Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

*. oldal 1961. március 9. csütörtök Gyakorlati oktatás A lixenegyedik zárszámadás \ napokban tartotta tizen- egy edik zárszámadási közgyűlé­sét a tataházi Petőfi Termelő- szövetkezet. Szebelédi Nándor elnök beszámolójában hangsú­lyozta, hogy az elért eredménye­ket az erős pártszervezetnek, a jó kollektív szellemnek, vala­mint a szorgalmas munkának köszönhetik. A múlt évben sa­ját erőből több mint 400 ezer forintnyi összeget ruháztak be, Negyven év a tanteremben s a 3004-es számú rendelet ér­telmében 438 800 forint kedvez­ményben részesültek. Ez egy munkaegységre vetítve 5,20 fo­rint többletjövedelmet jelentett. A közös gazdaság fel nem oszt­ható közös alapja megközelíti a négy és félmilió forintot. A beszámoló elhangzása után került sor a munkaegységek ki­fizetésére. Az egy munkaegy­ségre a tervezet 36 forint he­lyett 36,50 forintot osztottak. A szövetkezeti gazdák jövedelme átlagosan elérte a 19 ezer fo­rintot fejenként. Salamon László A Bajai Türr István Közgaz­dasági Technikum első osztá­lyának hallgatói az elméleti is­meretek mellett gyakorlati kép­zettséget is szereznek. A poli­technikai oktatás keretében a hallgatók jelenleg a Bajai Gép­állomáson dolgoznak, tanulmá­nyozzák a gépeket. A tavaszi munkák idején a Micsurin Ter­melőszövetkezetbe látogatnak el, ahol megismerkednek a szántás, vetés munkálataival. A foglal­kozások nemcsak élményekben, hanem tapasztalatokban is gya­rapítják a tanulókat. Miks Antal A szeremlei általános iskolá­ban a napokban bensőséges ün­nepség zajlott le. Az iskola ne­velőtestülete és a tanulók Rank György iskolaigazgatót búcsúz­tatták, aki negyven évi iskolai és társadalmi munkásság után nyugalomba vonult. Délelőtt az óvodások, úttörők és az iskolá­sok ajándékozták meg szeretett igazgató bácsijukat, este pedig a nevelőtestület tagjai, a párt és a tanács vezetői búcsúztatták elvtársukat, barátjukat. Témáik Sándor Az idei terv: 5 millió forint bevétel A hartai Űj Élet Termelőszö­vetkezet 1961. évi tervét a na­pokban erősítette meg a járási tanács mezőgazdasági osztálya. A terv szerint ebben az évben növénytermesztésből 2 millió 88 ezer forintot, állattenyész­tésből 1 millió 85 ezer forint bevételt tervezett a közös gaz­daság vezetősége. Termények­ből 819 600 forintnyit, kerti ve- feményekből 622 ezer forintnyit, állatokból pedig 901 ezer forint­nyit értékesítenek. A termelő- szövetkezet tervezett összes be­vétele 4 millió 915 ezer forint. Ebből beruházásra 544 ezer fo­rintot fordítanak, gépek beszer­zésére 336 500 forintot egyéb felszerelésekre pedig 208 ezer forintot költenek. Egy munka­egységre a tervek szerint 40 fo­rintot fizetnek majd. Kovács László Néhány mondatban Kéleshalmán a Kálóczy József- né könyvtáros által rendezett irodalmi estek nagy látogatott­ságnak örvendenek. Az irodal­mi és ismeretterjesztő esteket diafilmvetítéssel kapcsolják ösz- sze. (Lehoczky György.) * Csökkent az iskolai mulasz­tók száma Bácsalmáson. Az el­múlt évhez viszonyítva — an­nak ellenére, hogy a tanulók száma emelkedett — az egy ta­nulóra eső mulasztás egy egész nappal csökkent. Ugyancsak ör­vendetes, hogy a tanulmányi eredmény is sokat javult. (Mol­nár János.) * Ami a farsangból kimaradt címmel műsoros táncmulatsá­got rendezett a közelmúltban a keceli nőtanács. A vidám mű­sor, tombola nagy sikert ara­tott. Az est teljes bevételét a gyermeknap megrendezésére fordítja a községi nőtanács. — (Kárpáti Istvánná.) * A Kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Művelődési Házban nem­régiben nagyzenekari hangver­senyt rendeztek. Az előadáson részt vettek a Mezőgazdasági Technikum diákotthonának la­kói is. (Majthényi Marianna.) Szerkesztői üzenet Laci: Lapunk egyik munkatársá­nak Irt levelében nem tüntette fel családnevét és lakása címét. Hogy ügyével érdemben foglalkozhassunk, kérjük, keresse fel szerkesztősé­günkben a levelezési rovatot. Nőnapi ünnepség Szabadszálláson A szabadszállási nőtanács ve­zetősége még március elején ülést tartott, ahol a nemzetközi nőnap megünnepléséről tárgyal­tak. Elhatározták, hogy március 7-én bált rendeznek, amelynek bevételét egy mosógép megvá­sárlására fordítják. Az elhatározást tett követte, ugyanis a szabadszállási asszo­nyok március 7-én a kultúrház nagytermében ünnepi gyűlést rendeztek. Az ünnepély után vi cV-n bálon szórakoztak a jelentek. Izsóid Istvánná Kulturális élet Üjbőgőn A múlt év végén az Űjbögi Állami Gazdaság KISZ szer­vezetének titkára, Angyal Margit és a KISZ-szervezet pat- ronálója, Gál István állomásfőnök elha­tározták, jobbá te­szik a KlSZ-szerve- zet kulturális mun­káját. Az elhatározást tett követte, s ez év elején a fiatalok megkezdték Gergely Márta: Száz nap há­zasság című három- felvonásos vígjáté­kának betanulását. Két és fél hónapi ta­nulás után elérke­zett végre az elő­adás időpontja. A színjátszóknak nagy sikerük volt, amely­ben osztoztak a né­pi táncosokkal, az előadás végén ők is felléptek ugyanis. A KISZ-isták Tiszaje- nőre is ellátogattak, ahol szintén nagy sikerrel szerepeltek. A fiatalok elhatá­rozták, hogy ebben az évben még több, jobb és tartalma­sabb előadást ren­deznek. A gazdaság vezetősége támogat­ja a KlSZ-istákat, s a két legjobb sze­replőt kéthetes juta- lomüd ülésre küldte. G. I. N apíogy atkozás A Bajai Csillagvizsgáló felvételei A képen látható felvételek a február 15-i napfogyatkozás egyes fázisait mutatják be. A napfogyatkozás kezdetét és vé­gét nagy pontossággal tudták megállapítani a Bajai Csillag­vizsgálóban, Az első kontaktus 7 óra 40 perc 36 másodperckor volt, míg az utolsó 10 óra 2 perc 1 másodperckor. A 3-as számú felvétel 7 óra 55 perc 36 másodperckor ké­szült. Látni lehet, hogy a Hold­korong nyugatról kelet félé ha­ladva kezdi eltakarni a Napot. A 7-es számú felvétel, mely 8 óra 44 perc 33 másodperckor készült, röviddel a maximális fázis előtti képet mutatja: a Hold csaknem egészében elta­karja a Napot. Ebben az időben a szabadban levők feltétlenül felfigyeltek a hirtelen sötéte­désre, ha addig nem tudták, hogy napfogyatkozás van. A 14. számú felvétel - 9 óra 54 perc 6 másodperckor készült és a fogyatkozás utolsó szaka­szát mutatja: a Hold a Napnak egyre kisebb részét takarja el. XXXXHXXXXIOOOOO Beíejezldött a szakszervezeti aktivisták tanfolyama A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa által kezdeményezett ak­tivista továbbképző tanfolyam befejeződött, ahol kb. 145-en vettek részt, a tervezett létszám 62 százaléka. Az építő és vas­utas szakszervezetekben műkö­dő reszortbizottsági felelősök mind megjelentek. Igen szép számmal képviseltették magukat a kulturális munkával foglalko­zó aktívák, és az alapszerveze- lek nőbizottságainak vezetői. A meghívottak közül igen kevés pedagógus-, postás- és MEDOSZ- aktíva vett részt a tanfolyamon. amely helyrebillentette lelki egyensúlyát. — Érdekes. Valami olyasmi, no, persze én nem tudom bizo­nyosan, de talán olyasmi ez, mint amikor egy ébresztőóra megáll, s akárhogyan is pisz­kálják, még ha szakavatott kéz­zel is, nem tudják megindítani. Aztán egyszer az óra leesik a szekrény tetejéről, mindenki azt hiszi, na, ennek most már végképp fuccs, de csodák cso­dája, valami helyrebillent a szerkezetben, s az óra jár, mintha semmi sem történt vol­na. — Ügy van — bólintott Ru­dakov. — Nagyon találó. Vagy például tudod, hogy a klinikai halál állapotába jutott szívet — ha gyors a beavatkozás — ma­gasfeszültségű elektromos im­pulzusokkal meg lehet indítani megint Versínyin az órájára pillan­tott — Késő van, testvér, el kéne menni. Hanem még egyet Mit szándékoztok tenni ezzel az em­berrel, ha felgyógyult? — Beszéltem már róla Gom- csarovszkij ezredessel a hadtest politikai osztályán. Azt mondja, semmi egyebet nem tehetünk, minthogy hadifogolyállományba vesszük. Katonaruháiban esett fogságba, még ha az okmányai hiányoznak is. Sem pro, sem kontra nem tudunk róla semmi bizonyosat, tehát úgy kezelen­dő, mint akármelyik hadifogoly. Ha talpraéll, hátraküldjük. Ta­lán majd az Idő segít rajta. A két tiszt elbúcsúzott egy­mástól. • Mint amikor villám hasít a koromfekete éjszakába, s utána tompa sötétség hull a minden- ségbe, előbb riadtan káprázik a szem, majd tétován hunyorog megint, úgy hasított a fogolytá­bor lakóinak tudatába a gondo­lat: — Hazamegyünk. ^ Harminchárom hónapon át ezerszer megálmodták ujjongó álommal ezt az Órát Hazamegyünk. De mit tarto­gat a sors? Mit a megérkezés pillanata? Él-e, s vár-e az asz- szony, a menyasszony, a ked­ves? Mivé lett azóta az elár­vult otthon? S mivé Magyaror­szág, amelyet utoljára szörnyű sebekbe borultan láttak? Meg­annyi kétség. Mit higgyenek el a hírekből, amelyek az otthoni változások­ról szólnak? Benkő Antal, a tá­bor agitátora csodálatos válto­zásokról beszél. Azt mondja, Magyarország szabad ország. Üj rendszer van, demokrácia, va­gyis népuralom. Mi is lehet az? Azt is állítja Benkő, hogy nincsenek már grófi birtokok, meg botosispánok. Hát hová let­tek? Elkergették őket, s a földet kiosztották. Na, hiszen! Abból a foglyok ugyan kimaradtak. Az asszonyok pedig alighanem erőtlenek voltak a nagy osztoz­kodásnál. Igaz, Benkő szerint a hadifoglyok részére mindenütt tartalékoltak földet, mert az or­szág, s a Magyar Kommunista Párt nem feledkezett ám el ró­luk. Most a Magyar Kommu­nista Párt irányítja otthon as ország szekerét De hátha Ben­kő, aki kommunistának vallja magát mindezt csak „kmaiw. szélésbőr* mondja? Hiszen § maga is hadifogoly. Amit as otthoni viszonyokról tod, as agitátoriskoláról tudja. Ott ka­pott felvilágosítást ezekről as állapotokról. Tehát nem élő ta­nú. Hátha fele sem Igax annak« amit beszél. Nem azért, mintha személy szerint neki nem volna hitele, mert nagyon rendes, jó- ravalő munkásember es a Ben­kő, a háború előtt a budapesti szerszámárugyárban dolgozott^ rokonszenves és csillogó értel­mű fickó, mindenki baját hor­dozó, mindig a gyengék mellé szegődő, s a mások Igazságáért talpaló ember, de hátha 6 sem tudja a valót? Ki tudhatja azfc igazán? (Folytatása következik^ i mény. Aztán a tolmácsuk min­denféle magyar nevet sorolt fel előtte. De mindegyik hallatára fejét rázta. — Nos, ez bizony fogós kér­dés —. tűnődött Versinyin őr­nagy —, az imént ébredt fel bennem. Gondoltam, hátha szi­mulál? — Kizárt dolog — rázta a fejét Rudakov. — No igen, és nemcsak or­vosi szempontból, de egyébként is az. Hiszen ha bármiféle cél­lal szimulálna, mondjuk »fehér lappal« akart a kezünkbe ke­rülni, mert súlyos bűnök ter­helik vagy valami ilyesmi, ak­kor csak szimulálna és nem mérgezte volna meg magát. A két jó barát gondolataiba mélyedt. Versinyin törte meg a csendet: — Ha csak annyit tudnánk hol szedték fel a szanitécek ... A vele együtt szolgált kato­nák vagy helyi lakosok közül valaki bizonyosan felismerné. — Mondd Ilja, nem lehet el­képzelni, hogy ez az állapot csak időleges? Hogy csali egye­lőre. .. — Lehet, hogy valamikor visszanyeri emlékezőtehetségét. Ezt ma még nem lehet tudni. De semmiképp sem egyhamar. Emlékszem néhány hasonló esetre. Egyszer egy traktoristát kezeltem. Munka közben felbo­rult a gép, maga alá temette a traktorost, és a fiatalember el­vesztette emlékezőtehetségét. Néhány éven át nem is nyerte vissza. Egyszer hírét vettem, hogy teljesen rendbejött. Érde­kel a dolog, milyen hatás­ra zökkent vissza énjébe? Kép­zeld el, egy súlyos és megrázó lelki defektusnak köszönheti gyógyulását. Idegrendszerét olyan megrázkódtatás érte. 21. — Igen. Két napja eszméletre tért Túl van az életveszélyen. Cudar rossz állapotban van, de most már napról napra javulni fog és egy héten belül talpra- álL őszintén szólva nem értem — szólt közbe szelíden Ver­sinyin —, miért kerítesz ekkora feneket a dolognak. — Mondom, az izgatott, hogy miért mérgezte meg magát ez a baka? — Hát ha él, majd megma­gyarázza. — Csakhogy most jön a java. Ez az ember a súlyos mérgezés hatására elvesztette az emléke- ző-tehetségét Fogalma sincs, lei csoda, mi a neve, hová valósi, hogyan került a kórházba, egyáltalán: mi történt vele? Teljesen kiszakadt előéletéből. — Iratai? — kérdezte most már növekvő figyelemmel az őrnagy. — Egy papírszeletke nem sok, annyit sem találtunk nála. — Megfoghatatlan. — No, komiszár, te a lélek mérnöke vagy, hát mire ma­gyarázod ezt a rejtélyt? — Hm. Hát mégis, milyen válaszokat ad? — Akármit kérdezünk tőle, furcsán, révetegen néz, s azt mondja, »-nem tudom«. Tegnap este pszichológiai ráhatással is kísérleteztem. A majdnem tel­jesen sötét szobában a tolmács — úgy amint előre megbeszél­tem vele — monoton hangon harctéri képeket idézett föl előtte. Egy szokványos harc­téri jelenetet. Gondoltam, hátha kimozdul helyéből fantáziája, mintegy beleképzeli magát az adott harctéri helyzetbe, és rá­döbben mindarra, ami kizuhanj emlékezetéből, De semmi ered'

Next

/
Thumbnails
Contents