Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-10 / 35. szám
A gondos és jó munka a boldogulás és haladás alapja Tanácsok szakszövetkezeteink részére Megyénkben, ahol az ország szőlőtermő területéneik igen jelentős része van, az utóbbi időben számos szakszövetkezet alakult a homoki szőlőtermesztés fellendítése érdekében. Ez utóbbi érdeke a parasztságnak, de a társadalmi termelés más ágazataiban már oly sok sikert elért népgazdaságunknak is. A talaj kiválasztása A szakszövetkezetekbe belépett tagok hozzájárulnak anyagilag a közös alaphoz és az üzemviteli költségeikhez. Kötelezik magukat, hogy a szőlőben és a gyümölcsösben a munkát szakszerűen végzik el. gondoskodnak a hiányok rendszeres pótlásáról és a gazdaság korszerűsítése érdekében meglevő szőlőterület 4 százaléknak megfelelő területen a nagyüzemi követelményeiknek megfelelő szőlőt telepítenek. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány szaktanácsot adni. A közös telepítés területét célszerű úgy kijelölni, hogy 9—10 éven át összefüggő területen telepítsünk. Csak így számíthatunk a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés kialakítására. Erre nagyon alkalmasak a tartalékterületek. A közös telepítés kijelölésénél a talajvizsgálatok eredményét vegyük figyelembe. A gok csillogó szemcsét, csillárnmáladékot tartalmazó talaj. amit népiesen érces futóho- moiknak neveznek, heves természetű, rossz vízgazdálkodású és a durva szemcsés homokkal együtt nem alkalmas szőlőtermesztésre. Nincsenek meg a szőlőtermesztés feltételei azokon a területeken sem, ahol a talaj víz legmagasabb vízállás esetén egy méter fölé emelkedik. A szűz homokot a már szőlővel hasznosított területekkel szemben előnyben kell részesíteni. Ezen 40—50 évig lényegesen kevesebb költséggel lehet szőlőt termeszteni, mint a szőlővel már hasznosított területen. Az utóbbiaknál ugyanis bizonyos mértékű talajun tság figyelhető meg és csak rendszeres, nagy- adagú trágyázással lehet a termőéről fenntartani. Hogyan csökkenthetők a költségek A beruházási költségek csökkentése érdekében a területrendezést nem kívánó táblákat előnyben kell részesíteni. A beruházási és művelési költségeket mérsékli ha gyalogművelésre alkalmas fajtákkal kezdik a nagyüzemi táblákat telepíteni. A gyalogművelésnek a korszerű nagyüzemben is megvan a létjogosultsága. A későbbiekben a rövidcsapos metszés mellett jól termő fajták, kis beruházást igénylő egysoros huzaltámasz mellett is termeszthetők. A nagyüzemi gyalogszőlőket 120x60 centiméterese vagy 120x70 centiméteres sor- és tőketávolságra célszerű telepíteni Ezek kifogástalanul művelhetek fogatos művelőeszfcözőkkei és gépesítésük is megoldható. A telepítési költségek csökkentése érdekében a megfelelő tapasztalattal rendelkező tagok bevonásával egyes fajtáknál a sima vesszős telepítést előnyösebbnek mondjuk. Vizsgálataink szerint ugyanis a sí ma vesszős telepítésnél harmonikusabb eloszlású gyökérzet képződik, mint a gyökeres vesszős telepítésnél A leglényegesebb követelmény a szaporítóanyag minősége Ez gondos vermeléssel biztosítható. Ha az elvermelt vessző mellett levegős üregek maradnak, a vesszőkön penészgombák szaporodnak el, melyek a szaporítóanyagot élpusztítják. A gyökeres vessző gyökerei penészedés esetén már a vermelőben elrohadnak. A mélytelepítési módszer Javasoljuk a Szőlészeti Kutatóintézet Homoki Osztályán kidolgozott, úgynevezett mély- telepítésű módszert. Ennék az a lényege, hogy a tőlkefejet képező rügy 3 centiméter mélyen a talajfelszín alá kerül, ezáltal a dugványok megeredési százaléka nagyobb, a növekedés gyorsabb, és a tőkék hamarabb fordulnak termőre. Azonkívül megakadályozhatjuk a tőkefejelha- lást, ami különösen fiatal telepítéseknél igen gyakori. Itt a homokon, az úgynevezett nyakas tőkéknél figyelhető meg, amely a környezeti tényezők károsító hatásának következménye. A tőkefejet képző rügy 3 centiméter mélyen történő talajfelszín alatti elhelyezése úgy oldható meg, hogy a kiválasztott rügy felett 3 centiméteres csonkot metszünk és a dugványt kormos (kecskélab) fúróval any- nyira dugjuk a földbe, hogy a rügy feletti metszílap a talajfelszínnél pontosan egy szintbekerüljön. A dugványokat beisza- poljuk, vagy beszorítjuk. Simavesszőt telepítsünk Megfigyeléseink szerint egészséges szaporítóanyaggal gondosan végzett simavesszős telepítésnél a jól gyökeresedő fajtáknál nem lehet több a kiesés 10 százaléknál. Minden eshetőségre számítva azonban azt ajánljuk, hogy az eltelepített anyag 40 százalékát az esetleges hiányok pótlására rakják iskolába. Gyengébben gyökeresedő fajta és simavesszős telepítésre nem alkalmas: a Piros Sdankamenka, az Ezerjó és néhány csemegeszőlőfajta. Fiatal telepítéseket a szakértői rozsvetéssel, vagy szalmázás- sal védjünk. Köztes termeléssel a telepítés sikerét kockáztatni nem szabad. Bár megfigyéTéseínfc szerint a talaj felső rétegében induló gyökerek a homokon általában a szőlő legmélyebbre hatoló gyökered, mégis azt ajánljuk, hogy az első években, de legalább a termőre fordulásig a felső öt centiméteres rétegben a gyökereket takarítsuk le a tőgyökér- rőL Szelektáljuk a Kadarkát A jő fajta megválasztása a jövedelmező szőlőtermesztés alapja. Azt ajánljuk, hogy a szak- szövetkezetek tömeget és minőséget adó fajtákat telepítsenek. A Kadarkának nagyon sok értéktelein változata van, ezért csak szelektált Kadarkát szabad telepíteni. Az országos szelekciós felügyelőség a szelektálás megszervezésével nagy segítséget tud nyújtani. A felügyelőség székhelye a Földművelésügyi Minisztériumban van. Az új telepítések gondozásával kapcsolatban ajánljuk, hogy a kifakadás után. legalább kétszer vizsgálják át és a nem fakadó dugványokat kézzel óvatosan bontsák ki. Ezzel meggyőződhetnek arról, hogy a tőkefejet képező rügy ép-e? Abban az esetben, ha a rügy megmozdult, vékony homokiepellel takarjuk be. Ha valami ok miatt a felső rügy elpusztult, a következő rügyig bontsuk ki a vesszőt, hogy a tőkefejet abból tudjuk kinevelni, A második csomónál előtörő rügyet is vékony homoklepellel kiéli védeni a n apperzseléstöl. Fontos követelmények A fiatal telepítés gondozása a szükség szerinti gyomirtó kapálásokból és gondos növényvédelemből áll. Javítani szükséges a munka minőségét. Hiába trágyázzuk akár 400 mázsás istál- lótrágya-adagokkal szőlőnket, ha legalább 25—30 centiméter mélyre nem dolgozzuk be, akkor csupán a gyomnövényeknek biztosítunk kedvező fél tételéket. Ezáltal a szőlőnek inkább ártunk, mint használunk. Viszont kevesebb. de jól elhelyezett trágyával a hozamok növelhetők. A szőlő gyökere levegőigényes. Mély talajmunkával, a sorközök felásásával, kultiváto- rozással, az újító kapálás rendszeres elvégzésévéi, a tőkék táplálkozási viszonyait javíthatjuk. A metszést a tőke teljesítő- képességének mérlegelésével úgy végezzük, hogy a nagy termés biztosítása mellett megfelelő számú fattyúhajtást is kapjunk. Ezekre a következő években a vidékünkön alkalmazható váltócsapos metszésnél van nélkülözhetetlenül szükségünk. Kétévesnél idősebb cseren ugyanis a környezeti adottságaink miatt már nem termelhetünk biztonságosan. t A kötözést és a gyomirtó kapálásokat jói kiválasztott időpontban kell él végeznünk, a növényvédelmi munkákat úgyszintén A legnagyobb terméskiesést a tőkehiányok okozzák. Rendszeres pótlással, döntéssel és bujtással a hiányok pótolhatók, s az egyenletes nagy termések biztosíthatók. Rendes körülmények között az évi tőkepusztu- lás nem szokott egy-két százaléknál nagyobb lenni. Nézetünk szerint homoki szőlőnkben még nagyon sok kihasználatlan lehetőség van, A legjobban kamatoztatható a szakszerűen befektetett gondos és jó munka, amely a boldogulás és haladás alapja. Dr. Szegedi Sándor jövedelmező a korai zöldségfélék termesztése A nagyüzemi gazdálkodás egyik legjövedelmezőbb művelési ága — ahol megvannak hozzá az adottságok — a zöldségtermesztés. A mindinkább kulturáltabb táplálkozás és a tél végén, a tavasz elején jelentkező vita' minéhség évről évre nagyobb igényeket támaszt a korai zöldségtermesztés iránt. A nagy kereslet természetesen a magasabb áron való értékesítést teszi lehetővé — lényegesen nagyobb jövedelemhez juttatja tehát a termelőket, mint a késet zöldségek értékesítése. Megyénkben a korai zöldségek termesztésének egyébként igen kedvezőek a feltételei. A területek nagy részének köny- nyen felmelegedő, könnyű munkálati és jó vízgazdálkodású a talaja. Ezenkívül az évi átlagos hőmérséklet majdnem azonos a Szeged—Szőreg—Szatymaz vi- dékéével, ahonnan tudvalevőleg elsőnek szállítják piacra a korai szabadföldi zöldségféléket A talaj és az éghajlat te tehát szinte megköveteli tőlünk a korai zöldségek termesztését Mondhatnék, hogy például » korai étkezési paradicsom termesztésével a legelőkelőbb helyet foglalhatjuk el &z ország ban. A kellő agrotechnikával termesztett kecskeméti fajták képesek a kora tavasszal jelentkező igényeket kielégíteni. — Ugyanez áll a korai étkezési paprikára, káposztafélékre, a salátára, spenótra és a zöldborsóra is. A korai zöldségtermesztés mindenekelőtt alapos talajmnnkát, valamint a palántanevel éshe* szükséges melegágy! parkot Igényel. Jóllehet es utóbbihoi bizonyos befektetésre van szükség, a terméshozam azonban aránytalanul magasabb jövedelmet biztosít, mint a tömegáruval nyár végén jelentkező késői zöldségtermesztés. A korai káposztaféléket más február 15-20-án( vessük melegágyba, s a palántázást — ha már a talaj felmelegedett —. április elején végezzük el. Frissen trágyázott őszi mélyszántá- sú, jó minőségű és tavasszal el- boronált, simítózott talajt igényel e korai zöldségféle. A sor- és a tőtávolságnál vegyük figyelembe, hogy a kézi helyett gépi kapálást kell alkalmaznunk. A korai paradicsomot és paprikát március elején vessük melegágyba és szikleveles korban tűzdel iük át 5X5 cm sor- és tő távolságra A tüzdelés is meleg- vagy hollandágyba történjen. Az áttűzdelt palántákat április végén, vagy május első napjaiban ültessük ki állandó helyükre. A korai paradicsomot 30 cm-es ikersarokba palántáljuk és a sorokon belül a tőtávolság te 30 cm legyen. Az Ikersorok közötti távolság 90 cm. A palántálást lehetőleg géppel végezzük, mert így gyorsabb és olcsóbb a munka, min* a kézzel végzetté. Az említet* távolságokra legalkalmasabb a Kecskeméti Korai, a Kecskeméti Törpe, vagy a N« lOXBfa. fajta. A paprikát 30XW em war- ét tőtávolságra ültessük, da a palántákat kettesével rakjuk ki. Az ültetés itt te április végén, vagy május első napjaiban történjen. Meleg talajokon aa áttelelő saláta te ka » termést Az augusztus magvetésből szeptember dik felében kiültetett fa áttételi palántákról áprilisban már J4 fejes salátái vihetünk piacra. Végül a meleg talajokon Igen) jövedelmező a hónapos retelt termesztés«. A piros fajták (Champignon, Shery Bell) a külföldi fa belföldi piacon egyaránt nagy keresletnek örvendenek. } PM J A MÉK agronőmusai segítséget nyújtanak a szakszerű gyümölcstermesztéshez Rendeletek A Mezőgazdasági Értesítő ez évi 5. száma közli s KISZ, MEDOSZ ét az FM együttes határozatát a mezőgazdasági üzemekben ét a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó falusi ifjúságnak a mezőgazdasági termelés érdekében 1961- ben végzendő feladatáról. Az együttes határozat foglalkozik termelőszövetkezeti Ifjúsági munkaversenyekkel. Külön részletezi a verseny jutalmazásának módjait. Az országosan jó eredményt elért munkacsapatok jelentős pénzösszeget kapnak. Az együttes határozatot a földművelésügyi miniszter, a MEDOSZ főtitkára és a KISZ Központi Bizottságának titkára Irta alá. A Mezőgazdasági Értesítőnek ebben a számában megjelent o földművelésügyi miniszter utasítása a baromfifélék nemesítésével kapcsolatban, valamint baromfinemesítő és szaporító telepek újabb kijelölésére vonatkozóan. Többek között ba- romfiszaporító-telepnek van kijelölve megyénkben a Városföldi, valamint a Bácsalmási Állami Gazdaság. Mindkét helyen a sárga magyar baromfit tenyésztik. A Mezőgazdasági Értesítőnek ez a száma közli a szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek alapszabálymintáját is. AZ ELMÜLT éveikben megyénk termelőszövetkezeteinek és egyéni gazdaságainak kajszi barack-, alma-, cseresznye-, szilvaterméséből nem lehetett annyit exportálnunk, amennyit külföldön igényeltek. Tavaly például vörösszilvából a keresett mintegy félezer vagon helyett semmit sem szállíthattunk hazánk határain túlra, a a nyári aszalószilvából Is csupán 190 vagonnal exportálhattunk, jól lehet ennek a mennyiségnek a többszöröse vevőre talált volna. A külföldi szükséglet Jó jövedelemmel járó kielégítéseit a kártevőik elleni védekezés elhanyagolása tette lehetetlenné. Megtörtént az is, hogy már az átvevőhelyről küldték vissza a gyümölcsöt, mert pajzstetűtől, vagy máa kártevőktől fertőzött volt. AZ EXPORT növelése, a a hazai szükséglet minőségi áruval való kielégítése megköveteli a szakszerűbb gyümölcstermesztést, a kártevők elleni hathatósabb védekezést. Ennek érdekében állami felvásárló szervünk, a MÉK agronómusai február 10-ig általános képet nyernek a gyümölcstermesztő tsz- ekben az elvégzendő feladatokról, s március 15-ig konkrét javaslatokat te tesznek mind a termelőszövetkezeteknek, mind az illetékes tanácsoknak arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet a legeredményesebben védekezni a gyümölcs kártevői ellen. A védekezést egyébként máa most, a téli faápolással meg kell kezdeni. Fagymentes napokban a kéregkaparást, kefe- lést, a beteg részek, a fán maradt gyümölcsmúmiák, hernyó- fészkek eltávolítását feltétlenül el kell végezni. Nem szabad elfelejteni, hogy a hulladék eltüzelendő, mert c nélkül nem pusztulnak el a kártevők. Gondoskodni kell a védekezőanyagok beszerzéséről te. MINDENT egybevetve: más most törődjenek termelőszövetkezeteink gyümölcsöseink szakszerű gondozásával, mert ennek elhanyagolását az év végi zárszámadáskor bánják meg. T. I,
