Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

A gondos és jó munka a boldogulás és haladás alapja Tanácsok szakszövetkezeteink részére Megyénkben, ahol az ország szőlőtermő területéneik igen je­lentős része van, az utóbbi idő­ben számos szakszövetkezet ala­kult a homoki szőlőtermesztés fellendítése érdekében. Ez utób­bi érdeke a parasztságnak, de a társadalmi termelés más ágaza­taiban már oly sok sikert elért népgazdaságunknak is. A talaj kiválasztása A szakszövetkezetekbe belé­pett tagok hozzájárulnak anya­gilag a közös alaphoz és az üzemviteli költségeikhez. Köte­lezik magukat, hogy a szőlőben és a gyümölcsösben a munkát szakszerűen végzik el. gondos­kodnak a hiányok rendszeres pótlásáról és a gazdaság kor­szerűsítése érdekében meglevő szőlőterület 4 százaléknak meg­felelő területen a nagyüzemi kö­vetelményeiknek megfelelő sző­lőt telepítenek. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány szaktanácsot adni. A közös telepítés területét célsze­rű úgy kijelölni, hogy 9—10 éven át összefüggő területen te­lepítsünk. Csak így számítha­tunk a nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcstermesztés kialakítására. Erre nagyon alkalmasak a tar­talékterületek. A közös telepí­tés kijelölésénél a talajvizsgála­tok eredményét vegyük figye­lembe. A gok csillogó szemcsét, csillárnmáladékot tartalmazó ta­laj. amit népiesen érces futóho- moiknak neveznek, heves termé­szetű, rossz vízgazdálkodású és a durva szemcsés homokkal együtt nem alkalmas szőlőter­mesztésre. Nincsenek meg a szőlőtermesztés feltételei azokon a területeken sem, ahol a talaj víz legmagasabb vízállás esetén egy méter fölé emelkedik. A szűz homokot a már szőlővel hasznosított területekkel szem­ben előnyben kell részesíteni. Ezen 40—50 évig lényegesen ke­vesebb költséggel lehet szőlőt termeszteni, mint a szőlővel már hasznosított területen. Az utóbbiaknál ugyanis bizonyos mértékű talajun tság figyelhető meg és csak rendszeres, nagy- adagú trágyázással lehet a ter­mőéről fenntartani. Hogyan csökkenthetők a költségek A beruházási költségek csök­kentése érdekében a területren­dezést nem kívánó táblákat előnyben kell részesíteni. A be­ruházási és művelési költsége­ket mérsékli ha gyalogműve­lésre alkalmas fajtákkal kezdik a nagyüzemi táblákat telepíteni. A gyalogművelésnek a korszerű nagyüzemben is megvan a lét­jogosultsága. A későbbiekben a rövidcsapos metszés mellett jól termő fajták, kis beruházást igénylő egysoros huzaltámasz mellett is termeszthetők. A nagy­üzemi gyalogszőlőket 120x60 centiméterese vagy 120x70 centi­méteres sor- és tőketávolságra célszerű telepíteni Ezek kifo­gástalanul művelhetek fogatos művelőeszfcözőkkei és gépesíté­sük is megoldható. A telepítési költségek csök­kentése érdekében a megfelelő tapasztalattal rendelkező tagok bevonásával egyes fajtáknál a si­ma vesszős telepítést előnyösebb­nek mondjuk. Vizsgálataink sze­rint ugyanis a sí ma vesszős tele­pítésnél harmonikusabb elosz­lású gyökérzet képződik, mint a gyökeres vesszős telepítésnél A leglényegesebb követelmény a szaporítóanyag minősége Ez gondos vermeléssel biztosítható. Ha az elvermelt vessző mellett levegős üregek maradnak, a vesszőkön penészgombák szapo­rodnak el, melyek a szaporító­anyagot élpusztítják. A gyöke­res vessző gyökerei penészedés esetén már a vermelőben elro­hadnak. A mélytelepítési módszer Javasoljuk a Szőlészeti Ku­tatóintézet Homoki Osztályán kidolgozott, úgynevezett mély- telepítésű módszert. Ennék az a lényege, hogy a tőlkefejet képező rügy 3 centiméter mélyen a ta­lajfelszín alá kerül, ezáltal a dugványok megeredési százalé­ka nagyobb, a növekedés gyor­sabb, és a tőkék hamarabb for­dulnak termőre. Azonkívül meg­akadályozhatjuk a tőkefejelha- lást, ami különösen fiatal telepí­téseknél igen gyakori. Itt a ho­mokon, az úgynevezett nyakas tőkéknél figyelhető meg, amely a környezeti tényezők károsító hatásának következménye. A tőkefejet képző rügy 3 cen­timéter mélyen történő talajfel­szín alatti elhelyezése úgy old­ható meg, hogy a kiválasztott rügy felett 3 centiméteres cson­kot metszünk és a dugványt kormos (kecskélab) fúróval any- nyira dugjuk a földbe, hogy a rügy feletti metszílap a talajfel­színnél pontosan egy szintbeke­rüljön. A dugványokat beisza- poljuk, vagy beszorítjuk. Simavesszőt telepítsünk Megfigyeléseink szerint egész­séges szaporítóanyaggal gondo­san végzett simavesszős telepí­tésnél a jól gyökeresedő fajták­nál nem lehet több a kiesés 10 százaléknál. Minden eshetőségre számítva azonban azt ajánljuk, hogy az eltelepített anyag 40 százalékát az esetleges hiányok pótlására rakják iskolába. Gyen­gébben gyökeresedő fajta és si­mavesszős telepítésre nem al­kalmas: a Piros Sdankamenka, az Ezerjó és néhány csemege­szőlőfajta. Fiatal telepítéseket a szakér­tői rozsvetéssel, vagy szalmázás- sal védjünk. Köztes termeléssel a telepítés sikerét kockáztatni nem szabad. Bár megfigyéTéseínfc szerint a talaj felső rétegében induló gyö­kerek a homokon általában a szőlő legmélyebbre hatoló gyö­kered, mégis azt ajánljuk, hogy az első években, de legalább a termőre fordulásig a felső öt centiméteres rétegben a gyöke­reket takarítsuk le a tőgyökér- rőL Szelektáljuk a Kadarkát A jő fajta megválasztása a jö­vedelmező szőlőtermesztés alap­ja. Azt ajánljuk, hogy a szak- szövetkezetek tömeget és minő­séget adó fajtákat telepítsenek. A Kadarkának nagyon sok ér­téktelein változata van, ezért csak szelektált Kadarkát szabad telepíteni. Az országos szelek­ciós felügyelőség a szelektálás megszervezésével nagy segítsé­get tud nyújtani. A felügyelőség székhelye a Földművelésügyi Minisztériumban van. Az új telepítések gondozásá­val kapcsolatban ajánljuk, hogy a kifakadás után. legalább két­szer vizsgálják át és a nem fa­kadó dugványokat kézzel óvato­san bontsák ki. Ezzel meggyő­ződhetnek arról, hogy a tőke­fejet képező rügy ép-e? Abban az esetben, ha a rügy megmoz­dult, vékony homokiepellel ta­karjuk be. Ha valami ok miatt a felső rügy elpusztult, a kö­vetkező rügyig bontsuk ki a vesszőt, hogy a tőkefejet abból tudjuk kinevelni, A második csomónál előtörő rügyet is vé­kony homoklepellel kiéli védeni a n apperzseléstöl. Fontos követelmények A fiatal telepítés gondozása a szükség szerinti gyomirtó kapá­lásokból és gondos növényvéde­lemből áll. Javítani szükséges a munka minőségét. Hiába trá­gyázzuk akár 400 mázsás istál- lótrágya-adagokkal szőlőnket, ha legalább 25—30 centiméter mély­re nem dolgozzuk be, akkor csu­pán a gyomnövényeknek bizto­sítunk kedvező fél tételéket. Ez­által a szőlőnek inkább ártunk, mint használunk. Viszont ke­vesebb. de jól elhelyezett trá­gyával a hozamok növelhetők. A szőlő gyökere levegőigé­nyes. Mély talajmunkával, a sorközök felásásával, kultiváto- rozással, az újító kapálás rend­szeres elvégzésévéi, a tőkék táp­lálkozási viszonyait javíthatjuk. A metszést a tőke teljesítő- képességének mérlegelésével úgy végezzük, hogy a nagy termés biztosítása mellett megfelelő számú fattyúhajtást is kapjunk. Ezekre a következő években a vidékünkön alkalmazható váltó­csapos metszésnél van nélkülöz­hetetlenül szükségünk. Kétéves­nél idősebb cseren ugyanis a környezeti adottságaink miatt már nem termelhetünk bizton­ságosan. t A kötözést és a gyomirtó ka­pálásokat jói kiválasztott idő­pontban kell él végeznünk, a nö­vényvédelmi munkákat úgyszin­tén A legnagyobb terméskiesést a tőkehiányok okozzák. Rend­szeres pótlással, döntéssel és bujtással a hiányok pótolhatók, s az egyenletes nagy termések biztosíthatók. Rendes körülmé­nyek között az évi tőkepusztu- lás nem szokott egy-két száza­léknál nagyobb lenni. Nézetünk szerint homoki sző­lőnkben még nagyon sok ki­használatlan lehetőség van, A legjobban kamatoztatható a szakszerűen befektetett gondos és jó munka, amely a boldogu­lás és haladás alapja. Dr. Szegedi Sándor jövedelmező a korai zöldségfélék termesztése A nagyüzemi gazdálkodás egyik legjövedelmezőbb műve­lési ága — ahol megvannak hozzá az adottságok — a zöld­ségtermesztés. A mindinkább kulturáltabb táplálkozás és a tél végén, a tavasz elején jelentkező vita' minéhség évről évre nagyobb igényeket támaszt a korai zöld­ségtermesztés iránt. A nagy kereslet természete­sen a magasabb áron való értékesítést teszi lehetővé — lényegesen nagyobb jövede­lemhez juttatja tehát a terme­lőket, mint a késet zöldségek értékesítése. Megyénkben a korai zöldsé­gek termesztésének egyébként igen kedvezőek a feltételei. A területek nagy részének köny- nyen felmelegedő, könnyű mun­kálati és jó vízgazdálkodású a talaja. Ezenkívül az évi átlagos hőmérséklet majdnem azonos a Szeged—Szőreg—Szatymaz vi- dékéével, ahonnan tudvalevőleg elsőnek szállítják piacra a ko­rai szabadföldi zöldségféléket A talaj és az éghajlat te te­hát szinte megköveteli tőlünk a korai zöldségek termesztését Mondhatnék, hogy például » korai étkezési paradi­csom termesztésével a leg­előkelőbb helyet foglalhat­juk el &z ország ban. A kellő agrotechnikával ter­mesztett kecskeméti fajták ké­pesek a kora tavasszal jelent­kező igényeket kielégíteni. — Ugyanez áll a korai étkezési paprikára, káposztafélékre, a salátára, spenótra és a zöldbor­sóra is. A korai zöldségtermesztés mindenekelőtt alapos talajmnnkát, vala­mint a palántanevel éshe* szükséges melegágy! parkot Igényel. Jóllehet es utóbbihoi bizonyos befektetésre van szükség, a ter­méshozam azonban aránytala­nul magasabb jövedelmet biz­tosít, mint a tömegáruval nyár végén jelentkező késői zöldség­termesztés. A korai káposztaféléket más február 15-20-án( vessük meleg­ágyba, s a palántázást — ha már a talaj felmelegedett —. április elején végezzük el. Fris­sen trágyázott őszi mélyszántá- sú, jó minőségű és tavasszal el- boronált, simítózott talajt igényel e korai zöldségféle. A sor- és a tőtávolságnál vegyük figyelembe, hogy a kézi helyett gépi kapálást kell alkalmaznunk. A korai paradicsomot és pap­rikát március elején vessük melegágyba és szikleveles kor­ban tűzdel iük át 5X5 cm sor- és tő távolságra A tüzdelés is meleg- vagy hollandágyba tör­ténjen. Az áttűzdelt palántá­kat április végén, vagy május első napjaiban ültessük ki ál­landó helyükre. A korai para­dicsomot 30 cm-es ikersarokba palántáljuk és a sorokon belül a tőtávolság te 30 cm legyen. Az Ikersorok közötti távolság 90 cm. A palántálást lehetőleg géppel végezzük, mert így gyor­sabb és olcsóbb a munka, min* a kézzel végzetté. Az említet* távolságokra legalkalmasabb a Kecskeméti Korai, a Kecske­méti Törpe, vagy a N« lOXBfa. fajta. A paprikát 30XW em war- ét tőtávolságra ültessük, da a pa­lántákat kettesével rakjuk ki. Az ültetés itt te április végén, vagy május első napjaiban tör­ténjen. Meleg talajokon aa áttelelő saláta te ka » termést Az augusztus magvetésből szeptember dik felében kiültetett fa áttételi palántákról áprilisban már J4 fejes salátái vihetünk piacra. Végül a meleg talajokon Igen) jövedelmező a hónapos retelt termesztés«. A piros fajták (Champignon, Shery Bell) a külföldi fa belföldi piacon egy­aránt nagy keresletnek örven­denek. } PM J A MÉK agronőmusai segítséget nyújtanak a szakszerű gyümölcstermesztéshez Rendeletek A Mezőgazdasági Értesítő ez évi 5. száma közli s KISZ, MEDOSZ ét az FM együttes határozatát a mezőgazdasági üzemekben ét a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgo­zó falusi ifjúságnak a mezőgaz­dasági termelés érdekében 1961- ben végzendő feladatáról. Az együttes határozat foglalkozik termelőszövetkezeti Ifjúsági munkaversenyekkel. Külön rész­letezi a verseny jutalmazásának módjait. Az országosan jó ered­ményt elért munkacsapatok je­lentős pénzösszeget kapnak. Az együttes határozatot a földmű­velésügyi miniszter, a MEDOSZ főtitkára és a KISZ Központi Bizottságának titkára Irta alá. A Mezőgazdasági Értesítőnek ebben a számában megjelent o földművelésügyi miniszter uta­sítása a baromfifélék nemesíté­sével kapcsolatban, valamint baromfinemesítő és szaporító telepek újabb kijelölésére vo­natkozóan. Többek között ba- romfiszaporító-telepnek van ki­jelölve megyénkben a Város­földi, valamint a Bácsalmási Állami Gazdaság. Mindkét he­lyen a sárga magyar baromfit tenyésztik. A Mezőgazdasági Értesítőnek ez a száma közli a szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetke­zetek alapszabálymintáját is. AZ ELMÜLT éveikben me­gyénk termelőszövetkezeteinek és egyéni gazdaságainak kajszi barack-, alma-, cseresznye-, szilvaterméséből nem lehetett annyit exportálnunk, amennyit külföldön igényeltek. Tavaly például vörösszilvából a kere­sett mintegy félezer vagon he­lyett semmit sem szállíthattunk hazánk határain túlra, a a nyári aszalószilvából Is csupán 190 vagonnal exportálhattunk, jól lehet ennek a mennyiségnek a többszöröse vevőre talált volna. A külföldi szükséglet Jó jöve­delemmel járó kielégítéseit a kártevőik elleni védekezés elha­nyagolása tette lehetetlenné. Megtörtént az is, hogy már az átvevőhelyről küldték vissza a gyümölcsöt, mert pajzstetűtől, vagy máa kártevőktől fertőzött volt. AZ EXPORT növelése, a a hazai szükséglet minőségi áru­val való kielégítése megkövete­li a szakszerűbb gyümölcster­mesztést, a kártevők elleni hat­hatósabb védekezést. Ennek ér­dekében állami felvásárló szer­vünk, a MÉK agronómusai feb­ruár 10-ig általános képet nyer­nek a gyümölcstermesztő tsz- ekben az elvégzendő feladatok­ról, s március 15-ig konkrét ja­vaslatokat te tesznek mind a termelőszövetkezeteknek, mind az illetékes tanácsoknak arra vonatkozóan, hogy milyen mó­don lehet a legeredményeseb­ben védekezni a gyümölcs kár­tevői ellen. A védekezést egyébként máa most, a téli faápolással meg kell kezdeni. Fagymentes na­pokban a kéregkaparást, kefe- lést, a beteg részek, a fán ma­radt gyümölcsmúmiák, hernyó- fészkek eltávolítását feltétlenül el kell végezni. Nem szabad elfelejteni, hogy a hulladék el­tüzelendő, mert c nélkül nem pusztulnak el a kártevők. Gon­doskodni kell a védekezőanya­gok beszerzéséről te. MINDENT egybevetve: más most törődjenek termelőszövet­kezeteink gyümölcsöseink szak­szerű gondozásával, mert en­nek elhanyagolását az év végi zárszámadáskor bánják meg. T. I,

Next

/
Thumbnails
Contents