Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-22 / 69. szám
196*. március 22, szerda 3. oldal Sajtóvélemények és pártnyilatkozat a közelgő francia—algériai tárgyalásokról MOSZKVA. (TASZSZ)) Ked- Pravda párizsi tudósítója rámutat arra, hogy a francia sajtó élénken taglalja az algériai kérdés békés megoldásának lehetőségét. Egyes francia lapok azonban *— írja a tudósító — már most kételkednek a küszöbönálló tárgyalások sikerében. E kommentárok szerint Párizs ragaszkodik ahhoz, hogy előzőleg szüntessék be a hadműveleteket, anélkül, hogy az FLN fegyveres erői bármiféle komoly biztosítékot kapnának. Azt is követelik, hogy Franciaország hatalma továbbra is teljes mértékben maradjon meg Algéria olajban gazdag szaharad területei fölött, Franciaország állandó katonai támaszpontokat tarthasson fenn Algériában és Algéria leendő politikája a Nyugat »-atlanti politikájának« keretei között mozogjon. Ratiani a továbbiakban kiKoszigin fogadta Apró Antalt Moszkva. (TASZSZ) Koszigin, a Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese kedden fogadta Apró Antalt, a Magyar Népköz- társaság forradalmi munkás-paraszt kormányának első elnök- helyettesét. Megrázó hírek a dél-vietnami rémuralomról Hanoi (TASZSZ) Dél-Vieinamban egyre fokozódik az ellenállás a Ngo Dinh Diem-kliKk rémuralma ellen. A Mytho tartományban fekvő Chau Thanhban több mi.nt ezer helyi lakos tüntető menetben a kormányzó hivatala elé vonult, hogy követelje a békés lakosság üldözésének megszüntetését. A Ngo Dinh Diem-féle ’csapatok a tüntetők közé lőttók. Egy tizen fejti, hogy a francia közvélemény aggodalommal vegyes reménykedéssel várja a további fejleményeket ezen a tavaszon, amely már a hetedik, amióta az algériai nép hősies harcot vív a gyarmati elnyomás ellen. A közeljövő majd megmutatja, vajon Párizsban komolyan akarják-e a tárgyalásokat és igazságos alapon akamak-e tárgyalni. Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé azzal összefüggésben, hogy a francia kormány az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának javaslatára tárgyalásokat kezd az önrendelkezés kérdéseiről. Az Algériai Kommunista Párt véleménye szerint ez igen nagy siker, amely az algériai nép hősies harcának, a francia nép egyre erősödő béketörekvésének, valamint annak tulajdonítható, hogy az algériai ügyet támogatják a különböző kormányok és népek. Az Algériai Kommunista Párt újból kijelenti, hogy »támogatni fogja a köztársaság ideiglenes kormányát a kérdés olyan békés rendezésében, amely függetlenséget hoz Algéria számára, ugyanúgy, ahogyan támogatta a kormányt a szabadságért folytatott harcban is.« 'ooooooooo-o-o^'^'' Öntevékeny, erős termelőszövetkezeti pártszervezeteket W.S £v eI»Ő hónapjaiba» a Központi Bizottság I960, október 29-i határozatának végrehajtásával a kisScunXéJegylxázá járásban is lényegében befejeztük a mezőgazdaság szoci al ist a átszervezését A régi termelő- szövetkezetek taglétszáma megnöveled estt, azonkívül egy új tsz, 31 tszcs és három szakszövetkezet alakult járásunkban. Ez az új helyzet a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősítésének új feladatai élé állította járásunk kommunistáit. Ezek figyelembevételével fejlesztjük, javítjuk pártszervezeteink munkamódszerét. A mezőgazdaság szocialista átszervezését megelőző hónapokban járásunk valamennyi községében volt pártái apszerve- zet. Ezek tagjainak többsége Prognózis Itt a tavasz, konstatálom. Elvitatni sem lehet: A járdákon megjelentek A derék házmesterek, A seprűjük nyomán szállnak Ultrasűrü porfelhők, A munkába menőknek így „Dúsítják” a levegőt. Keve Közel 120 ezer lórin! osztalék Az elmúlt héten pénteken tartották évzáró közgyűlésüket a Bajai Csökkantmunkaképes- ségűek Vegyesipari Ktsz-ének dolgozói. A szövetkezet 1958-ban tizenöt fővel alakult, ma 116 dolgozót számlál tagsága. A szövetkezet tevékenysége kiterjed asztalos, szabó, lakatos, cipész, szobafestő, kőműves és textil-javító szolgáltatásokra, emellett a ktsz talkarószegést és kendő rostozást végez a Bajai Gyapjúszövetgyár export gyártmányain. A szövetkezet tagsága az elmúlt évben 1100 forintos havi átlagkeresetet ért el. A közgyűlés alkalmával 110 500 forint került osztalékként szétosztásra. Most tovább bővítik szolgáltatási hálózatukat. Termelési tea-vük 3 millió forint, amelyből 1,5 millió a szolgáltatás. Ebben az évben megkezdik telephelyük építését, saját teliken. A város lakossága jól ismeri a szövetkezet tevékenységét, úgy- annyira, hogy a megrendeléseknek a jelenlegi létszámmal már nem tudnak mindig időben eleget tenni. most termeäßiaövetkezetekben, illetve tszcs-kben dolgosak. Ilyen körülmények között községi pártalapszervezetre csak a nagyobb helységekben van szükség. Tsz-községeinfc nagyobb részében a pártmunka zömét most már a tsz-pártalap- szervezetók végzik. Ez gyökeres változást jelent : az előzőkhöz képest, módosul a pártmunka tartalma, még inkább előtérbe kerül a gazdaságszervező tevékenység, a termeléssel való foglalkozás. Ax ú j helyseiben a tszpártszervezetók irányítják párt- szerű eszközökkel a tömegsaer- vezetóket és segítik a községi tanácsot, foglalkoznak g községfejlesztés feladataival. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink mostantól kezdve nemcsak gazdasági, hanem politükaS központjaivá is váltak a falunak. Tapasztalataink szerint a kis- létszámú tsz-pártszervezetók kizárólag a maguk erejével nem képesek megnövebedett feladataikat ellátni. Éppen ezért a járási párt-végrehajtóbizottság a tsz-pártszervezetók megerősítését, taglétszámának növelését szorgalmazza és munkálkodik a tsz-pártszervezeteket segítő pár- tonkívüli aktíva kiépítésén. Munkatársaink segítségével a közelmúltban három tsz-párt- szervezet alakult a járásunkban és tizenkét tsz-gazdát vettek fel pártalapszervezeteink tagjelölt- ségi idő nélkül párttagnak. Mindezt azonban csak kezdeti sikernek tekintjük. Az elkövetkező napokban, hetekben párt- szervezeteink egyik legfontosabb tennivalója, hogy felkeressék azokat a tsz-tagokat, akik aktívan közreműködtek a szövetkezet létrehozásában és alkalmasak arra, hogy párttagokká váljanak. A púrtépítés ilyen gondos megszervezésével egyidejűleg szükséges a pártonkíviili aktívahálózat további bővítése is. A pártonkívüliek rendszeres tájékoztatása és partmunisi'ved! való megbízása elősegíti azok fejlődését. A pártonjkívülS aktívák így az új és gyenge pártszervezetekkel együtt fejlődnek.. A közös gazdaság megerősítés» és a tagok jólétének gyarapítása érdekében végzett közös munkában így összekovácsolödk nak a párttagok és a pártonld-- vüliek és erősödik a párt szervezetileg is. Szénást László, a járási pártbdzottsáe» osztályvezetője oeooooooooooo» Pusztuló műemlék B Büszkén hirdeti as «nléktábt* a régi színház épületét a Katona József téren. Az épület fa1»*= val azonban senki sem törődik, s így az a hanyagság következtében omlik, omladozik. Meddig?! hatéves lány, aki a zászlót vitte, azonnal meghalt, a zászlót egy másik lány kapta fel. Noha sokan a helyszínen élestek, egyre többen álltak a sorba és követelték Ngo Dinh Diem lemondását, az amerikai megszállók kitakarod ását. Tay Ninh tartományban fe Can Tho tartomány fővárosában szintén tömegtüntetéseik voltaik. A hatóságok csupán a Tay Ninhben fekvő Trang Bang városában 700 tüntetőt börtönbe vetettek és megkínoztak. Can Thoban, ahol a rendszer fegyveresed több ezer embert megöltek, megsebesítettek, illetve letartóztattak, a lakosság még erélyesebb tiltakozó mozgalmat szervezett a bébörtönaöfctek szaba- donbocsátásáért. Tizenkélévi börtönre ítélték a napbaracskai pilkost Olvasóink annak idején felháborodással fogadták a Makk Géza nagybaracskai fiatalember meggyilkolásáról szóló hírt. A Petőfi Népében „Egy gyilkosság története” címmel foglalkoztunk az üggyel, s megírtuk, hogy a halálos kimenetelű testi sértés elkövetéséhez a főbűnös — Kovács László — részeges életmódja is hozzájárult. A megyei bíróság másodfokú büntetőtanácsa háromnapi tárgyalás után most ítéletet hirdetett Kovács László és társa bűnügyében. Kovács Lászlót szándékos emberölés miatt *2 évi börtönbüntetéssel sújtotta, ezen- , kívül tízévi időtartamra eltiltotta egyes jogaitól, s vagyonának teljes elkobzására ítélte. Öccsét, mint a gyilkosság bűnrészesét, kétévi és hathónapi börtönre ítélte a bíróság, egyes jogaitól pedig három évre eltiltotta, Az ítélet nem jogerős. Péter azt hitte, hogy esafc úgy megszokásból szól hozzá az öreg, hát ő is csak úgy válaszolt: — ízlik, hát miért ne fzlerws. — Hát akkor te boldog ember vagy? Jó ahogy van... Mi? Péter csak egykedvűen válaszolt, hogy hát jó, mit tud ő azon változtatni, hogy máskép legyen. (Egyébként jól_ tapintotta az öreg a boldogság szót, mert Julika miatt tényleg annak érezte magát.) — Zöldfülű vagy még — mondta az öreg egy kicsit élesebben. — Hány órát dolgozol egy nap és mit kapsz érte? Semmit... semmit! Tudod tej mi az a semmi? Csak annyij hogy egy inged van, krumplit zabálsz, s ha úgy esik, még egy pofon is kijár. De nézd meg Töltényest. Nem dolgozik és mégis olyan ruhákban járj amilyen neked tán sohasem lesz, Mit gondolsz, miből? Abból, hogy neked csak krumpli jut, hogy apád bőrét vitték a vásárra, hogy Juli lányom mezítláb hozza az ebédet. Ez az élet nem ízlik a munkás embernek és nem ízlik neked sem. De te még nem tudódj hogy másként is lehetne... Mert lehet..., de ahhoz a tiéd# az enyém és mindannyiónk keze kell. És ezek a kezek el kelt söpörjék a töltényeseket...! ’ Az ebéd végét kolomp jelezte, mindenki helyére ténferget# és a munka, az egyszerű emberek robotja folyt tovább. De Péterben valami megérlelődöttj legközelebb együtt tart Kondorral és elmegy arra a helyre* ahol a munkásjövőről beszélnek. ÍEületatása. kot. eiiceWfc > rászolgált a bizalomra. Már a század eleje óta résztvesz a mozgalomban, hiszen a kőművesek kezdték a városban először az elégedetlenkedést. Igaz, hogy az elején még nagyon csöndesek voltak és csak szépen kértek, de amikor eldördült az első felhívás a sztrájkra és egyszerre ötszáz kőműves nem vette fel a vakolókanalat, nosza volt nagy futkosás a városban. A rendőrség két beszélgető emberben már szervezkedést látott. Az asszonyokat a pap kereste fel otthonukban és házi gyóntatást végezve azzal biztatták őket, hogy elkárhozás lesz belőle és bűnök alóli fel nem oldozás, hogyha a sztrájkot az embereik nem hagyják abba. A munkát mégsem vették fel mindaddig, míg Töltényes és Bruckner meg nem adta az órabéremelést. Kondornak azért is tetszett Péter, mert az apja is ott volt a bérkövetelők között. Éltes nyomdász volt és az első világháború előtt a szakszervezetben nagyon sokat találkoztak. Ismeretségük azért, volt közvetlenebb, mert szomszédos utcákban laktak. Ha gyűlés volt, akkor Éltest csaknem minden alkalommal hazakísérte Kondor, mert a beszélgetni valóból so- , hasem fogytak ki. Péter tehát jó kezek közé került. Sokszor hallotta, hogy az öreg „szaki” sokat szidja Töltényest, hogy így a burzsuj, meg úgy a burzsuj. Egyszer ebédnél, amikor hideget vitt magával és Julika ezért nem jött el (ezt Péter eléggé hiányolta), egy foeni deszkán ülve azt mondja Péternek: — No, fiam, hogyan ízlik az élet? Ezzel megakadt a szó. Csak nézték egymást telhetetlen szemmel, ahogyan az az építkezésen az ebédnél volt szokásos. De ez valahogyan más volt: közvetlenebb, és mindaz, amit kimondták volna, ott ült az arcukon és a szemük halkan suttogott, simogatott. Péter mintha ezt mondta volna: milyen szép vagy Juli, ilyen közelről még nem is láttalak és ebben a selyemruhában egészen más. Mintha nőttél volna tegnap óta. Igaz lehet ez? Juli hasonló gondolatokat vi- szonzott, de egy kicsit gyakorlatiasabb volt: „Szótlanul már ismerlek, beszélj, mondjál valamit. Mégiscsak beszélgetve értjük egymást.” Lehet, hogy Péter ebből értett meg valamit, mert bátorságot szippantva magába tényleg szólt: „Juli, gyere ... gyere el velem... együtt hazajövünk ... nem késel el...” Juli miután megtudta, merre tart Péter és a távolságot ismerve azt nem találta messze levőnek, „no jó” felelte és most már együtt mentek a keskeny, kitaposott tanyai úton. * Az öreg Kondor tudta, hogy a két gyerek előző nap találkozott, de nem talált abban semmi kivetni valót, sőt arra szánta el magát, hogy Pétert, aki a szakmában jól állta a sarat — közelebb hozza a mozgalomhoz. S az öreg Kondor nem volt rossz tanítómester, ezt tudták a fiatalok, öregek egyaránt. Nagy tekintélye volt a „fecskék” között és amerre munkán voltak, mindig az öreg Kondor volt a legjobb tanácsadó. Nem volt ok nélküli dolog ez. Nem bizony, mert Kondor Károly (2.) Péteréknél nem volt otthon krumpli. Apja a fronton, illetve úgy tudták, hogy hadifogságban, ezért hát a legnagyobb fiúnak, Péternek kellett anyja segítségére szegődni. A piacról eltűnt minden. Csak tessék- lássék lehetett kapni valamit, azt is nagyon borsos áron. A pénzesek mindent felvásárollak és sokan, így Éltesék is napszámban dolgoztak le egy-egy kis krumpli-juttatást. Mondta is Péter anyja: „Eriggy már fiam Boldogékhoz és hozzál egy garabó krumplit, mert jövő héten is kell enni, aztán anélkül nem igen lesz mit.” Péter ment is egy szóra, de ha tudja, hogy útközben mi történik vele, akkor egyenesen száguldott volna. így csak ballagott, hiszen — gondolta — délig úgyis megjárja. De alig ért a város .szélére, szembe jött vele — Juli. Nagyot dobbant a szíve, s lángvörös lett az arca. — Szerbusz Julika. Hát hogyan kerülsz te errefelé? — Hát, csak úgy csöopentem ... mondja kicsit élcelődő magabiztossággal. S mielőtt az újabb kérdésen gondolkodó Péter valamit is mondhatott volna, Juli folytatta: „A nagyma- máméknál voltam, patikát kellett vigyek... már fél éve fekszik.’5
