Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-17 / 65. szám
Pénteki találós kérdés Kellene — mégis eladják. Mi az? (•asazdpuaiaq-rioqgdio jazamaagzssaanwpigd isoCvh V) A Hajósi Földművesszövetkezet főboltjának szolid kirakatai nem valami biztatóak, de azért benyitunk. A bolt egyik sarlóban textiliák fanyar illata hatja át a levegőt, majd a fűszerek változtos, ínycsiklandozó za- mata érzik, kicsit arrább petróleum és kocsikenőcs kimérés van. A tisztára sepert padlón kisebb-nagyobb ládák, szappanos rekeszek, dohányos kartonok hevernek. — Hiába igyekezünk, nem tudunk rendet tartani — panaszkodik a bolt vezetője, Szebeni I_iászló — mert mi osztjuk el a fiókboltoknak is az árut, s néha 10—80 mázsa áru érkezik egyszerre. A fiókboltok ide küldik vissza a göngyöleget, a raktárban pedig már nem férünk — s ezért van most is rendetlenség a boltban... Maga a főbolt elnevezés is meghökkentő egy kissé, hiszen nemcsak az elnevezés — hanem amit takar —, a módszer is divatjamúlt már az önki- szolgáló és önkiválasztó boltok idejében. A földművesszövefkezet vezetőit régen foglalkoztatja már ez — s ennek következtében a szakosítás gondolata, de a gyakorlati kivitelezés mindig elakad, bár a szakosításhoz szükséges beruházási keretet minden évben megkapják. A múlt évben már az önkiválasztó cipőbolt berendezése is megvolt, de átadták a szomszédos községnek, mert helyiség hiányában nem tudták a boltot megnyitni. Ha már a községi tanács nem tud helyiséget biztosítani, vajon a földműves szövetkezet vezetősége javasolta-e már a tagságnak: építsünk társadalmi munkával boltot? Mert ez is lehetséges! Városföldön például fél millió forintos beruházással új üzletháza* építenek, amelynek felét a tagok által befizetett részjegyből és társadalmi munkából fedezik. A Jelenlegi helyzetet elemző jegyzőkönyvek szerkesztése helyett Inkább erre kellene a* erőket összpontosítani! T. 6. PKTOFT NÍPB A Wagyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kirtcun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja! a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1: szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-25. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1M. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Portas Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. 1361, március 17, péntek Eichmann acélkalifkája A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS — KISKUN MEGYEI LAPJA Haigoskodásflk mögött is igazság van 4 kiskőrösi József Attila Termelőszövetkezet asszonytagjairM ff* Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskeméti — TeU 15-29. 27-49 >0000000000000000001 A negyvenes taglétszámú kiskőrösi József Attila Termelőszövetkezetnek tizenkilenc nőtagja van. De lassan már többségbe is kerülnek az asszonyok, mert újabb hat női tagfelvételi kérelem vár elbírálásra. Gondolom, sokan azt mondják erre: nem irigyeljük a József Attila Tsz elnökét sem, akinek — férfiember lévén — olykor ugyancsak meggyűlhet a baja az asszonyok miatt... Mert bizony — őszintén meg kell vallani — nem valami kezesbárányként kezelhető „mimóza” lelkek ezek az asszonyok, ha a maguk, vagy a közösség érdekeinek megvédésére kerül a sor. Mégis, figyeljük csak, mit mond az elnök: Héttagú vezetőségben három asszony — Szívesen dolgozom az asz- szonyokkal, sőt bevallom: ha a munkáról van szó, kevesebb gondot okoznak, mint a férfiak. Amit kell, mindent és mindig időre megcsinálnak, s legtöbbször a „hangoskodásuk” mögött is igazság van. És hogy e „vallomás” menynyire őszinte és igaz, mi sem bizonyítja jobban, mint a következő tény: a József Attila Termelőszövetkezet hét tagú vezetőségében három asszony képviseli a nők és a közösség érdekeit: Pajtli Jánosné, Lom- jánszki Istvánná és H. Nagy Er- nőné. Az utóbbi egyben népi ülnök is a járásbíróságon. Mindhárom asszony — a többiekkel együtt — munkáját, emberi magatartását tekintve egyformán rászolgált és rászolgál a bizalomra, a megbecsülésre. Pajtli nénit a szövetkezet törzsbaromfi-telepén találjuk meg. Mint az év minden napján, most is reggeltől estig itt szorgoskodik az aprójószágok körül. . — Máskor is próbálkozott már a szövetkezetünk baromfineveléssel, de nem sikerült. Akkor azután arra a köve+keztetésre jutottak, hogy a közösben ezt nem is lehet megcsinálni. Tavaly újra „nekiduráltuk” magunkat —, s mondhatom, eleiben se éjjelem, se nappalom nem volt az izgalomtól, hogy vajon sikerül-e? —... Hát sikerült. Kilencszáz csirkét neveltem fel és olyan szépek lettek, hogy abból hagytunk meg háromszázhuszonkettőt a törzs- állományba ... *•« mintha egyedül az övé lenne Tegyük még hozzá, hogy Pajtli néni — aki éppen nyolc éve tsz-tag — ötven éves és 415 munkaegysége után a múlt évben több mint 14 és félezer forint jövedelemhez jutott a közös gazdaságban, ami havi átlagban meghaladja az ezer kétszáz forintot. Nem is csoda, ha úgy szereti és úgy ragaszkodik a közös gazdasághoz, mintha egyedül az övé lenne... De nemcsak a régi tsz-asszo- nyok éreznek így! Andriskó Anna a múlt év nyarán kérte felvételét a szövetkezetbe, miután szülei is tagok lettek, csak éppen egy másik közös gazdaságban. Anna asszony, — aki férjétől elváltán, egyedül élt — a tsz-be való belépése előtt édes- apjáék kis háztáji gazdaságában segédkezett, hogy — más munkaalkalom híján — megélhetését biztosítsa. Félév alatt a József Attila Tsz-ben 143 munkaegységet, tehát több mint ötezer forint jövedelmet szerzett. És most — hogy önnálló kereső lett — talált csak igazán magára. — Engem már el sem lehetne innen zavarni, különösen amióta a kertészetben nyertem beosztást — meséli —, mert nemcsak biztos megélhetésre, hanem igaz, jó barátokra, társakra találtam itt... Akik nem „hivatásos” tsz-tagok.„ A „hivatásos” termelőszövetkezeti gazdaasszonyokon kívül találunk olyan asszonyokat is, akik szinte véletlenül csöppentek e munkába. Túri Károlyné, katonatiszt-feleség például úgy került a tsz-asszonyok közé, hogy a közös gazdaság szomszédságában levő tiszti házból előbb figyelgette, később egy- egy véletlen találkozáskor megszerette a szövetkezet jókedvűen munkába igyekvő asszonyait. Két óvodás kicsijétől nem akart elszakadni azzal, hogy a négy kilométerre levő községben vállal munkát, de az alvó csöpségek ágya mellett egyre többször eszébe ötlött: másra, többre is képes volna, mint a háztartás vezetésére, a gyermekek nevelésére. Így társult azután egyszer a szövetkezetbe igyekvő asszonyokhoz és szabadidejéből egyre többet töltött a földeken. 162 munkaegységgel — azaz több mint 5600 forint jövedelemmel zárta az évet —, s mindezt az egyébként nem „jövedelmező” szabadidő okos, szorgalmas „fel- használásával”. Bizony sokan okulhatnának nemcsak az ő, hanem a József Attila Tsz többi asszonyának példájából. De dicsérendő a vezetőség férfitagjainak magatartása is, akik minden „irigység,, nélkül, őszinte, elvtársi segítséggel tették lehetővé e sok szép eredményt szülő közösségi szellem és munkaerkölcs meghonosodását. —éné— Világszerte nagy érdeklődés előzi meg Eichmann perét. A „halál minisztere” acélból és törhetetlen üvegből készült kabinban fog ülni. Az izraeli hatóságok nem titkolják: szerintük miért szükséges ez a kalic- ka. Egyrészt azért, mert esetleg számítani lehet arra. hogy a hallgatóság végezni akar majd egykori kínzójával; másrészt egykori bűntársai is megkísérelhetik, hogy revolvergolyóval hallgattassák el a vádlottat, aki számukra kellemetlen tényeket sorolhat fel. Kénünkön a befejező munkálatokat végzik a náci hóhér különleges acélkalickáján. fi kecskeméti termelöszcimkezetek eredményei Huszonkétmillió forint értékű árut adtak népgazdaságunknak az elmúlt évben a kecskeméti termelőszövetkezetek. Ezzel termelési tervüket 101,1 százalékra teljesítették. Beruházási tervüket is túlteljesítették, ezen belül a saját erőből történő beruházási előirányzatukat 200 százalékra. S£p szöveg néjkíl Részegeskedés, veszekedés a tanutók előtt Sürgős segítséget a kecskeméti iparitanuló-iskolának Szomorú és elgondolkoztató történet bontakozik ki előttem, amint a kecskeméti iparitanulóiskola gondnokának elbeszélését hallgatom, s amikor az általa előterjesztett feljegyzéseket, jegyzőkönyveket lapozgatom. A történtek, s az események nemcsak magukban véve sajnálatosak — hanem egyben olyan társadalmi, közösségi problémákat is érintenek, amelyek megoldása halaszthatatlanul szükségessé vált. Éppen ezért úgy gondolom, nem helytelen, ha a történet rövid ismertetésére is kitérek. Hallal „vigasztalja“ magát... Az iskola alkalmazásában levő — s szolgálati lakásában lakó — Kovács Pétemé már több év óta becsületesen és szorgalmasan — munkaadói megelégedésére — látta el hi- vatalsegédi teendőit. Pedig súlyos gondokkal küzdött. Férje — aki számtalan cselekedetével bizonyította, hogy szívesen elmenne a munka temetésére — gyakran került haza részegen. (Eredetileg ő volt az iskola hivatalsegéde, de éppen e tulajdonságából eredő hibái miatt kellett munkaköréből elbocsátani, s helyette feleségét alkalmazni.) Kovács Péter számára úgylátszik kevés volt e figyelmeztetés. Munkahelyét félévenként váltogatta, miközben többször volt munka nélkül. Ezekben az időkben „természetesen” az itallal vigasztalta magát. Ittas állapotban — az iskola nevelő testületének véleménye szerint — általában megbotránkoztató módon viselkedett, belekötött as iakpla dolgozóiba. rendszeresen bántalmazta feleségét. A múlt év decemberében ilyen ittas állapotban támadta meg vélt sérelme miatt az iskola egyik szakoktatóját, s ugyanekkor feleségét is súlyosan bántalmazta. Ezt az esetet már sorozatos és tudatos botrányokozások követték. Január 9-én ismét megtámadta az iskola egyik szakoktatóját, majd amikor elmenekült előle — az ott levő másik oktatót és az igazgatóhelyettest bántalmazta. Mindez az iskola tanulói előtt játszódott le! ".ámoh futóként viselkedik ••• Felesége két gyermekükre való tekintettel sokáig tűrt, ám Kovács Péter legutóbbi életveszélyes fenyegetései és bántalmazásai után február 9-én maga kérte állásából való azonnali elbocsátását Ezen a napon a déli órákban Kovács Péter szándékosan felgyújtotta az intézetben levő közös lakásukat. A rendőrség emiatt le is tartóztatta, de mivel „csak” a család holmijában és nem a társadalmi tulajdonban esett kár, pár óra múltán szabadon bocsátotta. Az eset után csupán annyi történt, hogy a gyermekeket állami gondozásba vették, a feleség pedig férje és az iskola dolgozói elől ismeretlen helyre „bújdosott”. Kovács Péter — aki immár minden jogalap nélkül lakik a szolgálati lakásban — esténként és éjszakánként sorra nyitogatja az iskola termeit. Tárva-nyitva „felejti” éjszakára az iskola kapuját, mert nem nyugodott bele felesége el _tűpésébe. 42.Ú&Q& saséba, 6% rfnt — akik ez ügyben a tanács és más szervek segítsége nélkül tehetetlenségre vannak kárhoz* tatva — eddig csupán a szerencsés véletlenen múlott, hogy a felnyitogatott ajtók miatt nem történt lopás az épületben. M.mégsem segít az intézeten senki sem Mindezek után jogosain merül fel a kérdés: államigazgatási és igazságügyi szerveink hogyan nézhetik el ezt a társadalomra és az ifjúság erkölcsére is káros állapotot? Hogy nem jószántukból, az bizonyos! Kényszer- helyzet elé állít minden intézkedésre jogosult szervet és hatóságot, hogy nincs olyan törvény, mely a házastársakat — ilyen, s ehhez hasonló brutalitások esetén — egymással szemben megvédené. Ezenkívül történetünk aláhúzza még az alkohol elvonókúra törvényszerinti kötelezővé tételének fontosságát és sürgősségét is! Minden bizonnyal sok megtörtént dolog elkerülhető lett volna Kovács Péter életében is, ha a tettei mögött levő indulatokat nem korbácsolja fel az ittasság, az alkohol. A történet kapcsán még egy gondolat vetődik feL Kovács Péter nem bűnöző, némely cselekedete azonban már a tudatos bűnözés határát súrolja, s ha eddigi életmódja szerint élj könnyen átlépheti ezt a határt. Nein lehetne, akár intézményesen, akár társadalmi úton — a betegség és a baleset megelőzéséhez hasonlóan — módszeres nevelő — vagy elmérgesedett esetekben — határozott rendreutasítást alkalmazni? Eszik Sándomé
