Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-15 / 39. szám
1961. február 15, szerda S. oldal Egy termelési tanácskozás után fi munka segítője Gondolatok az ifjúsági akadémiáról A városunkban is megindult központi ifjúsági akadémiára mintegy 80 ipari tanuló és fiatal szakmunkás jelentkezett. A második előadásra meghívást kaptam, hogy tartsak előadást „Űjra felfedezzük Afrikár’ címmel. Megvallom vegyes érzelmekkel mentem az előadás napján. Vajon mennyien lesznek, érdekelni fogja-e a hallgatóságot az előadás? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal mentem el este a József Attila Művelődési Házba. Itt azonban kellemes meglepetés ért. Az előadóterem megtelt fiatalokkal és az előadást fegyelmezetten hallgatták végig. Az előadás után végignéztem a ■széksorokon és megállapítottam, nemcsak fegyelmezettek voltak, hanem külsejükben is kifejezésre juttatták, hogy akadémiai előadásra jelentek meg. Magatartásuk, külső megjelenésük példaképül szolgálhat sok fiatalnak. De eszembe jutott az is, hogy húsz évvel ezelőtt az ipari tanulót nem is lehetett másképpen elképzelni, mint elhanyagolt külsővel, a kultúra iránt érzéketlennek. Két évtized és mennyit haladtunk már! Ezek a fiatalok igényesek a szép és a jó iránt, érdekli őket a kultúra és legfőképpen szeretnek tanulni. Ezt tükrözte a január 31-én megtartott előadáson a megjelentek magatartása. Palásti Béla Baja Sokatmondó számolt AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK javulásáról nemcsak otthon, hanem a nagyobb közösségekben, így a gyárakban, az üzemekben és a vállalatoknál is szó esik egy-egy összejövetel alkalmából. Ezeknek a beszélgetéseknek a tartalmát, élénkségét kívánjuk segíteni, amikor néhány sokatmondó számmal bizonyítjuk az élet gyors ütemű fejlődését NEM EGÉSZEN pontos adatok szerint megyénkben az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalom a hároméves tervben csaknem 60 százalékkal emelkedett Jelentősen megnövekedett azoknak a száma, akik igénylik a térítéses üzemi étkeztetést. Jelenleg a megyénkben működő 160 üzemi konyhán a keresettel bíró dolgozóknak csaknem kétharmad része, több mint 42 ezer dolgozó kapcsolódott be a térítéses étkeztetési akcióba. A gyors ütemű fejlődést jellemzi, hogy három | év alatt 12 ezerrel nőtt azt üzemben étkezők száma. j ÁLLAMUNK gondoskodik 5 azokról is, akik távol dolgoz-5 oak otthonuktól. A megyénk- > ben megtalálható 250 munkás-{ szállás több mint 7000 munkás-1 nak biztosít barátságos pihenő-1 helyet. < EGYRE TÖBB asszony osztja? meg a gyermeknevelés gondját s az állammal. Megyénk bölcső-> éléiben, óvodáiban és a nap- > közi otthonokban 2953 gyerme-? két gondoznak. A növekedés \ üteme eléri a 30 százalékot, si egy-két városban, községben ma; már az a helyzet, hogy a je-í lentkezö igényeket nem tudják? kielégíteni. j EZEK A SZÁMOK, bár „szá-j razon” mutatják a fejlődést,! mégis sokatmondóak, mert be- í bizonyítják, hogy a szocializ- < mus építésének gyorsulásával | párhuzamosan gazdagabb és < jobb lesz a dolgozók élete. Napjainkban egyre-másra rendezik meg üzemeinkben a tervismertető tanácskozásokat, ahol a dolgozók megbeszélik a második ötéves terv első évének feladatait. A napokban egy ilyen tanácskozáson vettem részt a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál, ahol jómagam is dolgozom. Benke János igazgató a múlt év eredményeiről és hiányosságairól beszélt. Biztató jel, hogy a vállalat az 1960. évi tervét 100,5 százalékra teljesítette, de igen sok hiba is előfordult az üzem életében. A legtöbb baj a munkafegyelemmel volt. 1950-ban 17 250 munkanap esett ki a termelésből: betegség, igazolatlan mulasztás és egyéb címeken, ami nem kevesebb mint 8 millió forint veszteséget jelentett. A munkások 421 esetben mulasztottak igazolatlanul, s feltűnően magasra szökött azoknak a száma, akik reggel kilépővel távoztak az üzem területéről, s egész nap nem tértek oda vissza. Ezen a termelési tanácskozáson a pártszervezet kezdeményezésére egy javaslatot fogadtak el, mely szerint a kilépővel eltávozott dolgozóknak — akik nem térnek vissza munkahelyükre — az évi szabadságukból levonnak egy napot. Az üzem fegyelmi helyzete még sok kívánnivalót hagy maga után. Az elmúlt esztendőben 70 fegyelmi tárgyalást kellett tartani Ennek »eredményeképpen-« három dolgozót azonnali elbocsátásra, négynek az ügyét pedig rendőrségi kivizsgálásra adták át. Az üzem baleseti statisztikája is igen magas, amelyre szomorú példákat idézhetnénk az 1960-ban bekövetkezett, nemtörődömségből eredő üzemi balesetekből. A Kecskeméti Épületlakatosipari vállalat dolgozóinak 1961-ben a népgazdaság számára összesen 135,7 millió forint értékxi árut kell termelniük. Ehhez azonban nem elég biztosítani a nyersanyagot, a szükséges szerszámokat. A jó munkateljesítmények mellett javítani kell a munkafegyelmet, nagyobb gondot kell fordítani a balesetek megelőzésér« és minimálisra kell csökkenteni az igazolatlan és egyéb hiányzásokat is. Csakis ilyen módon tudjuk teljesíteni a népgazdaság által ránk rótt feladatokat. Farkas Imre Ioooooooooooocx* Megjegyzés Ha a másik nem tartja meg a szavát Kiről van szó? A Szellőző Művek Vállalatról. Ök is „hozzájárultak” a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat 1960. évi terv- lemaradásához. Rosszul szerelték be az új feldolgozó csarnokba az új szárítószalagot. Ez azonban csak a próbaüzemeltetésnél derült ki. Szakemberek szerint konstrukciós elmérete- zés történt, illetve rosszul szerelték össze a gépet már a gyárban. Emiatt a szárítószalagra tervezett decemberi féltermékgyártásból nem lett semmi. Ez azért érintette súlyosan a vállalatot, mert az itt előállított áru értékének egy részéből kellett volna visszafizetni a januárban esedékes 1 millió 300 ezer forintnyi hitelt. A Beruházási Bank érthető okokból, nem volt hajlandó elhalasztani a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat visszafizetési kötelezettségének határidejét. A vezetőség nem tudott mást tenni, minthogy a Szellőző Művek Vállalat mulasztásából adódó értékkiesést kötbér formálóban a szerződést nem teljesítő Szellőző Műveltre hárította át. De hogy a Központi Döntőbizottság miként határoz ebben az ügyben, előre megjósolni nem lehet. Egy azonban biztos: károsodott a népgazdaság, a vállalat, mert a Szellőző Művek hanyag munkát végzett, nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét. AZ ELMÜLT két hónapban 51 új termelőszövetkezet, azonkívül 75 termelőszövetkezeti csoport és szakszövetkezet alakult a megyében. Ezzel a fejlődéssel Bács-Kiskun megyében is túlsúlyba kerültek a közös gazdaságok. Néhány hét óta a mi megyénk is örömmel viseli a szövetkezeti megye jelzőt A végbement átalakulással a szocialista építőmunka feladatai azonban nem fejeződtek be, a tennivalók egy cseppet sem kisebbedtek. A mezőgazdaság átszervezése csak előfeltétele, eszköze annak, hogy megvalósítsuk a korszerű nagyüzemi gazdálkodást, kialakítsuk a helyes vetésforgókat, magasabb hozamokat érjünk el és növeljük a jólétet A feladatok zöme tehát még hátra van. Az idén és a kővetkező években kell a most létrehozott szövetkezeteket politikailag és gazdaságilag megerősíteni és az emberek gondolkodását átformálni, a szocialista tudatot kialakítani. Mindez semmivel sem igényel kevesebb fáradságot, mint a szövetkezetek létrehozása, ANNAK érdekében, hogy a kitűzött feladatok elvégzése zavartalanul haladjon, nagyon fontos tennivaló a párt és a KISZ-alapszervezetek létrehozása, valamint a pártonkívüli aktívacsoportok megszervezése a közös gazdaságokban. Tapasztalataink szerint a termelőszövetkezeti pártszervezetek megalakítása eddig egyedül a kalocsai járásban folyt kielégítően. Ebben a járásban a december eleje óta alakult 18 új termelőszövetkezet közül február 8-ig 11 szövetkezetben alakult meg a párt-alapszervezet. Egyedül a kalocsai járásban több tsz-pártszervezet alakult az elmúlt hetekben, mint a megye többi járásaiban és városaiban együttvéve. A kalocsaiak jó eredményeit ismerve különösen szembetűnő a késlekedés a kiskőrösi járásban és a kiskunhalasi járásban, A KALOCSAI járásban a tsz párt-alapszervezetek létrehozásával egyidejűleg nagy gondot fordítanak a KISZ-szervezetek megalakítására is a közös gazdaságokban. Rövid idő alatt a járásban 13 tsz-ben alakult ifjúsági szervezet. Jelenleg a párt és a KISZ-szervezetek a pártonkívüli aktívacsoportok megszervezésével foglalkoznak a járás termiélőszövetkezeteiben. Lehet, hogy a kalocsaiak eredményeinek hallatára egyesek megpróbálják saját elmaradásukat mentegetni, nehézségeiket bizonygatni. Feltehető, hogy néhányan a kalocsaiak kedvezőbb helyzetét próbálják kifürkészni. Véleményünk szerint az ilyen törekvések nem vezetnek eredményre. A párt-és a KlSZ-szer- vezetek létrehozásának előfeltételeit nemcsak a kalocsai járásban, hanem mindenhol meg lehet teremteni, anélkül, hogy hibákat követnénk el. Ehhez azonban nem magyarázkodásra, hanem serény munkára van szükség. A MEGYEI pártbizottság, valamint a járási pártbizottságok segítséget nyújtanak a helyi kommunistáknak, a tsz-párt- szervezetek megalakításában. Ha szívesen fogadják ezt a segítséget és nem várnak a jó szerencsére, hanem halogatás nélkül hozzáfognak sürgős feladataik elvégzéséhez, akkor* kétség nem fér hozzá, hamarosan újabb termelőszövetkezeti párt- és KISZ-szervezetek meg^ alakulásáról, valamint a pár* tonkívüli aktíva eredményes munkájáról adhatunk hírt Nagy József JOOOOOOOOOOOOOOOOOOBüszke... — Mit csinál az urad? — Tudod, szivem, roppant büszke, hogy vízhatlan az órája. Felülmúlták a külföldi eredményeket 1958 tavasza óta működik Bajáin a Mesterséges Termékenyítő Alközpont. Munkája nép- gazdasági fontosságát mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy az elmúlt évben például 4700 szarvasmarha termékenyítését végezte el a járás és a város területén. A vemhesség 85 százalékos, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek viszonylatában 90 százalékos lett. Sőt, a bácsbokodi Szalvai Mihály Tsz gazdaságában elérték a 95 százalékot, amely az európai maximumot tartó dániai eredményeket is felülmúlja. Ez a termelőszövetkezet 1960-ban több mint száz vemhes üszőt adott át más termelőszövetkezetnek. Észrevehető eredményt mutat a mesterséges megtermékenyítés a legkiválóbb apaMég 1960 szeptemberében történt. Az egyik napon a déli órákban, amikor a határból visszaérkeztem a gépállomásra, Feri, az üzemgazdász ezzel fogadott: — Nézze csak, ez a Pekli 1200 normálholdat akar teljesíteni az őszi idényben. Az elémnyújtott papíron géppel írott vállalás volt, akkurátuson aláírva és »lebélyegezvem — olajjal. — Ez hivatalos — mondtam —, mert rajta van ezen minden, ami kell Másfél hét múlva Pap p Józsi bácsi, a negyedik brigád vezetője szintén egy papírlapot tolt elém ezeknek a szavaknak VETÉLKEDÉS a kíséretében: — Andriska vállalta, hogy »lepipálja« a Peklit. Itt van róla a papír. November 7-e előtt értékeltük a verseny eredményét, s úgy látszott, hogy Andriska tartja ígéretét, mert megelőzte Peklit, több mint 80 normálholddal. Az idő nem kedvezett, esett, zuhogott az eső. Pekli nem szólt, csak dolgozott, Andriskát sem lehetett még vasárnap este sem a moziban látni, pedig szereti a jó filmeket. A dekád végén közelebb Merült Pekli az ellenfeléhez«. Már mindketten túljutottak a vállalásukon, de csak dolgoztak szótlanul, konok kitartással. Amikor az 1960-as esztendő véget ért, sor került a verseny kiértékelésére: Pekli István és Márton János 1602 normálholdat szántottak fel, 3678 kilogramm üzemanyagot takarítottak meg. Andriska János és Andriska Péter 1430 normálholdat szántottak fel és 2660 kg üzemanyaggal kevesebbet használták fel az előírtnál. Ugye milyen egyszerű? Egy kihívás, s megindul a párosverseny. Amikor befejeződött, elkészül a kiértékelés, eldöntik: ki lett az első és kész! Vagy mégsem? Az ilyen verseny mögött nemcsak egyéni virtus húzódik meg, sokkal több ennél. A szocialistává formálódó falu új típusú emberének gondolkodása: aki többet és jobbat akar a közösségnek, mert tudja, hogy akkor neki is többje lesz. Ez a párosverseny csak egy epizód, mozaikdarab abból a nagy képből, amelynek a címét így adhatnánk meg: így épül falun a szocializmus. Kuruc* József állatok kapcsán a tejhozamoé és a tejzsírt illetően is. Beszélgetést folytattunk az alközpont vezetőjével, Tibor IsU ván főállatorvossal. Elmondotta többi között, hogy a korábbi évek jó eredményei nyomán működési körükben az idén még 40 százalékos felfutás várható, — Ez bizony már meghaladja erőnket az adott lehetőségek között — mondja Tibor István, Megtudjuk, hogy nagyon kellene egy személygépkocsi. Történt is kiutalás, később azonban visszavonták. Az égetően szükséges jármű azóta is gondot okoz mindazoknak — párt és tanácsi szerveknek —, amelyek előtt nyilvánvaló az alközpont működésének rendkívüli fontossága. A jelenlegi szarvasmarha-szaporítás ütemének fenntartása, illetve fokozó* sa a 15 éves szarvasmarha-tenyésztési terv teljesítését 7—8 évvel megrövidíthetné és lehetőséget teremtene a minőségi tenyésztésre való mielőbbi átállásnak. Egy-két intézkedésre lenne csupán szükség, és az alközpont maradéktalanul teljesíteni tudná valamennyi reá váró1 feladatot. Mi kellene ehhez? A húzódó gépkocsi-ügy elintézése és a városi tanács segítsége, mely lakást teremtene a szükséges szakállatorvosnak. Ennek a lakásnak fürdőszobája az alközpont fürdőszobáját is végre biztosítaná. Furcsa, hogy a tisztálkodást ennyire igénylő munkánál éppen a fürdőszoba nem biztosított. Az állattenyésztés fejlesztése nem szenvedhet hátrányt a fenti okok miatt Felvidéki István Baja
