Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-31 / 77. szám

«. «Mal ttíl. március SÍ, péntek (Folytatás a 3. oldalról.) tálakat teljes egészében bevon­juk az öntözésbe. Központi se­gítséggel és a lakosság össze­fogásával kiépítjük a megye há­rom nagy öntözőrendszerét: a kiskunsági, a sárközi és a Tisza- menti öntözőrendszereket. A ha­gyományos öntözési módszerek mellett jelentősen növeljük a csőkútas öntözés területét is. A hasznavehetetlen szikes terüle­teken halastavakét kívánunk építeni. Megyénk mezőgazdaságának sokrétűségéből adódik az a kö­vetelmény, hogy az adottságok­nak megfelelően, differenciált vezetést biztosítsunk. A fekete főidő övezetekben a hagyomá­nyos termelés nagyfokú fejlesz­tését, az állattenyésztés megja­vítását, homokos területeinken p*Hjg elsősorban a szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermesztés fej­lesztését kell biztosítanunk. Szükségesnek látjuk, hogy a megyei tanács hozzon határo­zatot, melynek értelmében al­sóbb szintű tanácsaink is ké­szítsék el terveiket a mezőgaz­daság fejlesztésére. A megyei tanács v. b. mezőgazdasági osz­tálya készítsen a megye sertés­A megyei tanácsülés beszámolója tenyésztésének fellendítésére tervet. Terveink megvalósításához az állami eszközök felhasználásán túl összpontosítsuk a parasztság erőforrásait is. Mind nagyobb szükség van arra, hogy az egy községben levő tsz-ek egyesít­sék erőiket és szövetkezetközi alapon hajtsanak végre bizo­nyos beruházásokat. A beszámoló elején foglal­koztam a tanácsi ipar fejlődé­sével. Szükségesnek tartjuk, hogy a megyed tanács, a me­gyei pártbizottsággal közösen dolgozza ki a megye ötéves iparfejlesztési tervét, amely komplex módon foglalkozik az állami, a tanácsi ipar és a szö­vetkezeti ipar tervszerű fejlesz­tésével. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a megyei tanács az il­letékes szervek bevonásával dolgozzon ki távlati tervet a lakásépítkezés meggyorsítására. Széles körben tudatosítani kell, hogy a lakáskérdés megoldása csak állami erővel, a lakosság anyagi erőforrásainak felhasz­nálása nélkül nem lehetséges. E téren különösen a szövetke­zeti lakásépítkezéseket kell szorgalmazni. \ tanácsi vezetés tapasztalatai Most, amikor a szocializmus építése széles körben kibonta­kozott, alapvető feladatunk az állami vezetés színvonalának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása, mind a megyed, mind az alsóbb tanáesszerveknél. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a gazdasági kérdésekkel való törődés még nem vált minden tanácsi testölet és tanácsvezető számára a vezetés fő módsze­révé. Ez a megállapítás elsősor­ban a mezőgazdaság irányításá­ra és a szakapparátus munká­jára vonatkozik. Az új helyzet­ben, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után nem csökken, hanem fokozódik a tanács sze­repe, s a tsz-ek állami irányí­tásának feladata a tanácsokra hárul. Különösen megnőtt a já­rási tanácsok szerepe, amelyek a termelőszövetkezetek közvet­len állami irányításáért felelő­sek. Járási és várod tanácsaink testületi vezetésében az elmúlt évekhez viszonyítva jelentős fej­lődés tapasztalható. A tanács­ülések és vb-ülések rendszere­sek, azokon a tanácstagok, illet­ve a vb-tagok többsége részt vesz. A területüket érintő leg­fontosabb gazdasági és kulturá­lis kérdéseket napirendre tűzik és megfejelő határozatokat hoz­nak. Az ülések színvonalában és tartalmában is tapasztalható fejlődés. Az alsóbb tanácsok vezetési színvonalában, s az egyes taná­csok testületi vezetésében nagy különbségek vannak. Ahol a vezetők a párt, és a kormány határozatai szerint dolgoznak, ott kezdeményezőek, feltárják a helyi adottságokat és a vá­lasztott szervek munkába való bevonására törekednek. Jó mun­kát véges oéldául a Baiai Já­rási és a Bajai Városi Tanács. Fontosan kidolgozott elképzelé­seik. terveik vannak, amelyek megvalósításáért harcolnak. Vi­lágosan látják, mi a tennivaló és azt is, mi lesz a helyzet né­hány év múlva. Dolgoznak a tanácstagok az állandó bizottsá­gok, s aktívak a tanácsrendez­vények. A tanácsvezetők, áilan- dóbizot.tsági tagok tele vannak ötletekkel, elképzelésekkel, ja­vaslatokkal és különféle tervek­kel. Megyei tanácstagjainktól azt kérjük, ellenőrizzék behatóbban saját területükön a határozatok végrehajtását. Az ideiglenes bi­zottság az elmúlt évben hozott három tanácsi határozat végre­hajtását ellenőrizte. Általános tapasztalatunk, hogy e határo­zatok végrehajtását a községek­ben sem a járási, sem pedig a megyei tanács nem ellenőrizte kellőképpen. A kalocsai és du- navecsei járás, valamint Kalo­csa város területén például nem tapasztaltuk, hogy a megyei, vagy a járási vezetők beszámol­tatták volna a helyi vezetőket a megyei tanács állattenyész­tésre, szőlő- és gyümölcster­mesztésre hozott határozatainak a végrehajtásáról. A kalocsai és a dunavecsei járás megvizs­gált hat községe közül például egy sem tárgyalta meg a me­gyei tanácsnak az állattenyész­tés fejlesztéséről hozott határo­zatából adódó helyi feladato­kat, annak ellenére, hogy a me­Kölcsönösen gazdag eredményeket hozott a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködés Már több mint ti* éve egyre szélesedő műszaki-tudományos tapasztalatcsere folyik hazánk és a Szovjetunió között. Tíz év alatt mintegy 1500 magyar mér­nök és más vezető szakember járt a Szovjetunióban és tanul­mányozta az ipar és mezőgazda­ság műszaki-tudományos ered­ményeit. Körülbelül 600 külön­böző témakörben kaptunk do­kumentációt a Szovjetunióból, ezenkívül több mint nyolcvan szovjet szakértő segítette ha­zánkban iparunk és mezőgazda­ságunk fejlődését. Míg az első években évente harminc-negy­ven szakértőt küldtünk a Szov­jetunióba tanulmányútra, 1959- ben ez a szám már meghaladta a 400-at. ŰJ együttműködési for­mák is kialakultak: közös kon­ferenciákat rendeznek az egyes fontosabb témák megtárgyalásá­ra, tudományos kutató intéze­tek, tervező intézetek, továbbá egyes magyar és szovjet gép­ipari üzemek közvetlenül is együttműködnek. Többek között a magyar trak­tor- és kombájngyártás fej­lesztésén, illetve megalapozásán kívül korszerű gördülőcsapágy­gyártás is szovjet segítséggel in­dulhatott meg. Termelékenyebb, eredményesebb lett a munka a szerszámgépgyártásban és a hír­adástechnikában is. A szovjet szakértők segítsége jelentősen hozzájárult alumíniumiparunk, kőolajiparunk, gyógyszer- és vegyiparunk fejlődéséhez »*• Mezőgazdaságunk különösen az öntözéses gazdálkodás, a korsze­rű repülőgépes növényvédelem, az állattenyésztés, az oltóanyag­termelés és a szakember-kép­zés tekintetében kapott sok se­gítséget Az együttműködés kölcsönös­ségéből adódik, hogy hazánk is ad át tapasztalatokat a Szovjet­uniónak. Szovjet részről magas­ra értékelik a vákuum- és hír­adástechnika terén a fénycsövek és vevőerősítő csövek, a gép­iparban a korszerű iszapszivaty- tyúk és magán járó üsződ aruk, a kopásálló vasiíti kitérők és kereszteződések készítésére át­adott magyar tapasztalatokat Sok haszonnal tanulmányozták a szovjet szakemberek a magyar szénbányászatban alkalmazott robbantási technikát, gyógrszer- és textiliparunk módszereit, va­lamint a mezőgazdasági kutatás több fontos eredményét is. WasWngloo lakosságának 53.9 százaléka színesbőrfi Az Egyesült Államok városai közül Washingtonban a legna­gyobb a néger lakosság szám­aránya. 1955-ben a lakosságnak 35 százaléka volt színesbőrű, je­lenleg 53,9 százaléka. Tanácsaink törre^szervezeti munkája Az előttünk álló sokoldol tennivalókat csak úgy valósít hatjuk meg eredményesen, ha a tanácsokban is kifejlesztjük a szocialista demokratizmust, s minden dolgozót bekapcsolunk a politikai, gazdasági és kultu­rális építőmunkába. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazol­lamhatalmd tevékenységének fó­ruma gyakorlatilag a tanács­ülés. Felszólalásaikkal, javasla­taikkal itt a választók vélemé­nyét fejezik ki. A határozatok meghozatalakor döntenek arról, hogy a napirenden levő kérdés megvalósításáért mit kell termi! Megyénk 5883 tanácstagjának napirendre került kérdésekről; hogy a tanácsülésen valóban választóik véleményét képvi­selhessék. A tanácstagok tevé­kenységének fő módszere a vá­lasztók között végzett sokrétű munka. A fogadóórák megtar­tása, a félévenkénti beszámoló, a határozatok végrehajtásában való részvétel egyaránt alkal­mas arra, hogy a tanácstag tel­jesítse választói iránti köteles­ségét, erősítse a tanács tömeg- kapcsolatát és bevonja a lakos­ságot a feladatok végrehajtásá­ba. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a tanácstagok rend­A tanácsülés részvevőinek egy csoportja. ják, hogy a tanácsok tőmegkap- csolatának erősítésében, a tö­megek bevonásában, mozgósí­tásában egyik leghathatósabb módszer a községfejlesztési te­vékenység. A falu, a város la­kói szívesen vesznek részt sa­ját lakóhelyük építésében, szé­pítésében. A társadalmi mun­kában részvevők száma évről- évre növekszik. Amíg 1958-ban a községfejlesztés társadalmi munkájának értéke alig érte el a 2 millió forintot, az el­múlt évben már megközelített a 16 milliót. A tanács államhatalmi tevá kenységében, tömegeidre! való kapcsolatának erősítésében dör tő szerepe van a tanécslpg'y’ munkájának. A tanácstagok ál döntő többsége becsülettel tel­jesíti választói iránti kötelezett­ségét A tanácsüléseken — me­gyei, járási, városi és községi szinten egyaránt — általában a tanácstagok 70—80 százaléka vesz részt rendszeresen. Van­nak községek, ahol csak kót- három tanácstag hiányzik egy- egy tanácsülésről. örvendetes jelenség, hogy a községi tanács­üléseken minden esetben nagy­számú érdeklődő is megjelenik. Helyenként azonban feltétle­nül fokozni szükséges a tanács­tagok aktivitását. A napiren­dek jó előkészítésével, időbeni kiküldésével biztosítani kell, hogy a tanácstagok felkészül­hessenek az ülésre, legyen ide­jük tanácskozni választóikkal a szeresen tevékenykedjenek vá­lasztóterületükben, törődjenek választóik problémáival és is­mertessék velük a tanács hatá­rozatait. A tanácstagok többsége jól dolgozik A megyei, járási, városi és községi tanácstagok nemcsak a beszámoló és fogadóóra tartá­sakor vannak kapcsolatban vá­lasztóikkal. Részt vesznek a kü­lönböző üléseken, megbeszélé­seken, ünnepségeken, bekapcso­lódnak választókörzetük politi­kai, gazdasági és kulturális éle­tének alakításába is. Bekapcso­lódnak a községfejlesztés társa­dalmi munkáinak szervezésébe és végzésébe is. Elmondhatjuk, hogy a tanácsok többsége jól dolgozik, ezért a tanácstagok döntő többségének megfejelő te­kintélye van a választók előtt. Ez után Borsód! élvtárs az állandó bizottságok munkájáról beszélt Elmondta, hogy az ideiglenes bizottság tapasztala­tai szerint a megyei tanács ál­landó bizottságai kielégítően működnek. A járási, városi és községi tanácsok állandó bizott­ságainak munkáját azonban ja­vítani kell. „Helyesnek tarta­nánk — mondta — ha a megyei tanács állandó bizottságainak üléséire időnként meghívnák az alsóbbfokú tanácsok állandó bi­zottsági elnökeit hogy azok ta­pasztalatokat szerezzenek." Ex után az előadó a tanácsok tő- megkapcsolatalról, valamint 9 tömegszervezeitekkel való együtt­működéséről beszélt, majd így fejezte be beszámolóját: — összegezve az elmondotta­kat megállapíthatjuk, hogy ta­nácsaink munkája sokait javult A tömegekre támaszkodva Je­lentős fejlődéit értek ei a gaz­dasági és kulturális szervező munkában, dicséretté méltó si­kerek születtek a községiéjlesa- tésben. Évről-évre gyarapszik megyénk ipara és mezőgazda­sága, emelkedik dolgozó népünk kulturális színvonala, s javuk életmódja. Most arra van szükség, hogy mielőbb számoljuk fel a mun­kánkban még meglévő fogyaté­kosságokat A tanácstagok és tanácsvezetők dolgozzanak még lelkesebben mint eddig, hogy megyénkben minél előbb meg­valósítsuk a fejlett nagyüzemi mezőgazdaságot fejlesszük as Ipart és a kereskedelmet, s min­den vonatkozásban hajtsuk vég­re a pártunk VII. kongresszu­sán megszabott feladatokat. A beszámoló feletti vitában felszólalt Kőrös Gáspár, az MSZMP Kiskőrösi Járási Bizott­ságának titkára, megyei tanács­tag, Havasi László, a Kecske­méti Járási Tanács V. B. titká­ra, megyei tanácstag, Pálmát Máté, a Kisszállás! Gépállomás igazgatója, megyei tanácstag, dr. Fórján Gyula, a Minisztertanács Tanáesszervek Osztásának kép­viselője és Pétiké János, a Ba­jai Járási Tanács V. B. elnöke, megyei tanácstag. A tanácsit1'*'» pénteken reggel az első napi­rendi pont vitájával folytatódik. Az ülés lapzártakor még tart < l gyei tanács kötelezte ere* az alsóbb tanácsokat Községi tanácsaink vezető és irányító munkája sokait javult. Nem tartjuk azonban kielégí­tőnek a mezőgazdasági terme­lés fejlesztése, a tsz-ek meg­szilárdítása és az árutermelés biztosítása érdekében végzett munkát Községi tanácsainktól pedig éppen ebben várunk leg­többet Néhány helyen olyan téves vélemény is elhangzott, hogy a községi tanácsainknak a szövetkezetek felett semmiféle hatásköre nincs, éppen azért arra sincs módjuk, hogy a szö­vetkezetek életébe beleszólja­nak. Termelőszövetkezeteink meg­szilárdítása nagymértékben a községi tanácsok ’ munkájától függ. Az ő feladatuk is, hogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket, s hogy erkölcsileg, politikailag megszilárduljanak, gazdálkodá­suk javuljon, termelésük állan­dóan növekedjen. Hatáskörüket a termelőszövetkezetek terme­lésének irányításában számos jogszabály rögzíti. A községi ta­nácsok határozatokat hozhatnak a termelőszövetkezetek tenniva­lóira. A tsz-ek állami irányítá­sának másik módszere a tanács­adás, ami javaslatok, ajánlá­sok formájában valósul meg. Ennek a módszernek az alkal­mazását sem szabad lebecsülni. Községi tanácsainktól sokat vá­runk a termelőszövetkezetek megszilárdítása, az áruterme­lési tervek realizálása, a szövet­kezeti tagok kulturális nevelé­sének előmozdítása terén is El­várjuk községi tanács vezetőink­től, hogy e feladatok megvaló­sítása érdekében teljes szívvel és nagy hozzáértéssel dolgozza­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents