Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

1961. március 2, csütörtök S. »Ids' A főpróba már megtörtént — 15 000 helyett naponta 100 000 darab — Papírcímke helyett litográfia 6 millió 500 easer forint értékű automata dobosgyártó gépsort kapott a Kecskeméti Konzervgyár Pár hét még és a Kecskeméti Konzervgyárban új nevet kap a kettes telep dobozüzeme. Mint értesültünk, 6 millió 500 ezer forint értékű beruházással „gyár” lesz belőle. Kiss Gyula elvtárs, a dobozüzem vezetője mér megkapta a minisztérium utasítását, s eddig hat konzerv­gyár kérte, hogy rendelésüket elégítsék ki. A fiatal üzemve­zetővel beszélgetünk a munka üteméről, a tervekről és elkép­zelésekről. — A konzervipar dobozigé­nyének kielégítése a közelmúlt időkig kellő kapacitás hiányá­ban egész sor nehézséggel járt — mondja Kiss elvtára. — Ezért született a határozat, hogy a követelményeknek megfelelő, nagyteljesítményű berendezés­sel cseréljük ki régi gépparkun­kat. A 6 millió 500 ezer forint értékű modern automata gép­sor a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett. — Hol tartanak a szerelés­sel? Nem vártak a külföldi szerelőkre — Eredetileg német szerelő­ket vártunk, de az idő nagyon sürgetett. így, mivel a gépek itt voltak, hozzáfogtunk ma­gunk. Persze nem tagadom azt sem, hogy az új gépek, modern automaták nagyon izgatták a fantáziánkat, meg a lakatosok­ban is van egy kis rátartiság. — Egyszóval sikerült meg­birkózni a feladattal? II próbavásárlásokról Az üzleteket járva, a fogyasz­tók érdekének védelmében pró­bavásárlások és számlaellen­őrzések útján győződnek meg az illetékes kereskedelmi ellen­őrző szervek képviselői arról, hogy megyénk kereskedelmi al­kalmazottai betartják-e a ren­delkezéseket. A tapasztalatok szerint bolto­saink döntő többsége megfele­lően végzi munkáját. Ezt bizo­nyítja a januári statisztika is. ötven vizsgálat közül 38 eset­ben nem észleltek szabálytalan­ságot. Öt ellenőrzés alkalmával tapasztaltak fogyasztói megká­rosítást, négyszer viszont keve­sebbet számolt az eladó, három esetben pedig — kisiparosoknál — a fogyasztói ár helyességét kalkuláció hiányában nem tud­ták megállapítani az ellenőrök. Az előbb említett hibát vé­tők közül kettő boltvezető, egy eladó segéd és kettő magánke­reskedő volt. A legsúlyosabb szabálytalanságot Lajos János- né, kiskunfélegyházi iparenge­déllyel nem rendelkező lakos követte el, aki az 1 forint 80 fil­léres száraz marhabelet soroza­tosan 3 forintért árusította. Az ellenőrök mint jogtalan ipar' űzőt ás árdrágítót jelentették fel a Kiskunfélegyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Igazgatási osztályánál. László Antalnét, Kiskunhalas, Huszár ntcai kiskereskedőt árdrágítá­sért, beszerzési bizonylat hiá­nyáért, árcédula ki nem írá­sáért 100 forintra büntették. Kisebb szabálytalanságot el­követő három dolgozót az üzle­tekben vezetett ellenőrző könyv­ben figyelmeztették a fogyasz­tói árak pontos betartására. A további szabálytalanságok megakadálvozása céljából négy városban és két községben ki­bővítették a társadalmi ellenőri hálózatot. — Igen, és ez kettős haszon­nal is járt Előbb kezdhettük velük a termelést, a szerelő­gárda pedig már a gépek fel­állítása közben megismerkedett a berendezés minden részével. Komoly tapasztalat és tanulási lehetőség ez a mi számunkra, melynek jelentősége főként ez­után mutatkozik meg. Aki ugyanis ismeri a gépet, az me­netközben is gyorsan megtalál­ja az üzemhibát. — Hány gépet szereltek már be? — Az automata dobozgyártó vonal nyolc gépegysége már üzemel. Most a nagy forrasztó­szalag beállításán dolgozunk. — A főpróba ezek szerint már megtörtént. Mit mutat a minőség? Beváltják-e a gépek a hozzájuk fűzött reményeket? 200 ember munkáját végzi el az új gépsor — Teljes mértékben. Sőt, már gazdaságossági számításo­kat is tudunk közölni, hiszen százezerszámra készülnek a do­bozok, jórészt az új technoló­giával. Példának említem, hogy a présgépen egy dolgozó 19 000 darab fedőlemezt gyártott egy műszakban. Most ugyanaz a személy az automatán már a próbagyártásnál is 80 000 da­rabot termelt, de a gép kapa­citása nagyobb ennél. Megkö­zelíti a 120 000 darabot. Vagy itt van még egy szebb szám. Régebben az üzem 38 főt számolva 15 000 dobozt gyártott naponta. Most 50 dolgozónk több mint 80 000 darabot ké­szít. Viszont ha bejáródnak a gépek, ez a teljesítmény 100 ezer fölé emelkedik. Vagyis az új automata gépsor 200 em­ber munkáját helyettesíti majd. — És az emberekkel mi lesz? Nem nézik rossz szemmel a gé­peket? — A gyár vezetősége nem hagyott senkit munka nélkül, hiszen ha több a doboz, több lesz a dobozba csomagolt áru is. — Mi a további tervük? Modern, automatizált dobozgyár — Mindenekelőtt a legszük­ségesebb igényeket elégítjük ki. Más vállalatoknak 2 millió 600 ezer darabot szállítunk. Saját szükségletre ennél jóval több készül, mert a két telep igénye 6 millió darab doboz. Ha ez ké­szen lesz, akkor jön a munka java, a többi gép összeszere­lése. Ebben a munkában raj­tam kívül Keresztesi Sándor, P. Nagy Sándor, Nyári Ferenc, Miklós György, Almási Mihály és Bodor Ferenc vesz majd részt. Szeretnénk már üzemben látni az egész gépsort. Remél­jük, hamarosan sor keiül rá, és akkor egy modem, automa­tizált dobozgyárban beszélget­hetünk a további tervekről. — Búcsúzóul nem kaphat­nánk azokból a tervekből egy kis előleget? Tetszetősebb külsőt kapnak a konzervek — Vállalatunk vezetői úgy határoztak, hogy a nyáron már a jelenleginél tetszetősebb kivi­telijén készítjük maid a kon- zerves dobozokat. Papírcímké­zett helyett úgynevezett litog­rafált dobozok kerülnek forga­lomba, a rozsdásodással szem­ben ellenálló, különleges lakk­bevonattal. Ez további munka­erőt szabadít majd fel és a gyártmány költségei is csökken­nek. Raktárainkban ugyanis ezután már nem lesz szükség az áruk átrakására, papírcím­kézésére, a többszöri kézbevé­telre, ami forintban szintén ko­moly megtakarítást fog ered­ményezni. Sándor Géza „Elégedetlen“ emberek termelőszövetkezete A tiszakécskei Tlsza­gyöngye Termelőszövetkezetben egy munkaegység értéke elérte a 43 forint 80 fillért Egy esz­tendős szövetkezeti gazdaságtól szép eredmény ez — a Tisza- gyöngye gazdái azonban még sincsenek vele megelégedve. Azt mondják: még többet is ke­reshettek volna. Baj volt talán a vezetéssel, vagy a tervekkel? Nem Saját magukkal volt baj. A kezdet kezdetén. Ha akkor úgy látnak munkához, ahogy később — vastag föle lett volna az emlí­tett összegnek. És ezért nem is mást, hanem önmagukat okol­ják. »►Elégedettségük« egyszer­smind helyes önkritikái érzé­kükre utal, másrészt annak fel­ismerésére és elismerésére is, hogy a közös gazdálkodásnak szinte végtelenek a lehetőségei. De vajon levonták-e az »elé­gedetlenség« okának tanulsá­gait, hogyan dolgoznak most? Evégből járom Molnár Ignác főkertésszel a több mint két­ezer holdas szövetkezet terüle­teit. A vasút melletti pincében 238 hektó kadarkát szivattyúz­nak a gumikerekű kocsikon ievő ötszázliteres hordókba — s az egészet az Alföldi Állami Pincegazdaságba viszik. Odább 500 mázsa savanyúkáposztát szállítanak a FÜSZÉRT-nek. Itt álljunk meg egy kicsit. Az utóbbi áru nemcsak a kerté­szet, hanem a leleményesség terméke is. Mint mondják: csak fillérekért tudták volna tavaly a káposztát értékesíteni, erre besavanyították a jelzett meny­nyi séget. Több munka igaz, de hatványozottan nagyobb általa a jövedelem is. Az egyik udvaron mintegy 5000 kéve fűzgallyat ollóz, szor­tíroz Szabó András bácsi több asszonnyal együtt. A Tiszagyön- gye egy budapesti bútorgyár­nak adja el a vesszőtömeget, kerti székek, asztallapok lesz­nek belőle. Néhány héttel előbb, a legnagyobb hóval sem törőd­Majd mi megmutatjuk... Jó! indult a munka az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezetben ve, naponta negyven-ötven szö­vetkezeti gazda vágta a 14 ki­lométerrel odább eső vezsenyi Tisza parton a fűzfaágakat —• s az említetthez hasonló many- nyiség van még a folyóparton »■kitermelve«, a szövetkezet köz­pontjába való szállításra várva. Egyszóval, az idei jövede­lem első előlegének egy részét máris biztosította az esztendeje alakult közös gazdaság. A többiért hasonlóan élénk munkálkodás folyik a kerté­szetben. A széltől nádfallal el­kerített területen a 300 hold zöldséges 620 kertből álló me­legágyait készítik elő. Paprika, paradicsom, káposzta, dinnye és dohány palántáit neveli majd itt egy húsz fős munkacsapat, utána pedig mintegy 150-en foglalkoznak a zöldségtermesz­téssel. Matkovics János elnökhelyet­tes és Dibusz Imre agronómus tájékoztatása szerint úgy szá­mítják, hogy március derekán zöldhagymával, május 20. táján viszont már a zöldborsóval is megjelenhetnek a piacon. A pereghalmd határrészen már műtrágyáz is a Sulák Pál vezette Maulwurf egy 40 és egy 35 holdas táblát Káposz­tát, illetve zöldbabot termesz­tenek majd rajtuk. Odább is traktor berreg: a szövetkezet saját erőgépével Tóth Dezső szántja a 40 hold dinnyeföldet Visszatérve a központba, ve­tőburgonyát válogató asszo­nyokra bukkanunk — s bár­hova megyünk, mindenütt élénk munkát tapasztalunk. Ezt szülte az »elégedefle»- ség«. Meg azt, hogy áprilisban »fel­hozzák« a Tiszát a Gyurkó ta­nyáig s a folyó három lépcső* átemelt vízével 500 holdat te­tőznek majd. Azt hiszem: a Tlseagyte­gyöngye gazdái mindig ia elé­gedetlenek lesznek önmaguk­kal. És ez nagyon jó. Kárát vallatták, ha fékezve tempóju­kat, megelégedetten szemlélnék máris dicséretes eredményét- két Az uszódi Egyetértés Ter­melőszövetkezet gazdái nagy lelkesedéssel kezdtek a munká­hoz. Olyan a határ, mint a megbolygatott méhkas. Elvetet­ték már a mákot, földbe ke­rült a borsó is, sőt mire e so­rok megjelennek, a tavaszi ár­pa javarészét is elvetik. Itt, a leendő tanyaközpont helyén tizenketten dolgoznak. A szigeten 3200 kéve nádat ter­meltek ki, amelyet majd tető­fedéshez használnak fel. Takács István munkacsapat­vezető mellett ott szorgoskodik Borsi Mózes, Tóth Gy. Lajos a fiával és Vass Sándor bácsinak is kijött a gyereke kisegítő­ként. Márvánraxigeteb Chile legdélSbb részének part­vidékén szigetcsoport emelke­dik ld a tengerből; e szigetek legnagyobb része fehér már­ványból áliL Isla Plomo sziget például hegymagasságú, s már- ványsziMái a távoliból szinte jéghegynek hatnak. A sziget belsejében alig van­nak növények, emberek nem lakják, s az éles sziklacsúcsok miatt szinte teljesen járhatatlan KKJOOOOOOOOOOOO­II tengerfenék kincsei Kutatások alapján megállapí­tották, hogy a világ tengerei­ben összesen 100 millió négy­zetkilométer felületet kitevő só­mennyiség rakódott le. E sóré­teg valóságos kincsestárnak te­kinthető, mert 50 százalékban magnéziumot, 15 százalékban vasat, továbbá nagymennyiségű rezet, nikkelt és kobaltot tar­talmaz. Hatalmas kévékben áll körü­löttünk a megtisztított nád, s a munkacsapatvezetö lelkesen magyaráz. — Elég lesz ez a nád a ló- és tehénistálló tetőzetéhez. Ezen felül építünk még juhhodályt is. Most vannak oda a vezető­ségből gépeket vásárolni. Saját erőből akarunk venni két trak­tort és fűrészgépet. Mellettünk megy el éppen az egyik gazda és nem állja meg szó nélkül. — Lepipáljuk mi a Dózsát! Majd megmutatjuk a község­ben, hogy az új termelőszövet­kezeti gazdák is tudnak dol­gozni! Elbúcsúzunk a nádtisztítók- tól. Takács Istvánék újra a ké­vék fölé hajolnak, s úgy dolgoz­nak, mintha éppen ezen a na­Tanulók az üzemben Az elmúlt napokban érdekes eseménynek lehetett tanúja az, aki a Kiskunhalaisi Baromfifeldolgozó Vállalat tömegszervezetei-> nek irodáiba betekintett. Egy-egy asztalnál két-három ember ült, s élénken beszélgetett. A félévi vizsgákra készültek a gyár dol­gozói. Jelenleg tizenöten látogatják a közép- és felsőiskolákat. Ezek közül heten a Bajai Közgazdasági Technikumban, négyen a Kis■* kunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban, ketten a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikumban, egy fő pedig a Szegedi Gépipari Technikumban végzi középiskolai tanulmányait. Ezenkívül egy munkatársunk egyetemre jár. Az akaraterő minden tanuló részéről megvan. A biztosított állami támogatáson till a vállalat vezetősége is megad minden segítséget dolgozótársaink továbbtanulásához. Cséuyi József A munkacsapatvezető lelkesen magyaráz... pon dőlne el a régi és az új szövetkezet versengése... Márkus—Pásztor Nádkévéket tisztítanak a termelőszövetkezeti gazdák.

Next

/
Thumbnails
Contents