Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-09 / 58. szám
. 1961. március 9, esfitőrlőfi S. oldal 1/lítyty bátyád uccsCHty a<z ú\ autóiauUáfaut A' szakmabeliek közül bizonyára sokan szívesen dolgoznának a képen látható korszerű, világos műhelyben. A szétszedett személy-, teher- , gépkocsik és autóbuszok mellett olajos kezű, olajos arcú motor- szerelők, hegesztők, lakatosok serénykednek a 44-es Autóközlekedési Vállalat új, korszerű szerelőműhelyében. Tavaly őszszel vették birtokukba az új üzemrészt és itt sokkal köny- nyebb a munka, mint a régiben volt. Januárban közel ötszáz különféle járművet vizsgáltak felül és javítottak ki. Az új üzemben négy brigád méri össze ügyességét. Céljuk, hogy minél rövidebb idő alatt javítsák Já a „beteg” gépkocsikat. A versenyben a legutóbbi . értékelés szerint Fazekas Károly és brigádja került az első helyre. A tehergépkocsik javításánál — 1960 negyedik negyedévében — a javítási időt 157 óráról 98 órára csökkentették. A második helyezett Sándor Mihály és brigádja 118,7 órára szorította le « javítási időt. A verseny tovább folyik. Fazekasék így fogadkoznak: nem adjuk oda az első helyet... A Sándor-brigád ekképp válaszol: abba még mi is beleszólunk, ha időben kapjuk az alkatrészeket. i. — Rossz az ellátás? — kérdem Hatvani Lajostól, a TMK-részleg vezetőjétől. — Jobb is lehetne... —> A munkanap-fényképek adatai azt bizonyítják, hogy alkatrészhiány miatt sok idő megy veszendőbe — egészíti ki szavait Endre Antal normás. *— Jelenleg a brigádokkal azt kutatjuk, miként tudjuk tovább csökkentem a javítási időt — kapcsolódik a beszélgetésbe Hajnal Imre üzemmérnök. S hogy erre lehetőség van, ezt több tény bizonyítja. A hullámzó atkatrészeUátds ellenére jobb munkaszervezéssel, beosztással tovább lehet csökkenteni a javítási időt a tehergépkocsiknál éppúgy, mint a Moszkvics és a Warszawa személyautóknál. Szöveg: Venesz Károly Fényképezte: Pásztor Zoltán A Kecskeméti Járási Tanács ** ülése a napokban foglalkozott az idei árutermelési és értékesítési feladatokkal, A beszámoló elismerte, hogy az elmúlt évben jelentősen elmaradt a járás a tervektől s előirányzatát a legtöbb cikkből nem teljesítette. A tanácsülés megállapította, hogy az idén minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a járás felvásárlási kötelezettségét teljesítse. A lehetőség valóban megvan. A tervek reálisak. Figyelem.be- véve például a járás homokos jellegéből adódó kukoricahiányt — a kecskeméti járás 100 holdról mindössze 13,6 darab hízott sertést köteles adni —, míg a bajai járás terve ugyanerre a területre 33 darab. Baromfiból 100 holdra számítva 382 kilogramm, tojásból 3827 darab az áruértékesítésd előirányzat, ami szintén könnyen teljesíthető, hiszen a múlt évi felvásárláshoz képest nem sok az emelkedés. (Baromfiból tavaly 100 holdról 330 kilót, tojásból 3100 darabot adott a járás.) A szerződéskötés eddigi számadat! azonban arra mutatnak, hogy a terv papíron ugyan megvan, de nem folyik megfelelő szervező munka ennek teljesítéséért Vegyük például a kenyér- " gabonát A járás egy hold vetésről tavaly is csak 118 kilogramm árugabonát adott a 185 kilogrammos megyei átlaggal szemben. — a megtermelt mennyiségnek csak 22,4 százalékát vásárolta fél a megyei 29 százalékhoz képest. S az idén a 90 vagonos szabad értékesítésre tervezett mennyiségből csupán M»AAAr<é^VVVMSlVVVV<VVVWVVyVWVWVWVWVIA»VVWVVVVWVSWVVVVVVVVW»A^VVVVV^^ Budapesti ifjúmunkások segítik a madarasi parasztfiatalokat A verseny győztesei: Fazekas Károly és brigádja. A terv még nem gabona, hús és tej! Jobb szervező munkát követel a felvásárlás a kecskeméti járásban Három jóképű fiatalember tárgyal Rapcsák Istvánnal, a madarasi Petőfi Termelőszövetkezet párttttkárával. Első pillantásra meg lehet róluk állapítani, hogy városba valók. Kiderül, hogy budapestiek, a Ganz-MÁVAG ifjúmunkásai. A szövetetkezetet megalakulása óta patronáló gyár küldte őket egy hétre, hogy segítsék megalakítani Madaras termelő- szövetkezeteiben a KlSZ-alap- szervezeteket. Megtisztelő és felelősségteljes feladat. A Ganz pártvezetősége által a patroná- lás irányítására létrehozott bizottság beszámoltatja őket, ellenőrzi munkájukat, Ténykedő Társadalmi bírósági tárgyalás a Kiskunfélegyházi Gépgyárban Március 2-án társadalmi bírósági tárgyalás volt a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. Az utóbbi időben több olyan eset történt, ami felett nem nézhettek el a becsületes dolgozók. Két munkás ügyét tárgyalta a bíróság R. L. többször ittas állapotban ment dolgozni, s már- már attól kellett tartani, hogy előbb vagy utóbb súlyos balesetet idéz elő. Többször előfordult, hogy a fizetés utáni napokon reggelig mulatozott. R. Gy., a tnásik vádlott, bár hathónapos javító-nevelő munkán van az üzemben, megír megtette, hogy mulatozott, s másnap nem ment be dolgozni. R. Gy. helyzete súlyosabb, mert ha visszaeső bűnösnek ítélik, akkor le kell töltenie a felfüggesztett börtönbüntetését R. Gy.-t szeretik munkatársai, sokat foglalkoznak vele, hogy átsegítsék a jelenlegi válságos helyzetén. i Ä tár- Jalmi bíróság R. L.-t írás’ ' megrovásban részesítette és azonnali elbocsátását javasolta. R. Gy.-t szigorú írásbeli megrovásban és utolsó figyelmeztetésben részesített'1:, azzal a fenntartással, újabb í gyelemsértés esetén tárgyal is nélkül elbocsájtják. Laky Kálmánná Láng- és ívhegesztő tanfolyam ;,a!a Város Műszaki Köre és .vISZÖV Műszaki Köre között .rűszaki segítségnyújtási egyezmény jött létre. A kisipari szövetkezetek elhatározták, hogy tagjaik szakmai továbbképzése és az utánpótlás biztosítása érdekében láng- és ívhegesztő tanfolyamokat szerveznek. Az ezekkel kapcsolatos szakmai előadásokat a városi műszaki kör mérnökei tartják, a szövetkezeti vasipar pedig két újítás prototípusát készíti el viszonzásképpen. sükről naplót vezetnek — azért is, hogyha netán az ifjúmunkások másik patronáló csoportja látogatna legközelebb a községbe, tagjai előre tájékozódhassanak az itteni ifjúság megszervezésének eredményeiről. A patronálok mindegyike jártas a KISZ-munkában. Vezetőjük, Rauk József vasöntő, a gyár KXSZ-bizottságának tagja, Hajnali József előrajzoló szintén vezetőségi tag a KlSZ-szer- vezetben, Horváth Hajós motor- szerelő pedig alapszervezeti kultúrfelelős. Az ő közreműködésüknek köszönhető, hogy néhány nap alatt a község három szövetkezeti gazdaságában, a Kossuthban, Petőfiben és a Dózsában megalakult a KISZ-alapszervezet, ezenkívül területi alapszervezetet is létrehoztak. , A négy alapszervezet mun- |Hiát csúcsvezetőség irányítja, hangolja össze, amelynek titká- ,'i)ul Mauczinger Sándort, a Kossuth Termelőszövetkezet főkönyvelőiét választották meg, (Rajta kívül Zorn Antal — a fialtatok énekkarát már szervező j— ifjú pedagógus, Borbás István. a kultúrház igazgatója, Dózsa Erzsébet, a földművesszövetkezet könyvelője, a négy alap- szervezeti titkár és propagandistaként Fábik Rozália pedagógus is tagja a csúcsvezetőségnek. A patronálok ismertették a reszortfelelősök feladatait és segítették elkészíteni a csúcsvezetőség negyedéves munkatervét. Ebben a többi között az is szerepel. hogy már most, a tavaszi munkák dandárja előtt határozzák meg: milyen ifjúsági termelési mozgalmak megindítására van a szövetkezetekben lehetőség. Az is feladat, hogy a fiatalok minél többen és mennél tartalmasabb műsorral vegyenek részt a kulturális seregszemlén. Az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom is kezd terebélyesedni Madarason a három ifjúmunkás felvilágosító és szervező munkájának eredményeként. E mozgatom lényege egyébként az, hogy mind' a KISZ-isták, mind a KISZ-en kívüli fiatalok vegyenek részt a termelési mozgalmakban, a politikai képzésben, a kulturális munkában és sportoljanak. Az első ilyen célú megbeszélésen a területi KISZ- szervezet jelenlévő harminc tagja közül huszonkilencen neveztek a mozgalomba, A fiatalok szervezett életének tartalmasabbá tételére természetesen szükség van anyagi bázisra is. Az ifjúmunkások életrevaló javaslatára a Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége olyan lehetőséget teremtett, amellyel élve, a közös gazdaság fiataljai jelentős bevételhez juthatnak kiadásaik fedezésére. A szövetkezet KTSZ-5stái tíz hold területen társadalmi munkával babot, s ugyancsak tíz holdon kukoricát termeszthetnek. A gépi munka és a trágyázás költségeit vissza kell térf- teriök, a fennmaradó jövedelem azonban az övék. Ily módon nagyobb kirándulásaik költségeit is fedezhetik, de a korszerű agronómiái módszerek alkalmazásának is az úttörőivé válhatnak. A kukoricát ugyanis trágyázott fészkekbe vetik, — s részt vesznek a 30 mázsás mozgalomban is. Babot egyébként másutt nem termesztenek a madarasi Petőfiben. A három ifjúmunkás a napokban tért vissza a Ganz-MÄ- VAG-ba. Azóta bizonyára be is szántottak madarasi ténykedésükről, arról, hogy milyen eredményesen egyengették azt az útat, amely a falut — ifjú nemzedékének a nevelése által — Közelebb viszi a városhoz. T. I. 45 vagonra történt meg a szerződésikötés. A legfontosabb feladat, hogy a hiányzó mennyiséget a most készülő termelőszövetkezeti terveikbe beállítsák s biztosítsák, hogy a földadó, s egyéb kötelezettség csépléskor természetben kerüljön átadásra. A termelőszövetkezetek úgy gazdálkodjanak majd a terméssel, hogy a szükségleten felül feleslegesen ne osszanak kenyérgabonát. Cok mulasztás terheli a já** rási és községi vezető szerveket a napraforgót illetően is. A megyei 75°/n-kal szemben a tervezett mer iségnek csak 25 százalékát kötötték le. (Itt jegyzendő meg. hogy a jelentésben szereplő 45 ezer hold helyett ténylegesen csak 42 200 hold a járás őszi gabonavetése — a hiányzó közel 3 ezer hold köny- nyen hasznosítható napraforgóval.) Miután a napraforgóért a magas átvételi ár mellett takarmányjuttatás is jár, s mert a járás takarmányhelyzete nem a legrózsásabb — a napraforgó termesztése igen nagy előnyt jelent. Hízott sertésre ugyancsak kevés a szerződés, holott süldővel probléma nincs, elegendő alapanyag van. A termelőszövetkezeti gazdák körében jobban kell népszerűsíteni a háztáji hizlalással kapcsolatos kedvezményeket — például a 2,5 mázsás takarmányakciót! —. mert az a tény, hogy a régi szövetkezetek több ezres háztáji gazdaságában csak párszáz kötés történt, azt bizonyítja, hogy az akció feltételei nem eléggé ismertek. arámiiból és tojásból százalékkal szánté M sem felezhető a szerződés — holott ehhez is elegendő naposcsibe van. Egyes régi szövetkezeteknek — de az újaknak is — arra kell törekedniök, hogy mielőbb közös baromfiállományt létesítsenek, ebből fedezzék a közös áru- értékesítést, s emellett fejlődjék a háztáji állomány is. így kettős forrásból több baromfihús, tojás jut a népgazdaságnak — de duplán árad vissza a jövedelem is a termelőszövetkezetbe: egyszer a kőzsös kasszába egyszer pedig a szövetkeze* gazda zsebébe. B Füstölték a szalonnát, — meggyulladt a ház Tűz ütött M hétfőn, máréin6-án a délelőtti órákban Kotr; Imre tiszakécskei lakos Kossuti Lajos utca 35. szám alatti portáján. Kotra Imre a mellékhelyiség egyik kéményében szalonnát füstölt. Reggel, mielőtt hazulról elment, fűrészporral megtömte a kályhát. Az erős tűz következtében a szalonna meggyulladt, és a tűz átkapott az épület gerendáiba. A gerendán keresztül lángot kapott az ablak és az ajtó, valamint a nádfö- deles ház tetőszerkezete. A padláson tárolt 15 mázsányi lucerna elősegítette a tűz terjedését. A község önkéntes tűzoltói megpróbálták eloltani a tüzet, de tovaterjedésétől félve, segítségül hívták a Kecskeméti Tűzrendészen Alosztály tűzoltóit. A mellékhelyiség tetőszerkezete és farészel elégtek, A tűz további pusztítását a tűzoltói megakadályozták. 'Vafeer-Utdt\el& tértétek Herluf Svendsen mezőgazda- sági szakértő hosszú évek tapasztalataira hivatkozva azt állítja, hogy a sertések nagyon érzéknyek a zenére. A legfinomabb, legporlianyósabb sonkát azok a sertések adják, amelyeket hizlalás alatt könnyűzenével, főleg keringődallamokkal „szórakoztattak”.
