Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-18 / 66. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XVI. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Ára 60 fillér 1961. MÄRC. 18. SZOMBAT 130 százalékos tervteljeshés— 70 millió forint értékű konzerv terven felül — 12 százalékkal nőtt a munka termelékenysége Elüzem a Kecskeméti Konzervgyár A Kecskeméti Konzervgyárnak az 1960. év második felének munkasikerei alapján az élüzem címet ítélte oda az Élelmiszeripari Minisztérium. A vállalat dolgozói az elmúlt esztendőben 130 százalékra teljesítették az előírt tervet. A Kecskeméti Konzervgyár mindkét telepén a vártnál szebb eredménnyel járt a felszabadulási verseny, s ezen belül is kiemelendő hogy a nemes vetélkedés időszaka alatt, a 62 brigádból 12 nyerte él a szocialista címet. A verseny és az egész kollektíva együttes eredményei szemléltetően tükröződnek a termelés és a gazdaságosság legfontosabb mutatóiban. Exporttervét 107 százalékra, belkereskedelmi tervét pedig 118 százalékra teljesítette a konzervgyár. A gyárban 12 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. Kedvezően alakultak a Kecskeméti Konzervgyárban' a termelés költségei is. A tervezett 20 millióval szemben az üzemi eredmény meghaladta a 25 millió forintot. Ennek elérésében nagy része volt annak, hogy a vállalat 5,1 százalékos költségcsökkentés mellett oldotta meg termelési feladatait. A Kecskeméti Konzervgyár eredményei külön is dicsérendők, hiszen a kedvezőtlen terméseredmények miatt, több gyümölcs- és zöldségféléből (bab, uborka, szilva, cseresznye, eper) nem kapták meg a várt mennyiséget. Ennek ellenére a tervvel szemben 70 millióval, az 1959. évi tényszá- mokhoz viszonyítva pedig 85 millió forint értékkel több konzervárut adtak a népgazdaságnak. ^-SG-, x>oooooooooooooooo<* Mííanyag szalagcsöves öntözési bemutató Baján A Bajai Vízügyi Igazgatóság szakembered bemutató keretében ismertették a Magyarországon először általuk kikísérletezett műanyag-szalagcsöves öntözési módszert A bemutató népes közönsége Ballai István főmérnök tájékoztatójából ismerte meg ezt, az öntözés gazdaságossága és korszerűsítése szempontjából igen jelentős formát. A műanyag-szalagcsöves öntözés lényege, hogy gyors kapcsolású vascsövek alkalmazásával perforált műanj'ag-szalagokon keresztül sugárzik szét az öntöző víz. A műanyagcső folyóméterenként mindössze 2 forintba kerül. Alkalmazásával egy hold terület felszerelési költsége, az előzetes számítások szerint, nem egészen 2,5 ezer forint, míg a vascsöves rendszer ennek több mint kétszeresébe kerül. A műanyag-szalag további előnye, hogy rendkívül könnyen _ hordó zható, összehajtható és konyává is, hiszen 100 folyóméter súlya mindössze 3 és fél kilogramm. A bemutatón részt vett Kiskunfélegyházi Műanyagfeldolgozó Vállalat szakemberei már be is mutattak ilyen nagyobb átmérőjű, saját gyártmányú műanyagcsövet. Ezek a már meglevő, de kisebb fondulatszámmal és nyomással működtetett gépi öntöző apparátusokra kitűnően alkalmazhatók. Bár ez az öntözési módszer ma még további tökéletesítést igénylő kísérleti stádiumban van, a részvevő mezőgazdasági szakemberek és főleg a termelőszövetkezeti elnökök máris bejelentették igényüket a műanyagcsövekre. A bemutatón megjelentek Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Erdösi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. alkilc elismerésüket fejezték ki a Bajai Járási Tanácsnak és a vízügyi szakembereknek a kísérlet felkarolásáért. Csak a törvényes kormány és a parlament teremthet rendet Kongóban A kongói parlament tagjai elítélik a szakadárokat és Kaszavubut LeopoldviTle. (MTI) A kongói képviselőház és szenátus több mint 40 tagú csoportja március 14-én Leopoldvilleben értekezletet tartott. A képviselők, illetve szenátorok egyöntetűen elítélték a tananarivei találkozót. Ugyanakkor tiltakoztak a Tana- nariveben hozott határozatok ellen és küldöttséget választottak, amely felkeresi Kaszavubut és magyarázatot kér tőle, milyen törvény vagy parlamenti határozat alapján engedte meg olyan határozatok hozatalát, amelyek szöges ellentétben vannak az ország alkotmányával, a parlament állásfoglalásaival és jogaival, valamint a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés döntéseivel. Az értekezleten azoknak a vidékeknek több képviselője is részt vett, amelyek Kaszavubu fő támaszpontjainak számítanak. A kongói képviselők és szenátorok megállapították értekezletükön, hogy Kaszavubn tananarivei eljárásával önmaga fosztotta meg önmagát államfői tisztségétől, mert beleegyezett a Kongót Köztársaság megszüntetésébe, amelynek elnöke volt és megengedte egy olyan teljesen törvénytelen és szélsőségesen zavaros politikai helyzet kialakulását, amit senki sem ismerhet el. A tananarivei találkozó csak kongói politikusok egy csoportjának összejövetelét jelentheti, de semmiképpen a nép megbízottéinak tanácskozását, mert a találkozó résztvevői nem a nép képviselői. Az értekezleten alakított küldöttségnek még nem sikerül* Kaszavubuhoz eljutnia. Gizenga nyilatkozata a kongói helyzet normalizálásának feltételeiről Stanleyville. (TASZSZ) A TASZSZ tudósítója félkérte Antoine Gizengát, a Kongói Köztársaság miniszterelnökét, fejtse ki a Kongói Köztársaság törvényes kormányának álláspontját a tananarivei tanácskozásról. Gizenga kijelentette: — Kormányunknak az a véleménye, hogy Kongóban csak akkor térhet vissza az élet a normális medrébe, ha teljesítik a következő két feltételt: egyrészt a törvényes kormánynak újra meg kell kezdenie normális tevékenységét a köztársaság egész területén; másrészt meg kell teremteni a kedvező feltételeket a kongó! parlament működéséhez, hogy a parlament önállóan dönthessen a kongói nép sorsáról. Kaszavubu, Csőmbe, Ka- londzsi és más dróton rángatott bábok félnek a nép elé állni, mert tudják, nem kerülhetik el a megtorlást. Ennélfogva ezek' az emberek fel akarják darabolni az országot és ezt a szándékukat írásban is rögzítették a tananarivei tanácskozáson. Ámde aláírhatnak annyi papirost, amennyit csak akarnak, az utolsó szót a kongói nép mondja ki. Ez a nép pedig már megmutatta a világnak, hogy helyt tud állni magáért. Tavasz a fa^u végen Zoltán felvételed Sertéstenyésztők ankétja Pénteken délelőtt a Bajai Járási ■ Tanács sertéstenyésztéssel és hizlalással kapcsolatos ankétet tartott a járás termelőszövetkezeti elnökei, brigádvezetői, állatgondozói, az állatorvosok, a községi tanácsok vezetői és az állatfelvásárlók részére. A vitaindító előadást Kiss Ferenc, a járási tanács v. b. elnökhelyettese tartotta. Ismertette a járás múlt évi eredményeit, az idei feladatokat A beszámolót élénk vita követte. Több közös gazdaság vezetője mondotta el a náluk alkalmazott jól bevált tenyésztési és hizlalási módszereket A tanácskozáson felszólalt Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is. Hangsúlyozta, hogy a fő kérdés az állomány szaporítása és a hizlalás szakszerű megszervezése. Felhívta a termelőszövetkezeti elnökök figyelmét a sertésgondozók nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésére, a tanácselnököket pedig figyelmeztette a háztáji szerződéskötésekért való nagyobb felelciKéara, ÚTRAVALÓ megtartandó előadásokat. Érdekes és tartalmas vita zajlott le a bajai járási értekezleten. Az egyik küldött kengyel András Vaskútról azt a véleményét hozta nyilvánosságra, hogy szerinte nagyon hiányzik a csemegeszőlő-termesztés fellendítését szorgalmazó szakmai ismeretterjesztés és lépéseket kellene tenni még olyan kérdések gyors megoldása érdekében is, mint a gyümölcsfák tavaszi ápolásának szakmai előadásokon történő ismertetése, népszerűsítése. Egybehangzóan felmerült az a kívánság is, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom ismeret- terjesztéssel összhangba hozható problémáit minél tudományosabb alapossággal és felkészültséggel kell összegyűjteni és hasznosítani a legközelebbi jövő terveinek, tennivalóinak meghatározásában. A megbeszélések tehát igen hasznosak voltak. Jelentőségük azonban úgy hozható mélyebb kapcsolatba a szervezet további fejlődésével, hogy ha a szervezeti keretek kialakítása után egy-egy szakma ismeretterjesztő szakemberei maguk veszik kezükbe megfelelő gazdasági irányító szervekkel együttműködve egy-egy szakterület adott ismeretterjesztő igényeinek meghatározását. A cél általában nem egyes előadások tartása, hanem összefüggő ismeretek nyújtása, sorozatos előadások megszervezése és valóraváltása. A megyei TIT előadói gárda számszerű növekedése csak alaposabb szervezettséggel és tudományosabb gondossággal párosulva, eredményezheti a korszeréi tudományos ismeretterjesztés színvonalának, hatékonyságának emelését. (Cs. L.) Az Ismeretterjesztő Társulat néhány éves nagy jelentőségű fejlődéséről, s a megyénk területén folyó felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenység eredményeiről, hiányosságairól volt szó azokon a közelmúltban lezajlott megbeszéléseiken, melyekre a TIT járási és városi osztályainak — ez új ismeretterjesztő szervezeteknek a közgyűlései adtak alkalmat. ISzükség volt feltétlenül ezekre a megbeszélésekre, hiszen most, «l társadalmi fejlődésnek ebben iu periódusában fokozott mérgekben kell számítani a tudományos igényű ismeretterjesz- Ités segítségére, mind termelö- Biövetkezeti parasztságunk igényeit tekintve, mind a városi munkásságét. Az értelmiség tudománynép- Bzerűsítő szervezete ma már behálózza az egész megyét. A legszorosabb kapcsolatba kerülhet ftehát a dolgozó tömegekkel, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, liogy a TIT megyei taglétszáma «megközelítette, sőt felülmúlja a «UO-at. A gyűléseken igen érdekes és előremutató javaslatok hangzottak el, melyeknek legfontosabb vonását abban lehet összefoglalni, hogy ma már maguk a TIT-előadók kívánják, sőt követelik a felvilágosító munka legszorosabb összekapcsolását az adott gazdasági, politikai, társadalmi feladatok megvalósításéval. A kiskőrösi járásban tartott jól sikerült közgyűlésen például a gyümölcs- és szőlőtermelés fellendítésével összefüggő tudományos ismeretterjesztést kérték számon, s olyan határozatot hoztak, hogy a legközvetlenebbül a helyi szükségletek mércéjével kell mérni az összeállítandó tematikákat; a
