Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-31 / 77. szám

1961. március 31, péntek 3. oldal A megyei tanácsülés beszámolója Timiteft Megyei Tanácsülés! A tanácsválasztások óta el­telt három év alatt jelentős eredményeket értünk el. Gaz­dasági eszközeink, erőforrá­saink gyarapodtak és döntő lé­pést tettünk megyénkben a szo­cialista termelési viszonyok ki­alakításában. Elsőként azt az örvendetes tényt említem meg, hogy pártunk Központi Bizott­ságának határozatai nyomán Bács-Kiskun megyében is alap­vetően végrehajtottuk a mező- gazdaság szocialista átszervezé­sét, s megyénk — az ország többi megyéjéhez hasonlóan — szövetkezeti megyévé vált Ké­rem a megyei tanácsot, fejezze ki köszönetét és elismerését megyénk dolgozó parasztságá­nak, akik bízva pártunkban és kormányunkban, a szövetkezeti utat választották, (Nagy taps.) Elismerés illeti tanácsszer­veinket, tanácstagjainkat és a tanácsi dolgozókat, akik részt vettek az átszervezés munkájá­ban. Sok községünkben a ta­nácstagok voltak az elsők, akik leghamarább megértették az idők szavát, szakítottak a régi­vel és az újat, a szövetkezeti gazdálkodás útját választották. Megyénk gyors fejlődése a tanácsok jó munkáját is tükrözi Az elmúlt év szélsőséges idő­járása nem kedvezett a mező- gazdaságnak, mégis elmondhat­juk: az elmúlt három év a tsz- ek fejlesztésének és megszilár­dításának évei voltak. A terv időszakában nőtt a szövetkezeti gazdaságok termelékenysége, ja­vult a tsz-tagság munkához való viszonya, s jelentős előre­haladást értek el az állatte­nyésztés fejlesztésében is. Szövetkezeteink túlnyomó több­ségében — az újonnan alakul­takban is — megszilárdult a ve­zetés, kialakultak a nagyüzemi munkaszervezési formák. Az el­múlt gazdasági év eredményei­ből és hiányosságaiból azonban megfelelő következtéseket kell levonnunk, hogy az idén elke­rüljük a hibákat, s tovább ja­víthassuk a szövetkezetek gaz­dálkodását. Tisztelt Tanácsülés! Az el­múlt években a tanácsi helyi- ipar és kerekedelem is sokat fejlődött. A tanácsi ipar ter­melési értéke — 1954-hez vi­szonyítva — napjainkig meg­háromszorozódott. 1960-ban ter­melékenységi tervét 4,7 száza­lékkal teljesítette túl és a előző évinél 6.1 százalékkal maga­sabb termelékenységgel dolgo­zott. Az előző évekénél is job­bak voltak az elmúlt év község­fejlesztési eredményei. Az ál­lami és helyi erőforrások közös felhasználásával új kultúrhá- zak, törpevízművek és egyéb kommunális létesítmények épül­tek megyénk városaiban és fal­vaiban. Hasonló sikerekről szá-1 molhatunk be a gazdasági és kulturális élet egyéb területei­ről is. Az említett eredmények egyúttal azt is bizonyítják, hogy ■sokat javult az elmúlt években tanácsaink munkája, s a töme­gekre támaszkodva egyre sike­resebben hajtják végre az ál­lami feladatokat. Ezután Borsodi elvtárs a költségvetési gazdálkodás tenni­valóiról beszélt, maid így foly­tatta: — Néhány főbb ágazat­ban megvizsgáltuk az elmúlt évek munkáját a tanácsi ipar és kereskedelem területén. Azt tapasztaltuk, hogy a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága meg­felelő előkészítés után minden lényeges gazdasági kérdést a tanácsülés elé terjesztett, állás- foglalás, illetve döntés végett. A végrehajtó bizottság egyik fő feladatának tekintette, hogy megyénk viszonylagos lemara­dását, különösen az ipar, keres­kedelem és kommunális ellá­tottság területén, a lehetőségek szerint csökkentse. Legfontosabb tennivaló a tervgazdálkodás, a tervezés munkájának megjaví­tása volt. Ezen keresztül nagy­mértékben fokozni tudtuk rész­ben az állami beruházások, rész­ben a községfejlesztés szociális és kulturális beruházásainak hatékonyságát. Felszámoltuk a tanyai iskoláknál korábban meglevő rossz állapotokat, Kecs­kemét városában pedig jelen­tős lakásépítési programot haj­tottunk végre. Évente 100 millió forint beruházás Jellemző a fejlődésre, hogy mjg 1955-ben az évi beruházás 34 millió Ft körül volt, a három­éves tervben az állami beruhá­zás évi átlagának összege me­gyénkben elérte a 110 millió forintot Még erőteljesebb a fej­lődés a községfejlesztésben, ahol az 195«. évi alig néhány millió forintos tervteljesitéssel szemben a hároméves terv át­lagos évi teljesítése meghaladja a 100 millió forintot. E két tényező együttes hatá­sára alapvető változás állott be különösen a víz-, villany-, út-, járdaépítés, valamint az isko­lák és kultúrházak létesítése terén. A legnagyobb összegeket — több mint 100 millió forintot — iskolaépítésre költöttünk. Az állami lakásépítésre fordított beruházás jóval meghaladja a nyolcvan millió forintot. Tanácsaink és a különféle társadalmi szervek nagy töme­geket mozgósítottak e feladatok megvalósításának segítésére. A községfejlesztésben kiemelkedő munkát végzett Kiskunhalas, Kalocsa és Baja város tanácsa, a Bajai, Bácsalmási Járási Ta­nács, Soltvadkert, Zsana, Bács- bokod, Vaskút és még sok más község tanácsa. Elsősorban ta­nácstagjainknak választókerüle­teikben kifejtett szervező mun­kája eredményezte, hogy 44 millió forint értékű társadalmi munkával és helyi anyaggal nö­vekedett a községfejlesztési alap fedezete. Fontos az elkövetke­zendő időszakban, hogy a helyi erőforrásokat még erőteljeseb­ben vegyük igénybe feladataink megvalósításához. Az átszervezés a községfejlesztés új lehetőségeit tárta fel Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezé­sével nem csökkentek a köz­ségfejlesztési alapok. Erre min­denekelőtt a bajai járás példá­ja a bizonyíték, ahol az egy főre eső társadalmi munka ér­téke elérte a 42 forintot a me­gyei 26 forintos átlaggal szem­ben. Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk tehát még jobban kívánja a kulturális, kommuná­lis és szociális fejlődést és nem sajnálja az anyagi áldozatokat sem annak megvalósítása érde­kében. A tél folyamán minden járásunk szövetkezeti járássá lett. s ha a tanácsok és a tár­sadalmi szervek megfelelő moz­gósító munkát fejtenek ki, ak­kor megyeszerte nemhogy csök­ken, hanem még inkább fokozó­dik a községfejlesztés lendülete. Jelentős fejlődésen ment át a tanácsi gazdálkodás keretén belül a vállalati gazdálkodás is. A tanácsi ipar termelési értéke 1957-ben 104 millió, 1960-ban pedig már 360 millió forint volt. A termelési érték ilyen nagy­arányú felfutása során új ipar­ágak keletkeztek megyénkben. Ilyen a cipőipar, a bútorgyár­tás, az épületasztalosipar, mű­anyagipar, vastömegcikkek, fémcsőarmatúrák gyártása stb. E nagyarányú ipari fellendü­lésben jelentős szerepet ját­szottak a tanácsok végrehajtó bizottságai. Jellemző, hogy a beruházások túlnyomó többsé­gét elsősorban olyan épületek­nek és gépeknek a termelésbe való bevonása útján hozták lét­re. amelyek korábban kihasz­nálatlanul hevertek. Az iparhoz hasonlóan fejlő­Borsodi György elvtárs a beszámolót mondja. dött a kereskedelem is. 1960- ban például több mint 500 mil­lió forinttal növekedett az áru­forgalom. Erőteljesen megnőtt a tartós használati cikkek vá­sárlása. Míg 1955-ben az össz­forgalom 24 százaléka vegyes­iparcikk volt, addig 1960-ban már 32 százalék. A kereskedel­mi forgalom növekedése meg­követelte a kereskedelmi háló­zat munkájának megjavítását. Az elmúlt években készült él a bajai áruház, a kiskunfél­egyházi szálloda, a kecskeméti Pajtás Aruház és még számta­lan sok új üzlet és vendéglátó­ipari egység. Folyamatban van a kecskeméti szálloda építései egyre több boltot alakítanak át újrendszerű önkiszolgáló, illet­ve önkiválasztó boltokká. Ed­dig több mint 200 ilyen üzlet létesült a megyében. Fellendült a kulturális élet, javul az egészségügyi ellátás Gazdasági feladataink meg­valósítása során nem feledkez­hetünk meg az egész dolgozó népünkre kiterjedő kulturális és nevelőmunkáróí. Mindenekelőtt az ifjúság, falun pedig a ter­melőszövetkezetek tagságának nevelését kell fokozottabban elősegíteni. Az elmúlt évben nagy ösztönzést adott kulturá­lis életünknek az iskolareform vitája. A különböző vita-fóru­mokon közel 30 ezer ember is­merkedett meg megyénkben az iskolareform téziseivel. Ugyan­akkor örömmel állapíthatjuk meg, hogy pedagógusaink világ­nézeti és szakmai továbbképzé­sében is jelentős előrehaladás mutatkozik. A művelődési otthonok szá­ma 1955-től napjainkig megkét­szereződött Tanácsaink kezelé­sében jelenleg 91 művelődési otthon működik. A tsz-ekben folyó ismeretterjesztő munka sikerének biztosítására a tsz- ekben kultúrfelelősöket állítot­tak be, akiknek rendszeres kép­zését a népművelési csoport biztosítja. Sürgős feladat, hogy az újonnan alakult tsz-eket is bevonják az ismeretterjesztésbe, s ott is munkába állítsák a kul­túrfelelősöket Megyénk lakosságának egész­ségügyi és szociális helyzete is jelentősen javult El kell azon­ban mondanunk, hogy az egész­ségügyi ellátás fejlődése nem tudott lépést tartani az igények növekedésével. Értnek döntő oka az, hogy hirtelen megnöve­kedett a biztosítottak száma: Míg 1957-ben 101 ezer fő volt a társadalombiztosításba be­vontak száma, addig 1960-ban már 160 ezren voltak. Érthető, hogy ilyen rohamosan nem fej­lődhetett az egészségügy sze­mélyi és technikai ellátottsága. Tanácsaink felismerték, hogy az egészségügyi ellátás fejlesz­tése kizárólag központi erőfor­rásokból nem lehetséges, s igye­keztek területük egészségügyi helyzetének javítását a társa­dalmi lehetőségek felhasználá­sával segíteni. Számos orvosi a- kást, körzeti orvosi rendelőt, véradóállomást, bölcsődét, kór­házi osztályt létesítettek, rész­ben saját erőből, részben pedig támogatták a központi beruhá­zásokat. Az idén, 8 a következő évek­ben még nagyobb erőfeszítése­ket kell tennünk az egészségügy fejlesztése érdekében. A mező­gazdaság szocialista átszervezé­sének befejezésével tulajdon­képpen az egész megye lakos­sága már a biztosítottak közé tartozik. Szorosabb együttműkö­désre lesz tehát szükség a ta­nácsok és az egészségügyi szer­vek között Az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani a betegségmegelőzésre, a fertő­ző betegségek meggá Mására, » balesetvédelemre, a tisztaságra, s továbbra is végezni kel! a faluszűréseket Váljon a parasztság mozgalmává a termelőszövetkezetek megszilárdítása Kedves Elvtársak’ Hosszan sorolhatnám ered­ményeinket, melyek megyénk­ben is előbbre vitték a szocia­lizmus építésének ügyét. Helye­sebb azonban, ha az előttünk álló feladatokkal foglalkozunk, s ráirányítjuk a figyelmet a munkánkban még meglevő fo­gyatékosságokra. Csak a közel­múlt megtárgyalt határozato­kat sorolom fel. Állást foglal­tunk a megye zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermesztésének fejlesztése, a homokos területek nagyüzemi hasznosítása, az ön­tözési lehetőségek kihasználása, a megye állattenyésztésének fejlesztése kérdésében. Elké­szültek terveink a közoktatás, a lakosság egészségügyi és szo­ciális ellátásának megjavításá­ra. E tervekről megállapítottuk, hogy reálisak és az élet köve­telményeinek megfelelően ké­szültek el. E tervek kidolgozá­sával a megyei tanács egyik fontos államhatalmi feladatá­nak tett eleget. Méltán elmondhatjuk, hogy minden lehetőségünk megvan a még nagyobb ütemű fejlődésre, mind a mezőgazdaság, mind az ipar és a kulturális élet terüle­tén. Melyek azok a tennivalók, amelyekre elsősorban kell fi­gyelmünket fordítani? Először is a termelőszövetkezetek poli­tikai, gazdasági és szervezeti megszilárdítása. Ez egyaránt vonatkozik az új és a régi szö­vetkezetekre. A megszilárdítás soronkövetkező feladataiból a megyei pártbizottság határozata alapján néhány fontos kérdés' emelek fd. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében azért tudtur'- gyors eredményt elérni, mert a kollektivizálás — a párt helyes politikája következtében — pa­raszti mozgalommá vált. Most arra kell törekedni, hogy az | egész megyében váljon a pa­rasztság ügyévé a termelőszö­vetkezetek megszilárdítása is. Párt- és tanácsszerveinknek ezt a politikai munka eszközeivel kell mindenekelőtt elősegíteni­ük. A parasztság alkotó kedvé­nek, kezdeményezésének kivál­tása érdekében mindenütt őr­ködjenek a szövetkezeti demok­rácia betartása felett. Nem tűr­hetjük el, hogy egyes vezetők elhanyagolják a közgyűlés ösz- szehívását, s a tagság megkér­dezése nélkül döntsenek el fon­tos kérdéseket. Biztosítanunk kell mindenütt az alapszabály betartását, a szövetkezeti élet fejlesztését, s az egész tagság aktív bekapcsolását a szövetke­zetek megszilárdításába és fej­lesztésébe. Alapvető feladatnak tartjuk a vezetés megszilárdítását szö­vetkezeteinkben. Legtöbb he­lyen rátermett, a gazdálkodás­ban kitűnt, köztiszteletnek ör­vendő parasztokat választottak elnöknek és vezetőségi tagok­nak. Számolnunk kell azonban azzal, hogy ezeknek az embe­reknek a nagyüzemi gazdálko­dásban nincs, vagy csak nagyon kevés tapasztalatuk van. Ezért sok segítséget kell adni részük­re gondjaik, problémáik meg­oldásához. A termelőszövetkezetek meg­szilárdításában és gazdálkodá­soknak eredményességében dön­tő jelentősége van az éves ter­melési és pénzügyi terve* gon­dos előkészítésének, a a meg­szabott feladatok következetes végrehajtásának. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a reális tervek új szövetkezetekben is minél előbb elkészüljenek és a tagság előtt megvitatásra, majd elfogadásra kerüljenek. Ez azért igen fontos, hogy a tavaszi munkák zökkenőmentesen be­induljanak. Megfelelő politikai munkával mozgósítsuk az egész tagságot, hogy a soronkővetke- ző munkákat jól elvégezzék, s ez által a jövedelmező gazdál­kodást biztosítsák. Nagy gondot kell fordítani a tagság anyagi érdekeltségének az érvényesítésére, mert ez a tsz-ek megszilárdításának alap­vető feltétele. A szántóföldi ter­melésben és a szőlőművelésben fő formának a területfelosztá­son alapuló családi művelést tekintiük, a jövedelemelosztás­ban pedig a munkaegységet ki­egészítő prémium juttatását, amennyiben a termelési tervü­ket teljesítik, illetve túlteljesí­tik a tagok. Ez évben sokkal tervszerűbbé kell tennünk a felvásárlási elő­irányzatok teljesítését is. Min­denekelőtt az a fontos, hogy egységes álláspont alakuljon ki a háztáji gazdaságok meg­ítélésében. Törekedjünk arra, hogy szerződéses úton lekössük a háztáji gazdaságok áruit Távlati tervek a mezőgazdaság fellendítésére romfitenyésztést is nagymérték­ben növelnünk kell. Évente mintegy ezer vagon baromfi­húst és százmillió darab tojást vár tőlünk az ország. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében nagyarányú öntözési programot kívánunk végrehaj­tani. A második ötéves terv vé­gére a Duna- és a Tisza-menti (Folytatás « 4. oldalon.) 1 Napi feladataink elvégzése mellett; gondoskodnunk kell a távlati fejlesztési tervek előké­szítéséről. Megyénk mezőgazda­sága előtt nagyszerű lehetősé­gek állnak. Az a feladat hárul Báes megyére, hogy Budapest zöldségellátásának bázisává vál­jon, s bőségesen lássa el a fő­várost korai és későbben ter­mesztett zöldségfélékkel. A ba-

Next

/
Thumbnails
Contents