Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

4. oldal 1961. február 1«, péntek sőcd cáwe Operett-^ ihtmufatb a JCuiktméli JCaióna Qétitl Színházban. Kedves, bár nem túl ere­deti história, látványos szín­padi képek, igen igényes ko­reográfia, fülbemászó muzsi­ka, káprázatos díszletek és jelmezek. A felsorolás után az előbb mondottak szerint bárki hajlandó állítani, hogy sikerre lehet számítani, még­pedig nem is akármilyenre. A siker ugyan valószínűleg nem marad el, de nagyon szí­vesen vettük volna, ha jóval magasabb színvonalon. >• A szándék — az hogy a magyar zenés műfaj fejlesz­tésének felelősségét átérezve új nagyoperettet helyeztek a szerzők színházunk — egy vi­déki színház — igazgatósgá- nak asztalára, — szép és tisz­teletre méltó. Sajnos, azonban az örömbe némi ürömnek kel­lett vegyülnie, mert a témából nem született igényesen ki­dolgozott librettó. Darvas Szi­lárd nem tudta az egyébként eléggé szokványos operettfor­dulatokat szerves egységbe fog­lalni. Hevenyészett kidolgozást kaptak az ábrázolandó jelle­mek, s a darab arányait tekint­ve mind hangulati értékük, mind látványosságuk vonatko­zásában erősen a második fel­vonás javára tolódtak el a súly­pontok. Mit eredményezett ez? Azt, hogy a tulajdonképpeni mese — nevezetesen az, hogy a nagyravágyó és képtelen áb­rándokat kergető kis fodrász­lányt jó útra térítették — ke­retté, mégpedig eléggé aláren­delt szerepet játszó keretté só­vá nyodott a második felvonás indiai „drámája" mellett Nem is beszélve arról, mennyire lo­gikátlanul és megfontolatlanul van felépítve a szereplők jel­leme: Még a legegyenletesebben felvázolt szerep, a Nógrádmo- csoláról a fővárosba szakadt Libala kartárs, de az ő figurája sem túlságosan eredeti „kons­trukció”. ősei szép számban vettek részt a két háború kö­zötti magyar operett sematikus­sá tételében. S itt, ennek a szó­nak az említésénél el is jutunk a SäAJäng másik gyengeségé­hez, nevezetesen ahhoz, ,hoi eszközeiben nem óhait túllépni ázokon a jól ~begyakorolt és ha- tásukbaK alaposan felmért if­rpákon, giccses tucatszituáció­kon, ameiyeKDor~bóségesen ..ter­melt" hasonlóátcat^ngSani—év­tized háború előtti librettógyár- ttíTgárdája. “DalVas Szilárd nem mutatta meg ebben a librettó­ban oroszlánkörmeit. Néhány szóvicc erejéig Jutott el, az ope­rett legtöbb jelenete még az operettlogika szabályai szerint sem valószerű. darabépítkezés példája, ahol minden indoklás nélkül min­denki összeházasodott, — még az össze nem illő párok is. Nem gondoljuk, hogy van valami összefüggés a mo­dern operett tulajdonságainak előbb vázolt megítélése és a között a nyilatkozat között, amit az egyébként tehetséges Önody Loránd, a zeneszerző tett a megyei műsorkalauzban. Ott ő arról beszél, hogy a domi­náns elem a zenés darabokban a zene. Eddig igaza van, ha nem is egyedül domináns, de legalább egyenrangú fél az a librettóval. (Egyébként ez a szembeállítás egymagában is kissé anakronisztikus!) Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy valami titokzatos szabály­zathoz alkalmazkodva „csinál­ták” a nagy operaszerzők szö­vegírói azokat a képtelen, vér­gőzös és zavarosan romantikus történeteket, amelyek azért let­tek olyanok, mert olyanoknak kellett lenniük, függetlenül attól, hogy a szövegírók azok­nál művészibbet, okosabbat, színvonalasabbat is tudtak vol­na írni. Nem — ezek a szöve­gek azért lettek ilyenek, mert egyrészt a romantikus közízlés alacsonyabb színvonalú kiszol­gálása ezt kívánta, de azért is lettek olcsó romantikájuk mel­lett olyan színvonalatlanok, mert a librettisták csak mes­teremberek voltak, s nem mű­vészek. Az előadás részvevői a leg­jobb szándékkal próbálták szín­padra alkalmazni a Zöld lángot. Erről tanúskodnak a szereplők őszinte törekvései, a szépen előadott táncos-zenés részek (bár Gozmány György valami­vel nagyobb hangerővel is éne­kelhetne). De nem utolsó sor­ban as operett főszereplőjévé avatott díszlettervező (Barcsa István), Jelmeztervező (Márton Aladár), koreográfusé* zenekar­vezető jóvoltából vált igazán parádés előadássá — már ami a külsőségeket illeti — a kecs­keméti operett-ősbemutató. Kissé túl nagy erőfeszítés volt a rendező — főszereplő Szokoly Gyula részéről ennek az ope­rettnek a színpadra vitele. Leg­alább is arról tanúskodott a bemutató előadás, melyen még jó néhány szereplő, köztük Szo­koly Gyula felkészültsége és szövegbiztonsága tekintetében is kívánnivalókat lehetett tá­masztani. , Gyólay Viktória Anna szere- repében ízléses, mértéktartó alakítást nyújtott, nagyon szé­pen énekelt Gozmány György, mint Sándor a szerelmes vőle- giény és ál-maharadzsa, iltt-ott igen szimpatikusán, humorosan mozgott, egyébként azonban alakítása szürkének mondható. Galambos Erzsi játszotta a premieren Panna szerepét. Rendkívül bájos és mulatságos játékával Gyólay Viktória mel­lett egyik erőssége volt az elő­adásnak. Dekoratív és hangu­latos volt Zilahy Hédi, mint szerelmes hindu lány. A darab másik legnagyobb erőssége volt a kitűnő koreog­ráfia, a szép kiállítás, a látvá­nyos tömegmozgatás, mely vi­szont egyrészt Szokoly Gyula, másrészt és elsősorban a koreo­gráfus Galambos Erzsi mun­káját dicséri. A zenekar szépen játszott, bár a nyitány fortisz- szimói kissé túl jól sikerültek. A tánckar kitűnően működött, s nagyszerűen sikerültek a vi­lágítási effektusok. A szereplő­gárdából kiemelkedett még: T. Szabó László és Kiss László. Csáky Lajos A Vasas Együt­tesek Zenei Fesz­tiválját ez idén a 150 éve született és 75 évvel ezelőtt elhunyt Liszt Fe­renc emlékének szentelik. A fesz­tivál emlékpla­kettjét Csillag Ist­ván szobrászmű­vész tervezte. A plakettet a feszti­válon szereplő kó­rusok, karnagyok és szólisták kap­ják. A számok tükrében A Német Demokratikus Köztársaság gazdasági fejlődése Ragyogó lehetőség veszett el szerintünk a második felvo­násban. Anna álmának, az in­diai mesevilágnak a látványos­ságával valóbán el lehet káp­ráztatni a nézőt, de mennyivel eredetibb, könnyedebb és han­gulatosabb lett volna, ha nem ennyire szakszerűen, — szinte egy Baktajr Ervin tanácsaira hallgatva — jelenítették volna meg Indiát, hanem úgy, ahogy ez a butuska Annuska elkép­zeli, a maga 'odrászszövetkezeti fantáziájával. Ez az ötlet azon­ban csak néhány pillanatra vil­lant fel az operettben, amikor Libala kartárs és Panna meg­jelenik. — mint az álom valódi pesti résztvevői — a csodálatos templomdíszletben, a kolosszá­lisán hiteles kosztümökben sé­tálgató hinduk közepette. Ta- pinthatóan naturalista második felvonást, egy dráma második felvonását, csinálták egy álom­szerűén mulatságos és kedves képsorozat helyébe. S ez a földönjárás, a rózsaszín felie­geikben való sétálgatás helyett néhol inkább nyomasztóan ha­tott, mintsem hogy csodálatot ébresztett volna. A harmadik Azóta, hogy a Német Szocia­lista Egységpárt V. kongresszusa kitűzte az NDK gazdasági fő­feladatát: Nyugat-Németocszág utolérését és megelőzését a leg­fontosabb élelmiszereik és ipari közszükségleti cikkek egy főre eső fogyasztásában, az NDK saj­tója sok jelentős eredményről számolhatott be. A Német Demokratikus Köz­társaság ipara 1957-ben 53 mil­liárd mátka értéket termelt, 1960-ban 71 milliárd márka ér­téket. Ez 34 százalékos növeke­dés. A munkatermelékenység az iparban, 1957-hez viszonyítva, 27 százalékkal fokozódott Az építőipar termelése 1960- bam 34 százalékkal volt nagyobb, mint 1957-ben, a külkereskedel­mi forgalom 31 százalékkal A mezőgazdaság 1960-ban 16 szá­zalékkal több húst és 36 száza­lékkal több tejet adott piacra, mint 1957-ben. Míg az NDK területén 1947­től 1956-ig összesen 49 milliárd négy esztendőben a beruházás összege már 53 milliárd márka volt A kereskedelem 1957-ben 35 milliárd márka és 1960-ban 45 milliárd márka értékű árut adott él a lakosságnak. Ez há­rom éven belül 10 milliárd már­ka növekedésit jelent. Emellett figyelembe kell venni, hogy az árak. a többszöri árcsökkenté­sek folytán, 1960-ban 4—5 száza­lékkal alacsonyabbak voltak. A lakosság évi összjövedelme 1957-ben 53 milliárd. 1960-ban pedig 65 milliárd márka volt, vagyis három év alatt 12 mil- '.iárddal. Illetve körüliéiül 23 százalékkal növekedett. 1957 óta emelték a béreket a báiyászat- ban, az energiaiparban, az épí­tőiparban, a kereskedelemben és közlekedésben, a postánál, az egészségügy és a népművelés területén. A munkások 1 bevétele 25 százalékkal, a parasztlakos­ságé 36 százalékkal volt na­gyobb 1960-ban, mint 1937-ben. felvonás aztán a hevenyészett márkát ruházták be. az utóbbi Hívatlan látogatók Jfatyaral besméU mtovjet film Rekedten rikolt a dzsessz, ömlik a whisky. Egy ember fá­radtan áll meg az egyik asztal előtt. — Vállalom — mondja. Egy nyugati bárbem vagyunk. Itt találkoznak a kémközpont munkatársai és itt toborozzák azokat a hazátlan, elvtelen, min­denre elszánt munkanélküli emigránsokat, akik előtt mint egyetlen cél, a tengerparti vil­la, a luxusautó, a könnyű élet lebeg. Vari, Frédi, Walter és Janlsz észtországi emigránsok az új jelentkezők. Először kiképzésük következik: célbalövés, boxolás, birkózás. Feladatuk: behatolni Szovjet—Észtország területére, és ott egy nagyobb kémcsoport érkezését előkészíteni. Felszere­lésük: fegyverek, rádióadó, pénz és ciánkális fiola. Elfogatásuk esetén ezzel pillanatok alatt vé­gezhetnek magukkal. A csoport vezetője Vari. Három társa elő­re megbeszélt címekre megy, ő egyelőre bujkálni fog, és majd ahhoz csatlakozik, aki a legbiz­tosabb rejtekhelyei ajánlja. Sö­tét, viharos éjszakán, osonva szállnak partra. Janisz az öböl vízalatti szikláin fejsérülést kap, társainak csak kölönc lenne. A még élő embert összekötözik és a hínárba fojtják. Hárman to­vább memnek, megbeszélik a leg­közelebbi találkozót, aztán in­dulnak háromfelé... Nem sej­tik, hogy a közbiztonsági szer­vek már nyomoznak utánuk, a vízbefojtott Janisz sapkája volt az árulójuk. így kezdődik ez az igen fo­gai más új szovjet kémfilm, melyben tehetséges fiatal mű­vészek mutatkoznak be a ma­gyar közönségnek. Könyvtárosok A Kecskeméti Kertészeti Technikumban az elmúlt na­pokban a szokottnál zajosabban teltek el az órák közötti szü­netek. Az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat megbízottai látogat­tak el az iskolába. A tanulók rengeteg szépirodalmi és szak­mai kérdésekkel foglalkozó könyv között válogathattak. A diákok éltek is a lehetőségek­kel. őszintén szólva alaposan kiaknázták a váratlan látoga­tást és a megrakottan érkező autó „kifosztva" gördült ki a kapun. Az igényeket alig lehetett ki­elégíteni. Különösen sok Mik- száth-könyv, azonkívül mező- gazdasági szakkönyv talált gaz­dára. A technikum 134 tanulója közül egy nap alatt 85-en vásá­al iskolában roltak négyhavi részletre köny­vet, összesen 7540 forint érték­ben. Ez a nagy vásárlási kedv fia­taljaink tanulási, művelődési vágyát igazolja. Diákjaink több­sége elméi yülten fo^Jlalkozilk szakmai kérdésekkel, ugyanak­kor szabad ideiének egy részé* szépirodalmi könyvek olvasásá­ra fordítja. E. L QlSk a ooldnndl Ausztriában a haJMM engedt­lyék tulajdonosainak 42 azáza- léka nő. Bécáben a nők aránya még ennél is nagyobb. A oszt- rák női társadalom ezen a táncai tartja az európai rekordot Néhány kiragadott számadat I ve ipari árat vásárolt a U ...... ar ról, mennyi élelmiszert» illet- 1 1957-ben és 1960-banj A legtöbb áru fogyasztása te­kintetében a Német Demokra­tikus Köztársaság a szocialista táboron belül első helyen áll, s már az erősen fejlett kapitalista országok mellé zárkózott fel. Ami a fejlődés ütemét illeti, aligha van még egyetlen olyan ország, amely az utóbbi évek­ben ilyen növekedést ért el e fontos fogyasztása cikkeknél. S ennek dacára, még nincs elég áru a lakosság folyamatos ellátásához. A Német Szocia­lista Egyséfepárt V. kjoRgresn»» sa óta igen gyorsan emelkeded az életszínvonal, növekedtek a* igények az NDK-bam. A lakos­ság vásárlóereje és az áruk ke­reslete lényegesein gyorsabban növekedett, mint azt előirányoz­ták. Most minden erőt a hétéves terv nagy célkitűzéseinek meg­valósítására, meg arra összpon­tosítanák, hogy a szocializmust 1965-ig győzelemre vigyék a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban. Élelmiszer isst-beni doo-bajo* hűm too tot tómat m ooo Vaja« 150 000 tonnát M 000 Mn« Tejet n< 000 tonnát m 0S0 Mn* Zsíros sajtot 31 000 tonnát Bt Mt tonnái Kávét I «00 tonnát M100 Déli gyümölcsöt W 000 tonnát M Ott tnnnát Bort és pezsgőt ZSf 000 boktotttoct Bt Bt MdtlWI IPARCIKK* • * r i BSrelpOt It 500 000 pás BBMBfB Gyapjúszövetet M 500 ooo négyzeten B MO tót négyaaOBM Pamutszövetet U2 000 000 négyzeten BU Ott 000 111* | j sftMI Dederon nöl harisnyát 1* 000 000 pár * B 000 000 pég Bútort tu 000 000 márkáén OTO ooo 000 ontaMéB Televíziókészüléket 100 000 darabot ISO 000 do roll irt Hűtőszekrényt tt 000 darabot 1st 000 draft nt Karórát 1050 ooo darabot 1 nt 000 flaraftao

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents