy gondolták, hogy a problémák maguktól is megoldódnak. Melyek azok a tennivalók, amelyeket népfront-bizottsága­inknak el kell végezni a terme­lőszövetkezetek megszilárdítása érdekében? Tovább kell szélesí­teni a népfront-tevékenységeit az értelmiség és egyéb rétegek között, hogy még aktívabban bekapcsolódjanak a tsz-eink megszilárdítási munkájába Termelőszövetkezeteink meg­erősítési munkáját társadal­mi feladattá kell tenni. Sokait kell tennünk az egysé­ges paraszti osztály kialakítá­sáért. Propaganda munkánkban, illetve előadásainkban ezen szempontot mindig figyelembe kell venni. J árási és községi bizottsága­ink a helyi párt- és tanácsi szervek irányításával segítsék a soron következő mezőgazda- sági munkák időben történő vég­rehajtását. A helyi népfront­bizottságainknak sürgősen meg keli vitatni a soron következő feladatokat és azokat a helyi adottságoknak megfelelően vég­re kell hajtani. Bizottsági tagjainknak, aimeny. nyiben azok tsz-tagok, jó pél­dát kell mutatni a mezőgazda- sági munka jó és eredményes elvégzése terén is. Tudatosíta- niok kell a tagság előtt, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák idejében történő el­végzése biztosítja a jó ter­mést, és így a magasabb munkaegység-részesedést. Felvilágosító munkával, pél­damutatással el kell érni, hogy ne maradjon kihasználatlanul a föld, minden négyzetméternek meg kell hozni a termését nép­gazdaságunk számára; Befejezésül ezeket mondotta: Elérkezett a tavasz. Ugyan­akkor elérkezett parasztságunk számára a cselekvés, az alkotó munka ideje. Meg kell oldanunk azon ket­tős feadatot, hogy termelő­szövetkezeteink megerősöd­jenek, ugyanakkor termés­átlagaink emelkedjenek. Ezt a feladatot csak paraszt­ságunk megértésével, támogatá­sával valósíthatjuk meg! Vannak még közömbösek, té­továzók. Meggyőzéssel, szocia­lista vívmányainkra, népünk felemelkedésére hivatkozva, — munkába kell lendíteni őket is! Hosszantartó politikai és ne­velő munkára lesz még szükség, amíg megszokja parasztságunk a kollektív munkát, a primitív gazdálkodás helyett a gépesített, tudomány legújabb vívmányait bátran alkalmazó nagyüzemi gazdálkodási formát Segítségére kell sietnünk! Kéz a kézben kell menjünk azon az úton, amelyet pártunk a szocia­lizmus építése terén megjelölt számunkra! Az előadást követő vitán töb­ben felszólaltak. Dr. Hollósi Ká­roly elmondotta: a kalocsai já­rási népfront-bizottság megál­lapította, hegy évente 120 ezer TÖBB MINT egyéves megfe­szített munkával készítették el az ország legjobb pedagógiai szakembered az általános isko­lák új tantervének javaslatát A javaslatot széleskörű vitára bocsátja a Művelődésügyi Mi­nisztérium. A viták megindulása előtt megyénként a pedagógus szakszervezet hívja össze a me­gyei tanulmányi felügyelőket, szakfelügyelőiket, pedagógus szakszervezeti funkcionáriusokat, hogy az új tanterv tervezetével kapcsolatos viták megindulása előtt általánosságban megbeszél­jék az ezzel kapcsolatos legfon­tosabb teendőket, s véleményt nyilvánítanak a tervezetről. KECSKEMÉTEN március 13- án, délelőtt 9 órakor a szak- szervezetek megyei székházában került sor az általános iskolai tanterv éLső megyei vitájára. Az értekezletet Szűcs Sándor, a pe­dagógus szakszervezet megyei titkára nyitotta meg, majd Sebő Gyula, a megyei tanács vb. mű­velődési osztálya helyettes veze­tője tartott az új tanterv össze­állításával kapcsolatos főbb irányelvekről részletes elemző jellegű tájékoztatót Ebben szó esett arról, hogy a szocializmus építése során élért hatalmas eredmények a nagyszabású tár­sadalmi, politikai és gazdasági változások, az általános iskolai képzés tartalmának és módsze­reinek korszerűsítését is maguk után vonták. Ennek a fehsme­hektóliter trágyalé megy ve­szendőbe. Ezt a mennyiséget tő­zegkorpával keverve hasznosí­tani lehetne, ami által 1 millió 200 ezer forint beruházással 10 millió forint többletjövedelemre tehetnének szert a járás szövet­kezeti gazdaságai. Csáki Mi­hály, a soltvadkerti népfront­bizottság elnökének felszólalása után Sisák Péter, a kiskunmaj- sai népfront-bizottság elnöke, egyszersmind a Dózsa Termelő­szövetkezeti csoport elnöke is arról beszélt, hogy a fiatal szö­vetkezeti gazdaságok könyvelői számára tanfolyamot kellene rendezni. Török Imre, a MÉK főagronómusa kifogásolta, hogy ahány termelőszövetkezet, any- nyiféle palántát nevel a ker­tészetében. Ily módon nincs biz­tosítva a primőráru nagy tö­megben való értékesítésének le- lentősége. Felszólalt Molnár Frigyes elvtárs is. Az MSZMP megyei bizottságának köszöne­tét tolmácsolta azért a munká­ért, amelyet a népfront-bizott­ságok végeztek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az az általános tapasztalat — mondotta —, hogy az új szövet­kezeti gazdaságok jól dolgoz­nak. Jelentős összegeketaadtak már a közös beruházásokra; előreláthatólag 55—60 millió forint gyűl majd össze erre a célra. A szövetkezetek sorsa dSn» tőén attól függ, hogy a tag­ság milyen szorgalommal dolgozik, s a közös alapo­kat milyen mértékben te­remtik meg. Tanácsolja a szövetkezeti weze­résnek jegyében születtek meg a tanterv átalakításával és to­vábbfejlesztésével kapcsolatos tervezetek, illetve az új általá­nos iskolai tanterv-javaslat. A javaslat alapvető elveinek is­mertetése után a jelenlevők kö­zül számosán tettek megjegyzé­seket, mondták el véleményüket a legfontosabb oktatási, tantervi problémákról. Felszólalt az ér­tekezleten többek között Oláh József, a Művelődésügyi Minisz­térium alsófofcú oktatási főosz­tályának kiküldötte, Kovács Im­re, az MSZMP megyei bizottsá­gának köznevelési felelőse. A TÁJÉKOZTATÁSOK sze­rint megyénkben 107 nagyobb iskola tantestülete vitatja meg szakszervezeti rendezésben sorra kerülő ankétokon az új tanterv tervezetét és a Művelődésügyi Minisztérium négy szaktárgyi jellegű vitát is szervez me­gyénkben. Ezek közül az egyik az alsótagozati tanterv problé­máival foglalkozik. Itt tartják meg ezenkívül a gyakorlati fog­lalkozások, az orosz nyelv és a rajztanítás szaktárgyi ankétjén. A PEDAGÓGUS szakszerve­zet tervei szerint az ankétek április közepéig véget érnek. Gizenga levele Dobi Istvánhoz a harmadik oldalon tőknek, hogy a közös tervek elkészítésénél mindig kérjék ki a tagság véleményét Hangsú­lyozta, hogy a közös munkákba vonják be az asszonyokat és a leányokat is. Nélkülük nem le­het eredményes a szövetkezeti gazdálkodás, hiszen abban egész sor speciálisain aszonyi munka —, mint például a zöldségter­mesztés, baromfitenyésztés stb. — adódik. A zöldségtermesztés­ben különben jónak tartja azt az elosztási módot, amely sze­rint a megtermelt 100 forint ér­tékből 60 a szövetkezeté, 40 pe­dig a zöldségtermesztőké. Ki­emelte, hogy megyénket a fő­város zöldségellátásának bázi­sává kell fejlesztenünk. Vitéz Jánosné, az nszódi népfront-bizottság tagja után Szatmári Nagy Imre elvtárs hangsúlyozta, hogy a népfront­bizottságok nyújtsanak segítsé­get a tanácsoknak. A jelenlegi műtrágya-hiánnyal kapcsolat­ban megemlítette, hogy a szer­ves trágyával való megfelelőbb gazdálkodással, a szerves anya­gok komposztálásával nagyban lehet csökkenteni a hiányt. Hangsúlyozta a mezőgazdasági szakemberképzés fontosságát. A kihelyezett technikumok hallga­tói országszerte nagyon jól ta­nulnak. A termelőszövetkezete­ken belül a magasabb szakmai képzettségű, az ezüstkalászos tanfolyamot végzett gazdálko­dókból üzemi szakköröket kell létrehozni. Az ülés a Hazafias Népfront megyei bizottsága és elnöksége féléves munkaprogramjának az elfogadása után dr. Bodóczky László zárszavaival ért véget..

Next

/
Thumbnails
Contents