Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-31 / 77. szám
1961. március 31, péntek 3. oldal A megyei tanácsülés beszámolója Timiteft Megyei Tanácsülés! A tanácsválasztások óta eltelt három év alatt jelentős eredményeket értünk el. Gazdasági eszközeink, erőforrásaink gyarapodtak és döntő lépést tettünk megyénkben a szocialista termelési viszonyok kialakításában. Elsőként azt az örvendetes tényt említem meg, hogy pártunk Központi Bizottságának határozatai nyomán Bács-Kiskun megyében is alapvetően végrehajtottuk a mező- gazdaság szocialista átszervezését, s megyénk — az ország többi megyéjéhez hasonlóan — szövetkezeti megyévé vált Kérem a megyei tanácsot, fejezze ki köszönetét és elismerését megyénk dolgozó parasztságának, akik bízva pártunkban és kormányunkban, a szövetkezeti utat választották, (Nagy taps.) Elismerés illeti tanácsszerveinket, tanácstagjainkat és a tanácsi dolgozókat, akik részt vettek az átszervezés munkájában. Sok községünkben a tanácstagok voltak az elsők, akik leghamarább megértették az idők szavát, szakítottak a régivel és az újat, a szövetkezeti gazdálkodás útját választották. Megyénk gyors fejlődése a tanácsok jó munkáját is tükrözi Az elmúlt év szélsőséges időjárása nem kedvezett a mező- gazdaságnak, mégis elmondhatjuk: az elmúlt három év a tsz- ek fejlesztésének és megszilárdításának évei voltak. A terv időszakában nőtt a szövetkezeti gazdaságok termelékenysége, javult a tsz-tagság munkához való viszonya, s jelentős előrehaladást értek el az állattenyésztés fejlesztésében is. Szövetkezeteink túlnyomó többségében — az újonnan alakultakban is — megszilárdult a vezetés, kialakultak a nagyüzemi munkaszervezési formák. Az elmúlt gazdasági év eredményeiből és hiányosságaiból azonban megfelelő következtéseket kell levonnunk, hogy az idén elkerüljük a hibákat, s tovább javíthassuk a szövetkezetek gazdálkodását. Tisztelt Tanácsülés! Az elmúlt években a tanácsi helyi- ipar és kerekedelem is sokat fejlődött. A tanácsi ipar termelési értéke — 1954-hez viszonyítva — napjainkig megháromszorozódott. 1960-ban termelékenységi tervét 4,7 százalékkal teljesítette túl és a előző évinél 6.1 százalékkal magasabb termelékenységgel dolgozott. Az előző évekénél is jobbak voltak az elmúlt év községfejlesztési eredményei. Az állami és helyi erőforrások közös felhasználásával új kultúrhá- zak, törpevízművek és egyéb kommunális létesítmények épültek megyénk városaiban és falvaiban. Hasonló sikerekről szá-1 molhatunk be a gazdasági és kulturális élet egyéb területeiről is. Az említett eredmények egyúttal azt is bizonyítják, hogy ■sokat javult az elmúlt években tanácsaink munkája, s a tömegekre támaszkodva egyre sikeresebben hajtják végre az állami feladatokat. Ezután Borsodi elvtárs a költségvetési gazdálkodás tennivalóiról beszélt, maid így folytatta: — Néhány főbb ágazatban megvizsgáltuk az elmúlt évek munkáját a tanácsi ipar és kereskedelem területén. Azt tapasztaltuk, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága megfelelő előkészítés után minden lényeges gazdasági kérdést a tanácsülés elé terjesztett, állás- foglalás, illetve döntés végett. A végrehajtó bizottság egyik fő feladatának tekintette, hogy megyénk viszonylagos lemaradását, különösen az ipar, kereskedelem és kommunális ellátottság területén, a lehetőségek szerint csökkentse. Legfontosabb tennivaló a tervgazdálkodás, a tervezés munkájának megjavítása volt. Ezen keresztül nagymértékben fokozni tudtuk részben az állami beruházások, részben a községfejlesztés szociális és kulturális beruházásainak hatékonyságát. Felszámoltuk a tanyai iskoláknál korábban meglevő rossz állapotokat, Kecskemét városában pedig jelentős lakásépítési programot hajtottunk végre. Évente 100 millió forint beruházás Jellemző a fejlődésre, hogy mjg 1955-ben az évi beruházás 34 millió Ft körül volt, a hároméves tervben az állami beruházás évi átlagának összege megyénkben elérte a 110 millió forintot Még erőteljesebb a fejlődés a községfejlesztésben, ahol az 195«. évi alig néhány millió forintos tervteljesitéssel szemben a hároméves terv átlagos évi teljesítése meghaladja a 100 millió forintot. E két tényező együttes hatására alapvető változás állott be különösen a víz-, villany-, út-, járdaépítés, valamint az iskolák és kultúrházak létesítése terén. A legnagyobb összegeket — több mint 100 millió forintot — iskolaépítésre költöttünk. Az állami lakásépítésre fordított beruházás jóval meghaladja a nyolcvan millió forintot. Tanácsaink és a különféle társadalmi szervek nagy tömegeket mozgósítottak e feladatok megvalósításának segítésére. A községfejlesztésben kiemelkedő munkát végzett Kiskunhalas, Kalocsa és Baja város tanácsa, a Bajai, Bácsalmási Járási Tanács, Soltvadkert, Zsana, Bács- bokod, Vaskút és még sok más község tanácsa. Elsősorban tanácstagjainknak választókerületeikben kifejtett szervező munkája eredményezte, hogy 44 millió forint értékű társadalmi munkával és helyi anyaggal növekedett a községfejlesztési alap fedezete. Fontos az elkövetkezendő időszakban, hogy a helyi erőforrásokat még erőteljesebben vegyük igénybe feladataink megvalósításához. Az átszervezés a községfejlesztés új lehetőségeit tárta fel Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezésével nem csökkentek a községfejlesztési alapok. Erre mindenekelőtt a bajai járás példája a bizonyíték, ahol az egy főre eső társadalmi munka értéke elérte a 42 forintot a megyei 26 forintos átlaggal szemben. Termelőszövetkezeti parasztságunk tehát még jobban kívánja a kulturális, kommunális és szociális fejlődést és nem sajnálja az anyagi áldozatokat sem annak megvalósítása érdekében. A tél folyamán minden járásunk szövetkezeti járássá lett. s ha a tanácsok és a társadalmi szervek megfelelő mozgósító munkát fejtenek ki, akkor megyeszerte nemhogy csökken, hanem még inkább fokozódik a községfejlesztés lendülete. Jelentős fejlődésen ment át a tanácsi gazdálkodás keretén belül a vállalati gazdálkodás is. A tanácsi ipar termelési értéke 1957-ben 104 millió, 1960-ban pedig már 360 millió forint volt. A termelési érték ilyen nagyarányú felfutása során új iparágak keletkeztek megyénkben. Ilyen a cipőipar, a bútorgyártás, az épületasztalosipar, műanyagipar, vastömegcikkek, fémcsőarmatúrák gyártása stb. E nagyarányú ipari fellendülésben jelentős szerepet játszottak a tanácsok végrehajtó bizottságai. Jellemző, hogy a beruházások túlnyomó többségét elsősorban olyan épületeknek és gépeknek a termelésbe való bevonása útján hozták létre. amelyek korábban kihasználatlanul hevertek. Az iparhoz hasonlóan fejlőBorsodi György elvtárs a beszámolót mondja. dött a kereskedelem is. 1960- ban például több mint 500 millió forinttal növekedett az áruforgalom. Erőteljesen megnőtt a tartós használati cikkek vásárlása. Míg 1955-ben az összforgalom 24 százaléka vegyesiparcikk volt, addig 1960-ban már 32 százalék. A kereskedelmi forgalom növekedése megkövetelte a kereskedelmi hálózat munkájának megjavítását. Az elmúlt években készült él a bajai áruház, a kiskunfélegyházi szálloda, a kecskeméti Pajtás Aruház és még számtalan sok új üzlet és vendéglátóipari egység. Folyamatban van a kecskeméti szálloda építései egyre több boltot alakítanak át újrendszerű önkiszolgáló, illetve önkiválasztó boltokká. Eddig több mint 200 ilyen üzlet létesült a megyében. Fellendült a kulturális élet, javul az egészségügyi ellátás Gazdasági feladataink megvalósítása során nem feledkezhetünk meg az egész dolgozó népünkre kiterjedő kulturális és nevelőmunkáróí. Mindenekelőtt az ifjúság, falun pedig a termelőszövetkezetek tagságának nevelését kell fokozottabban elősegíteni. Az elmúlt évben nagy ösztönzést adott kulturális életünknek az iskolareform vitája. A különböző vita-fórumokon közel 30 ezer ember ismerkedett meg megyénkben az iskolareform téziseivel. Ugyanakkor örömmel állapíthatjuk meg, hogy pedagógusaink világnézeti és szakmai továbbképzésében is jelentős előrehaladás mutatkozik. A művelődési otthonok száma 1955-től napjainkig megkétszereződött Tanácsaink kezelésében jelenleg 91 művelődési otthon működik. A tsz-ekben folyó ismeretterjesztő munka sikerének biztosítására a tsz- ekben kultúrfelelősöket állítottak be, akiknek rendszeres képzését a népművelési csoport biztosítja. Sürgős feladat, hogy az újonnan alakult tsz-eket is bevonják az ismeretterjesztésbe, s ott is munkába állítsák a kultúrfelelősöket Megyénk lakosságának egészségügyi és szociális helyzete is jelentősen javult El kell azonban mondanunk, hogy az egészségügyi ellátás fejlődése nem tudott lépést tartani az igények növekedésével. Értnek döntő oka az, hogy hirtelen megnövekedett a biztosítottak száma: Míg 1957-ben 101 ezer fő volt a társadalombiztosításba bevontak száma, addig 1960-ban már 160 ezren voltak. Érthető, hogy ilyen rohamosan nem fejlődhetett az egészségügy személyi és technikai ellátottsága. Tanácsaink felismerték, hogy az egészségügyi ellátás fejlesztése kizárólag központi erőforrásokból nem lehetséges, s igyekeztek területük egészségügyi helyzetének javítását a társadalmi lehetőségek felhasználásával segíteni. Számos orvosi a- kást, körzeti orvosi rendelőt, véradóállomást, bölcsődét, kórházi osztályt létesítettek, részben saját erőből, részben pedig támogatták a központi beruházásokat. Az idén, 8 a következő években még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk az egészségügy fejlesztése érdekében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével tulajdonképpen az egész megye lakossága már a biztosítottak közé tartozik. Szorosabb együttműködésre lesz tehát szükség a tanácsok és az egészségügyi szervek között Az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani a betegségmegelőzésre, a fertőző betegségek meggá Mására, » balesetvédelemre, a tisztaságra, s továbbra is végezni kel! a faluszűréseket Váljon a parasztság mozgalmává a termelőszövetkezetek megszilárdítása Kedves Elvtársak’ Hosszan sorolhatnám eredményeinket, melyek megyénkben is előbbre vitték a szocializmus építésének ügyét. Helyesebb azonban, ha az előttünk álló feladatokkal foglalkozunk, s ráirányítjuk a figyelmet a munkánkban még meglevő fogyatékosságokra. Csak a közelmúlt megtárgyalt határozatokat sorolom fel. Állást foglaltunk a megye zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésének fejlesztése, a homokos területek nagyüzemi hasznosítása, az öntözési lehetőségek kihasználása, a megye állattenyésztésének fejlesztése kérdésében. Elkészültek terveink a közoktatás, a lakosság egészségügyi és szociális ellátásának megjavítására. E tervekről megállapítottuk, hogy reálisak és az élet követelményeinek megfelelően készültek el. E tervek kidolgozásával a megyei tanács egyik fontos államhatalmi feladatának tett eleget. Méltán elmondhatjuk, hogy minden lehetőségünk megvan a még nagyobb ütemű fejlődésre, mind a mezőgazdaság, mind az ipar és a kulturális élet területén. Melyek azok a tennivalók, amelyekre elsősorban kell figyelmünket fordítani? Először is a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdítása. Ez egyaránt vonatkozik az új és a régi szövetkezetekre. A megszilárdítás soronkövetkező feladataiból a megyei pártbizottság határozata alapján néhány fontos kérdés' emelek fd. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében azért tudtur'- gyors eredményt elérni, mert a kollektivizálás — a párt helyes politikája következtében — paraszti mozgalommá vált. Most arra kell törekedni, hogy az | egész megyében váljon a parasztság ügyévé a termelőszövetkezetek megszilárdítása is. Párt- és tanácsszerveinknek ezt a politikai munka eszközeivel kell mindenekelőtt elősegíteniük. A parasztság alkotó kedvének, kezdeményezésének kiváltása érdekében mindenütt őrködjenek a szövetkezeti demokrácia betartása felett. Nem tűrhetjük el, hogy egyes vezetők elhanyagolják a közgyűlés ösz- szehívását, s a tagság megkérdezése nélkül döntsenek el fontos kérdéseket. Biztosítanunk kell mindenütt az alapszabály betartását, a szövetkezeti élet fejlesztését, s az egész tagság aktív bekapcsolását a szövetkezetek megszilárdításába és fejlesztésébe. Alapvető feladatnak tartjuk a vezetés megszilárdítását szövetkezeteinkben. Legtöbb helyen rátermett, a gazdálkodásban kitűnt, köztiszteletnek örvendő parasztokat választottak elnöknek és vezetőségi tagoknak. Számolnunk kell azonban azzal, hogy ezeknek az embereknek a nagyüzemi gazdálkodásban nincs, vagy csak nagyon kevés tapasztalatuk van. Ezért sok segítséget kell adni részükre gondjaik, problémáik megoldásához. A termelőszövetkezetek megszilárdításában és gazdálkodásoknak eredményességében döntő jelentősége van az éves termelési és pénzügyi terve* gondos előkészítésének, a a megszabott feladatok következetes végrehajtásának. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a reális tervek új szövetkezetekben is minél előbb elkészüljenek és a tagság előtt megvitatásra, majd elfogadásra kerüljenek. Ez azért igen fontos, hogy a tavaszi munkák zökkenőmentesen beinduljanak. Megfelelő politikai munkával mozgósítsuk az egész tagságot, hogy a soronkővetke- ző munkákat jól elvégezzék, s ez által a jövedelmező gazdálkodást biztosítsák. Nagy gondot kell fordítani a tagság anyagi érdekeltségének az érvényesítésére, mert ez a tsz-ek megszilárdításának alapvető feltétele. A szántóföldi termelésben és a szőlőművelésben fő formának a területfelosztáson alapuló családi művelést tekintiük, a jövedelemelosztásban pedig a munkaegységet kiegészítő prémium juttatását, amennyiben a termelési tervüket teljesítik, illetve túlteljesítik a tagok. Ez évben sokkal tervszerűbbé kell tennünk a felvásárlási előirányzatok teljesítését is. Mindenekelőtt az a fontos, hogy egységes álláspont alakuljon ki a háztáji gazdaságok megítélésében. Törekedjünk arra, hogy szerződéses úton lekössük a háztáji gazdaságok áruit Távlati tervek a mezőgazdaság fellendítésére romfitenyésztést is nagymértékben növelnünk kell. Évente mintegy ezer vagon baromfihúst és százmillió darab tojást vár tőlünk az ország. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében nagyarányú öntözési programot kívánunk végrehajtani. A második ötéves terv végére a Duna- és a Tisza-menti (Folytatás « 4. oldalon.) 1 Napi feladataink elvégzése mellett; gondoskodnunk kell a távlati fejlesztési tervek előkészítéséről. Megyénk mezőgazdasága előtt nagyszerű lehetőségek állnak. Az a feladat hárul Báes megyére, hogy Budapest zöldségellátásának bázisává váljon, s bőségesen lássa el a fővárost korai és későbben termesztett zöldségfélékkel. A ba-
