Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

1961. február 15, szerda S. oldal Egy termelési tanácskozás után fi munka segítője Gondolatok az ifjúsági akadémiáról A városunkban is megindult központi ifjúsági akadémiára mintegy 80 ipari tanuló és fia­tal szakmunkás jelentkezett. A második előadásra meghívást kaptam, hogy tartsak előadást „Űjra felfedezzük Afrikár’ cím­mel. Megvallom vegyes érzelmek­kel mentem az előadás napján. Vajon mennyien lesznek, érde­kelni fogja-e a hallgatóságot az előadás? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal mentem el este a József Attila Művelődési Ház­ba. Itt azonban kellemes megle­petés ért. Az előadóterem meg­telt fiatalokkal és az előadást fegyelmezetten hallgatták végig. Az előadás után végignéztem a ■széksorokon és megállapítot­tam, nemcsak fegyelmezettek voltak, hanem külsejükben is kifejezésre juttatták, hogy aka­démiai előadásra jelentek meg. Magatartásuk, külső megjele­nésük példaképül szolgálhat sok fiatalnak. De eszembe jutott az is, hogy húsz évvel ezelőtt az ipari ta­nulót nem is lehetett máskép­pen elképzelni, mint elhanya­golt külsővel, a kultúra iránt érzéketlennek. Két évtized és mennyit ha­ladtunk már! Ezek a fiatalok igényesek a szép és a jó iránt, érdekli őket a kultúra és leg­főképpen szeretnek tanulni. Ezt tükrözte a január 31-én meg­tartott előadáson a megjelentek magatartása. Palásti Béla Baja Sokatmondó számolt AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK javulásáról nemcsak otthon, ha­nem a nagyobb közösségekben, így a gyárakban, az üzemekben és a vállalatoknál is szó esik egy-egy összejövetel alkalmá­ból. Ezeknek a beszélgetések­nek a tartalmát, élénkségét kí­vánjuk segíteni, amikor néhány sokatmondó számmal bizonyít­juk az élet gyors ütemű fejlő­dését NEM EGÉSZEN pontos ada­tok szerint megyénkben az egy lakosra jutó kereskedelmi for­galom a hároméves tervben csaknem 60 százalékkal emel­kedett Jelentősen megnöveke­dett azoknak a száma, akik igénylik a térítéses üzemi ét­keztetést. Jelenleg a megyénk­ben működő 160 üzemi kony­hán a keresettel bíró dolgozók­nak csaknem kétharmad része, több mint 42 ezer dolgozó kap­csolódott be a térítéses étkezte­tési akcióba. A gyors ütemű fejlődést jellemzi, hogy három | év alatt 12 ezerrel nőtt azt üzemben étkezők száma. j ÁLLAMUNK gondoskodik 5 azokról is, akik távol dolgoz-5 oak otthonuktól. A megyénk- > ben megtalálható 250 munkás-{ szállás több mint 7000 munkás-1 nak biztosít barátságos pihenő-1 helyet. < EGYRE TÖBB asszony osztja? meg a gyermeknevelés gondját s az állammal. Megyénk bölcső-> éléiben, óvodáiban és a nap- > közi otthonokban 2953 gyerme-? két gondoznak. A növekedés \ üteme eléri a 30 százalékot, si egy-két városban, községben ma; már az a helyzet, hogy a je-í lentkezö igényeket nem tudják? kielégíteni. j EZEK A SZÁMOK, bár „szá-j razon” mutatják a fejlődést,! mégis sokatmondóak, mert be- í bizonyítják, hogy a szocializ- < mus építésének gyorsulásával | párhuzamosan gazdagabb és < jobb lesz a dolgozók élete. Napjainkban egyre-másra ren­dezik meg üzemeinkben a terv­ismertető tanácskozásokat, ahol a dolgozók megbeszélik a má­sodik ötéves terv első évének feladatait. A napokban egy ilyen tanácskozáson vettem részt a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál, ahol jómagam is dolgozom. Benke János igaz­gató a múlt év eredményeiről és hiányosságairól beszélt. Biztató jel, hogy a vállalat az 1960. évi tervét 100,5 százalékra teljesítette, de igen sok hiba is előfordult az üzem életében. A legtöbb baj a munka­fegyelemmel volt. 1950-ban 17 250 munkanap esett ki a termelésből: betegség, iga­zolatlan mulasztás és egyéb címeken, ami nem kevesebb mint 8 mil­lió forint veszteséget jelentett. A munkások 421 esetben mu­lasztottak igazolatlanul, s fel­tűnően magasra szökött azok­nak a száma, akik reggel kilé­pővel távoztak az üzem terüle­téről, s egész nap nem tértek oda vissza. Ezen a termelési ta­nácskozáson a pártszervezet kezdeményezésére egy javasla­tot fogadtak el, mely szerint a kilépővel eltávozott dolgozók­nak — akik nem térnek vissza munkahelyükre — az évi sza­badságukból levonnak egy na­pot. Az üzem fegyelmi helyzete még sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Az elmúlt esztendőben 70 fegyelmi tárgyalást kellett tartani Ennek »eredményeképpen-« há­rom dolgozót azonnali elbocsá­tásra, négynek az ügyét pedig rendőrségi kivizsgálásra adták át. Az üzem baleseti statiszti­kája is igen magas, amelyre szomorú példákat idézhetnénk az 1960-ban bekövetkezett, nem­törődömségből eredő üzemi bal­esetekből. A Kecskeméti Épületlakatos­ipari vállalat dolgozóinak 1961-ben a népgazdaság számára összesen 135,7 mil­lió forint értékxi árut kell termelniük. Ehhez azonban nem elég bizto­sítani a nyersanyagot, a szük­séges szerszámokat. A jó mun­kateljesítmények mellett javí­tani kell a munkafegyelmet, nagyobb gondot kell fordítani a balesetek megelőzésér« és mi­nimálisra kell csökkenteni az igazolatlan és egyéb hiányzáso­kat is. Csakis ilyen módon tud­juk teljesíteni a népgazdaság által ránk rótt feladatokat. Farkas Imre Ioooooooooooocx* Megjegyzés Ha a másik nem tartja meg a szavát Kiről van szó? A Szellőző Mű­vek Vállalatról. Ök is „hozzájá­rultak” a Kalocsai Fűszerpap­rikaipari Vállalat 1960. évi terv- lemaradásához. Rosszul szerel­ték be az új feldolgozó csar­nokba az új szárítószalagot. Ez azonban csak a próbaüzemelte­tésnél derült ki. Szakemberek szerint konstrukciós elmérete- zés történt, illetve rosszul sze­relték össze a gépet már a gyár­ban. Emiatt a szárítószalagra ter­vezett decemberi féltermékgyár­tásból nem lett semmi. Ez azért érintette súlyosan a vállalatot, mert az itt előállított áru érté­kének egy részéből kellett volna visszafizetni a januárban esedé­kes 1 millió 300 ezer forintnyi hitelt. A Beruházási Bank érthető okokból, nem volt hajlandó el­halasztani a Kalocsai Fűszer­paprikaipari Vállalat visszafize­tési kötelezettségének határide­jét. A vezetőség nem tudott mást tenni, minthogy a Szellőző Művek Vállalat mulasztásából adódó értékkiesést kötbér for­málóban a szerződést nem tel­jesítő Szellőző Műveltre hárí­totta át. De hogy a Központi Döntőbizottság miként határoz ebben az ügyben, előre megjó­solni nem lehet. Egy azonban biztos: károso­dott a népgazdaság, a vállalat, mert a Szellőző Művek hanyag munkát végzett, nem teljesítette a szerződésben vállalt kötele­zettségét. AZ ELMÜLT két hónapban 51 új termelőszövetkezet, azon­kívül 75 termelőszövetkezeti csoport és szakszövetkezet ala­kult a megyében. Ezzel a fej­lődéssel Bács-Kiskun megyében is túlsúlyba kerültek a közös gazdaságok. Néhány hét óta a mi megyénk is örömmel viseli a szövetkezeti megye jelzőt A végbement átalakulással a szocialista építőmunka felada­tai azonban nem fejeződtek be, a tennivalók egy cseppet sem kisebbedtek. A mezőgazdaság átszervezése csak előfeltétele, eszköze annak, hogy megvaló­sítsuk a korszerű nagyüzemi gazdálkodást, kialakítsuk a he­lyes vetésforgókat, magasabb hozamokat érjünk el és növel­jük a jólétet A feladatok zöme tehát még hátra van. Az idén és a kővet­kező években kell a most létre­hozott szövetkezeteket politikai­lag és gazdaságilag megerősíte­ni és az emberek gondolkodá­sát átformálni, a szocialista tu­datot kialakítani. Mindez sem­mivel sem igényel kevesebb fá­radságot, mint a szövetkezetek létrehozása, ANNAK érdekében, hogy a kitűzött feladatok elvégzése za­vartalanul haladjon, nagyon fontos tennivaló a párt és a KISZ-alapszervezetek létre­hozása, valamint a pártonkívüli aktívacsoportok megszervezése a közös gazdaságokban. Tapasz­talataink szerint a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek meg­alakítása eddig egyedül a ka­locsai járásban folyt kielégí­tően. Ebben a járásban a de­cember eleje óta alakult 18 új termelőszövetkezet közül feb­ruár 8-ig 11 szövetkezetben ala­kult meg a párt-alapszervezet. Egyedül a kalocsai járásban több tsz-pártszervezet alakult az elmúlt hetekben, mint a me­gye többi járásaiban és városai­ban együttvéve. A kalocsaiak jó eredményeit ismerve különösen szembetűnő a késlekedés a kiskőrösi járás­ban és a kiskunhalasi járásban, A KALOCSAI járásban a tsz párt-alapszervezetek létrehozá­sával egyidejűleg nagy gondot fordítanak a KISZ-szervezetek megalakítására is a közös gaz­daságokban. Rövid idő alatt a járásban 13 tsz-ben alakult if­júsági szervezet. Jelenleg a párt és a KISZ-szervezetek a pár­tonkívüli aktívacsoportok meg­szervezésével foglalkoznak a járás termiélőszövetkezeteiben. Lehet, hogy a kalocsaiak eredményeinek hallatára egye­sek megpróbálják saját elmara­dásukat mentegetni, nehézsé­geiket bizonygatni. Feltehető, hogy néhányan a kalocsaiak kedvezőbb helyzetét próbálják kifürkészni. Véleményünk szerint az ilyen törekvések nem vezetnek ered­ményre. A párt-és a KlSZ-szer- vezetek létrehozásának előfelté­teleit nemcsak a kalocsai járás­ban, hanem mindenhol meg le­het teremteni, anélkül, hogy hi­bákat követnénk el. Ehhez azonban nem magyarázkodásra, hanem serény munkára van szükség. A MEGYEI pártbizottság, va­lamint a járási pártbizottságok segítséget nyújtanak a helyi kommunistáknak, a tsz-párt- szervezetek megalakításában. Ha szívesen fogadják ezt a se­gítséget és nem várnak a jó szerencsére, hanem halogatás nélkül hozzáfognak sürgős fel­adataik elvégzéséhez, akkor* kétség nem fér hozzá, hamaro­san újabb termelőszövetkezeti párt- és KISZ-szervezetek meg^ alakulásáról, valamint a pár* tonkívüli aktíva eredményes munkájáról adhatunk hírt Nagy József JOOOOOOOOOOOOOOOOOO­Büszke... — Mit csinál az urad? — Tudod, szi­vem, roppant büsz­ke, hogy vízhatlan az órája. Felülmúlták a külföldi eredményeket 1958 tavasza óta működik Bajáin a Mesterséges Terméke­nyítő Alközpont. Munkája nép- gazdasági fontosságát mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy az elmúlt évben például 4700 szarvasmarha termékenyítését végezte el a járás és a város területén. A vemhesség 85 szá­zalékos, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vi­szonylatában 90 százalékos lett. Sőt, a bácsbokodi Szalvai Mi­hály Tsz gazdaságában elérték a 95 százalékot, amely az euró­pai maximumot tartó dániai eredményeket is felülmúlja. Ez a termelőszövetkezet 1960-ban több mint száz vemhes üszőt adott át más termelőszövetke­zetnek. Észrevehető eredményt mutat a mesterséges megter­mékenyítés a legkiválóbb apa­Még 1960 szeptem­berében történt. Az egyik napon a déli órákban, amikor a határból visszaérkez­tem a gépállomásra, Feri, az üzemgazdász ezzel fogadott: — Nézze csak, ez a Pekli 1200 normálhol­dat akar teljesíteni az őszi idényben. Az elémnyújtott pa­píron géppel írott vál­lalás volt, akkurátu­son aláírva és »lebé­lyegezvem — olajjal. — Ez hivatalos — mondtam —, mert raj­ta van ezen minden, ami kell Másfél hét múlva Pap p Józsi bácsi, a negyedik brigád veze­tője szintén egy pa­pírlapot tolt elém ezeknek a szavaknak VETÉLKEDÉS a kíséretében: — Andriska vállal­ta, hogy »lepipálja« a Peklit. Itt van róla a papír. November 7-e előtt értékeltük a verseny eredményét, s úgy lát­szott, hogy Andriska tartja ígéretét, mert megelőzte Peklit, több mint 80 normálhold­dal. Az idő nem ked­vezett, esett, zuhogott az eső. Pekli nem szólt, csak dolgozott, Andriskát sem lehe­tett még vasárnap este sem a moziban látni, pedig szereti a jó filmeket. A dekád végén közelebb Merült Pekli az ellenfelé­hez«. Már mindketten túljutottak a vállalá­sukon, de csak dol­goztak szótlanul, ko­nok kitartással. Amikor az 1960-as esztendő véget ért, sor került a verseny ki­értékelésére: Pekli István és Márton Já­nos 1602 normálhol­dat szántottak fel, 3678 kilogramm üzem­anyagot takarítottak meg. Andriska János és Andriska Péter 1430 normálholdat szántottak fel és 2660 kg üzemanyaggal ke­vesebbet használták fel az előírtnál. Ugye milyen egy­szerű? Egy kihívás, s megindul a párosver­seny. Amikor befeje­ződött, elkészül a ki­értékelés, eldöntik: ki lett az első és kész! Vagy mégsem? Az ilyen verseny mögött nemcsak egyé­ni virtus húzódik meg, sokkal több ennél. A szocialistává formáló­dó falu új típusú em­berének gondolkodá­sa: aki többet és job­bat akar a közösség­nek, mert tudja, hogy akkor neki is többje lesz. Ez a párosverseny csak egy epizód, mo­zaikdarab abból a nagy képből, amely­nek a címét így ad­hatnánk meg: így épül falun a szocializ­mus. Kuruc* József állatok kapcsán a tejhozamoé és a tejzsírt illetően is. Beszélgetést folytattunk az al­központ vezetőjével, Tibor IsU ván főállatorvossal. Elmondotta többi között, hogy a korábbi évek jó eredményei nyomán működési körükben az idén még 40 százalékos felfutás várható, — Ez bizony már meghaladja erőnket az adott lehetőségek között — mondja Tibor István, Megtudjuk, hogy nagyon kel­lene egy személygépkocsi. Tör­tént is kiutalás, később azon­ban visszavonták. Az égetően szükséges jármű azóta is gon­dot okoz mindazoknak — párt és tanácsi szerveknek —, ame­lyek előtt nyilvánvaló az al­központ működésének rendkí­vüli fontossága. A jelenlegi szarvasmarha-szaporítás ütemé­nek fenntartása, illetve fokozó* sa a 15 éves szarvasmarha-te­nyésztési terv teljesítését 7—8 évvel megrövidíthetné és lehe­tőséget teremtene a minőségi tenyésztésre való mielőbbi át­állásnak. Egy-két intézkedésre lenne csupán szükség, és az alközpont maradéktalanul teljesíteni tud­ná valamennyi reá váró1 fel­adatot. Mi kellene ehhez? A hú­zódó gépkocsi-ügy elintézése és a városi tanács segítsége, mely lakást teremtene a szükséges szakállatorvosnak. Ennek a la­kásnak fürdőszobája az alköz­pont fürdőszobáját is végre biz­tosítaná. Furcsa, hogy a tisz­tálkodást ennyire igénylő mun­kánál éppen a fürdőszoba nem biztosított. Az állattenyésztés fejlesztése nem szenvedhet hát­rányt a fenti okok miatt Felvidéki István Baja

Next

/
Thumbnails
Contents