Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

4. oldal IMI. március í. csütörtök müMk Készülnek Á solti Szikra Termelőszövet­kezet tíz év alatt sokat fejlő­dött. Területe négyezer holddal, ÁrteJmiiigi eit Szeremtén A Szeremlei Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága február végén értelmiségi estet rende­zett a kultúrházban. A nagy­számú hallgatóság előtt a köz­ségi *an&cs v. b. elnöke, Az ér­telmiség feladata az egységes po aszti osztály kialakításában c nmei előadást tartott. Az előadást követő vitában igen sokan szólaltak fel. Ternák Sándor KISZ-titkári tanfolyam Baján A Bajai Városi KISZ Bizott­ság egyhetes KISZ-titkári tan- foiyamot rendezett. A tanfo­lyamon azokat a feladatokat beszélték meg, amelyek a KISZ kongresszusa után az alapszer­vezetek előtt állnak. A KISZ- ütkárok a tanfolyamon tanul­takat jól tudják hasznosítani otthoni szervező munkájukban. Pechtier Ferenc lparitanuló-ank A Tiszakécskei 638-as számú tparitanuló Iskola nevelőtestü­lete a napokban a KIOSZ he­lyiségében jól sikerült ankétot rendezett. A több mint száz fő­a tavaszra a családok száma pedig több mint ötszázzal emelkedett A közös gazdaság vagyona meg­haladja a 13 millió forintot, amelyből a fel nem osztható közös alap megközelíti a 7 millió 500 ezer forintot A tsz gazdái azt a célt tűz­ték maguk elé, hogy a jobb munkaszervezéssel nagyobb terméseredményeket érnek el 1961-ben. Ezt bizonyltja az is, hogy az 1610 holdnyi őszi ga­bonavetés első fej trágyázását befejezték, egy mázsa nitrogén műtrágyát szórva egy-egy hold­ra. Az idén 960 melegágyi ab­lakkeretet készítenek a palán­ták neveléséhez, s az öntözőmű szivattyúit villanymotorokkal látják el. A tsz tagjai közül ez idáig már százan kötöttek ház­táji sertéshizlalásra szerződést. M. A Emlékezés a Március 11-én lesz öt eszten­deje annak, hogy Baján a volt Vörös hídnál a jeges árvíz át­szakította a gátat és a város alacsonyan fekvő házai közül sokat rombadöntött. 1956-ban jeges árvíz pusztított a Duna mentén. Emberek váltak haj­léktalanná, értékek, sok évi munka gyümölcse vált semmi­vé. A jeges árvíz rommá tett H Tiszakécskén szülőkből és nevelőkből. Ez a bizottság lesz hivatva arra, hogy ellenőrizze az ipari tanu­lók viselkedését a szabadidő­ben és védje érdekeit. Kovács Géza Követendő kezdeményezés Két termelőszövetkezet mű­ködik Zsanán. A község peda­gógusai elhatározták, hogy a közös gazdaság tagjai számára tanfolyamot szerveznek. A gon­dolatot tett követte, s heten­ként kétszer a kőkúti iskolában a vezetőségi tagok, a brigádve­zetők számára előadást tarta­nak az iskola tanitói. Főleg a munkaegység kiszámításáról, az érvényben levő rendeletekről, kiil- és belpolitikai kérdések­ről tájékoztatják a hallgatókat. Az első oktatási napon az érde­keltek csaknem teljes létszám­mal megjelentek. A pedagógusok kezdeménye­zését a járási pártbizottság és a községi tanács is támogatja. A tanfolyam negyven órás, amelyet a tavaszi munkák meg­kezdéséig szeretnének befejezni. Dusnoki Dezső Duna-paríon mindent, ami útjába került. A Duna-parton állva magam elé idézem az akkor történte­ket. Látom a könnyező szemű asszonyokat, síró és fázó gyer­mekeket, szomorkodó férfiakat. Még most is a fülembe cseng: nem maradt semmink, csak ami rajtunk van, fedél nélkül maradtunk! A károsultak nem maradtak magukra, mert pártunk, kor­mányunk és népünk segítségé­vel megindult az építés. Azóta öt esztendő telt el, a romok he­lyén szebbnél szebb házak, is­kolák, kultúrház épült. Felszá­radtak a könnyező szemek, mo­solygósak lettek az arcok. Kö­szönet érte népi államunknak. Főző István nyi szülő és a munkaadók előtt Szentendrei József, az iparita- nuló-iskoia igazgatója ismertet­te a tanulók kötelességeit és jo­gait, majd arról a különbség­ről beszélt, ami a múlt rendszer tanoncképzése és a felszabadu­lás utáni iparitanuló-képzés között van. Kijelentette: a per­metezőgépgyárral, a KIOSZ- ezal, továbbá a szülőkkel igen jó a kapcsolata az iskolának. Az iskola nevelői és a szülők •egy nyelven beszélnek«. Az ankét eredményeképpen egy széleskörű társadalmi bd- »ottság alakult munkaadókból, oooooooooooooo* Néhány mondatban A kisszállást kultúrházban he­tenként rendeznek Irodalmi es­tet, ahol a hallgatók a legneve­sebb magyar írókkal, költőkkel ismerkednek meg. Az irodalmi estek népes közönsége az elő­adás után a könyvtárból kiköl­csönözheti az előadáson mélta­tott író vagy költő műveit. (Le- hoczky György.) • Közös értekezletet tartottak Bácsalmáson a járás iskolaigaz­gatói és úttörő-csapatvezetői. Rapcsák Tibor, a járási úttörő- titkár az iskola és az úttörőcsa­patok közös együttműködésének fontosságáról beszélt. (Molnár János.) * A Bajai Türr István Közgaz­dasági Technikum elsőéves hall­gatói rendszeres egészségügyi előadásokon vesznek részt. Az előadásokon az elsősegélynyúj­tás alapvető szabályaival ismer­kednek meg. Az oktatást egész­ségügyi filmek vetítésével kap­csolják egybe. (Miks Antal.) * Szalkszentmártonban a 3143. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat tagjai nagyszabású téli akadály- versenyt rendeztek. A verse­nyen a csapat hat őrse vett részt. (Kovács Sándor.) 15. Borsiczky vigyázzba mereved­ve hallgatta Baltazár ezredes mennydörgő intelmeit: — Meg vagy te bolondulva? Tessék! Ilyen szennyes dolgok­ba keveredni, piha! Tessék? Nem sül ki a szemed, a fél vá­ros szájára vette a nevedet! Te uniformist viselsz! Tessék? Az ezredes dúlt-fúlt, sebes léptekkel járkált a szobában és folyton a főhadnagy orra alatt hadonászott. Borsiczky megfe­szítette figyelmét. Hogyan vágja ki magát? Nem, nem adhatja fel a harcot a pallér aranyáért, azt már nem! — Hogyan jutott eszedbe ösz- szeállni azzal a perszónával, tessék? — kiabált az ezredes. — Ezredes úr, alázatosan je­lentem, én szeretem azt a höl­gyet és szándékomban áll fele­ségül venni. — Micsoda? Hölgy? Megőrül­tél, tessék? Egy ilyen házasság­ba soha nem fogok beleegyezni! Ehhez tartsd magad. Lelépni! Tessék? Borsiczky megszeppenve tá­vozott a kihallgatásról. Ez már nagy baj. A mennykő csapjon ebbe a randa pletykafészekbe, itt mindenki össze-vissza locsog. Az ezredes már igazán eléggé exkluzív körökben forog, mégis, mégis a fülébe jutott minden, ráadásul rémtörténetté kere­kítve. Perlaky zászlós ebben a hely­zetben is felvillantott egy re­ménysugarat: — Tudod mit, öregem? Nincs más hátra, írj a papának. Ha a papa közbeszól, majd csak meg­szelídül az ezredes. Borsiczky kapott a pompás ötleten. Még aznap megírta Borsiczky papának, hogy a fi­nis előtt milyen vész fenyegeti. Borsiczky papa gondterhelten olvasta fiacskája levelét. De az ő homloka sohasem borul re- dőkbe ok és eredmény nélküL Két hét múlva egy piroslampa­szos nagyság érkezett a honvé­delmi minisztériumból, s meglá­togatta Baltazár ezredest. Az es­tét együtt töltötték. Baltazárt meglepte, hogy a tábornok mele­gen érdeklődött bizonyos Borsicz­ky Albert főhadnagy sorsa iránt. Mintha csak a keresztfia vol­na... Baltazár belátta, hogy leghasznosabb lesz, ha dicséri segédtisztjét. De azért megem­lítette, hogy éppen bajlódik a fiúval, rossz házasság fenyegeti. A tábornok azonban a legna­gyobb jóindulattal nyugtatta meg Baltazárt, hogy ő ebben a készülő frigyben nem lát kivet­ni valót, sőt kimondottan elő­nyösnek tűnik előtte. Baltazár ezredes furcsának tartotta ugyan a tábornok álláspontját, de ter­mészetesen habozás nélkül ma­gáévá tette. És Borsiczky Albert megint áldhatta a papa csodá­latosan hosszú kezét, amely mindenüvé elér... Bizonyosan dörmög szegény, sokba kerül­hetett ez a tábornoki látogatás és a kicsorduló jóindulat. Borongós ősz szakadt Borsicz­ky Albertra. Az az ember volt, aki szívósan és rendületlenül tud küzdeni a céljaiért, s min­den egyebet alá tud rendelni ezeknek a céloknak. Mégis a múló idővel megfakult a Matej- kánéval kezdett kaland szépsé­ge. Az érzelmek hőfoka erősen lelohadt. Matejkáné ugyan vál­tozatlan ragaszkodással vette körül, s odaadó volt, akárcsak viszonyuk kezdetén. Vadházas­ságuk mégis megszokássá ko­pott. Ügy éltek egymás mellett, mintha már nyolc-tíz esztende­je házasok volnának. Az asz- szony aprólékosan gondoskodott BorsiczkyróL A főhadnagy pe­Ahol tekintély as iskola és a tudás Tiszakécskén a dolgozók ■ iskolája esti tagozatán a hetedik és a nyolcadik osz­tályban 120 felnőtt folytatja ta­nulmányait A pedagógusok ta­pasztalatai szerint a termelőszö­vetkezeti községben megnöveke­dett a tanulási kedv, g ami ör­vendetes, a közös gazdaságok vezetői és dolgozói szép szám­mal jelentkeztek a dolgozók is­kolájának esti tagozatára Horváth Pál, a tiszakécskei kettes számú általános iskola igazgatója elmondotta, hogy a községben korábban három évig nem sikerült megszervez­ni a dolgozók iskoláját, éppen a részvétlenség miatt. A mara­di gondolkodású parasztok, a módosabb gazdák lebecsülték az iskolát. Gyakran hangoztatták: „a mellényzsebünkből kifizet­jük a tantestületet”. Ez a hety­keséggel párosult nagyképűség a paraszti gondolkodás befelé fordulását, évszázados konzer- vatizmusát, s nem utolsó sor­ban műveltségbeli fogyatékos­ságát példázta. Gyermekeiben elpalántálta a kuporgatás, az önzés szellemét, s mit sem törő­dött az utódok műveltségének gyarapításával, iskoláztatásával. A tegnap még egyéni pa- " raszt ma már a felvilá­gosító szó igazára ráeszmélve, a szövetkezeti mozgalomban el­ért sikerek láttán felismeri, hogy a nagyüzemi gazdálkodás eredményes továbbfolytatóiként csak akkor állja meg a helyét a termelésben, ha a napi mun­ka mellett egyre gyakrabban és rendszeresen forgatja az is­kolai tankönyveket. A mezőgaz­daság gépesítése, az új eljárá­sok bevezetése, a termelési ter­vek tudományos igényt követe­lő elkészítése azt követeli a ter­melőszövetkezeti gazdáktól, hogy állandóan és következete­sen gyarapítsák az általános műveltségüket. C serkentő felismerés kö- ^ vetkeztében tört meg a jég Tiszakécskén. Olyan édes­anyák iratkoztak be a dolgo­zók esti iskolájába, akik azelőtt évekig azért sem nyitottak be a tanári szobába, hogy érdek­lődjenek gyermekeik tanulmá­nyi előmenetele iránt. Közöm­bösek, félrehúzódóak voltak az iskolával szemben. Szükséges, elkerülhető rosszat láttak a ta­nulásban. És most? Tekes Fe- rencné, Bekő Imréné, Gönező Ferencné és Darabos Lajosné már szakítottak a múlttal. Azért foglalták el helyüket Ők is az iskola padjaiban —mint mondták —, mert a közösben nem akarnak szégyenkezni tu­datlanságuk miatt. S ha ők is tanulnak, tudnak majd segíteni a házifeladatok megoldásában a gyerekeiknek is. Az osztálynaplóban a nevelők ékes bizonyítékként megörökí­tették az első félévben tanúsí­tott előmenetel eredményeit. A termelőszövetkezeti gazdák kö­zül Bekő Imréné, Hegedűs Bá­lint, Csillag Sándor, Sós Vince (tsz-elnökhelyettes), Bagó An- talné (a szülői munkaközösség elnöke) és Darabos Lajosné ért el szép tanulmányi eredményt A példák igazolják, hogy n a megváltozott életkörül­mények nyomán az emberi tu­dat és gondolkodásmód is meg­változik. Évekkel ezelőtt a pa­rasztcsaládoknál nem ritkán hallatott érv volt: Az iskolából nem élsz meg! Ma így módosult a régi tétel: Tanulj, hogy bol­dogulhass! És ez lemérhető « tiszakécskei dolgozók iskolája esti tagozatának első félévében elért tanulmányi színvonalában is, amely 3,75-őt mutat Mindez azt tükrözi, hogy a 1 1 termelőszövetkezeti köz­ségben az elmúlt félévben nagy­ra nőtt az iskola és a tudás te­kintélye. Bieliczky Sándor dig a mintaférj szerepét j átszőt­tél, aki — lobogás nélkül ugyan —, de kitartóan szereti hitve­sét, figyelmes hozzá és igyek­szik ápolgatni boldogságát De amíg ennek a viszonynak kez­detén Borsiczky magát a szerel­mi kalandot is élvezetesnek tar­totta, most mininkább tudatos­sá lett benne, hogy az együtt- lét merő kényszerűség. Ámbár efféle gondolataiból mit sem árult el, és az asszony valóban nem is sejtett semmit Hosszúra nyúlt a kaland, hosszúra a válóper, hosszúra az arany iránti vágyakozás. Bor- siczkyt mélyen lehangolta a há­ború menete is. A szovjet se­regek már az egész Tiszántúlt elfoglalták. Budapesten már meglehetősen nyíltan beszéltek arról, hogy az erőszakot nem le­het feltartóztatni. Október 15- én Horthy kormányzó átadta a hatalmat a nyilasoknak, ő pe­dig Hitler vendégbarátságába távozott. Mindez magával hozta azt a veszélyt, hogy a most még nyugodalmas csókavári helyőr­ség is előbb-utóbb felkerekedik. Lehet, hogy Baltazár ezredét egy szép napon riadóztatják, ki­viszik a frontra és bevetik. De lehet, hogy csak áttelepítik. Egy­re megy, mert így is, úgy is kicsúszhat a keze közül az át­kozott pallér aranya! S ez az érzés napról napra fokozta a főhadnagy nyugtalanságát. Nem, ez a sok erőfeszítés nem vesz­het kárba. Valamit ki kell ta­lálnia. Ezekben a gondterhes napok­ban Matejkáné gyakran faggat­ta a tisztet, vajon mi bántja? De Borsiczky igyekezett meg­nyugtatni az asszonyt. Még ez az alakoskodás is... Borsiczky egy téli napon jó kedvében találta Baltazár ezre­dest. Rászánta magát, hogy köz­benjárását kéri a válópör meg­gyorsításához. Az ezredes haj­lott a kérésre. Végre kitűzték a tárgyalást. De az a tárgyalás korántsem töltötte be a főhad­nagy mohó reményeit. Matejka és Matejkáné közös megegye­zéssel kívánták a házaaság M­bomtását, « ennek a óság helyi is adott De a közös szerzemény Mosa­tása dolgában hiába hőmet* Íté­letet a bíróság, Matejka konokod hegy bármiféle vagyona volna. Matejkáné eszelősnek tűnd Mr Irtásait a bíróság nem métbaéta figyelemre, mert a paiBérnák semmiféle kimutatható tagadé» vagy ingó vagyona aem volt. Sem a telekkönyvien, aem a takarékban um szerepelt a neve. Matejkáné a tflipati vég­zéssel a kezében elájult. Bor­siczky tehetetlen dühre gerjedi« Pokoli csávába került. Legszí­vesebben kitekerte volna a pal­lér nyakát. Napokig szavát sem lehetett venni. Most nüt mond­jon a világnak, mii az ezredes­nek, aki még gratulált is a si­keres fejleményekhez, s a közeli házasságkötéshez. Mondja, hogy a pallér aranya nélkül esze ágá­ban sincs házasodni? Egyáltalán mit mondjon Máriának? Hogy unja, menjen a fenébe? Fogal­ma sem volt. mit kdl most ten. nie. Még Perlakytól aem kérhet tanácsot, neki sem mondhatja el, hogy mindez a pénzsóvámág jegyében történi; Ivásnak adta a fejét Hajna­lig mulatozott, a víg cimborák­kal Máriát teljesen elhanyagol ta. Megtörtéé*, hogy w»y**g haza sem ment. Mária kétségbe­esett. De elhatározta, hogy fog­gal- köröminél harcolni fog Bor­siczky ért. Harcolni hideg fejjel« könyörtelenül Amikor Borsiczky meglátta aa asszony metsző, hideg pillantá­sát, amely úgy suhintott felé, mint egy kardpenge, megdöb­bent. Mintha hipnotizálná es a nő. — Pipogya vagy! Miért adod fel a küzdelmet? — sziszegte az asszony forró indulattal. — Hatalom van a kezedben! A pallér is a hatalmadban van! Kényszerítsd! (Folytatása következik.) i

Next

/
Thumbnails
Contents