Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-02 / 52. szám
1961. március 2, csütörtök S. »Ids' A főpróba már megtörtént — 15 000 helyett naponta 100 000 darab — Papírcímke helyett litográfia 6 millió 500 easer forint értékű automata dobosgyártó gépsort kapott a Kecskeméti Konzervgyár Pár hét még és a Kecskeméti Konzervgyárban új nevet kap a kettes telep dobozüzeme. Mint értesültünk, 6 millió 500 ezer forint értékű beruházással „gyár” lesz belőle. Kiss Gyula elvtárs, a dobozüzem vezetője mér megkapta a minisztérium utasítását, s eddig hat konzervgyár kérte, hogy rendelésüket elégítsék ki. A fiatal üzemvezetővel beszélgetünk a munka üteméről, a tervekről és elképzelésekről. — A konzervipar dobozigényének kielégítése a közelmúlt időkig kellő kapacitás hiányában egész sor nehézséggel járt — mondja Kiss elvtára. — Ezért született a határozat, hogy a követelményeknek megfelelő, nagyteljesítményű berendezéssel cseréljük ki régi gépparkunkat. A 6 millió 500 ezer forint értékű modern automata gépsor a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett. — Hol tartanak a szereléssel? Nem vártak a külföldi szerelőkre — Eredetileg német szerelőket vártunk, de az idő nagyon sürgetett. így, mivel a gépek itt voltak, hozzáfogtunk magunk. Persze nem tagadom azt sem, hogy az új gépek, modern automaták nagyon izgatták a fantáziánkat, meg a lakatosokban is van egy kis rátartiság. — Egyszóval sikerült megbirkózni a feladattal? II próbavásárlásokról Az üzleteket járva, a fogyasztók érdekének védelmében próbavásárlások és számlaellenőrzések útján győződnek meg az illetékes kereskedelmi ellenőrző szervek képviselői arról, hogy megyénk kereskedelmi alkalmazottai betartják-e a rendelkezéseket. A tapasztalatok szerint boltosaink döntő többsége megfelelően végzi munkáját. Ezt bizonyítja a januári statisztika is. ötven vizsgálat közül 38 esetben nem észleltek szabálytalanságot. Öt ellenőrzés alkalmával tapasztaltak fogyasztói megkárosítást, négyszer viszont kevesebbet számolt az eladó, három esetben pedig — kisiparosoknál — a fogyasztói ár helyességét kalkuláció hiányában nem tudták megállapítani az ellenőrök. Az előbb említett hibát vétők közül kettő boltvezető, egy eladó segéd és kettő magánkereskedő volt. A legsúlyosabb szabálytalanságot Lajos János- né, kiskunfélegyházi iparengedéllyel nem rendelkező lakos követte el, aki az 1 forint 80 filléres száraz marhabelet sorozatosan 3 forintért árusította. Az ellenőrök mint jogtalan ipar' űzőt ás árdrágítót jelentették fel a Kiskunfélegyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Igazgatási osztályánál. László Antalnét, Kiskunhalas, Huszár ntcai kiskereskedőt árdrágításért, beszerzési bizonylat hiányáért, árcédula ki nem írásáért 100 forintra büntették. Kisebb szabálytalanságot elkövető három dolgozót az üzletekben vezetett ellenőrző könyvben figyelmeztették a fogyasztói árak pontos betartására. A további szabálytalanságok megakadálvozása céljából négy városban és két községben kibővítették a társadalmi ellenőri hálózatot. — Igen, és ez kettős haszonnal is járt Előbb kezdhettük velük a termelést, a szerelőgárda pedig már a gépek felállítása közben megismerkedett a berendezés minden részével. Komoly tapasztalat és tanulási lehetőség ez a mi számunkra, melynek jelentősége főként ezután mutatkozik meg. Aki ugyanis ismeri a gépet, az menetközben is gyorsan megtalálja az üzemhibát. — Hány gépet szereltek már be? — Az automata dobozgyártó vonal nyolc gépegysége már üzemel. Most a nagy forrasztószalag beállításán dolgozunk. — A főpróba ezek szerint már megtörtént. Mit mutat a minőség? Beváltják-e a gépek a hozzájuk fűzött reményeket? 200 ember munkáját végzi el az új gépsor — Teljes mértékben. Sőt, már gazdaságossági számításokat is tudunk közölni, hiszen százezerszámra készülnek a dobozok, jórészt az új technológiával. Példának említem, hogy a présgépen egy dolgozó 19 000 darab fedőlemezt gyártott egy műszakban. Most ugyanaz a személy az automatán már a próbagyártásnál is 80 000 darabot termelt, de a gép kapacitása nagyobb ennél. Megközelíti a 120 000 darabot. Vagy itt van még egy szebb szám. Régebben az üzem 38 főt számolva 15 000 dobozt gyártott naponta. Most 50 dolgozónk több mint 80 000 darabot készít. Viszont ha bejáródnak a gépek, ez a teljesítmény 100 ezer fölé emelkedik. Vagyis az új automata gépsor 200 ember munkáját helyettesíti majd. — És az emberekkel mi lesz? Nem nézik rossz szemmel a gépeket? — A gyár vezetősége nem hagyott senkit munka nélkül, hiszen ha több a doboz, több lesz a dobozba csomagolt áru is. — Mi a további tervük? Modern, automatizált dobozgyár — Mindenekelőtt a legszükségesebb igényeket elégítjük ki. Más vállalatoknak 2 millió 600 ezer darabot szállítunk. Saját szükségletre ennél jóval több készül, mert a két telep igénye 6 millió darab doboz. Ha ez készen lesz, akkor jön a munka java, a többi gép összeszerelése. Ebben a munkában rajtam kívül Keresztesi Sándor, P. Nagy Sándor, Nyári Ferenc, Miklós György, Almási Mihály és Bodor Ferenc vesz majd részt. Szeretnénk már üzemben látni az egész gépsort. Reméljük, hamarosan sor keiül rá, és akkor egy modem, automatizált dobozgyárban beszélgethetünk a további tervekről. — Búcsúzóul nem kaphatnánk azokból a tervekből egy kis előleget? Tetszetősebb külsőt kapnak a konzervek — Vállalatunk vezetői úgy határoztak, hogy a nyáron már a jelenleginél tetszetősebb kivitelijén készítjük maid a kon- zerves dobozokat. Papírcímkézett helyett úgynevezett litografált dobozok kerülnek forgalomba, a rozsdásodással szemben ellenálló, különleges lakkbevonattal. Ez további munkaerőt szabadít majd fel és a gyártmány költségei is csökkennek. Raktárainkban ugyanis ezután már nem lesz szükség az áruk átrakására, papírcímkézésére, a többszöri kézbevételre, ami forintban szintén komoly megtakarítást fog eredményezni. Sándor Géza „Elégedetlen“ emberek termelőszövetkezete A tiszakécskei Tlszagyöngye Termelőszövetkezetben egy munkaegység értéke elérte a 43 forint 80 fillért Egy esztendős szövetkezeti gazdaságtól szép eredmény ez — a Tisza- gyöngye gazdái azonban még sincsenek vele megelégedve. Azt mondják: még többet is kereshettek volna. Baj volt talán a vezetéssel, vagy a tervekkel? Nem Saját magukkal volt baj. A kezdet kezdetén. Ha akkor úgy látnak munkához, ahogy később — vastag föle lett volna az említett összegnek. És ezért nem is mást, hanem önmagukat okolják. »►Elégedettségük« egyszersmind helyes önkritikái érzékükre utal, másrészt annak felismerésére és elismerésére is, hogy a közös gazdálkodásnak szinte végtelenek a lehetőségei. De vajon levonták-e az »elégedetlenség« okának tanulságait, hogyan dolgoznak most? Evégből járom Molnár Ignác főkertésszel a több mint kétezer holdas szövetkezet területeit. A vasút melletti pincében 238 hektó kadarkát szivattyúznak a gumikerekű kocsikon ievő ötszázliteres hordókba — s az egészet az Alföldi Állami Pincegazdaságba viszik. Odább 500 mázsa savanyúkáposztát szállítanak a FÜSZÉRT-nek. Itt álljunk meg egy kicsit. Az utóbbi áru nemcsak a kertészet, hanem a leleményesség terméke is. Mint mondják: csak fillérekért tudták volna tavaly a káposztát értékesíteni, erre besavanyították a jelzett menynyi séget. Több munka igaz, de hatványozottan nagyobb általa a jövedelem is. Az egyik udvaron mintegy 5000 kéve fűzgallyat ollóz, szortíroz Szabó András bácsi több asszonnyal együtt. A Tiszagyön- gye egy budapesti bútorgyárnak adja el a vesszőtömeget, kerti székek, asztallapok lesznek belőle. Néhány héttel előbb, a legnagyobb hóval sem törődMajd mi megmutatjuk... Jó! indult a munka az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezetben ve, naponta negyven-ötven szövetkezeti gazda vágta a 14 kilométerrel odább eső vezsenyi Tisza parton a fűzfaágakat —• s az említetthez hasonló many- nyiség van még a folyóparton »■kitermelve«, a szövetkezet központjába való szállításra várva. Egyszóval, az idei jövedelem első előlegének egy részét máris biztosította az esztendeje alakult közös gazdaság. A többiért hasonlóan élénk munkálkodás folyik a kertészetben. A széltől nádfallal elkerített területen a 300 hold zöldséges 620 kertből álló melegágyait készítik elő. Paprika, paradicsom, káposzta, dinnye és dohány palántáit neveli majd itt egy húsz fős munkacsapat, utána pedig mintegy 150-en foglalkoznak a zöldségtermesztéssel. Matkovics János elnökhelyettes és Dibusz Imre agronómus tájékoztatása szerint úgy számítják, hogy március derekán zöldhagymával, május 20. táján viszont már a zöldborsóval is megjelenhetnek a piacon. A pereghalmd határrészen már műtrágyáz is a Sulák Pál vezette Maulwurf egy 40 és egy 35 holdas táblát Káposztát, illetve zöldbabot termesztenek majd rajtuk. Odább is traktor berreg: a szövetkezet saját erőgépével Tóth Dezső szántja a 40 hold dinnyeföldet Visszatérve a központba, vetőburgonyát válogató asszonyokra bukkanunk — s bárhova megyünk, mindenütt élénk munkát tapasztalunk. Ezt szülte az »elégedefle»- ség«. Meg azt, hogy áprilisban »felhozzák« a Tiszát a Gyurkó tanyáig s a folyó három lépcső* átemelt vízével 500 holdat tetőznek majd. Azt hiszem: a Tlseagytegyöngye gazdái mindig ia elégedetlenek lesznek önmagukkal. És ez nagyon jó. Kárát vallatták, ha fékezve tempójukat, megelégedetten szemlélnék máris dicséretes eredményét- két Az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezet gazdái nagy lelkesedéssel kezdtek a munkához. Olyan a határ, mint a megbolygatott méhkas. Elvetették már a mákot, földbe került a borsó is, sőt mire e sorok megjelennek, a tavaszi árpa javarészét is elvetik. Itt, a leendő tanyaközpont helyén tizenketten dolgoznak. A szigeten 3200 kéve nádat termeltek ki, amelyet majd tetőfedéshez használnak fel. Takács István munkacsapatvezető mellett ott szorgoskodik Borsi Mózes, Tóth Gy. Lajos a fiával és Vass Sándor bácsinak is kijött a gyereke kisegítőként. Márvánraxigeteb Chile legdélSbb részének partvidékén szigetcsoport emelkedik ld a tengerből; e szigetek legnagyobb része fehér márványból áliL Isla Plomo sziget például hegymagasságú, s már- ványsziMái a távoliból szinte jéghegynek hatnak. A sziget belsejében alig vannak növények, emberek nem lakják, s az éles sziklacsúcsok miatt szinte teljesen járhatatlan KKJOOOOOOOOOOOOII tengerfenék kincsei Kutatások alapján megállapították, hogy a világ tengereiben összesen 100 millió négyzetkilométer felületet kitevő sómennyiség rakódott le. E sóréteg valóságos kincsestárnak tekinthető, mert 50 százalékban magnéziumot, 15 százalékban vasat, továbbá nagymennyiségű rezet, nikkelt és kobaltot tartalmaz. Hatalmas kévékben áll körülöttünk a megtisztított nád, s a munkacsapatvezetö lelkesen magyaráz. — Elég lesz ez a nád a ló- és tehénistálló tetőzetéhez. Ezen felül építünk még juhhodályt is. Most vannak oda a vezetőségből gépeket vásárolni. Saját erőből akarunk venni két traktort és fűrészgépet. Mellettünk megy el éppen az egyik gazda és nem állja meg szó nélkül. — Lepipáljuk mi a Dózsát! Majd megmutatjuk a községben, hogy az új termelőszövetkezeti gazdák is tudnak dolgozni! Elbúcsúzunk a nádtisztítók- tól. Takács Istvánék újra a kévék fölé hajolnak, s úgy dolgoznak, mintha éppen ezen a naTanulók az üzemben Az elmúlt napokban érdekes eseménynek lehetett tanúja az, aki a Kiskunhalaisi Baromfifeldolgozó Vállalat tömegszervezetei-> nek irodáiba betekintett. Egy-egy asztalnál két-három ember ült, s élénken beszélgetett. A félévi vizsgákra készültek a gyár dolgozói. Jelenleg tizenöten látogatják a közép- és felsőiskolákat. Ezek közül heten a Bajai Közgazdasági Technikumban, négyen a Kis■* kunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban, ketten a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikumban, egy fő pedig a Szegedi Gépipari Technikumban végzi középiskolai tanulmányait. Ezenkívül egy munkatársunk egyetemre jár. Az akaraterő minden tanuló részéről megvan. A biztosított állami támogatáson till a vállalat vezetősége is megad minden segítséget dolgozótársaink továbbtanulásához. Cséuyi József A munkacsapatvezető lelkesen magyaráz... pon dőlne el a régi és az új szövetkezet versengése... Márkus—Pásztor Nádkévéket tisztítanak a termelőszövetkezeti gazdák.
